Forex/devizák fundamentális elemzése 8 lépésben

A forex, illetve devizapiaci kereskedők általában rövid távon kereskednek, így döntéseiket nagyrészt a technikai elemzés határozza meg. Ugyanakkor számos fundamentális tényező is hatással van a devizakeresztek árfolyam változására, melyeket több okból is érdemes figyelembe venni. Egyrészt célszerű megérteni a piaci összefüggéseket, melyek közép és hosszútávon alakítják egy devizapár árfolyamát. Másrészt a fundamentális elemzés alapján határozhatjuk meg a közép távú trendet a forex kereskedésben. Trendkövető magatartás esetén a fő trend meghatározása fontos szempontja az eredményes kereskedésnek.

A továbbiakban kifejezetten a forex kereskedéshez elvégzendő fundamentális elemzés legfontosabb szempontjait beszéljük meg. Bár a részvények világában sokkal nagyobb jelentősége van a vállalati fundamentumoknak, a devizakeresztek viszonyában is érdemes odafigyelni a fundamentális elemzésre. Témáink:

• Infláció vizsgálata mindkét gazdaságban
• Miért kell vizsgálnunk a kamatot?
• Hogyan hat a monetáris politika a devizák árfolyamára?
• A gazdasági növekedésre is oda kell figyelni
• Export-import adatokat is célszerű vizsgálni
• Államadósság, költségvetési hiány
• Politikai stabilitás vizsgálata
• Részvénypiac és a devizapiac kapcsolatáról se feledkezzünk meg

1) Infláció vizsgálata mindkét gazdaságban

Az infláció az egyik legfontosabb gazdasági adat a forex fundamentális elemzés elvégzése során, így első lépésként azt célszerű megvizsgálni, hogy a két deviza mögötti gazdaságokban mekkora az infláció. Bár az infláció fogalmát már több esetben is tárgyaltuk (Infláció okairól itt beszéltünk), annyit érdemes tudnunk, hogy az alacsonyabb, csökkenő infláció egy erősebb devizát jelent, feltéve, ha  a másik devizához képest is alacsonyabb, vagy csökkenő az infláció(A két ország inflációjának különbségét célszerű vizsgálnunk.). Ugyanakkor egy magasabb infláció, vagy növekvő infláció egy gyengébb devizát eredményez, mivel a pénz vásárló értéke nagyobb ütemben csökken, mint a másik ország devizája esetén. A fentiek mellett az infláció a kamatdöntésekre, gazdasági döntésekre is hatással van. Ráadásul a legkorábbi adat, melyből következtethetünk a későbbi folyamokra. Tulajdonképpen ezért soroltam a legelső helyre az inflációs adatokat. Az inflációs adatokat a legegyszerűbben különböző gazdasági naptárokból ismerhetjük meg. Ha grafikonon jelenítjük meg az adatokat, akkor a tendencia is láthatóvá válik. A fő devizapárokkal kapcsolatos gazdasági adatokat a forexfactory.com oldalon tudjuk egyszerűen, akár grafikonon is követni.

Ha pedig a fő devizapárokon túli inflációs adatokra vagyunk kíváncsiak, akkor az investing.com oldalon elérhető gazdasági naptár lesz a megfelelő számunkra:  https://www.investing.com/economic-calendar/

Az alábbi képen az investing.com gazdasági naptárat látjuk. Itt a "Filters" gombra kattintva (piros téglalappal jelölve) választhatjuk az országokat, illetve az Inflation jelölővel az inflációs adatokat kérhetjük le.

Az inflációs adatokat CPI (Consumer Price Index) és PPI (Producer Price Index), magyarul fogyasztói árindex illetve termelői árindex megnevezések alatt találjuk meg. A megjelenő adatokra kattintva már grafikonon is megnézhetjük a változásokat. Például alábbi képen az Egyesült Államok inflációs adata látható. 2015 óta emelkedik az infláció, már 3% közelében mozog.

Tartsuk szem előtt, hogy az infláció csak egyetlen tényező, így a további hatásokat is vizsgálnunk kell, például hogyan reagál a jegybank a növekvő/csökkenő inflációra. Emiatt például, ha a növekvő infláció kamatemeléssel jár együtt, akkor az infláció devizagyengítő hatását ellensúlyozza a kamatemelés. A második lépés tehát a kamatszint vizsgálata. E nélkül az inflációs adatokból könnyen téves következtetéseket vonhatunk le.

2) Miért kell vizsgálnunk a kamatot?

Mielőtt elkezdünk kereskedni egy devizapárral első lépésként célszerű ellenőrizni a két ország jegybanki alapkamatát. Erre számos összehasonlító oldal létezik, én az investing.com oldalon levő adatbázist használom. Az oldal használatát részletesen megbeszéltük: Jegybanki alapkamatok várható alakulása

A fenti táblázatban a fő devizák kamata látható, de az oldalon az összes egyéb devizapár kamata is lekérdezhető.  A "Current Rate"oszlop mutatja az ország jegybanki alapkamatát.

Miért fontos a kamat vizsgálata a fundamentális elemzésben?

Két ország közötti kamatkülönbség hatással lesz a tőkeáramlásra, azaz a magasabb kamattal rendelkező ország devizájában nagyobb kamatot kaphatnak a befektetők. A magasabb kamattal rendelkező ország devizáját erősíti a magas kamat. Egyrészt jobban megéri a magasabb kamat miatt tartani az ország devizáját, tehát a befektetők veszik a devizát. Másrészt a short pozíciók (melyek eladási megbízások, így gyengítenék az ország devizáját) fenntartása a magasabb kamatok miatt megdrágul. Azonban a kamatkülönbség két ország devizája között egy idő után árazásra kerül, emiatt a kamatpályának, azaz a kamat jövőbeni alakulásának is jelentősége lesz. A kamatpálya alakulása a fenti honlapon is megtekinthető, az alábbi képen látható grafikonon a fő devizapárok irányadó kamatának változásait követhetjük.

A fenti grafikonok alapján a kamatpálya is megállapítható. Itt arra érdemes keresni a választ, hogy a kamatkülönbség növekedni, vagy csökkenni fog-e a jövőben. Ha a kamatkülönbség növekedni fog a két deviza között, akkor ez erősíteni fogja a magasabb kamattal rendelkező deviza árfolyamát. Ha pedig a kamatkülönbség csökkenni fog a jövőben, akkor ez a magasabb kamattal rendelkező ország devizáját gyengíti, míg az alacsonyabb kamattal rendelkező ország devizáját erősítheti. Tehát nem feltétlenül a kamat abszolút értékbeli különbsége számít, hanem a várható változás. A kamatpályára vonatkozóan a jegybankok egyébként közép és hosszútávú előre jelzéseket is kiadnak.  Például a Fed évekig nulla közeli kamatot tartott fent és kommunikálta is, hogy tartósan nulla közeli kamatot tart fent. A fentiek miatt a forex fundamentális elemzés fontos eleme a jegybanki kamatdöntés és a hozzá kapcsolódó jegyzőkönyv tanulmányozása. Ebből derül például ki a kamatpálya (Fed esetén Dot Plot). Globális kamatokat meghatározó jegybankok működéséről:

• Fed
• EKB
• BoE

3) Hogyan hat a monetáris politika a devizák árfolyamára?

A devizapárok árfolyamára jelentős hatás gyakorol a jegybankok monetáris politikára, melyről szintén a jegybanki kamatdöntések és azok jegyzőkönyvéből tájékozódhatunk. Általában évi 10 alkalommal történik kamatdöntés, így gyakorlatilag havi egy alkalommal kell odafigyelnünk a monetáris politikával kapcsolatos változásokra. Az alapvető összefüggés, amire oda kell figyelnünk a monetáris politikával kapcsolatban a lazítás, vagy szigorítás jelei. Ugyanis a lazítás (például mennyiségi enyhítés) általában az ország pénzmennyiségének növekedését jelenti, ami a deviza árfolyamát gyengítheti, mivel így kevesebbet ér az adott ország fizető eszköze (kereseti nyomásra kialakuló infláció).  A szigorítás, a készpénz mennyiség csökkenése pedig a fentiekkel ellentétes hatást válthat ki.

4) A gazdasági növekedésre is oda kell figyelni

A gazdasági mutatók vizsgálata azért fontos, hogy megállapítsuk az adott ország gazdaságának erősségét. A gazdasági erősödés, növekedés erősítheti az ország devizáját, különösen akkor, ha a másik deviza gazdasága stagnál, vagy nem növekszik olyan ütemben tehát gyengébb a gazdasága.

A gazdasági mutatók közül a legfontosabbak a GDP adatok, inflációs adatok, foglalkoztatottság, munkanélküliség, fogyasztói és üzleti bizalom indexek. Ezek vizsgálatával képet kaphatunk az ország gazdaságának erősségéről. A fenti mutatókat a következő hivatkozások alatt tárgyaltuk részletesen, így az alábbiak alapján külön át tudjuk tekinteni:

• GDP: nominális GDP, reál GDP
• ISM index hatása a tőzsdékre, devizapiacokra
• Fogyasztói bizalom indexek
• Non farm payroll, NFP hatása a devizák és tőzsdék árfolyamára
• Miért fontos a fogyasztói árindex a részvény és devizapiacokon kereskedőknek, befektetőknek?
• A FED működése, a FED hatása a részvény és devizapiacokra 1. rész
• Fed kamatdöntés hatása, Fed kamat előrejelzések dot-plot, CME FedWatch

Az alábbi táblázatban pedig összefoglaltam, hogy általános esetben milyen hatása lehet a fenti gazdasági adatoknak, illetve azok változásának. Természetesen a piaci szereplők a gazdasági tényezőket másként is értelmezhetik, illetve a piaci reakciók eltérők is lehetnek, így nem örök érvényű szabályok az alábbiak, inkább tekintsük általános útmutatásnak. Egy deviza árfolyamát mindig a kereslet kínálat szabályai határozzák meg. Növekvő kereslet a deviza drágulásához vezet, de számos tényező okozhatja a kereslet növekedését, illetve egyes tényezők ellen hathatnak más tényezők.

Devizát erősítő fundamentális adat	Devizát gyengítő fundamentális adat
Magasabb GDP	Alacsonyabb GDP
Magasabb Infláció	Alacsonyabb infláció
Magasabb foglalkoztatottság	Alacsonyabb foglalkoztatottság
Alacsonyabb munkanélküliség	Magasabb munkanélküliség
Magasabb fogyasztói bizalom	Alacsonyabb fogyasztói bizalom
Magasabb üzleti hangulat, bizalom	Alacsonyabb üzleti hangulat, bizalom

5) Export-import adatokat is célszerű vizsgálni

A külkereskedelmi mérlegből tudhatjuk meg azt, hogy az ország egésze (háztartások és vállalkozások) milyen értékben hozott be (import) árut, és milyen értékben (export) vitt ki árut külföldre. A kettő különbsége adja a külkereskedelmi mérleg egyenlegét.  Többletről akkor beszélünk, ha a kivitt áruk értéke meghaladja a behozott áruk értékét, azaz az export-import különbség pozitív lesz.  Ha a különbség pozitív, illetve növekszik, akkor az ország több terméket, szolgáltatást ad el a külföldi országban, amiből külföldi deviza keletkezik. Ezt a külföldi devizát azonban a cégek, háztartások hazai devizára váltják, ami erősíti a hazai devizát. Tehát a növekvő export erősítheti az ország devizáját. Az eset fordítottja, amikor a külkereskedelmi mérleg egyenlege negatív, azaz az hiány mutatkozik. Növekvő hiány esetén egyre több külföldi devizát kell vásárolnia az országnak (a lakosságnak és a vállalkozásoknak), ez pedig gyengíti a hazai devizát.

A külkereskedelmi mérleg értékelésekor vegyük figyelembe azt is, hogy az exportvezérelt gazdaságok esetében a külkereskedelmi mérleg javul a gazdasági növekedéssel együtt. Tehát egyre több terméket, szolgáltatást értékesít külföldön az ország. Ugyanakkor ha a gazdasági növekedést a belföldi fogyasztás hajtja, akkor romlani fog a külkereskedelmi mérleg.  A külkereskedelmi mérleget a forex és gazdasági naptárakban "trade balance" név alatt találjuk. Gazdasági naptárak. A képen az Egyesült Királyság külkereskedelmi mérlege látható, negatív egyenleg.

Alább pedig egy exportvezérelt gazdaság (Oroszország - kőolaj) külkereskedelmi mérlege látható.

6) Államadósság, költségvetési hiány

A költségvetési hiány azt mutatja meg, hogy adott évben a vizsgált ország számára mekkora hitelt kell felvennie, hogy a működését fedezni tudja. Az államadósság pedig az ország teljes adósságát mutatja, amelyet általában a GDP arányában fejeznek ki. Értelemszerűen a növekvő költségvetési hiány, növekvő államadósságot jelenthet, illetve a magas államadósság növeli a visszafizetés kockázatát, így a piac által elvárt hozamok is növekednek. A gazdasági kockázatokat a hitelminősítők (Moody's hitelminősítés) adósbesorolásával, vagy a CDS felárakkal (CDS jelentése, fogalma, CDS-felár grafikon) tudjuk felmérni.

A fenti tényezők erősen hatnak az inflációra is, ugyanis előszeretettel oldják meg a nagy adósság problémáját kormányok a pénznyomtatással. Növelik a pénzkínálatot, így a pénz vásárlóértéke csökken, és a jövőben "olcsóbb" pénzen kell kifizetni a lejáró adósságot (kötvényeseket). Az infláció növekedése tehát csökkenti a reálhozamot, így a külföldi befektetők érzékenyen reagálhatnak a költségvetési hiány, illetve az államadósság alakulására. Államadósság és költségvetési hiányra vonatkozó adatokat is megtaláljuk az investing.com weboldalon a Public Debt, Foreign Debt, Budget Balance, Public Sector Net Borrowing megnevezések alatt.

7) Politikai stabilitás vizsgálata

Az ország belpolitikai helyzete is hatással lehet a devizapár árfolyamára. Különösen olyan országok esetén, ahol a belpolitikai válság alakul ki, vagy belpolitikai választásokat tartanak, esetleg nem piacbarát kormány kerül, vagy került a hatalomra. Ilyen helyzetekben a fenti tényezőket felülírják a politikai hatások és ezek határozhatják meg egy deviza középtávú árfolyam mozgását. Példaként nézzük meg a török belpolitikai helyzetet és a török líra árfolyamát, vagy vizsgáljuk meg az olasz belpolitikai válságot és az euró-dollár árfolyamát. Itt általános szabály, hogy ahol a befektetők nagyobb politikai kockázatot látnak, azt az országot kerülik. Ha tehát negatív irányú változás áll be, akkor tőkét vonnak ki a külföldiek az országból (devizát gyengíti), pozitív változások esetén pedig tőke áramlik be (devizát erősíti). Bár a politikai kockázatok megítéléséhez az adott ország belpolitikáját jobban kell ismernünk, ugyanakkor ezek az információk brókercégek, elemző házak jelentéseiből, elemzéseiből is megszerezhetők, illetve a hírek követésével.

8) Részvénypiac és a devizapiac kapcsolatáról se feledkezzünk meg

A részvénypiac és a devizapiac kapcsolatát általában elhanyagolják a forex kereskedők, azonban a forex fundamentális elemzés része az is, hogy figyeljük a részvénypiacot. Többek között arra érdemes tekintettel lennünk, hogy a részvénypiaci esések során a külföldi befektetők eladják a részvényeiket, majd a külföldi befektetők egy része más ország tőzsdéin fekteti be a pénzét, emiatt tehát eladják az egyik devizát, míg megveszik a másikat. Például ha az amerikai tőzsdék emelkednek, akkor valószínűsíthetjük, hogy a világ számos más pontjáról is vásároltak részvényeket külföldi befektetők. Ehhez azonban dollárt kellett venniük, ami erősíti a dollár árfolyamát. Amikor pedig megindul a profit realizálás a külföldi befektetők egy része más országok tőzsdéin fog újabb befektetési lehetőséget keresni, például az alulárazott európai részvénypiacokon. Ehhez azonban a dollárt euróra kell váltani, tehát el kell adnia a befektetőnek a dollárt, ami a dollár árfolyamát gyengíti.  Kisebb országok, nemzetközileg nem jelentős tőzsdék esetében a külföldi befektetők aránya is alacsony, így jelentős kapcsolat a devizapiac és a részvénypiac között nem alakul ki.

Gyakorlatilag sok száz olyan tényezőt össze tudunk gyűjteni, melyek valamilyen módon hatással lehetnek egy devizapár árfolyamára, mivel az országok gazdaságára is számos független tényező hat. Alapjában véve tehát arra törekedjünk, hogy azonosítsuk a legfontosabb, legerősebb hatásokat és azok alapján próbáljuk meg meghatározni, hogy középtávon erősödés vagy gyengülés várható a devizapár piacán.