Gamma Squeeze: Mit jelent? Hogyan tízszerezi meg egy részvény árát? (GameStop esete)

A GameStop részvények gyors szárnyalása széles befektetői kört elért, és a témával kapcsolatos hírekben gyakran emlegetett okok között szerepel a gamma squeeze, mely magyarázatot adhat arra, hogyan, miért emelkedett egy 20 dolláros részvény árfolyama 480 dollárra néhány nap alatt. Cikkünkben megvizsgáljuk az emelkedés hátterét, és elsősorban a gamma squeeze fogalmának, hatásainak tárgyalására fókuszálunk. Témáink:

• Gamma squeeze a GameStop részvények piacán
• Mi a probléma a short pozíciókkal?
• Hogyan lesz a short squeeze-ből gamma squeeze?
• Mit jelent a gamma squeeze?
• A delta és gamma kifejezések az opciók árazásában

Gamma squeeze a GameStop részvények piacán

Az alábbi képen jól látható a gamma squeeze hatása, azaz egy 10-20 dollár közötti részvény árfolyama néhány napon belül tízszereződött, majd a nagy emelkedést óriási árfolyamesés követte.

Ahhoz, hogy megértsük a gamma squeeze hatásait érdemes tisztában lenni azzal, hogy a GameStop alapvetően egy hanyatló társaság, azaz évről évre csökkenő árbevétellel, egy ma már idejétmúltnak tekinthető üzleti modellel működő társaság, melynek a főtevékenysége a számítógépes játékok értékesítése hagyományos bolti keretek között. Bár a számítógépes játékok iparága virágzik, azonban a piacvezető cégek már mind online értékesítenek, és letölthető formában szerzik meg a vevők a játékokat. Ezzel természetesen a piaci szereplők széles köre tisztában volt, így nagyon sokan fogadtak a GameStop bukására, azaz egyre többen shortolták a részvényeket.

Mi a probléma a short pozíciókkal?

Van azonban egy kis probléma a részvények shortolásával, ugyanis ellentétben a részvény megvásárlásával, a short-ügyleten korlátlan veszteség képződhet. Gondoljunk arra az esetre, ha megvesszük a GameStop részvényeket, akkor a legrosszabb esetben a befektetett tőkét veszítjük el, azaz 100%-os veszteségünk lesz. Ez akkor következik be ha a társaság csődbe megy, és a hitelezők kifizetése után (a likvidációs hányad alapján) semmi nem marad a részvényeseknek, azaz a tulajdonosoknak. Ezzel szemben egy short-ügyleten az árfolyam-esésre spekulálunk, azaz kölcsönkérjük a részvényeket (brókercégektől, intézményi befektetőktől, market maker cégektől) azokat eladjuk, majd később visszavásároljuk a részvényeket (a shortolás pontos folyamat). Könnyen belátható ebből, hogy egy árfolyam-emelkedés során előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor lényegesen drágábban vásárolhatjuk vissza a részvényeket, mint amilyen áron eladtuk. Például egy 1 dolláros, centes részvény esetében indítunk egy short ügyletet, akkor ha a részvény ára 2 dollára emelkedik már 100% a veszteségünk, 3 dollárnál már 200% és így tovább. Ezen hatás miatt a centes részvények shortolása különösen kockázatos, de a GameStop messze nem a centes részvények kategóriája. A 2-3 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával a mid cap társaságok közé sorolható.

A short pozíción korlátlan veszteség képződhet, ezért mondják azt, hogy a shortos a legjobb vevő, hiszen ha emelkedik egy részvény ára, akkor bármilyen áron, de venni akar. Itt nincs olyan, hogy kiüljük a veszteséget, mert előbb utóbb margin call-al, a teljes számla elégetésével végződik az ügylet. Ugyanakkor a részvények esetében pontosan, és jól követhető, hogy mennyien shortolják a részvényeket. Ha a kibocsátott részvények arányában mérve magas a shortosok száma, akkor növekszik a kockázata annak, hogy egy esetleges árfolyam-emelkedés erőteljes felpattanással, további meredek árfolyam emelkedéssel jár a jövőben. Ezt a folyamatot nevezzük short squeeze-nek, mely gyakran elforduló jelenség a tőzsdéken, különösen alacsonyabb piaci kapitalizáció esetén. A short squeeze és a gamma squeeze ugyanakkor két külön fogalom, de ez utóbbi megértéséhez tisztában kell lenni a short squeeze hatásaival.

Hogyan lesz a short squeeze-ből gamma squeeze?

A GameStop esetében tehát azt láthattuk, hogy a kibocsátott részvények nagy részét kölcsönkérték shortlásra, ez az ún. short interest mutató, melynek a közkézhányadon vizsgált változata 100% feletti volt a GameStop esetében, azaz a közkézhányadot meghaladó mértékű részvényeket kértek kölcsön shortolásra. Az alábbi képen látható, hogy 65,2 millió kibocsátott részvényről beszélhetünk (shs outstanding), és ebből a közkézhányad (float = 50,65 millió), így a közkézhányad 120%-át (short float), az összes kibocsátott részvény kb. 92%-át kérték kölcsön shortolásra.

forrás: finviz.com

Beszédes még az ún. short ratio (magyarázat itt), mely azt mutatja, hogy az átlagos forgalommal számolva hány nap alatt lehetne a shortokat felszámolni. Ez most nem tűnik soknak, de csak azért, mert az utóbbi hetekben szokatlanul magas volt a forgalom. A fenti események katalizátora pedig az ún. figyelem-vezérelt vételi nyomás, azaz fórumokban befektetők egymást buzdították a GameStop részvények vásárlására. Minél többen felfigyeltek ezekre a bejegyzésekre, annál többen akartak vásárolni. Önmagában azonban a short squeeze hatása nem szokott ilyen nagy árfolyam-emelkedést előidézni, hiszen itt tízszeresésről, húszszorozásról beszélhetünk. Ebben a jelentős árfolyam-emelkedésben az opciós piacnak is szerepe volt, égy így jutunk el a gamma squeeze jelenségéhez.

Mit jelent a gamma squeeze?

A részvények piacával párhuzamosan létezik egy opciós piac, ahol a részvényekre vonatkozóan opciós ügyleteket köthetnek a befektetők. Ez az opciós piac azonban alapvetően különbözik a részvénypiactól, elég ha csak arra gondolunk, hogy a részvénypiacon a befektető jellemzően egy másik befektetővel köt ügyletet, viszont az opciós piacon, ha ügyletet kötünk, nagy valószínűséggel egy market maker köti meg velünk az ügyletet.

Természetesen a market makernek óriási előnye van a befektetővel szemben, hiszen különböző opcióárazási modellekkel számítják ki az opciók értékét (pl. Black-Scholes opcióárazási modell). A market makerek ügyleteinek pedig része az is, hogy fedezik az opciós ügyleteiket a részvénypiacon vételi, vagy short tranzakciókkal. Ezzel pedig eljutottunk oda, hogy az opciós piac, mely független a részvénypiactól, kihat a részvénypiacra.

A delta és gamma kifejezések az opciók árazásában

Az opcióárazási modellek egyik sajátossága, hogy különböző módszerekkel, de számolnak a kockázattal. Az egyik ilyen mérőszám az ún. delta, mely az opció árának elmozdulását fejezi ki a részvény árának függvényében. Például, ha egy vételi (call) opció delta értéke 0,1, akkor ez azt jelenti, hogy az opció árában 0,1 dolláros áremelkedés következik be, ha a mögöttes termék, a részvény árában 1 dollár árfolyam-emelkedés történik. Ebből látható, hogy minél magasabb a delta értéke, annál kocázatosabb az opció, és ez együtt jár azzal, hogy a market makernek annál nagyobb kitettséget kell vállalnia, ha fedezeti ügyletet szeretne kötni a részvénypiacon.

A delta érték sajátossága, hogy nem lineárisan változik, és itt jön a képbe a gamma, mely azt méri, hogy a delta hogyan fog változni, ha a részvény ára változik. Az alábbi képen egy vételi opció deltája és a részvény ára közötti kapcsolat figyelhető meg. Jól látszik, hogy nulla közelében gyakorlatilag egy egyenes vonal a delta. Ez az a terület, ahogy a részvény ára lényegesen az opciós ár alatt van. A másik oldalon pedig az 1-es delta érték közelében szintén vízszintes vonalat látunk.

forrás: fool.com

A GameStop esetében tehát azt láthattunk, hogy az elmúlt években csökkenő, zsugorodó árbevétellel, egy elavult üzleti modellel működő társaság részvénypiacán egyre többen fogadtak arra, hogy a társaság csődbe megy. A shortosok száma, aránya a közkézhányadhoz mérten évek alatt szépen növekedett, ugyanakkor a növekvő short float arra késztette a shortban ülő befektetőket, hogy fedezzék az ügyleteiket egy esetleges short squeeze esetére. Erre a célra pedig az opciók nagyon jól használhatók, azaz úgy fedezték a short ügyleteket, hogy call opciókat vásároltak, kifejezetten az olcsó (out-of-the-money calls opciókat érhetjük ezalatt. Például befektető short pozícióban ül egy éve a GameStop részvényeken, a shortot 10 dolláros áron nyitotta, majd pedig vásárol egy 15 dolláros call opciót, hogy az ügyletet fedezze. Egy ilyen ügylet jól megvédi a shortoló befektetőt egy kiugró árfolyam esetében (ha visszamegy az árfolyam a lejárat előtt sikerült a fedezeti ügylet), hiszen az opció esetében a lejáratig él a kontraktus, ellentétben egy stop megbízással, melyet egy tüske kiszedne.

Azt láthattuk tehát, hogy januárban egyre több befektető kezdett out-of-the-money calls opciókkal fedezeti ügyletet kötni, emellett a fórumoknak köszönhető a figyelem-vezérelt vételi nyomás kisbefektetőket hozott a piacra, akik vásároltak. Az emelkedő árak hatására pedig egyre több call opciót vásároltak a befektetők. Ezeket pedig a market makerek fedezték, azaz ők is részvényeket vásároltak. Arról lenne tehát szó, hogy a short squeeze-től való félelemben, biztosításképpen a shortosok opciós ügyleteket kötöttek, melyeket a market makerek fedeztek, azaz ők is részvényeket vásároltak. Ez pedig már jelentős forgalmat, és vételi nyomást generált a GameStop részvények piacán.

Szomorú a történetben, hogy úgy lett beállítva a dolog, hogy a kisbefektetők most megszorongatták a Wall Street brókereit, és olvashattunk arról is, hogy néhány hedge fundot (Melvin Capital, Point72 Asset Managemenet, Citadel) érzékenyen érintett az eset. Vegyük azonban figyelembe, hogy a nagy vesztesei a történetnek azok a befektetők lesznek, akik az emelkedésben bevásároltak, és bennragadtak. Nekik egy életre szóló leckét és befektetést jelenthetnek a GameStop részvények.