Ellátási láncok zavara: Mi a probléma? Hogyan kezelhető?

Cikkünkben az ellátási láncok zavarával összefüggő tényezőket, vizsgálatokat beszéljük meg. Témáink:

• Mi az az ellátási lánc?
• Mi a feladata az ellátási lánc menedzsmentnek?
• Mit jelent az ellátási lánc zavara?
• Közelmúltbeli példa az ellátási láncok zavarára
• A globalizáció szerepe az ellátási láncok zavarában
• Hogyan hat a társaságokra az ellátási láncok zavara

Mi az az ellátási lánc?

Az ellátási lánc egy összetett logisztikai rendszer, melynek lényege, hogy az alapanyagokból legyártott késztermék eljusson a fogyasztóhoz. Egy terméket vagy szolgáltatást előállító vállalkozás különböző nyersanyagokat, alapanyagokat, félkész termékeket felhasználva állítja elő a termékeit, szolgáltatásait. Ezeknek az inputoknak a biztosítása ellátási láncolatokon keresztül valósul meg, melynek számos más vállalkozás a része. Hasonló módon a késztermék eljuttatása is legtöbbször az ellátási láncolatok keresztül történik, de az esetek többségében az ellátási lánccal összefüggő problémák az inputokhoz kapcsolódnak.

Mi a feladata az ellátási lánc menedzsmentnek?

A vállalatok működéséhez elengedhetetlen tehát, hogy a termék/szolgáltatás előállításhoz szükséges alapanyagok, nyersanyagok rendelkezésre álljanak. Éppen ezért a vállalkozások összetett üzleti folyamatokat dolgoznak ki arra, hogy a gyártáshoz szükséges alapanyagok éppen akkor álljanak rendelkezésre, amikor szükségük van rá, figyelembe véve azt, hogy az alapanyagok indokoltnál nagyobb mennyiségű (hosszabb idejű) tárolása jelentős többletköltséget eredményez. Ennek a feladatnak az összehangolását végzi el az ellátási lánc menedzsment.

Mit jelent az ellátási lánc zavara?

Az ellátási lánc zavara alatt olyan eseményeket értünk, amikor különböző okok miatt a vállalat nem tud elegendő inputhoz jutni, így a termelését meg kell szakítania. Ennek lehetnek egyedi, vállalatspecifikus okai, de múltbeli példák mutatják, hogy iparágra, szektorokra, akár az egész gazdaságra kiterjedő zavarok is kialakulhatnak, melynek legtöbbször természeti katasztrófák, pénzügyi, gazdasági válságok, járványok, háborús konfliktusok az okai.

Az ellátási láncok zavarának összetett következményei lehetnek. Ha vállalati szinten vizsgáljuk, akkor a kisebb termelés volumen kieső árbevételt, csökkenő nyereséget eredményez. Iparági szinten az ellátási láncok zavara a termékek drágulását idézheti elő, hiszen a legyártott termékmennyiség (kínálat) csökken, a kereslet változatlan szinten marad, így az árak emelkedésnek indulnak. Iparágak széles körére kiható zavarok növekvő inflációt eredményezhetnek.

Közelmúltbeli példa az ellátási láncok zavarára

Legutóbbi példaként a koronavírus okozta gazdasági válságot emelhetnénk ki. A közösségi távolságtartás miatt iparágak széles körében állt le a termelés, a készletek kifogytak, majd a járványt követően a termelés csak időben elnyújtva tudott visszatérni a korábbi kapacitás szintjére. Ezzel együtt bizonyos termékek iránt a kereslet is megnövekedett (például home office miatt a számítástechnikai eszközök iránt), ami még jobban fokozta az alapanyaghiányt. A 2021-es év második felére a fentiek miatt a chiphiány már globálissá vált, így iparágak széles körében tapasztalható volt az ellátási láncok zavara.

A New York-i fed 1997 óta követi a globális ellátási láncokra nehezedő nyomást. A nulla vonal feletti érték az átlagostól eltérő ellátási helyzetet mutat. Ahogy látható a grafikonon, az elmúlt évtizedekben többször is tapasztalhattunk zavarokat, de a 2021-es események messze felülmúlták a múltbeli eseteket.

forrás: https://www.newyorkfed.org/research

A globalizáció szerepe az ellátási láncok zavarában

A fentiekhez hozzátartozik, hogy a múltbeli esetek összevetése a 2021-es eseményekkel nem feltétlenül ad pontos képet, mert a múltban nem volt olyan mértékű a globalizáció. Nem terjedt el ilyen mértékben az éppen időben történő termelés  (Just In Time – JIT) azért, hogy a raktározási költségeket a minimumra szorítsák le a társaságok. A 2021-es helyzet azonban megmutatta ennek a rendszernek a gyengeségét, így ma már tapasztalhatók a globalizációs törekvésekkel ellentétes folyamatok, azaz már nem csak az a fontos, hogy a lehető legolcsóbban legyen legyártva a termék, szempont lett az ellátásbiztonság, azaz képesek legyünk legyártani a terméket. A jövőbeni klímaváltozás (az ezzel összefüggő geopolitikai kockázatok) pedig tovább erősíti a deglobalizációs törekvéseket, melyek az inflációra pozitív hatást gyakorolhatnak (emelkedő infláció). Emellett azt is láthattuk a múltban, hogy az ellátási láncok zavara átmeneti drágulást idézhet elő (átmeneti, transitory jellegű infláció), mert a csökkenő kínálat változatlan kereslet mellett emelkedő árakat okoz.

Hogyan hat a társaságokra az ellátási láncok zavara

Fentebb már megbeszéltük, hogy a társaságok működésére alapvetően negatív hatás gyakorolnak ezek a zavarok, hiszen a csökkenő termelési volumen alacsonyabb árbevételt, csökkenő nyereséget eredményez. A témával kapcsolatos legújabb kutatásban 2007 és 2020 közötti időszakon vizsgálták meg az amerikai részvénypiacon elérhető társaságokat, összesen 65.577 negyedéves jelentést dolgoztak fel automatikus szövegfeldolgozás módszerével, melyben a fontosabb ellátási láncok zavarával összefüggő tényezőket keresték.

Az általuk megvizsgált adatokból elkészítették a saját indikátorukat, mely az ellátási láncok zavarát jelzi. Ahogy az alábbi képen látható ez az indikátor jól összevethető a New York-i Fed fentebb bemutatott eszközével.

A vállalati gyorsjelentéseket vizsgálva tehát alapvetően emelkedő trendet látunk 2007-2020 közötti időszakon az ellátási láncok zavarával összefüggésben. A koronavírus okozta járványnak ebben erőteljes szerepet volt. A vizsgálatból az is kiderült, hogy az alacsony profit marginnal, az elemzői előrejelzésekben nagy szórást mutató társaságok esetében sokkal gyakrabban fordul elő a jelentésekben az ellátási láncok zavarára utaló kifejezések. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ezek a társaságok a jövőben is érzékenyek lesznek a változásokra, tehát:

• alacsony profit margin
• elemzői célárakban nagy szórást mutató
• pénzügyi korlátokkal rendelkező társaságok esetében.

Az is megfigyelhető, hogy az ellátási láncok zavarában leginkább érintett társaságok sokkal nagyobb raktárkészletet tartanak fent, a jövőbeni cashflow előrejelzése problémásabb. Befektetői szempontból tehát alapvetően negatív hatások társulnak ahhoz, ha egy társaság jobban ki van téve az ellátási láncok zavarának.

Továbbá kimutatásra került az is, hogy az ellátási láncok zavara és a részvénypiac rövid távú hozamai között negatív a kapcsolat. Azaz ha növekszik az előfordulása az ellátási láncok zavarára utaló kifejezéseknek a negyedéves gyorsjelentésekben, akkor erre a részvénypiac negatívan reagál.