A jó híreket korábban közzéteszik a tőzsdei társaságok

A társasági hírek, eredmények közzétételében jelentősége van az időtényezőnek, azaz a tőzsdei társaságok hajlamosak arra, hogy a jó híreket gyorsabban, a rossz híreket késedelemmel tegyék közzé. A témával kapcsolatos legújabb vizsgálat fejleményeit beszéljük meg cikkünkben. Témáink:

• A gyorsjelentések a legfontosabb publikációk
• A gyorsjelentések közzététele
• A közzététel időpontjának jelentősége van?
• A közzététel időpontja az új adatok szerint is fontos

A gyorsjelentések a legfontosabb publikációk

Kétség nem fér hozzá, hogy a tőzsdei társaságok által negyedévente, évente közzétett gyorsjelentések a legfontosabb dokumentumok a társaság pénzügyi, gazdasági teljesítményével kapcsolatban. A gyorsjelentések (további magyarázat itt) évtizedek óta a vizsgálatok középpontjában vannak, és mára már több tucatra tehető azoknak a hasznos összefüggéseknek a száma, melyek a gyorsjelentésekkel kapcsolatosak. Ezek közül többet is tárgyaltunk már itt az oldalon:

• PLPAD-hatás, azaz a gyorsjelentések késve épülnek be, lásd itt.
• PEAD-hatás, azaz a gyorsjelentések meglepetés-tényezője késve épül be a részvényárba, részletek itt.
• Gyorsjelentések tartalmi változásai és a részvények jövőbeni hozama közötti kapcsolat, bővebben itt.
• Gyorsjelentésekben található pozitív szavak és a részvények jövőbeni hozama között van kapcsolat.
• Az iparág vezető cégeinek gyorsjelentései előre jelzik a kisebb cégek eredményeit, lásd itt.
• A gyorsjelentések tartalmának elemzése a fejlett nyeli modellekkel (FtBert, ChatGPT) felülteljesítő stratégiákhoz vezet, lásd itt.

A gyorsjelentések közzététele

Az Amerikai Értékpapír-felügyelet (SEC) arra kötelezi a tőzsdei társaságokat, hogy rendszeresen tegyék közzé jelentésüket a pénzügyi eredményeikről, a vagyoni helyzetükről. Ennek a kötelezettségnek az ún. 10-Q és 10-K dokumentum beadásával tehetnek eleget a társaságok. A 10-Q a negyedéves, a 10-K az éves eredményeket tartalmazó beszámoló, melyek bárki számára elérhetők az EDGAR rendszerben, de számos részvényelemző alkalmazás (stockanalyis.com, finviz.com) is ebből a forrásból veszi az adatokat. További fontos szempont, hogy a negyedéves (10-Q) beszámolót legkésőbb a pénzügyi negyedév 45-dik, az éves beszámolót (10-K) a pénzügyi év 90-dik napjáig kell benyújtani a társaságoknak. Ezek a szabályok 2002-ig voltak érvényben, majd az évek folyamán folyamatosan csökkentették a beadási határidőket, végül az utolsó változtatás 2006-ban következett be. Azóta a legalább 700 millió dolláros közkézhányaddal rendelkező társaságoknak a negyedéves jelentéseknél 40 nap, az éves jelentéseknél 60 napos határidő áll rendelkezésre. Kisebb társaságok esetében (75-700 millió dollár közkézhányad) a negyedévesre 40, az éves jelentésre 75 napos határidő van meghatározva. A határidőn belül a társaságok saját belátásuk szerint publikálják a beszámolókat.

A közzététel időpontjának jelentősége van?

A témával kapcsolatos első vizsgálatokat már a 90-es években elvégezték, és az akkori tanulmányok (főként Easton és Zmijewski, 1993) arra jutottak, hogy valószínűtlen, hogy az eredmények publikációjának tartalma és a publikálás időpontja között lenne kapcsolat, hiszen nincs racionális oka annak, hogy a jó híreket előbb, a rossz híreket később publikálnák a társaságok. Ugyanakkor a 2010-es évek után átfogóbb vizsgálatok már érdekes megállapításokra jutottak. Többek között:

Impink, Lubberink, Veenman (2012): Az éves gyorsjelentést legkésőbb publikáló cégek jellemzően alacsonyabb piaci kapitalizációval rendelkeznek, és jobban el vannak adósodva. A gyorsjelentést késve publikálók körében nagyobb a valószínűsége annak, hogy veszteséget jelentenek, mely alacsonyabb jövőbeni hozammal járt együtt.

Choudhary, Merkley, Schloetzer (2015): Megállapították, hogy a nagyobb piaci kapitalizációval rendelkező, magas jövedelmezőséggel (magas ROA) és magas abnormális hozammal rendelkező társaságok hajlamosabbak korábban közzétenni a gyorsjelentéseiket.

Bartov és Konchitchki 2017-ben megállapította, hogy ha egy társaság a törvényi határidőn túl teszi közzé negyedéves vagy éves jelentését, akkor ez jellemzően negatív részvénypiaci reakciókkal jár.

Más vizsgálatokkal együtt arra a megállapításra juthatunk, hogy a beszámolók beadására rendelkezésre álló időszakon belül a nagyobb kapitalizációval rendelkező, jó pénzügyi eredményekkel rendelkező cégek korábban publikálják gyorsjelentésüket, melyet a részvénypiac pozitívan fogad (pozitív abnormális hozam). Ezzel szemben a kisebb kapitalizációjú cégek esetében teljesen megszokott a késői gyorsjelentés közzététel, és az eladósodott, gyenge pénzügyi teljesítményű kisebb társaságok esetében negatív részvénypiaci reakciókat figyelhetünk meg (negatív abnormális hozam).

A közzététel időpontja az új adatok szerint is fontos

A témával kapcsolatos legújabb vizsgálat két kérdésre kereste a választ:

• Ténylegesen kimutatható-e, hogy a jó gyorsjelentéseket nagyobb valószínűséggel teszik közzé korábban, a rossz gyorsjelentéseket később a tőzsdei társaságok.
• Megfigyelhető-e, hogy az elemzői várakozásnál jobb gyorsjelentéseket nagyobb valószínűséggel teszik közzé a társaságok a közzétételi időszak elején.

A vizsgálat 1997-2018 közötti időszakot ölelte fel az amerikai részvénypiacon, azaz több ezer társaság gyorsjelentés-közzétételi gyakorlatát dolgozták fel. A vizsgálat első részében megpróbáltak kapcsolatot keresni a közzétételi gyorsaság és különböző vállalati mutatók között. Az adatok azt mutatják, hogy a közzétételi gyorsaság és a közzétett eredmények, közzétett pénzügyi eredmények között pozitív a korreláció, azaz kimutatható, hogy a jobb pénzügyi teljesítményt hajlamosak korábban publikálni a társaságok. A korrelációs együtthatók kiszámításán túl regressziós vizsgálatok is megerősítik a fentieket, statisztikailag erősen szignifikáns (lásd t-stat 10,6 és 17,6) pozitív kapcsolatot látunk.

forrás: The Timeliness of 10-K Filings, Financial Performance, and Stock Returns

A táblázatból többek között a következők is kiderülnek. A gyorsjelentés publikálási gyorsasága és a részvényár, a közzétett nyereség, a piaci kapitalizáció, az eszközállomány nagysága  között pozitív a kapcsolat. Az adósság és a közzétételi gyorsaság között negatív a kapcsolat.

Összességében tehát az előző vizsgálatokkal egyező eredményeket látunk, azaz a jó eredményeket a társaságok korábban, a rossz eredményeket késve publikálják a pénzügyi év lezárását követően. A fentiek megfigyelhetők akkor is, ha az elemzői várakozásokhoz viszonyítjuk a közzétett eredményt. Ebben az esetben a nagyobb várható pozitív meglepetés (a közétett és az elemzők által előrejelzett adat különbsége) növeli a korábbi közzététel valószínűségét. A fenti hatások megfigyelhetők akkor is, ha csak a nagy kapitalizációjú cégeket vizsgálták, azaz önmagában nem ad magyarázatot a jelenségre a piaci kapitalizáció. Ugyanakkor a szerzők azt is megjegyzik, hogy a fenti összefüggéssel nehéz előre jelezni a társaság várható pénzügyi eredményét és a jövőbeni részvénypiaci hozamait. Ez különösen azokra a társaságokra vonatkozik, melyek a pénzügyi év zárását követő 60 napon belül teszik közzé a gyorsjelentéseiket. Gyakorlati haszna tehát elsődlegesen akkor van a fentieknek, ha a társaság az éves jelentését 60 napon túl vagy a törvényi határidőn túl teszi közzé.