Fogyasztói árindex: Jelentése, értelmezése, adatai

Bejegyzésünkben a fogyasztói árindex fontosságát beszéljük meg, megnézzük, hogy miért tartják a kereskedők fontosnak ezt az árindex adatot, illetve miért célszerű a kereskedőknek, befektetőknek figyelni a fogyasztói árindex alakulását. Azt is megbeszéljük, hogy mire lehet következtetni a fogyasztói árindex adatból. Témáink:

• Fogyasztói árindex, CPI jelentése, számítása
• A fogyasztói kosár összetétele hazánkban
• Nyugdíjas fogyasztói árindex
• Mi köze a harci repülőknek a fogyasztói árindexhez?
• A fogyasztói árindex alakulása az Egyesült Államokban
• Mitől változnak a fogyasztói árak, fogyasztói árindex, és mit jeleznek?
• Miért fontos a fogyasztói árindex változása?

Fogyasztói árindex, CPI jelentése, számítása

A fogyasztói árindex, angolul consumer price index (rövidítése CPI)  egy ország statisztikai hivatala által összerakott fogyasztói kosár árváltozást mutatja két időpont között. Tehát az adott országban a fogyasztói árak drágulására, a pénz értékének a csökkenésére, azaz az inflációra következtethetünk a fogyasztói árindex adatból. A fogyasztói árindexben olyan termékek, szolgáltatások kerülnek, olyan súllyal, hogy azok a lakosság fogyasztását tükrözzék. Ha a pontos részletekre kíváncsiak vagyunk, akkor az Egyesült Államok fogyasztói árindex adatait a munkaügyi minisztérium (Bureau of Labor Statistics) bls.gov honlapján tudjuk megnézni, a hazai fogyasztói árindex a ksh.hu oldalon követhető, de az alábbiakban részletesen megbeszéljük az összetételét.

A fogyasztói kosár összetétele hazánkban

A fentiekből látható volt, hogy a fogyasztói árindex egy összerakott fogyasztói kosár árváltozását méri. Ez a fogyasztói kosár több száz terméket tartalmaz eltérő súlyozásban. A statisztikai hivatal emberei pedig ezeknek a termékeknek az árváltozását követik hónapról hónapra, és így vizsgálják, hogy a fogyasztói kosárban szereplő termékek együttes ára hogyan változik. A hazai inflációs kosárban szereplő tételeket reprezentánsok néven találjuk meg, összesen 949 db ilyen terméket/szolgáltatást találsz a listában (itt letölthető). Kiemelek néhány példát:

• Ingatlan adásvételéhez kapcsolódó ügyvédi díj (25 millió Ft–os ingatlan)
• Energetikai tanúsítvány kiállításának díja, magánszemélynek, nem újépítésű ingatlanra, panellakás 80 m2, műszaki dok. hiányában
• Kötelező eboltás veszettség ellen
• Macskaoltás, évente egyszeri alkalommal, 3–4 komponensű kombinált
• Görögország, utazás repülővel (kötelező egyéb díjakkal), 3 vagy 4 csillagos hotel, félpanzió, 8 nap/7 éj
• Személygépkocsi–vezetői tanfolyam B kat. teljes díja, elmélet+gyakorlat+vizsgadíjak, tantermi képzés
• Menyasszonyi ruha kölcsönzése (72 óra)
• Nadrág felhajtása, vasalása
• Blikk
• Gázolaj, általános
• Óvodai napi étkezés

A fenti tételeken túl sok száz másik termék és szolgáltatás is megtalálható a listában, de könnyen belátható, hogy az egyes tételek nem mindenkit érintenek egyformán. Ha nekem nincs kutyám, macskám nem számít, hogy drasztikusan megdrágul az eboltás, macskaoltás. Ha már van jogosítványom, nem érint a gépjárművezető tanfolyam ára, de Blikket sem vásárolok stb. Természetesen a reprezentánsok súlyozása folyamatosan változik, és a múltbeli fogyasztáshoz van igazítva. Például bizonyára észrevetted, hogy az elmúlt években divat lett a kutyatartás, a magyar lakosság egyre nagyobb része dönt úgy, hogy kutyát tart. Ez egyúttal a kutyatartáshoz kapcsolódó szolgáltatások, termékek forgalmának növekedését is előidézi, így növekszik a súlya a fogyasztói kosárban, annak ellenére, hogy én továbbra sem tartok kutyát, így a drágulás (állateledel 14,7%-ot drágult 2022 februárjában előző év februárjához képest) nem érint engem. A kiragadott példa után könnyen megérthető, hogy az élelmiszer árak drágulása sokkal jobban érint egy alacsonyabb jövedelmű háztartást, mert a jövedelmének nagyobb részét költi el élelmiszerekre, ugyanakkor az átlagos fogyasztói kosár azon a feltételezésen (teljes ország lakosságának átlaga) alapul, hogy a jövedelem 26%-át költik a háztartások élelmiszerre.

A statisztikai adatok szerint a magyarok az adózás utáni jövedelmük 1,2%-át költik bérleti díjakra, mivel a lakosság nagy része saját tulajdonú ingatlanban lakik. Ennek következménye, hogy a bérleti díjak drágulása 1,2%-át teszi ki a fogyasztói kosárnak. Ha azonban valaki albérletben lakik, és átlagos jövedelme van, akkor a bérleti díj akár a fogyasztói kosarának negyedét is kiteheti. Ők az elmúlt években lényegesen nagyobb inflációval szembesültek, hiszen a bérleti díjakban 100-150%-os drágulás volt megfigyelhető. Az alábbi képen láthatod a jelenleg érvényes súlyokat kategóriákra bontva:

	Súly
Élelmiszerek	26,4%
Szeszes italok, dohányáruk	10,2%
Ruházkodási cikkek	3,7%
Tartós fogyasztási cikkek	7,7%
Háztartási energia	6,5%
Egyéb cikkek, üzemanyagok	17,9%
Szolgáltatások	27,3%

Ha tehát a saját fogyasztásod a fenti súlyozástól lényegesen eltér, akkor a téged érintő infláció is más lesz. Például 2022. februári adatok szerint 8,3 százalékkal nőttek az árak az előző év februárjához viszonyítva. Az élelmiszerek ára 11,3%-ot nőtt, azaz az alacsonyabb jövedelmű családokat érintő infláció nagyobb mint 8,3%, mert jövedelmükből többet költenek élelmiszerre. Nem mindegy az sem, hogy az élelmiszereken belül mi okozza a drágulást, például az alapvető élelmiszerek: margariné 25,8, a kenyéré 25,0, a száraztésztáé 22,1, a baromfihúsé 19,2, a sajté 17,9, a péksüteményeké 17,8, a liszté 17,6, a vajé 16,3, a tejtermékeké 15,5 százalékkal emelkedett. Kevés vigaszt jelent az alacsonyabb jövedelműek számára, hogy a külföldi üdülés csak 1,6%-ot drágult, mivel nem járnak külföldi nyaralásokra.

Részletesen áttekintheted a termékek árának változását a KSH adatbázisában ide kattintva. A 2020 februári adatokból jól látható, hogy a termékek árának drágulása 9,3% volt, a szolgáltatások csak 5,5%-ot drágultak. Ha pedig tisztában vagy a saját fogyasztói kosaraddal, azaz nagy vonalakban tudod, hogy jövedelmed mekkora részét költöd élelmiszerre, szolgáltatásokra, rezsire stb., akkor pontosabb képet kaphatsz arról, hogy a magas infláció hogyan érint téged.

Nyugdíjas fogyasztói árindex

Ma már létezik nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztói árindex is, de vélhetően a jövedelmi helyzet szerinti árindexek bevezetése még pontosabb képet adhatna arról, hogy kit, mennyire érint az infláció. Ilyen jelenleg nincs.

	Súly
Élelmiszerek	29,3%
Szeszes italok, dohányáruk	8,9%
Ruházkodási cikkek	2,5%
Tartós fogyasztási cikkek	4,8%
Háztartási energia	8,3%
Egyéb cikkek, üzemanyagok	19,1%
Szolgáltatások	26,7%

A fentieken túl az infláció-számítással más problémák is vannak. Gondolok itt a minőségi igazításra, az ingatlanárak figyelmen kívül hagyására, hiszen az ún. saját lakásszolgáltatás imputált bérleti díja már 2012-ben kikerült a fogyasztói árindexből. Ez például azt jelenti, hogy az infláció nem méri az ingatlanárak emelkedését, pedig a lakosságot érinti a probléma. Gondolj arra az esetre, hogy jelenleg egy 20 millió forintos lakásban laksz, és egy 40 millió forintos házat szeretnél venni. Ekkor 20 millió forintra van szükséged, hogy a lakásod eladása után megvedd a házat. Tegyük fel, az ingatlanárak 10%-ot emelkednek, azaz 22 millió forintba fog kerülni a lakásod, a kiszemelt ház pedig 44 millió forintra drágul. Mekkora plusz forrásra lesz szükséged, hogy megvedd a házat? 20 millió forint helyett, már 22 millió forintra.

Mi köze a harci repülőknek a fogyasztói árindexhez?

Hogy megértsük a probléma lényegét, elmesélek egy történetet. 30 évvel azután, hogy a Wright testvérek megépítették az első működőképes repülőgépet, az akkori világ nagyhatalmai már kiterjedt repülőgép flottával rendelkeztek, és a háborúkat már nem csak a szárazföldön, vízen, hanem a levőben is megvívták. A második világháború hatalmas technológiai ugrást eredményezett, és a repülőgépek egyre gyorsabbak, bonyolultabbak lettek. Ennek pedig lett egy nem várt következménye: rengeteg repülőgép lezuhant. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a pilóták hibájából következtek be ezek a balesetek, de a pilóták azért hibáztak, mert a repülőgépek irányítóberendezései rosszul voltak megtervezve, ugyanis a pilótafülke elrendezése, felépítése még mindig a két évtizeddel korábbi technológiához alkalmazkodott.

A probléma felismerése után azt gondolták a szakértők, hogy meg kell vizsgálni a pilóták testméreteit, és az átlagos testmérethez kell igazítani a repülőgép pilótafülkéjének felépítését. A fentiek miatt megvizsgáltak közel 4000 pilótát, és felállítottak egy adatbázist, melyből kiszámolhatóvá vált a pilóták 10 fontos átlagparamétere, például átlagos karhossz, átlagmagasság, lábhossz stb. A fentiek után az lett volna a következő lépés, hogy az átlagos pilótára méretezik a pilótafülkét, de ezzel volt egy kis probléma. Ugyanis ha megvizsgálták egyesével a pilóták testméreteit, akkor azt tapasztalták, hogy egyetlen pilóta sem rendelkezik az átlagos értékekkel, azaz mindenki eltér kicsit az átlagtól. Hiába fejlesztettek volna tehát az átlagos pilótára egy pilótafülkét, senkinek nem lett volna jó. Pontosan ez a probléma a statisztikai hivatalok által közzétett inflációval is, azaz egy olyan átlagot mutat, mely senkire sem igaz. Bár a hadsereg a fenti problémát végül meg tudta oldani (állítható ülésmagasság, állítható pedálok stb..), a statisztikusoknak jelenleg nincs megoldása a fogyasztói árindexszel kapcsolatos problémára.

A fogyasztói árindex alakulása az Egyesült Államokban

Az alábbi képen a fogyasztói árindex változását láthatjuk az elmúlt 20 évben az Egyesült Államokban a bls.gov adatai alapján.

Ha a fenti grafikont a bls.gov (lásd fenti pontos hivatkozás) oldalán tekintjük meg, akkor az egyes fogyasztói árindex kategóriákra kattintva megnézhetjük a fogyasztói kosár különböző elemeinek árváltozását is. Az alábbi képen például csak az oktatással kapcsolatos költségek változását láthatjuk.

Mitől változnak a fogyasztói árak, fogyasztói árindex, és mit jeleznek?

A fogyasztói árak növekedésének összetett oka van. Az egyik tényező az energia árának drágulása, amely később a termékekben és szolgáltatásokban is megjelenik. A fenti, bls.gov oldalon elérhető grafikonon az energy és gasoline, natural gas, electricity kategóriák alatt tekinthetjük meg ezeknek az árváltozását.

A fentiek mellett a munkaerőpiaci folyamatok is hatással lehetnek a fogyasztói árindexre. Ezt hívják az ún. ár-bér spirálnak, azaz a munkaerőpiac feszessé válásával, munkaerőhiány lép fel. Ennek hatására a munkabérek emelkednek, mivel a cégek versenyeznek az új munkaerőért. Az emelkedő béreket a vállalkozások lassan beépítik a termékek és szolgáltatások árába, így a fogyasztói árindex emelkedni fog. Azaz a fogyasztói árindex ilyen okból történő emelkedése az erőteljes gazdasági növekedést jelzi.

Természetesen a fenti folyamatokkal szembeni hatásokat is tapasztalhatunk, például az energia árának csökkenése, de a technológiai fejlődés is csökkentheti az árakat, és a fogyasztói árindexet (gondoljuk csak a számítástechnikára, vagy az elektronikai termékekre). A fentiek mellett új tényezők is a képbe kerültek, melyek szintén csökkentik a fogyasztói árindexet, például sharing economy. A fogyasztói árindex változásának okait bővebben az alábbi cikkekben tárgyaljuk:

• Infláció jelentése, az infláció hatása, okai, számítása, mértéke Magyarországon
• Infláció: Miért, hogyan romlik a pénz? Pénznyomtatás és az infláció
• Stagfláció: Mit jelent? Megismétlődhet a jövőben?

Miért fontos a fogyasztói árindex változása?

A fogyasztói árindex egy olyan mutató, mely a gazdaságban fellépő inflációt mutatja a gazdasági döntéshozók számára. Ez alatt elsősorban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-re gondolok. A szervezet aktívan figyeli a gazdasági adatokat, és többek között az inflációs mutatókat, melyekhez igazítják a jegybanki alapkamat és egyéb monetáris döntéseket. A Fed gazdasági szabályozó mechanizmusára most nem térnék ki, mivel korábbi cikkeinkben már részletesen tárgyaltuk, melyek itt érhetők el.

Mivel a Fed döntéseiben, a kamatpálya alakulásában fontos szerepe van a fogyasztói árindexnek, így ez a legkorábbi adat, amit a kereskedők, befektetők látnak a gazdasági döntésekből. Éppen ezért lesz kiemelten fontos a fogyasztói árindex, így az adatok közzététele jelentős piacmozgató hatású esemény. Általánosságban elmondható, hogy a várakozásokat meghaladó, és növekvő fogyasztói árindex a kamat emelésének, a monetáris szigorításnak a valószínűségét növeli. A reakciók ennek függvényében alakulnak ki a piacon. Fordított esetben pedig, azaz a fogyasztói árindex csökkenése, illetve a várt, előre jelzett szinttől való elmaradása a kamatemelés elmaradását, a monetáris szigorítás késlekedését jelentheti. Látható tehát, hogy a részvény és devizapiacokon kereskedőket aktívan érinti a fogyasztói árindex alakulása, mivel a fentebb részletezett folyamatokról ad képet.

Az Egyesült Államok fogyasztói árindex adatát a munkaügyi minisztérium (Bureau of Labor Statistics) minden hónapban közzé teszi a tárgyhót követő 16dik napon. A fogyasztói árindexet CPI, azaz Consumer Price index név alatt találjuk. Az alábbi képen a fogyasztói árindex adatokat látjuk az előző hónaphoz képest kimutatott változás szerint. Éves adatokat a bls.gov oldalon találunk, lásd cikk első felében levő grafikonok és hivatkozások.

A CPI, azaz fogyasztói árindexnek létezik egy ún. core változata. A core CPI az Egyesült Államok fogyasztói árindexének az a változata, amelyben nem szerepel az élelmiszer és az energia árának változása.

A magas infláció témáját az alábbi két előadáson folytatjuk:

Az előadás második fele: