Keresleti infláció jelentése, példák, magyarázatok

Mit jelent az infláció?

Az infláció a pénz vásárlóerejének folyamatos csökkenése, az árak, árszínvonal folyamatos emelkedése. Kialakulási okát tekintve alapvetően két fő kategóriába sorolható az infláció:

• Keresleti infláció demand-pull inflation
• Kínálati infláció: cost-push inflation

Az inflációval kapcsolatos további részleteket az alábbi hivatkozásokon tanulmányozhatod, a folytatásban már csak a keresleti inflációval foglalkozunk:

• Infláció elleni védelem: 23 befektetési eszköz 1927-2020 közötti vizsgálata
• Infláció és az értéktelen pénz: A befektetés láthatatlan ellensége

Mit jelent a keresleti hatásra kialakuló infláció?

A keresleti hatásra kialakuló inflációt (angol megnevezése: demand-pull inflation) rövidítve keresleti inflációnak nevezzük. Jellemzője, hogy az árak emelkedését a termékek iránti megnövekvő kereslet idézi elő. Aktuális példával élve: az építőipar felfutása az építőanyagok iránti termékek növekvő keresletét jelenti, ami az építőanyagok árának emelkedését vonja maga után. A cégek nem tudnak olyan gyorsan kapacitást bővíteni, így a kínálat nem tud a kereslettel egy ütemben emelkedni. A termékek iránti növekvő kereslet tehát inflációt okoz. Egyrészt a kínálat nem tart lépést, másrészt a kereskedők árat emelnek, mert érzékelik a megnövekvő keresletet, egyébként kifogynának az áruból.

Keresleti nyomásra kialakuló inflációra jó példa egy országon belüli pénzmennyiség növekedése is. A jegybanki monetáris lazítás egyik eszköze a mennyiségi enyhítés, mellyel az országon belüli pénzmennyiség növelhető meg. A növekvő pénzmennyiség csökkenti az ország devizájának vásárlóértékét. A fenti hatásokat a sziget példával lehet a legjobban érzékeltetni. Képzeljünk el egy szigetet, ahol összesen 100 db pénz van forgalomban. A sziget lakossága ezen a 100 db pénzen tud terméket, szolgáltatást vásárolni. Ha megnöveljük a pénz mennyiségét, például duplázzuk, akkor már 200 db pénz lesz a sziget gazdaságában, ugyanakkor az 1 db pénzen megvásárolható termékek száma csökkenni fog, azaz a termékek ára növekedni fog. A sziget gazdaságában tehát semmiféle változás nem történt, mégis a pénzmennyiség növekedése az árak emelkedését idézte elő.

Infláció és a gazdasági növekedés

A keresleti infláció összefüggésbe hozható a gazdasági növekedéssel. A keresleti infláció részben magyarázatot ad a gazdasági növekedés és az infláció közötti pozitív kapcsolatra, illetve az infláció és a munkanélküliségi ráta közötti negatív kapcsolatra. Eszerint, ha csökken a munkanélküliségi ráta, akkor az infláció emelkedik.

Az 1970-es évekig a közgazdászok körében elfogadott nézet volt, hogy a munkanélküliség és az infláció között inverz kapcsolat van. Ugyanis a növekvő foglalkoztatottság eredménye a béremelkedés, a vállalatok költségeinek növekedése, melyet előbb utóbb a termékek árába is beépítenek, így a növekvő foglalkoztatottságot infláció követi. Az alábbi képen jól láthatod a munkanélküliség és az infláció közötti fordított összefüggést, azaz magas a munkanélküliség (kék színnel), de az infláció alacsony (piros színnel).

forrás: Fred

Ugyanakkor a fejlett országokban az 1970-es években azt tapasztalták a döntéshozók, hogy növekvő, magas infláció mellett alig van növekedés, és a munkanélküliség sem alacsony, részletek: Stagfláció: Mit jelent? Megismétlődhet a jövőben?