Mit jelez az arany-ezüst, az arany-platina és a réz-arany ráta?

Bejegyzésünkben az aranyhoz kapcsolódó fontosabb árupiaci ráták előrejelző képességét tekintjük át. Elsősorban azt vizsgáljuk meg, hogy az arany-platina, a réz-arany és az arany-ezüst ráta milyen információkat hordozhat a befektetők számára, illetve felhasználhatók-e a részvénypiaci folyamatok értékelésére.

Ezek a mutatók önmagukban nem tekinthetők megbízható vételi vagy eladási jelzésnek. Segítségükkel azonban képet alkothatunk a gazdasági várakozásokról, a befektetők kockázatvállalási hajlandóságáról és az árupiaci eszközök relatív értékeltségéről.

A szakirodalmi eredmények rövid áttekintése után saját vizsgálatban is megnézzük, hogy a különböző nemesfém- és árupiaci ráták kapcsolatba hozhatók-e a részvénypiac későbbi teljesítményével.

• Az arany-platina ráta előrejelző képessége
• A réz-arany ráta befektetői értelmezése
• Az arany-ezüst ráta használata
• Saját vizsgálatok 2000-2026 között

1) Az arany-platina ráta előrejelző képessége

A pénzügyi piacokon és a globális gazdaságban is fontos szerepet tölt be az arany. Egyrészt árupiaci eszköz, amelyet az ékszeripar és kisebb részben az ipar is felhasznál, másrészt pedig befektetési eszköznek és bizonyos helyzetekben biztonsági menedéknek tekintik.

A platina szintén nemesfém, keresletében azonban sokkal nagyobb szerepet játszik az ipari felhasználás. Ebből az eltérésből született az az elképzelés, hogy az arany és a platina árának egymáshoz viszonyított változása információt adhat a gazdasági kockázatokról és a befektetői hangulatról.

Az arany-platina ráta az arany árának és a platina árának hányadosa. A ráta akkor emelkedik, ha az arany felülteljesíti a platinát. Ez bekövetkezhet az arany drágulása, a platina gyengülése vagy a két folyamat együttes hatása miatt. A ráta csökkenése ezzel ellentétes helyzetet jelez.

Befektetői szempontból az emelkedő arany-platina ráta általában a kockázatkerülés növekedésével hozható összefüggésbe. Ilyenkor a befektetési célú arany relatíve jobban teljesíthet, mint a gazdasági és ipari aktivitásra érzékenyebb platina. A témával kapcsolatos egyik fontos kutatás a Gold, platinum, and expected stock returns című tanulmány. A szerzők az 1975 és 2013 közötti időszakban vizsgálták meg, hogy az arany-platina ráta kapcsolatba hozható-e a későbbi részvénypiaci hozamokkal.

Eredményeik szerint pozitív kapcsolat mutatkozott az arany-platina ráta és a következő hónapok, illetve évek amerikai részvénypiaci többlethozama között. Az összefüggés azonban nem minden időtávon volt egyformán erős, és a modell magyarázó ereje rövidebb időszakokon alacsony maradt.

A kutatás egyik következtetése, hogy az arany-platina ráta emelkedése gyakran a részvénypiaci félelem és a befektetői kockázatkerülés növekedésének időszakában következik be. Ezeket az időszakokat később kedvezőbb, hosszabb távú részvénypiaci hozamok követhetik, mivel a részvények értékeltsége a visszaesések során mérséklődhet.

Forrás: Gold, platinum, and expected stock returns 

Fontos ugyanakkor, hogy az arany-platina ráta nem alkalmas a részvénypiaci fordulópontok pontos időzítésére. Egy magas érték nem jelenti automatikusan azt, hogy a részvénypiac elérte a mélypontját, és rövidesen emelkedés következik.

A tanulmány arra is rámutatott, hogy válságok idején nem feltétlenül csak az arany emelkedhet. Bizonyos időszakokban az arany és a platina ára egyaránt csökken, de az ipari keresletre érzékeny platina nagyobb mértékben gyengülhet. Emiatt az arany-platina ráta akkor is emelkedhet, ha közben az arany ára is esik.

2) A réz-arany ráta hasznos előrejelző a tőkepiacon?

A réz-arany ráta, angolul copper-to-gold ratio (lásd alábbi képen), egy egyszerű mutató: a réz árát elosztjuk az arany árával. A kapott idősor segítségével azt figyelhetjük meg, hogyan változik egy erősen ipari felhasználású nyersanyag ára egy elsősorban befektetési és ékszeripari célokat szolgáló nemesfémhez képest.

A réz árának változását a befektetők gyakran a gazdasági aktivitással kötik össze. A réz számos iparágban, többek között az építőiparban, az elektronikai iparban, az energiatermelésben és az infrastruktúra-fejlesztésekben is fontos alapanyag. Emiatt gazdasági fellendülések idején rendszerint nő a kereslet iránta.

Innen származik a „Dr. Copper” elnevezés is, amely arra utal, hogy a réz árfolyama állítólag képes diagnosztizálni a világgazdaság állapotát. Erre azonban nem minden időszakban találunk erős empirikus bizonyítékot.

Az arany ezzel szemben sokkal kevésbé függ az ipari konjunktúrától. Keresletében az ékszeripar, a befektetési célú vásárlás és a jegybanki kereslet játszik fontos szerepet. A két eszköz összevetésével ezért részben kiszűrhető a dollár általános árfolyamváltozásának hatása, és jobban láthatóvá válhat a gazdasági optimizmus és a kockázatkerülés közötti elmozdulás.

• A növekvő réz-arany ráta azt jelzi, hogy a réz felülteljesíti az aranyat. Ez általában javuló gazdasági várakozásokkal és növekvő kockázatvállalással hozható összefüggésbe.
• A csökkenő réz-arany ráta azt mutatja, hogy az arany teljesít jobban. Ez gazdasági bizonytalanságot, gyengülő ipari keresletet vagy növekvő kockázatkerülést jelezhet.

Van előrejelző értéke a réz iránti keresletnek?

A réz felhasználása és a gazdasági aktivitás között több országban is kimutatható kapcsolat. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a réz ára vagy fogyasztása minden esetben előre jelzi a gazdasági növekedést.

A kapcsolat kétirányú lehet: a javuló gazdasági kilátások növelhetik a réz iránti keresletet, miközben a réz árának emelkedése részben már a piaci szereplők optimistább várakozásait tükrözheti. Emiatt nehéz eldönteni, hogy a réz valóban megelőzi-e a gazdasági ciklust, vagy egyszerűen gyorsan reagál a már ismert információkra.

Befektetőként alapvetően azt kell eldöntenünk, hogy a réz-arany ráta visszatekintő, a jelenlegi helyzetet leíró vagy valóban előrejelző mutatóként használható-e. A kérdésre nincs minden időszakra érvényes válasz. Bár a ráta jól szemléltetheti a piaci környezet változását, előrejelző képessége azonban instabil lehet. Jelentős gazdasági sokkok, kínálati zavarok, háborús események vagy nyersanyagpiaci beavatkozások idején a réz és az arany árát olyan egyedi tényezők is mozgathatják, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a részvénypiac várható teljesítményéhez.

A Copper-to-gold ratio as a leading indicator for the 10-Year Treasury yield című tanulmány eredményei is arra utalnak, hogy a mutató kapcsolata a pénzügyi piacokkal időben változó. Egyes időszakokban kimutatható kapcsolat, más periódusokban azonban a statisztikai bizonyíték gyenge vagy teljesen eltűnik.

Ez a részvénypiaci felhasználás szempontjából is fontos figyelmeztetés. A réz-arany ráta önmagában nem feltétlenül képes megkülönböztetni a tartós gazdasági fordulatot a nyersanyagpiac átmeneti elmozdulásától.

3) Mire jó az arany-ezüst ráta?

Az arany–ezüst ráta, angolul gold-silver ratio, az arany és az ezüst dollárban kifejezett árának hányadosa. Azt mutatja meg, hogy egy uncia arany árából hány uncia ezüst vásárolható.Ha például az arany unciánkénti ára 2400 dollár, az ezüsté pedig 30 dollár, akkor az arany–ezüst ráta 80. Ez azt jelenti, hogy egy uncia arany árából 80 uncia ezüst vásárolható.

Önmagában egyetlen értékből nem vonhatunk le messzemenő következtetést. A befektetők ezért elsősorban a ráta hosszabb távú változását és a korábbi időszakokhoz viszonyított szélsőséges értékeit figyelik.

Az arany és az ezüst között fontos különbség, hogy az arany keresletében meghatározó a befektetési és ékszeripari felhasználás, míg az ezüstnél az ipari kereslet is jelentős. Az ezüst árfolyama ezért egyszerre reagálhat a nemesfémpiaci befektetői hangulatra és a gazdasági aktivitás változására.

Az arany-ezüst ráta emelkedése azt jelzi, hogy az arany jobban teljesít az ezüstnél. Ez gyakran kockázatkerülő időszakokban figyelhető meg, amikor a befektetők az aranyat részesítik előnyben, miközben az ipari felhasználásra érzékenyebb ezüst gyengébben teljesít.

A ráta csökkenése ezzel szemben az ezüst relatív erősödését jelzi. Ez előfordulhat a gazdasági kilátások javulásakor, a nyersanyagpiaci kereslet erősödésekor vagy a nemesfémpiaci emelkedés későbbi szakaszában, amikor az ezüst nagyobb árfolyammozgást mutat az aranynál.

Milyen következtetéseket lehet levonni az arany-ezüst ráta értékéből?

A ráta elsősorban szélsőséges értékek esetén lehet érdekes, de mindig meg kell vizsgálni, hogy az elmozdulást az arany, az ezüst vagy mindkét eszköz árfolyamváltozása okozta-e.

• Magas arany-ezüst ráta: az arany jelentősen felülteljesítette az ezüstöt. Ez kockázatkerülést vagy az ezüst relatív gyengeségét jelezheti. Önmagában azonban nem bizonyítja, hogy az ezüst alulértékelt és rövidesen emelkedni fog.
• Alacsony arany-ezüst ráta: az ezüst erősen teljesített az aranyhoz képest. Ez kedvező gazdasági várakozásokra vagy az ezüstpiac fokozott optimizmusára utalhat, de túlzott spekuláció eredménye is lehet.

A ráta egyik előnye, hogy az aranyat és az ezüstöt egymáshoz viszonyítja, így mérsékelheti a dollár általános erősödéséből vagy gyengüléséből eredő torzítást. A mutató azonban nem képes teljesen kiszűrni az egyes fémek piacát érintő fundamentális változásokat.

Ilyen változás lehet például az ezüst ipari keresletének növekedése, az arany jegybanki vásárlása, a bányászati költségek emelkedése vagy a két fém kínálatának eltérő alakulása. Emiatt nem törvényszerű, hogy a ráta a jövőben is mindig ugyanabban a történelmi sávban mozog.

4) Mit mutathatnak ezek a ráták a befektetőknek?

A szakirodalom alapján az aranyhoz kapcsolódó nyersanyagár-arányok nemcsak a gazdasági környezetet írhatják le, hanem bizonyos esetekben előrejelző információt is hordozhatnak. Saját vizsgálatunkban három, befektetői szempontból jól értelmezhető kérdésre keressük a választ.

Az első kérdés az arany-ezüst rátához kapcsolódik. Azt vizsgáljuk, hogy a ráta magas értéke után az ezüst valóban felülteljesíti-e az aranyat a következő hónapokban. A kérdés tehát az, hogy jelezheti-e a magas arany-ezüst ráta azt, hogy az ezüst relatíve olcsóvá vált?

A második kérdés az arany-platina rátára vonatkozik. Az arany elsősorban befektetési és menedékeszköz, míg a platina keresletében sokkal nagyobb szerepet játszik az ipari felhasználás. Ha az arany jelentősen felülteljesíti a platinát, az növekvő kockázatkerülést és romló gazdasági várakozásokat jelezhet. A vizsgálatban azt teszteljük, hogy a magas arany-platina ráta után valóban magasabb részvénypiaci hozam következik-e. Ebben az értelmezésben a mutató egyfajta ellentétes szemléletű félelemindikátor, azaz szélsőséges pesszimizmus után kedvezőbb részvénypiaci teljesítmény alakulhat ki.

A réz árfolyamát gyakran a gazdasági ciklus egyik fontos jelzőjének tekintik. Innen származik a közismert „Dr. Copper” elnevezés is. A hagyományos értelmezés szerint a magas réz-arany ráta javuló gazdasági kilátásokat és kedvezőbb későbbi részvénypiaci teljesítményt jelezhet.

5) Mit árulnak el a nyersanyagráták a következő fél évről?

Vizsgálatunkban három, a szakirodalomban is gyakran hivatkozott mutatót elemeztünk:

• arany-ezüst ráta, amely azt mutatja meg, hogy egy uncia arany hány uncia ezüstöt ér;
• arany-platina ráta, amely a biztonságos menedéknek tekintett arany és az ipari felhasználású platina egymáshoz viszonyított árát méri;
• réz-arany ráta, amelyet sok elemző a gazdasági ciklus egyik egyszerű indikátorának tekint, mivel a réz ára szorosan kapcsolódik az ipari aktivitáshoz, míg az arany elsősorban menedékeszköz.

A három ráta heti adatait 2000-2026 között vizsgáltuk. A jelenlegi rátaérték önmagában nem sokat mond, ezért minden héten meghatároztuk, hogy az adott érték hol helyezkedett el az előző öt év megfigyeléseihez képest, vagyis kiszámítottuk az ötéves gördülő percentilisét. Ezután megvizsgáltuk, hogy az egyes percentilistartományokat átlagosan milyen teljesítmény követte a következő 26 hétben. Az arany-platina és a réz-arany ráta esetében a következő 26 hetes részvénypiaci hozamot, míg az arany-ezüst ráta esetében a következő 26 hetes ezüst aranyhoz viszonyított relatív teljesítményét elemeztük. Az alábbi ábra a három nyersanyagráta alakulását mutatja a teljes vizsgált időszakban.

forrás: saját szerkesztés

Az arany-platina ráta és a részvénypiaci teljesítmény

Az első vizsgálatban azt elemeztük, hogy az arany-platina ráta ötéves gördülő percentilise milyen kapcsolatban áll a következő 26 hetes részvénypiaci hozamával. A megfigyeléseket három csoportra osztottuk: az alsó 20%-ba, a középső 60%-ba és a felső 20%-ba tartozó rátaértékekre.

Az eredmények alapján jelentős különbség figyelhető meg a három csoport között. Amikor az arany-platina ráta az alsó 20%-ban helyezkedett el, a következő 26 hét átlagos részvénypiaci hozama -18,7% volt. Ezzel szemben a felső 20%-os tartományban átlagosan 6,9%, míg a középső 60%-ban 3,8% hozamot mérhettünk.

A két szélső csoport közötti különbség statisztikailag is szignifikáns volt, azaz az arany-platina ráta a vizsgált időszakban hasznos információt hordozott a következő féléves részvénypiaci környezetről.

forrás: saját szerkesztés

Mit jelez a réz-arany ráta?

A második vizsgálatban a réz-arany ráta és a következő 26 hetes részvénypiaci hozam kapcsolatát elemeztük ugyanezzel a módszerrel. A legerősebb átlagos részvénypiaci teljesítményt az alsó 20%-os csoportban figyeltük meg, ahol a következő fél év átlagos hozama 8,5% volt. A középső 60%-os tartományban ez 5,1%, míg a felső 20%-ban mindössze 1,1% volt.

Azt láthatjuk, hogy a vizsgált időszakban a rendkívül alacsony réz-arany ráta kedvezőbb későbbi részvénypiaci teljesítménnyel járt együtt. Az eredmény ugyanakkor eltér attól az egyszerű elképzeléstől, hogy a magas réz-arany ráta automatikusan jobb részvénypiaci kilátásokat jelentene. A mutató tehát inkább a szélsőséges helyzetek azonosítására alkalmas, mintsem arra, hogy a ráta emelkedéséből vagy csökkenéséből közvetlenül következtessünk a várható részvénypiaci teljesítményre

forrás: saját szerkesztés

Felülteljesíti-e az ezüst az aranyat?

Végül azt vizsgáltuk meg, hogy az arany-ezüst ráta előre jelzi-e az ezüst későbbi aranyhoz viszonyított relatív teljesítményét. Az eredmények jól elkülönülnek. Az alsó 20%-os tartományban az ezüst a következő 26 hétben átlagosan 6,5%-kal alulteljesítette az aranyat. Ezzel szemben a felső 20%-os rátaértékek után átlagosan 4,4%-os felülteljesítés következett be, míg a középső 60%-ban a relatív hozam 1,8% volt.

A két szélső csoport közötti különbség statisztikailag is szignifikáns, ami összhangban áll azzal a piaci megfigyeléssel, hogy magas arany-ezüst ráta esetén az ezüst később gyakrabban és nagyobb mértékben zárkózik fel az aranyhoz. Ez a három vizsgált mutató közül talán a legközvetlenebbül alkalmazható eredmény egy nemesfém-befektető számára.

forrás: saját szerkesztés

Milyen gyakran adott helyes irányjelzést a három ráta?

Az átlagos hozamok mellett azt is megvizsgáltuk, hogy a három nyersanyagráta milyen gyakran jelezte helyesen a következő 26 hét irányát. Az arany-platina és a réz-arany ráta esetében azt tekintettük pozitív kimenetelnek, ha a részvénypiac a következő fél évben emelkedett, míg az arany-ezüst ráta esetében azt, ha az ezüst felülteljesítette az aranyat.

Az eredmények megerősítik az előző bekezdések következtetéseit. Az arany-platina ráta esetében az alsó 20%-os tartományt mindössze az esetek mintegy egyharmadában követte pozitív részvénypiaci teljesítmény, míg a középső és felső tartományban ez az arány közel 80% volt. Ez azt jelzi, hogy a rendkívül alacsony arany-platina ráta jellemzően kedvezőtlenebb részvénypiaci környezetet előzött meg.

A réz-arany ráta szintén jól elkülönítette a kedvezőbb és kedvezőtlenebb időszakokat. Az alsó 20%-os csoportban a részvénypiac az esetek több mint 80%-ában pozitív hozamot ért el a következő 26 hétben, míg a felső 20%-os tartományban ez az arány 70% alá csökkent.

Az arany-ezüst ráta esetében az irányjelzés már jóval visszafogottabb volt. Bár a magas ráta után az ezüst átlagosan felülteljesítette az aranyat, az esetek aránya csak fokozatosan emelkedett: az alsó 20%-os csoportban körülbelül 34%, a középső csoportban 44%, a felső 20%-ban pedig 50% körüli volt az ezüst felülteljesítésének valószínűsége. Ez arra utal, hogy itt a mutató elsősorban a várható relatív hozam nagyságát, nem pedig annak bekövetkezési valószínűségét jelzi előre.

forrás: saját szerkesztés

Összességében saját vizsgálatunk nem támasztotta alá egyformán a három nyersanyagráta előrejelző képességét. Az arany-platina ráta esetében viszonylag egyértelmű kapcsolat rajzolódott ki a következő féléves részvénypiaci teljesítménnyel, míg az arany-ezüst ráta elsősorban a két nemesfém egymáshoz viszonyított későbbi teljesítményével mutatott összefüggést. A réz-arany ráta esetében ugyan megfigyelhető volt kapcsolat a későbbi részvénypiaci hozamokkal, de annak iránya nem egyezett meg a szakirodalomban és a piaci kommentárokban gyakran hangoztatott értelmezéssel.

Fontos hangsúlyozni, hogy a bemutatott eredmények történelmi adatokon alapulnak, ezért nem tekinthetők általános érvényű befektetési szabályoknak. A nyersanyag- és részvénypiacok közötti kapcsolatok idővel változhatnak, ráadásul a vizsgálat több összefüggést tesztelt, így egyes eredmények véletlenszerűen is kialakulhattak. A szélsőséges rátaértékek viszonylag ritkán fordulnak elő, ezért ezekhez kevesebb megfigyelés tartozik, ami növeli a becslések bizonytalanságát. A nyersanyagráták ezért önmagukban nem alkalmasak befektetési döntések meghozatalára, inkább olyan kiegészítő indikátoroknak tekinthetők, amelyek más fundamentális, makrogazdasági és technikai információkkal együtt értékelhetők.