Számlakezelés: A kezelt számla buktatói, csalások

A devizapiachoz, részvénypiachoz, ma már a kriptopiachoz köthető visszaélések legnagyobb része a kezelt számlás szolgáltatásokhoz kapcsolódik. Mesés hozamígéretekkel találkozhat itt a kereskedő, így nagyon könnyen elcsábulnak azok is, akiknek egyébként kevés ismerete van a kereskedésben, vagy épp a számlakezelés működését, kockázatait nem ismerik. Cikk célja, hogy a számlakezelési konstrukciók működését, kockázatait, veszélyeit, a lehetséges manipulációkat megismertesse az olvasóval. Végül pedig néhány szempontot is leírok, hogy mi alapján célszerű a számlakezelőt vizsgálni. Bár az utóbbi időben veszített a népszerűségéből a forex, így a forex számlakezelési szolgáltatások is visszaszorultak, ugyanakkor a kriptodevizák térnyerésével egy új piac nyílt, ahol hasonló számlakezelési megoldásokat találhatunk. Témáink:

  • Hogyan működik a számlakezelés?
  • Mi az a PAMM, MAM számla, mi a különbség?
  • Miért kockázatos a PAMM és MAM számla?
  • Mi a gond azzal a megoldással,  ha közvetlenül beutalunk a számlakezelőhöz?
  • Hogyan értékeljük a számlakezelő teljesítményét?
  • Nem működő, kockázatos módszerek, pl: martingale, hedgelés, vesztők lebegtetése
  • Sikerdíjakat hogyan számítják?
  • Incentive Fee típusú sikerdíj? Mi a probléma, ha így fizetünk sikerdíjat?
  • High-water mark típusú sikerdíj..

Hogyan működik a számlakezelés?

A gyakorlatban kétfajta számlakezelési módszert tudunk elkülöníteni. Ez már alapvetően meghatározza a kockázatát is a kezelt számlának. Az egyik számlakezelési típus az ún. PAMM (Percentage Allocation Module Management) és MAM (Multi Account Manager) számlakezelési típus. A másik számlakezelési megoldásnál közvetlenül a számlakezelőnek fizetjük be a befektetési összeget.

Bár a PAMM és MAM között van némi különbség, de a lényeg, hogy a befektető pénze a saját nevére szóló számlán van (ideális esetben) egy ismert, megbízható, felügyelet alatt álló brókercégnél, és a számlája egy ún. mesterszámlához, a számlakezelő számlájához kapcsolódik, annak a kötéseit másolja le a számla. A PAMM és MAM megoldások előnye, hogy a kereskedő számláján marad a pénz, és elkülönül a brókercég és a számlakezelő személye. Természetesen ezek a feltételek csak akkor érvényesek, ha  brókercég megbízható, például a Dukascopy is kínál PAMM és MAM számlákat, így találkozhatunk olyan számlakezelővel, aki a Dukascopy rendszerét használja.

Nagyon sok azonban az olyan számlakezelő, ahol a brókercég nem tartozik a megbízható, ismert cégek körébe, és akár az is elképzelhető, hogy a brókercég és a számlakezelő tulajdonosi köre azonos, ilyen esetekben gyakorlatilag semmi előnye nincs a PAMM és MAM rendszernek.

A PAMM és MAM számlakezelés előnye, hogy a pénzünk egy megbízható brókercégnél van, így a számlakezelő nem tudja ellopni (nehezebb például piramis játékot kiépíteni). Természetesen a számlakezelő elveszítheti a tőkénket. Ugyanakkor erre is van védelem, például a PAMM és MAM rendszerekben beállítható, hogy egy meghatározott egyenleg alatt szakítsa meg a kapcsolatot a mesterszámlával. Ez egy automata tőkevédő megbízás, amit nem a számlakezelő garantál, hanem a megbízhatónak gondolt brókercég rendszere hajt végre. A PAMM és MAM rendszerekben tehát a befektető kezében van a számlája, pénze feletti kontroll.

Ugyanakkor a PAMM és MAM sem véd meg a rossz eredményektől, az árfolyam veszteségtől, illetve attól sem véd meg, hogy egy-egy nyertes hónap után a számlakezelő sikerdíjra lesz jogosult, amit el is vonnak, majd a vesztes hónapokban pedig csökken az egyenlegünk. Összességében tehát az egyenlegünk csökken, a számlakezelő pedig kapja a nyereségben lezárt hónapok után a sikerdíjat. Érdekkonfliktust okozhat az is, hogy a számlakezelő jutalékot kap a kereskedő kötései után, így a számlakezelő a sok kötésszámban érdekelt, a befektető pedig profitot szeretne látni.

 
 

Melyek a további problémák a PAMM és MAM számlákkal?

A kereskedők a múltbeli eredmények alapján választanak számlakezelőt, ugyanakkor az eredményeket nagyon könnyű manipulálni. A legrosszabb a helyzet akkor, ha az eredményekről mindössze egy pdf fájlt tud a kezelő felmutatni, ez gyakorlatilag bárhogy átírható.

Emellett élni szoktak a számlakezelők azzal a lehetőséggel, hogy egy bemutató számlát befektetői jelszóval meg lehet nézni, illetve léteznek portálok, melyekkel összekapcsolható a számlánk, és az eredmények publikálására kerülnek. Ezekben az esetekben már nehezebb manipulálni a múltbeli adatokat, de nem lehetetlen. Az ismert trükkök közé tartozik az, hogy a számlakezelő számtalan stratégiát indít el, majd amelyiknek szép lesz a múltbeli görbéje azok kerülnek publikálásra, azokat reklámozzák. A befektető pedig nem tudja, hogy a szép eredmény mögött az van, hogy 40 különböző paraméterrel futtatták az elmúlt hónapokban a stratégiát, és ennek a verziónak lett a legszebb a profitgörbéje.

Továbbá léteznek olyan kereskedési stratégiák, melyekben a vesztés valószínűsége kicsi, de akkor óriási lesz a veszteség. A különböző martingale stratégiák,  és azok változatai is ehhez hasonló szisztémában működnek. A kereskedő azt látja, hogy havonta egyenletesen szép hozamokat hoz a befektetés, a kötéseket vizsgálva látja, hogy sok apró kötésből jön össze a nyereség. Ez mind szépnek mondható, azonban amikor bekövetkezik egy vártnál kicsivel nagyobb árfolyam kilengés, akkor a tőke 30-50%-a ég el rövid idő alatt. Ilyenkor szokott  befejeződni a számlakezelés, és a kezelő cég új név alatt új számlakezelésbe kezd..

Számlakezelés közvetlen beutalással esete

Ebben a kategóriába tartozik az összes olyan számlakezelő, amelyiknél a tőkét a számlakezelő céghez, számlájára, vagy a tulajdonosi összefonódás miatt a saját tulajdonú brókercéghez, pénzügyi szolgáltatóhoz kell elutalnunk. Ilyen szolgáltatásban találjuk a legtöbb visszaélést, ahol már kifejezetten a piramisjáték kiépítés a cél, azaz a háttérben semmiféle valós kötések nincsenek, a hozamokat az új belépők befizetéseiből fizetik ki. Általában a brókercég, számlakezelő tulajdonosi köre nem ellenőrizhető, gyakori  az offshore bejegyzésű cég ezen a területen. (Ezek mind gyanúra adhatnak okot, de természetesen az sem igaz, hogy minden számlakezelő csaló.)

Ilyen esetekben tehát számítanunk kell arra, hogy csőd, csalás, elszámolási vita esetén valószínűleg semmilyen módon nem fogunk hozzájutni a pénzünkhöz. Nincs befektetővédelem, legtöbbször nincs pénzügyi felügyelet, akihez fordulhatunk. Az ígért tőkevédelem, garancia mind csak a számlakezelőn múlik, és ezek be nem tartásának sem lesz következménye. Az sem jelent garanciát, hogy ismerősünk, barátunk tudott pénzt kivenni, sokakat pont ez a tény győz meg. Ugyanakkor tartsuk szem előtt, hogy a piramisjáték első fázisában még gond nélkül lehetséges a pénz kivét.

Természetesen ebben a kategóriában sem csak piramis szervezési céllal működnek cégek, találunk itt olyan cégeket, melyek valós kereskedést is folytatnak. Ugyanakkor a múltbeli eredményekben itt sem lehetünk biztosak, ahogy a PAMM és MAM esetekben tárgyaltuk, a múltbeli eredmények manipulálhatók, illetve futtatható olyan stratégia, amely esetében a nagy visszaesés bekövetkezési valószínűsége az időben előre haladva 100%..

Tekintettel a sok visszaélésre, csalásra, múltbeli eredmények manipulálásának lehetőségére a számlakezelést is felvettük a módszerek, melyek nem működnek a tőzsdén, forexen listánkra.

Hogyan válasszunk számlakezelőt?

A fentiekből látható, hogy a PAMM és MAM konstrukciók egy megbízható brókerrel kombinálva nagyobb biztonságot jelenthetnek, így nehezebben lehet a pénzünket ellopni. Érdemes tehát  ezt a megoldást preferálni, ez adózás szempontjából is előnyös lehet. Ha pedig közvetlenül beutalunk a számlakezelőhöz, pénzügyi szolgáltatóhoz, vagy tulajdonosi összefonódás van a kezelő és a számlavezető között, akkor a kockázat sokkal nagyobb, könnyebben lehetünk csalás áldozatai.

Egyik eset sem zárja ki tehát a veszteséget, így olyan összeget fordítsunk erre a célra, melynek elvesztése nem okoz komolyabb problémát életünkben. Azt tapasztaltam egyébként, hogy a  befektetők ennek az összegnek a meghatározásában kezdetben nagyvonalúak, és később mégiscsak rossz érzést vált ki a vagyonvesztés. A módszer tehát a következő, tegyük fel magunknak a kérdést, hogy mekkora az a pénzösszeg, amit ha kidobunk a kukába, akkor az pénzügyileg, mentálisan sem okoz nekünk problémát?  Ekkora összeget célszerű  a számlakezelésbe befektetni.

A számlakezelő teljesítményének értékelése

Ahogy fentebb már utaltam rá a múltbeli hozamok manipulálhatók, tehát a kereskedőnek célszerű lenne átnézni a kötéseket részletesen,  és bizonyos elemeket megvizsgálni, melyekből a stratégiára már következtetni lehet. Ezzel kiszűrhetők a martingale technikák és utánzataik, a stop hiánya, a hedgelt vesztő kötések lebegtetése (teszteltük a hedgelést, mint pozíciókezelést) stb.. Ez azonban már nagyon sok időt, utánajárást, és felkészültséget igényel.

Alternatív lehetőségként szóba jöhet a kockázatot kedvelő befektetőknek, hogy az ETF-ek, befektetési alapok, hedge fundok világában tájékozódjon. Léteznek már kifejezetten hedge fund követő ETF-ek, melyekben kisebb összeggel is el lehet indulni, vagy abszolút hozamú befektetési alapok. Itt nemcsak az intézményi kockázat alacsonyabb, hanem a múltbeli teljesítmények hiteles könyveléssel alá vannak támasztva, és nyilvánosak az adatok. Természetesen itt is igaz, hogy a múltbeli adatok, eredmények semmiféle garanciát nem jelentenek a jövőre vonatkozóan. Gondoljunk csak a legsikeresebb hedge fund történetére, mely 4 év alatt négyszerezte az ügyfelek pénzét, majd egy hónap alatt minden pénzüket elveszítették az ügyfelek (martingale és túlzott tőkeáttétel).

Mi az a sikerdíj, hogyan számítják?

Akár számlakezelésről, akár egy aktívan kezelt befektetési alapról legyen szó, gyakran találkozhat a befektető sikerdíjjal. Ennek típusai között lényeges eltérések vannak, így érdemes pontosan átgondolni, hogy a sikerdíjnak milyen hatása lesz a portfóliónkra, abban az esetben is, ha esetleg a számlakezelés, vagyonkezelés során csökken a befektető tőkéje.

A vagyonkezelési és számlakezelési területen a sikerdíj gyakorlatilag a vagyon, vagy a számla kezelőjének járó díj, amelyet azért fizet a befektető, mert többlet profithoz juttatta a befektetőt a számlakezelő. A sikerdíjat gyakran  egy meghatározott szinthez kötik, ami lehet egy fix érték, vagy lehet egy referencia index fölött elért hozam. Ez a sikerdíj egyúttal motiválhatja is a számlakezelőt arra, hogy jobban végezze a munkáját. Ugyanakkor, ahogy később vázolni fogom, akár oda is vezethet, hogy a számlakezelő a szükségesnél nagyobb kockázatot vállalva próbáljon meg többletprofitot elérni.

Milyen esetekről beszélhetünk, hogyan számítják a sikerdíjat?

Sikerdíjak feltételei között  találkozhatunk olyan megoldásokkal, amikor sikerdíjat csak a kockázatmentesen elért hozam fölött kell fizetnünk. Például a befektetési alap eredménye 15% és a sikerdíj a kockázatmentesen elért hozam 20%-a.  Ha például a kockázatmentes hozam (állampapír hozam) 3%, akkor az elért többlet profit 12% lesz (15%-3%), és a 12 százaléknak a 20%-ka, lesz a sikerdíj. Tehát a befektetési alap hozama 9,6% lesz a fenti példa szerint. A befektetőnek egyébként nem kell ezzel kapcsolatos számításokat elvégezni, mivel az alap nettó eszközértékét már lecsökkentik a sikerdíjjal.

A sikerdíjnak létezik olyan típusa, ahol a teljes elért hozamra vonatkozóan kell sikerdíjat fizetni, illetve találkozhatunk referencia indexhez kötött sikerdíjjal is. Például ha egy befektetési alap referencia indexe a BUX index, akkor a sikerdíjat számolhatják a BUX index hozama felett elért többlet profitra is. Több típussal találkozhatunk tehát a számlakezelés, vagyonkezelés során, érdemes pontosan utána járni, miért jár a kezelőnek a sikerdíj.

A sikerdíj  mértéke abszolút hozamú befektetési alapok, hedge fundok, és a számlakezelés esetében gyakori, hogy 20-30% közötti. A fentiek mellett annak is jelentősége van, hogy milyen eredmények esetén számítják fel a sikerdíjat. A nemzetközi piacokon az ún. incentive fee és a high water mark típusú sikerdíjakkal találkozunk. A befektetési alapkezelők, vagyonkezelők, számlakezelők, hedge fundok általában ezeket a sikerdíj típusokat alkalmazzák.

Mi a probléma az incentive fee típusú sikerdíjakkal?

Az Incetive Fee gyakorlatilag egy ösztönző, motiváló díj az alapkezelő számára, egyfajta bónusz a jó teljesítmény után.  A fent részletezett sikerdíjak is ebbe a kategóriába esnek. A külföldi piacokon a hedge fundok, regisztrált befektetési tanácsadók, számlakezelők által gyakran alkalmazott díjtétel. A lényeg tehát itt, hogy egy meghatározott eredmény elérése után díjazásban részesül a számlakezelő. Például ha 20% az incentive fee, és befektettünk 20.000 dollárt, amelyen 10%-os eredmény keletkezett, akkor a 22.000 dollár helyett, 21.600 dollár lesz a befektetésünk nettó eszközértéke.

Ha visszaesés következik be a fent elért eredmények után, akkor az újabb emelkedés után ismételten sikerdíjat fogunk fizetni. Tegyük fel a fenti példában a 10%-os eredmény után visszaesés következik, például 20%-ot esik vissza a 21.600 dolláros portfoliónk. Ekkor 17.280 dollár lesz a portfóliónk értéke, és a jövőben az újabb egyenleg növekedés után ismételten sikerdíjat fogunk fizetni.  Az incentive fee típusú sikerdíjnak tehát az a fő problémája, hogy nem ösztönzi a vagyon kezelőjét arra, hogy a kockázatokat kezelje, és gyakorlatilag sikerdíj szempontjából nem lesz következménye annak, ha a teljesítménye gyenge.

Itt térnék ki a számlakezelésekre is, melyek ugyan messze állnak a befektetési alapok által nyújtott szolgáltatások biztonságosságtól, szabályozottságától, de megfigyelhető, hogy a  számlakezelők is havi eredményük után állapítanak meg sikerdíjat (létezik ettől eltérő konstrukció). Ez tehát azt jelenti, hogy ha az alapkezelő egyik hónapban eredményt ér el, akkor sikerdíjat kap. Ha a következő hónapban veszteséget ér el, akkor a múltbeli sikerdíj nem kerül elvonásra, viszont nem fog sikerdíjat kapni. Előfordulhat tehát az is, hogy a számlánk egyenlege egyébként csökken, ugyanakkor a számla kezelője pedig kapja a sikerdíjat. Megéri tehát a számlakezelőnek olyan rendszer, stratégia szerint kezelni a számlát, amelynek a volatilitása nagy. Igaz, hogy a nagy visszaesés hónapjaiban nem fog sikerdíjat kapni, de a többi hónapban folyamatosan kapja a sikerdíjat. A befektetőnek természetesen ez nem jó, hiszen egy-egy nagy visszaesés során a tőkéjének 20-50%-a is elveszhet.

Miért jobb a high-water mark típusú sikerdíj?

Biztató jel, ha a befektető high-water mark típusú sikerdíjjal találkozik a befektetési alapok, hedge fundok, vagy épp a számlakezelést nyújtó szolgáltatók körében. Ez ugyanis sokkal kedvezőbb a befektetőre nézve. A high-water mark típusú sikerdíj lényege, hogy a számlakezelő, vagyonkezelő csak akkor kap sikerdíjat, ha elérte a megbeszélt hozam szintet, majd ezt követően ismételten már csak akkor részesül sikerdíjban, ha az előző csúcsot, árfolyamértéket meg tudta haladni.

A high-water mark típusú sikerdíj megértéséhez álljon itt egy példa. 20.000 dollárt fektetünk be 20%-os high-water mark sikerdíj mellett. Az alapkezelő 10%-os eredményt ért el, azaz a számlánk 21.600 dollárra emelkedik. Ezt az esetet néztük meg a korábbi, fenti példában is, különbség egyelőre nincs a sikerdíj számítása között.  Ugyanakkor ezt követően az alapkezelő, számlakezelő már csak akkor részesülhet sikerdíjban, ha az egyenlegünket a 21.600 dollár fölé tudja emelni.

Például 20%-ot esik a hedge fund portfóliójának árfolyama, így portfóliónk 17.280 dollárra zsugorodik.  Innen tehát 3800 dolláros hozamot kell az alapkezelőnek elérnie, hogy ismét 21.600 dolláros legyen az egyenlegünk. Azonban ez után a teljesítmény után nem fizetünk sikerdíjat, majd csak akkor fizetünk sikerdíjat ismét ha 21.600 dollár fölé tud emelkedni az egyenlegünk.

Látható, hogy a high-water mark sikerdíj a befektetőnek kedvez,  bár sokkal kevesebb alapkezelő alkalmazza ezt a sikerdíj típust. Ugyanakkor még számlakezelő cégek esetében is találkozhatunk a high-water mark sikerdíjjal, de nem ez a jellemző..

Adózási kérdések a számlakezeléssel kapcsolatban

A PAMM és MAM számla esetén a brókercég (amelyiknél a számlát vezetjük) székhelye, felügyeleti szerve stb.. határozza meg, hogy ellenőrzött tőkepiaci ügylet hatálya alá tartozik-e a kerekedés. Egy ellenőrzött tőkepiaci ügylet esetén kedvezőbb az adó (többek között a nyereséggel elszámolható a veszteség). A nem számlamásolás eseteiben, ha például egy offshore brókercégnél nyitunk számlát, nagy valószínűséggel az ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai nem alkalmazhatók, így például minden nyereséges ügylet után SZJA és EHO fizetési kötelezettségünk lesz, a nyereség pedig nem csökkenthető a vesztes kötésekkel.

A számlakezeléshez kapcsolódó szolgáltatás a szignálszolgáltatás, melyről részletesen beszéltünk:

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak

please do NOT follow this link