Ciklikus részvények: Mit jelent? Mikor érdemes vásárolni ezeket a részvényeket?

A ciklikus részvények ellentétéről, a defenzív részvényekről már több alkalommal is beszéltünk, azonban a ciklikus részvények témakört még nem fejtettük ki bővebben. A fentiekre tekintettel megbeszéljük, mit jelent a ciklikus részvény kifejezés, szó lesz arról, hogy hol találjuk ezeket a részvényeket, és mutatok példákat tőzsdestratégiákra, melyek kihasználják a ciklikus részvények ismert előnyeit. Témáink:

• Mit jelent a ciklikus részvény kifejezés?
• Hogyan változik a ciklikus részvények árfolyama?
• Hol találjuk meg pontosan a ciklikus részvényeket?
• Ciklikus részvényekkel összefüggő stratégiák
• Szektor-rotációs tőzsdestratégiák
• Szezonalitás alapú stratégiák

Mit jelent a ciklikus részvény kifejezés?

A ciklikus részvények körébe azoknak a társaságoknak a részvényeit soroljuk, melyek szoros korrelációt mutatnak a gazdasági ciklusokkal. Az elnevezés az Egyesült Államokból származik, de az európai tőzsdéken is elkülönítjük a ciklikus részvényeket. A gazdasági ciklusoknak ugyanis meghatározott szakaszai vannak, azon túl, hogy hosszú távon gazdasági növekedést figyelhetünk meg, de a hosszú távú gazdasági növekedést több szakaszra bonthatjuk fel.

Az NBER (The National Bureau of Economic Research) az alábbi grafikon szerint értelmezi a gazdaság ciklikusságát. A lenti képen látható felívelő görbe mutatja a gazdasági növekedés, konjunktúra szakaszát. Ez az időszak az NBER peak (gazdasági csúcs) pontig tart. Ez a gazdasági növekedés három fázisra bontható. A Stage I. a fellendülés korai szakasza. Ebben az időszakban még csak néhány iparágon belül tapasztalhatunk növekedést, profit bővülést. Elsősorban a számítástechnika, szoftverek, elektromos berendezések iparágakban, illetve a szállítással foglalkozó cégek körében. A Stage I. időszakot követi a Stage II. amikor már szélesebb körű a gazdasági növekedés. Számos iparágon belül megfigyelhető az árbevétel és profitnövekedés. Ide tartozik a bányászat, az alapanyagokat előállító cégek, gépgyártás, a különböző üzleti szolgáltatások. Végül a gazdasági fellendülés eléri a harmadik (Stage III.) fázisát, ekkor már a fogyasztáshoz (munkaerőhiány miatti munkabér növekedés következtében a lakósságnak nagyobb elkölthető jövedelme marad) kapcsolódó cégek árbevétel is megugrik. A gazdasági fellendülést pedig előbb utóbb korrekció követi, ekkor jutunk el a recesszió időszakában, ami a gazdasági, pénzügyi válsággal kapcsolható össze. A gazdasági válság időszakának két fázisa van (ábrán a Stage IV, Stage V)

Hogyan változik a ciklikus részvények árfolyama?

A fenti definíció szerint tehát a ciklikus részvények árfolyama korrelációt mutat a gazdasági ciklusokkal, azaz konjunktúra időszakában ezeknek a társaságoknak jelentősen növekszik az árbevétele, így a nyeresége és a várható nyeresége is. Ez magasba emeli a társaság részvényeinek árfolyamát. Ugyanakkor a konjunktúrát követő recesszió időszakában a ciklikus társaságoknak lényegesen nagyobb mértékben esik vissza az árbevétele, a nyeresége, így az árfolyama is.

A ciklikus részvények mögötti társaságok tehát olyan termékeket/szolgáltatásokat állítanak elő, melyek nélkülözhetők, vásárlásuk elhalasztható, viszont ha sok pénze van az embereknek (konjunktúra időszaka), akkor hajlamosak áldozni ezekre a termékekre/szolgáltatásokra. A ciklikus részvények közé tartoznak a tartós fogyasztási cikkeket előállító társaságok (számítástechnika, háztartási elektronika, autógyártók stb.), de a szállítmányozó cégek, az alapanyagokat előállító társaságok részvényei, ahogy a turizmushoz köthető szolgáltatások is. Többek között:

• autó alkatrészek, autóipar
• építőipar
• félvezetőgyártás, számítástechnika
• acélipar
• légitársaságok, szállítmányozás
• hotelek, éttermek, szórakozás, utazáshoz köthető iparágak
• textilipar,
• bányászat

Tőzsdei iparágak széles köre sorolható egyébként a ciklikus iparágak közé, és vélhetően jobban el tudjuk különíteni a társaságokat, ha ismerjünk a defenzív, azaz nem ciklikus részvényeket. Ezeknek az árfolyama kisebb korrelációt mutat a gazdasági ciklusokkal. A defenzív részvények mögött olyan társaságok állnak, melyek árbevétele/nyeresége kisebb mértékben csökken a recesszió időszakában. Tipikusan olyan termékekről/szolgáltatásokról van itt szó, melyek nem helyettesíthetők, nem nélkülözhetők, például: közművek, élelmiszer.

Hol találjuk meg pontosan a ciklikus részvényeket?

Fontos látni, hogy a ciklikus részvények kategória egy nem hivatalos besorolás, azaz nincs erre vonatkozóan pontos adatbázis. A helyzetet bonyolítja, hogy a tőzsdei társaságok pénzügyi adatai és a gazdasági ciklusok közötti korreláció iparáganként eltérő mértékű. Az alábbi táblázatban az amerikai részvénypiac iparágait láthatod a gazdasági ciklusokkal mutatott korrelációs együtthatójával együtt. Esetünkben a korrelációs együttható 1-hez közeli értéke jelzi a szoros kapcsolatot, azaz ezen részvények ciklikusnak tekinthetők. A nullához közeli értékek arra utalnak, hogy a gazdasági ciklus és az iparág között nincs szoros korreláció.

forrás: bls.gov

Mondhatnánk azt is, hogy a táblázat első felében az erősen ciklikus, az alsó felében az erősen defenzív iparágakat látjuk. Tőzsdei kereskedők széles köre alkalmaz olyan stratégiákat, melyek azon alapulnak, hogy a ciklikus és a defenzív részvények más-más időszakokban teljesítenek felül. Többek között az alábbi stratégiák terjedtek el:

Szektor-rotációs tőzsdestratégiák

A szektor-rotációs módszerek lényege, hogy a gazdasági ciklusok fázisaiban eltérő iparágakban keletkezik nagyobb árbevétel/nyereség. Eszerint a múltbeli megfigyelések alapján azonosítjuk, hogy az egyes fázisokban mely iparágak teljesítenek felül, így mindig az aktuális fázisnak megfelelő iparágakban tartjuk a pénzünket. A módszer mögötti stratégiákról itt beszéltünk bővebben: Szektor-rotáció: Milyen eredménye volt a tőzsdén a stratégiának?

Szezonalitás alapú stratégiák

A szezonalitás alapú stratégiák lényege, hogy a tőzsdéken az átlaghozam alacsonyabb május-október közötti időszakban, és magasabb novembertől áprilisig tartó időszakban. Nagy átlagban és hosszú távon ezt össze lehet kapcsolni azzal, hogy a ciklikus részvények alulteljesítenek május-október között, és felülteljesítenek novembertől áprilisig. A szezonalitáson alapuló tőzsdestratégiák lényege tehát, hogy május-október között defenzív, november-április között ciklikus részvényeket tartunk. A módszer részleteit a következő cikk második felében tárgyaljuk: Mi igaz a "Sell in May and Go Away" tőzsdestratégiából, mondásból a tőzsdén?