Limits to Growth: Mi történne, ha megállna a növekedés?

Egyre többször hallhatunk arról, hogy a gazdasági növekedés nem tartható fent a végtelenségig, nagyon sokszor tapasztalom azt olvasói levelekből, hogy a gazdasági növekedést sokan egy rossz dolognak tartják, mert a cégek profitéhsége miatt merítjük ki az erőforrásokat, szennyezzük a környezetet, tesszük élhetetlenné a bolygót, és végső soron nem is lenne szükség a gazdasági növekedésre. Ma már láthatunk olyan mozgalmakat, melyek a gazdasági növekedés megállítása mellett érvelnek. Egyre népszerűbbek a „nemnövekedés” elméletek, mozgalmak. A kérdés csak az, hogy van arra reális lehetőség, hogy a gazdasági növekedést megállítsuk? A cikkünkben most ezt a kérdéskört járjuk körbe. Témáink:

• Mit jelent a gazdasági növekedés?
• Milyen előnye van a gazdasági növekedésnek?
• A gazdasági növekedés következményei, hátrányai
• Elméletek a gazdasági növekedéssel kapcsolatban
• Mi történne, ha megállítanánk a gazdasági növekedést?

Mit jelent a gazdasági növekedés?

A gazdasági növekedést legtöbbször egy ország által megtermelt termékek, szolgáltatások értékének változása alapján állapítják meg, azaz azt nézzük, hogy a GDP (bruttó hazai kibocsátás) mennyivel növekedett. Az alábbi grafikonon a magyar bruttó hazai termék értékének dollárban mért változását követheted nyomon. A grafikonon több fontos időpontot lehet azonosítani, például a 2000-2007 közötti időszakot, amikor az 50 milliárd dolláros szintről 100 milliárd dollárra emelkedett a GDP, de az elmúlt években is jelentős gazdasági növekedést tapasztalhattunk hazánkban.

A fenti gazdasági növekedést akkor is ki lehet mutatni, ha egy főre vetítjük le (GDP per capita), és akkor is kimutatható, ha vásárlóerő paritáson mérve vizsgáljuk (GDP per capita PPP), lásd alábbi grafikonon.

A gazdasági növekedésnek számos előnye van az ország lakosságára nézve. Nézzük ezeket.

Milyen előnye van a gazdasági növekedésnek?

A gazdasági növekedés hatására a bérek is növekednek, azaz a lakosság többet költhet, vagyont halmozhat fel, egy kényelmesebb, élvezetesebb, nagyobb szabadsággal járó életet élhet. A bérek növekedésével olyan szolgáltatások is elérhetővé válhatnak számára, melyeket régen csak a gazdagabb társadalmi réteg engedhetett meg magának, például saját autó, külföldi utazás távoli országokba stb. A gazdasági növekedés hatására alacsonyabb lesz a munkanélküliségi ráta, növekszik a foglalkoztatottság,  ami nagyobb kiszámíthatóságot eredményez.

A gazdasági növekedés nagyobb adóbevételeket jelent a kormánynak, így többet költhet a kormány kutatásokra, egészségügyi ellátásra, oktatásra, szociális védőhálóra, infrastruktúra fejlesztésre (tudom, van ahol a sportlétesítmények kiválósága az első számú szempont). Egy ideális világban az állam hatékonyan költi el az adóbevételeket, így az állampolgárok közvetlenül is élvezhetik a gazdasági növekedés hatásait, például sokkal gyorsabban juthatsz el az ország másik pontjára (autópályák), olyan betegségekből gyógyulhatsz meg, melyek 20-30 évvel ezelőtt kezelhetetlenek voltak.

A nagyobb gazdasági növekedéssel együtt sokkal több forrás biztosítható kutatásra, fejlesztésre, melynek számos előnyét élvezheti az átlagember. Például ma már percek alatt üzenetet küldhetünk ismerősünknek (email, sms), de ingyenesen beszélhetünk egymással az interneten keresztül. Az autókba ma már alapfelszerelés az ABS, a klíma, pedig nem is olyan régen még tárcsafék sem volt az autókban (lásd trabant).

Amikor tehát azt gondolod, hogy a gazdasági növekedés számodra nem annyira fontos, akkor a valóságban ezer dologról való lemondást jelenet számodra, és emellett a gazdasági növekedésről történő lemondásnak súlyos hatásai lennének, de erről majd később beszélünk, előtte nézzük meg a gazdasági növekedés következményeit, hátrányait.

A gazdasági növekedés következményei, hátrányai

Ahogy már a bevezetőben is utaltam rá, és az 1972-ben publikált The Limits to Growth jelentés volt az első olyan kutatás, mely rávilágított arra, hogy nem lehet végtelenségig növekedni egy véges bolygón, és számításaik szerint a növekedés határát 100 éven belül (azóta eltelt 50 év) eléri az emberiség.

Ugyanakkor arra is láthattunk példákat a múltban, hogy a túlságosan nagy gazdasági növekedés már belátható időn belül problémákat okoz, mert az ország rendelkezésére álló erőforrások elfogynak. Ezek közül jellemzően a munkaerő az egyik korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás. Ahogy például most is azt tapasztalhatjuk, hogy a fejlett országokban történelmi mélyponton van a munkanélküliségi ráta, csúcson a foglalkoztatottság. A kb. 300 millió lakosú Egyesült Államokban több mint 10 millió munkahely betöltetlen. Ilyen helyzetekben a cégek kénytelen versenyezni az alkalmazottakért, mely magasabb bért, növekvő bérköltségeket jelent, melyek végül a termékek, szolgáltatások árában is beépülnek, azaz megjelenik az infláció. A gazdasági növekedés egyik következménye tehát az infláció (itt beszéltünk erről).

A gazdasági növekedés hajszolásának következő következménye a környezetszennyezés, a nem megújuló erőforrások felhasználása. A GDP és a környezeti terhelés között igen szoros korreláció mutatható ki a múltbeli adatokon. Ahogy pedig fentebb említettük a vagyonosodást, mint az egyik előnye a gazdasági növekedésnek, sajnos az is megfigyelhető, hogy a vagyoni egyenlőtlenségek növekednek. Erre számos példát láthatunk a nyugati országokban, azaz a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, de a szegények nem lesznek vagyonosabbak.

További problémát jelent, hogy a fokozódó gazdasági növekedéssel egyre többet fogyaszt a lakosság, így az import egyre jobban növekszik, azaz a folyó fizetési mérlege leromlik az országnak. A gazdasági növekedés ráadásul elfedi az adósságot, hiszen az államadósságot GDP arányosan mutatják ki, így a kormányok bátran költekezhetnek, a költségvetési hiány elengedhető, mert a befektetők úgy gondolják, az adósság kinőhető, mivel a jövőben gazdasági növekedés lesz.

Elméletek a gazdasági növekedéssel kapcsolatban

Évtizedekkel ezelőtt a közgazdászoknak az volt az egységes véleménye, hogy „more growth is better”, azaz minél nagyobb a növekedés, annál jobb. Eszerint a gazdasági növekedés az egyetlen tényező, mellyel egyik generáció a másik után növelheti az életszínvonalát. Ma már nem minden közgazdász ért egyet ezzel a nézettel, és ezen csoport véleménye szerint az ország lakosságának jólétét kellene növelni ahelyett, hogy a növekedésre fókuszálnánk.

Példaképpen megemlíthetjük a BP olajkatasztrófát, mely 11 ember életét követelte, ráadásul 3 millió hordónyi olaj tengerbe szivárgásával óriási környezeti katasztrófát okozott. Ugyanakkor ez a baleset hozzájárult az Egyesült Államok gazdasági növekedéséhez (a helyreállításból származó bevételek miatt).

A fentiek ellenére ez az irányzat is azt feltételezi, hogy szükség van gazdasági növekedésre, de elegendő lenne minimális szinten tartani a növekedést. A jelenlegi növekedés ugyanis exponenciális, azaz évi 2%-os növekedéssel 100 év alatt hétszeres (700%) növekedést lehet elérni, 3 százalékos növekedéssel már 17-szerest (1700%). Ilyen mértékű növekedéshez pedig óriási mennyiségű energiára, nyersanyagra van szükség, ráadásul a hulladék kezeléséről is gondoskodni kell. A növekedéssel kapcsolatos legszélsőségesebb irányzat pedig a „nemnövekedés” (degrowht) elmélettel, mozgalommal jellemezhető.

Mi történne, ha megállítanánk a gazdasági növekedést?

Ha nincs gazdasági növekedés, akkor ez egyúttal azt is jelenti, hogy a vállalkozások profitja nem növekedhet. Vagy azért, mert nem növekszik az árbevételük, vagy azért, mert stagnáló árbevétel mellett nem tudnak hatékonyabban termelni. Ennek az lenne a következménye, hogy számos tőzsdei társaság elveszítené piaci kapitalizációjának jelentős részét. Ma befektetők széles köre fekteti pénzét olyan társaságokba, melyek P/E rátája 20-30-nál magasabb. Egy 30-as P/E ráta azt jelenti, hogy a jelenlegi részvényárfolyam és nyereség mellett kb. 30 év a belső megtérülése a befektetésnek, ami kb. évi 3,33%-os megtérülést jelent. Ez a megtérülés kb. összevethető az államkötvények hozamával (amerikai 10 éves államkötvény jelenlegi hozama 2,9%). Mondhatjuk azt, hogy a fenti értéknél magasabb P/E rátájú társaságokban azért fektettek a befektetők, mert arra számítanak, hogy a jövőben a nyereség még nagyobb lesz. Ezért van az, hogy a Tesla részvényeket vásárolják a befektetők a jelenlegi 99-es P/E mellett, mert bár ma még 100 év a megtérülés, de ha a jövőben a nyereség többszöröződik, akkor a megtérülési idő is lecsökken. Ma egyébként az Egyesült Államok részvénypiacán kb. 8500 társaság részvényeit érhetjük el. Ebből kb. 5000 társaságnak magasabb a P/E rátája, mint 30.

Azt gondolhatod, hogy a fenti probléma legyen a gazdagok gondja, hiszen ők vásárolnak részvényeket. A valóságban azonban az Egyesült Államokban ma hozzávetőlegesen a teljes amerikai részvénypiac 15%-a nyugdíjalapok kezében van. Az ún. "401(k) plans" típusú nyugdíjcélú számlákon 2 milliárd dollárnyi megtakarítás található, és az ezeknek található ún . target date funds alapoknak a tipikus részvény-kötvény aránya 55-45%. Az alábbi képen megjelöltem (rózsaszín és narancs), hogy a nyugdíjalapok mekkora részét tulajdonolják a teljes amerikai részvénypiacnak.

Elmondható tehát, hogy a (magyar helyzettől eltérően, mivel itthon nem népszerűek a részvények, nincs hagyománya a részvények tartásának) az amerikai állampolgárok nyugdíja szempontjából nem mindegy, hogyan alakulnak a részvényárak a következő évtizedekben.

A következő probléma az állampapírokkal van, melyet széles befektetői kör vásárol. Az állampapír egy hiteljogviszonyt megtestesítő okirat, azaz a befektető kölcsönadta a pénzét az államnak. Az állam ugyanúgy vesz fel hitelt, mint egy magánszemély, azaz ha sok a jövedelme (GDP), akkor nagyobb hitelt is vissza tud fizetni. Ma pedig már mindent GDP arányos államadósság alapján határozzuk meg, és azt tapasztalhatjuk, hogy egyes országok GDP arányos államadóssága valóban nem növekedett, de az adósság összege valójában jelentősen növekedett. Az alábbi képen a magyar államadósság változását láthatod. Jelenleg 44 ezer milliárd forint, és a 2014-2022 közötti időszakban gyakorlatilag duplázódott.

De volt gazdasági növekedés, így a GDP arányos államadósság érdemben nem változott.

Ez nemcsak a magyar gazdasági helyzet sajátossága, hanem országok széles körében megfigyelhető jelenség. A növekvő államadósság jövőbeni visszafizetése tehát azon a hiten alapul, hogy nagyobb lesz a jövedelem, abból pedig könnyedén kifizethető a most hatalmasnak tűnő összeg.

A fentieken túl számos más probléma van a növekedés megállításával, kezdve azzal, hogy hogyan határozzuk meg, hogy melyik ország nem növekedhet tovább. Hiszen a növekedés leállítása a jövőbeni gazdasági hatalom elveszítésével jár. A gazdasági hatalom elveszítését követi a katonai hatalom elveszítése, így végső soron az ország lakosságának a biztonsága, szabadsága is veszélybe kerülhet hosszú távon, ha csak egyes országokban állítják le a gazdasági növekedést, máshol pedig jelentős gazdasági növekedés következik be. Vélhetően tehát a gazdasági növekedés korlátozására irányuló politikai szándékkal, nemzetközi összefogással nem fogunk találkozni, így majd az erőforrások szűkössége, a környezeti terhelés, a klímaváltozás, a bolygó egyre nagyobb területének élhetetlenné válása fogja szabályozni a gazdasági növekedést a távoli jövőben.