Mekkora lesz az infláció 2023-ban?

A KSH néhány nappal ezelőtt tette közzé a 2022-es inflációs adatokat, és a témával kapcsolatban számos kérdés érkezett hozzám. Volt olyan olvasónk, akit meglepett, hogy a KSH ilyen alacsony inflációs adatot számított ki, mely mögött politikai okokat, és az infláció-követő állampapírokat sejtette. Mások azon lepődtek meg, hogy az MNB még a 2023-as évre is 15-19,5 százalékos drágulást vár, pedig már decemberben 24,5 százalékkal nőttek az árak. A fenti félreértések, tévhitek miatt úgy gondoltam, beszéljük meg az inflációszámítás alapját. Ehhez készítettem egy kalkulátort, melyből jól követhetők lesznek az adatok, és a cikk végére becsléseket is közzéteszek a 2023-as infláció alakulására vonatkozóan. Ezek az adatok pedig jól használhatók arra, hogy meghatározzuk, a 2024-es évben mekkora kamatra számíthatunk például az inflációt követő állampapírokon.

• Az infláció-számítás alapja
• Hogyan alakult az infláció 2022-ben?
• Hogyan alakult az infláció 2022-ben?
• Hogyan számítják az éves inflációt?
• Miért lett alacsonyabb a hivatalos infláció 2022-ben?
• Hogyan alakul az infláció 2023-ban?
• Mi történne akkor, ha havonta 0,5 százalékot növekednének az árak 2023-ban?
• Mi történne akkor, ha havi 1 százalékos drágulás lenne?
• Mikor tetőzhet az infláció?

Az infláció-számítás alapja

Mielőtt az aktuális helyzetet megvizsgáljunk, az inflációval kapcsolatban beszéljünk meg néhány alapfogalmat. Egyrészt a statisztikai hivatalok különböző reprezentánsok árváltozásával mérik az árak drágulását. A hazai gyakorlatot nézve a reprezentások száma megközelíti a 950 darabot. Ezek összetételéről egy korábbi cikkünkben már beszéltünk. A hivatal tehát hónapról hónapra méri ezen 950 termék árváltozását, és meghatározott súlyozással egy összesített mutatóban, a fogyasztói árindexben fejezi ki a reprezentánsokból álló kosár értékét. Itt érkezünk el az első problémához, hiszen az infláció befolyásolható a reprezentánsok megválogatásával és a súlyozással is. Azonban a KSH-nak ebben nincs akkora szabadsága, mint amit elsőre gondolunk, azaz nem súlyozhatja tetszőlegesen a reprezentánsokat, hanem az előző évi fogyasztáshoz kell igazodnia. Hiába drágul például a mangó ára a piacon 100 százalékot, ez nem fog jelentős hatást gyakorolni a fogyasztói árak változására, mert a fogyasztási mennyiség arányaiban alacsony. Ezzel szemben a kenyér árának változása már sokkal markánsabb hatást fejt ki, tekintettel arra, hogy az élelmiszer fogyasztáson belül nagyobb  a kenyérfogyasztás aránya. A fentiek tehát egy dinamikusan változó fogyasztói árat eredményeznek, melynek súlyai az előző időszak fogyasztásához igazodnak. Emellett a reprezentánsok összetétele is változtatható, de a KSH-nak igazodnia kell az európai normákhoz, így például a bérleti díjak (1% súllyal benne van), a saját ingatlan imputált bérleti díja azért nincs a KSH fogyasztási kosarában, mert az európai statisztikákból is kivezetésre került. Ezzel szemben beszéltünk arra, hogy az Egyesült Államokban a fogyasztói árindex 30 százalékát teszi ki az ún. sheltering komponens (bérleti díjak változása, saját ingatlan imputált bérleti díja), részletek itt.  Akit a téma részletesebben érdekel, javasolnám a fenti hivatkozások tanulmányozását, mindenesetre az infláció az előző évben nem azért lett kevés vagy sok, mert a fogyasztói kosáron szándékosan változtattak.

Hogyan alakult az infláció 2022-ben?

A fentiekkel eljutottunk oda, hogy a statisztikai hivatal kialakít egy fogyasztói kosarat, és ennek a fogyasztói kosárnak az árváltozása fejezi ki az inflációt. A fogyasztói kosárnak van egy értéke, mely hónapról hónapra változik, és ezt a változást mérjük különböző módokon. Az alábbi képen ennek a fogyasztói kosárnak az értékváltozását követheted nyomon a tradingeconomics adatbázisának segítségével (KSH oldalán vélhetően csak a hivatal munkatársai találják meg ezeket az adatokat).

A fenti képen azt láthatod, hogy annak a bizonyos fogyasztói kosárnak az értéke 1380-ról 1468-ra emelkedett a 2021-es évben. Alább pedig a 2022-es árváltozást láthatod, itt 1488-as januári értékről jutunk el decemberre az 1828-as értékre.

Itt pedig már mutatok egy hosszabb távú képet. Ezen például jól látható, hogy a 2000-es évek elején 500 pont volt a kosár értéke, 2022 év elején pedig 1500 pont, azaz a forint vásárlóértéke a harmadára csökkent. Mondhatjuk azt is, hogy ugyanazért az 500 pont értékű kosárét 2022 év elején 1500 pontot kellett fizetni. A fenti grafikonon látható, hogy a 2022-es évben a görbe meredeksége megnövekszik, azaz az infláció mértéke nagyobb lett. Az infláció tehát a drágulás növekedési ütemét fejezi ki.

Hogyan számítják az éves inflációt?

A statisztikai hivatalok minden hónapban végeznek egy mérést a fogyasztói kosár értékéről. A mérést publikálják, és általában két adatot tesznek közzé. Az egyik adat a drágulást az előző hónaphoz méri, míg a másik adat a drágulást az előző év azonos időszakával veti össze. Az alábbi képen láthatod hogyan nőttek az árak az előző hónaphoz viszonyítva a 2022-es évben. Például 2022 szeptemberében 4,1 százalékkal drágultak az árak, ami azt jelenti, hogy a fogyasztói kosár augusztusi 1659 pontos értéke 1727 pontra emelkedett szeptemberre.

A havi összevetésekkel azonban több probléma is van. Egyrészt a szezonalitás is eredményezheti egyes időszakokban a drágulást, másrészt nem látjuk a hosszabb időtávot. Éppen ezért a közzétételek során az előző év azonos időszakával is összevetik az adatokat. Az alábbi képen azt láthatod, hogy 2022 januárjában 7,9 százalékot nőttek az árak az előző évhez (2021. január) képest. Itt tehát már egy éves drágulást látunk. Megjegyezném, hogy a 2023. december az utolsó tényadat, a többi a becslés, amelyre hamarosan visszatérünk.

A 2022-es évben tehát azt láthattuk, hogy hónapról hónapra nőtt a drágulás, míg 2022 decemberében az előző év azonos időszakához képest 24,5 százalékot nőttek az árak. A kérdés itt tehát az, hogyan lett ebből a hivatalos adatok szerint 14,5 százalékos drágulás.

Miért lett alacsonyabb a hivatalos infláció 2022-ben?

Ahogy az alábbi képen láthatod, a hivatalos inflációs adat 2022-re 14,5 százalék, így például az inflációkövető állampapírok kamata a 2023-as évben ehhez az adathoz fog igazodni. Hogyan jött ki a 14,5 százalék, ha fentebb már arról beszéltünk, hogy decemberben 24,5 százalék volt a drágulás. Az eltérést az adja, hogy a KSH egy átlagos éves inflációt állapít meg, mely a tárgyév egyes hónapjaiban közzétett inflációs adat számtani átlaga. Ez azt jelenti, hogy a fenti grafikonon szereplő összes havi inflációs adatot összeadjuk, és elosztjuk tizenkettővel. Mivel a 2022-es év elején alacsonyabb volt a drágulás, ezért ez lehúzza a 2022-es év átlagos inflációját, annak ellenére, hogy a valóságban decembertől decemberig tartó időszakban 24,5 százalékos drágulás volt.

Kérdezhetjük, hogy mennyire fair ez a számítás. A helyzet azonban az, hogy ez így teljesen rendben van, hiszen a következő évben ismét 12 hónap számtani átlaga adja az éves inflációt, mivel figyelembe kell venni, hogy év közben az előző év azonos időszakához képest ingadozik az infláció. A probléma lényegét a következő bekezdésben magyarázom el.

Hogyan alakul az infláció 2023-ban?

Olvashattunk arról, hogy az MNB a 2023-as évben is 15-19,5 százalékost drágulást vár, így sokan azt gondolják, hogy még a 2022-es decemberi árszintről is tovább drágulnak az árak. Ez azonban nem feltétlenül van így, hiszen a 15-19,5 százalékos drágulás éves inflációként értendő, azaz a 2023-as év 12 hónap inflációs adatának számtani átlaga lesz. A következő szimulációban bemutatok néhány forgatókönyvet a probléma megértéséhez. Tudjuk azt, hogy 2022 decemberében a fogyasztói kosár értéke 1828 pont volt. Ha feltételezzük azt, hogy 2023-ban az árak semmit nem fognak drágulni, azaz az összes hónapban az előző hónaphoz képest 0% lesz az infláció, akkor az előző év azonos időszakához képest az alábbi görbe szerint fut le az infláció. Ebben a forgatókönyvben a fogyasztói árindex értéke 2023 decemberében 1828 pont lesz, azaz megegyezik az előző évvel, nincs drágulás. Ugyanakkor az átlagos infláció 12,4 százalék lenne.

Mondhatjuk tehát azt, hogy amíg emelkedett az infláció (2022), addig kevesebb inflációt mutattunk ki, de amikor csökkent az infláció (2023), akkor többet. Az inflációkövető állampapírokat preferáló befektetők számára ez azt jelenit, hogy a 2022-es évi 14,5 százalékos infláció miatt 2023-ban magas hozamra számíthatnak, és 2024-ben sem esik vissza lényegesen a hozam, mert a 2023-as éves infláció akkor is magas lesz (12,4%), ha az árak stagnálnak.

Mi történne akkor, ha havonta 0,5 százalékot növekednének az árak 2023-ban?

Ebben az esetben januárban már alacsonyabb inflációt mutatna ki a KSH, és az év végére jelentősen mérséklődne a drágulás, de a fogyasztói kosár értéke 1828 pontról 1941 pontra drágulna. Ebben a helyzetben 16 százalék lenne a 2023-as év átlagos drágulása. Ez gyakorlatilag az MNB 2023-as előrejelzésének alsó határértéke (15%), lásd alábbi grafikonon.

Így nézne ki az infláció, ha mérsékelt drágulás lenne 2023-ban.

Mi történne akkor, ha havi 1 százalékos drágulás lenne?

Ennél a forgatókönyvnél az év végére nem csökkenne egyszámjegyűre az infláció (kormányzati szándék van erre), azaz decemberre 12,68 százalékos drágulás lenne 2022 decemberéhez képest. Ekkor az 1828 pontos kosárérték 2060 pontra emelkedne. Az éves infláció ekkor 19,6 százalék lenne. Jól látható, hogy a fenti két forgatókönyv éves inflációs eredménye jól összevág az MNB előrejelzésében találhatóval (remélhetőleg ez csak a véletlen műve, és az MNB nem hasonló logika alapján jelezte előre a jövő évi inflációt).

Én azért választottam a 0,5 és az 1 százalékot, mert 2021-ben az átlagos havi drágulás 0,57 százalék volt, szemben a 2022-es átlagos havi 1,85 százalékos drágulással. Egy átlagos évben tehát a havi drágulás sokkal inkább a 0,3-0,7 százalékos tartományban mozog, illetve számítani kell arra is, hogy jelentős drágulások után szerepet kapnak az árcsökkentő tényezők (csökkenő kereslet, visszaeső kiskereskedelmi forgalom stb.).

Mikor tetőzhet az infláció?

A számításokból az is kiderül, hogy ha a következő hónapokban akár már tetőzhet is az infláció, lásd alábbi táblázatot.

Drágulás (hó/hó)	Infláció tetőzése
0,5%	2022. december
1%	2022. december
1,5%	2023. március
2%	2023. június

Összegezve a fentieket, azt láthatjuk, hogy az inflációkövető papírokba befektetők elnyújtva két év alatt kapják meg a 2022-es évben tapasztalható infláció után a magas kamatot. Az inflációkövető papírok magas kamata még 2024-es évben is megmaradhat, akkor is, ha a 2023-ban nem lesz jelentős drágulás az árakban, sőt kisebb mértékű árcsökkenés esetén is számottevő hozama lehet ezeknek a papíroknak. Másrészt pedig számolhatunk havi, éves, átlagos éves inflációval vélhetően akkor látjuk át a legjobban a dolgot, ha a fogyasztói kosár értékét vizsgáljuk, lásd alábbi képen.