Kínálati infláció jelentése, példák, magyarázatok

Mit jelent az infláció?

Az infláció a pénz vásárlóerejének folyamatos csökkenése, az árak, árszínvonal folyamatos emelkedése. Kialakulási okát tekintve alapvetően két fő kategóriába sorolható az infláció:

• Keresleti infláció demand-pull inflation
• Kínálati infláció: cost-push inflation

Az inflációval kapcsolatos további részleteket az alábbi hivatkozásokon tanulmányozhatod, a folytatásban már csak kínálati inflációval foglalkozunk:

• Infláció elleni védelem: 23 befektetési eszköz 1927-2020 közötti vizsgálata
• Infláció: Miért, hogyan romlik a pénz? Pénznyomtatás és az infláció

Mit jelent a kínálati nyomásra kialakuló infláció?

A kínálati nyomásra kialakuló inflációt rövidítve kínálati inflációnak nevezzük (angolul cost-push infation). Ez az infláció főleg olyan termékek esetében alakul ki, ahol a kereslet rugalmatlan, illetve sok időbe telik alternatív, helyettesítő terméket keresni. Például gázolaj, benzin kereslete, mivel a drágulás hatására is meg kell vennie a gazdasági szereplőknek a gázolajat, benzint a tevékenységük folytatásához. Ebbe a körbe sorolhatók az ipar számára szükséges nyersanyagok például: réz, vas, acél, de az alapvető élelmiszerek (búza, kukorica) kínálatának csökkenése is okozhat inflációt. Alapvetően négy olyan eseményre érdemes figyelnünk a kereskedés során, melyek a kínálati oldalon inflációt okozhatnak.

1) Monopol helyzet

Ha egy termék piacán a szereplők kontrollálják a kínálati mennyiséget és összehangoltan döntenek, akkor ezzel a termék árára hatást tudnak gyakorolni, a verseny hiánya tehát inflációt idézhet elő. Példaként gondoljunk az OPEC-re, melynek célja az olajár megfelelő szinten tartása. Az OPEC országok birtokolják a Föld olajkészletének 80%-át és az éves olajkitermelés 40%-át termelik ki az OPEC országok. Nem meglepő tehát, hogy a kínálat, kitermelés korlátozásával éltek, amikor 2016-ban az olaj ára meredek esésnek indult.

2) Természeti katasztrófák okozta infláció

A természeti katasztrófák is okozhatnak inflációt mégpedig úgy, hogy egy adott nyersanyag kitermelése meghiúsul. Gondoljunk például az Egyesült Államokra nyaranta lecsapó hurrikánokra (Közeleg a hurrikán szezon, mi lesz a tőzsdékkel, részvényekkel?), amelyek miatt olaj finomítókat, olaj kitermelő platformokat kell leállítani. A kieső kínálatra reagál az olaj ára. De például a 2011-es japán földrengés idején is megfigyelhettük, hogy az autó alkatrészek kínálata esett vissza a katasztrófa miatt, ami az alkatrész árak drágulását idézte elő. Röviden a fentiek lennének a legfontosabb tényezők az inflációval kapcsolatban. Látható a fentiekből is, hogy az infláció mértékét növelhetik különböző tényezők, de kialakulhatnak ellentétes hatások, így az infláció okait együttesen célszerű vizsgálni.

3) Háborúk okozta infláció

Háborúk is okozhatnak inflációt, különösen akkor, ha energiahordozókban, nyersanyagokban gazdag országokat érint a háború. Ilyen esetekben a háború ellehetetleníti a nyersanyagok, energiahordozók kibányászását, finomítását, külföldre szállítását. Különösen a jelentős élelmiszer, nyersanyag, energiahordozókat exportáló országokban zajló háborúk okozhatják az adott termék kínálati mennyiségének globális csökkenését, mely a termék drágulásához, kínálati inflációhoz vezet

4) Gazdasági szankciók

A fentiekben részletezett mechanizmusok alapján a különböző vámok, gazdasági szankciók is okozhatnak inflációt, ha az intézkedések hatására csökken a kitermelhető, külföldre exportálható élelmiszerek, nyersanyagok, energiahordozók mennyisége.