Államkötvény: Mire figyelj államkötvény vásárlás során?

Az alábbi lapon az államkötvény vásárlás szempontjaival, a magyar és külföldi államkötvények vásárlásának módjával foglalkozunk. Megbeszéljük az államkötvényekkel kapcsolatos összefüggéseket, melyek segítségével az államkötvény befektetések kockázata csökkenthető. A magyar államkötvények vásárlását, visszaváltását is részletezzük, de megoldásokat nyújt az oldal a külföldi, például amerikai, német, vagy akár orosz államkötvény vásárlására is. Témáink:

• Mire figyelj? Az államkötvény vásárlás alapjai..
• Államkötvények árfolyamkockázata
• Államkötvények kamatérzékenysége, duráció
• Milyen államkötvényt vegyünk?
• Hol vásároljunk magyar államkötvényeket?
• Államkötvények visszaváltása

Mire figyelj? Az államkötvény vásárlás alapjai..

Kezdjük először az államkötvényekkel kapcsolatos alapokkal. Valószínűleg a befektetők többsége tisztában van vele, hogy a kötvény egy hiteljogviszonyt megtestesítő okirat, a hitel nyújtás értékpapírosított formája gyakorlatilag. Az államkötvények esetében pedig annak az államnak adjuk kölcsön a pénzünket, amelyiknek megvesszük az államkötvényét. A kölcsön után fix, vagy változó kamatot kapunk, illetve az államkötvények lejáratkor a névértéket is visszakapjuk. A legfontosabb szempont tehát, hogy az államkötvény vásárlásra úgy tekintsünk, mintha pénzünket kölcsön adnánk. Ennek csak azért van jelentősége, mert ha az adós csődbe megy, akkor a névértéket nem, vagy csak részben kapjuk vissza. Erre természetesen ritkán van példa, de külföldi államkötvények esetében az elmúlt néhány évtizedben több esetben is előfordult, hogy az adott állam csődbe ment, és a kötvények névértékét nem, vagy csak részben fizették vissza. Az államkötvény vásárlás egyik kockázati tényezője tehát a nemfizetési kockázat. A befektetőnek azonban szerencséje van, ugyanis a nemfizetési kockázat mérhető. A hitelminősítő cégek folyamatosan vizsgálják az országok gazdasági, makrogazdasági adatait, mely alapján adósbesorolást készítenek. Ehhez az adósbesoroláshoz mi is hozzáférhetünk. A témát részletesen a fenti hivatkozáson tárgyaltuk.

Az államkötvények besorolásánál alapvetően két kategóriát lehet lekülöníteni. Az egyik az ún. investment grade, azaz befektetésre ajánlott államkötvények, a másik pedig a junk, magyarul bóvli, azaz befektetésre nem ajánlott államkötvények. A fejlett országok, és a fejlődő országok jelentős részének államkötvényei egyébként az investment grade kategóriában vannak. A magyar államkötvények is a befektetésre ajánlott kategóriában találhatók, lásd fenti linkek alatti cikkekben.

1) Államkötvények árfolyamkockázata

A nemfizetési kockázat mellett azonban az államkötvényeknek árfolyam kockázata is van. Véleményem szerint sokkal fontosabb kockázati tényező az árfolyam kockázat, mivel ez minden államkötvény vásárlót érint. Az árfolyam kockázat lényegét úgy lehetne a legjobban megérteni, hogy az államkötvény vásárlásával meghatározott kamatra kölcsön adjuk a pénzünket meghatározott időre. Ez az államkötvény természetesen egy értékpapír, tehát eladható, viszont a piaci szereplők úgy árazzák be ezt az államkötvényt, hogy a jelenben aktuálisan elérhető államkötvényekhez viszonyítják. Például van egy 10 éves lejáratú államkötvényem, amelyik évente 2%-ot kamatot fizet. Most pedig az állam a 10 éves lejáratú államkötvények után 3% kamatot hajlandó fizetni. Melyik államkötvény lesz az értékesebb? A válasz egyszerű, az amelyik 2% kamat helyett 10 éven át 3% kamatot fizet. Ugyanakkor, ha tovább emelkednek a kamatok, és lesz már 4%-os állampapír is, akkor az értékesebb lesz a 2% és 3%-os államkötvénynél is. Ez tehát azt jelenti, hogy ha az államkötvények hozama emelkedik, akkor a korábban kibocsátott államkötvények árfolyama esni fog. A helyzet fordítottja is megtörténhet, azaz az államkötvények kamata esik, akkor a múltban kibocsátott államkötvények árfolyama emelkedni fog. Jegyezzük tehát meg ezt a fordított összefüggést, mely a kötvények árfolyamára hatással van.

Az államkötvények kamata annak függvényében változik, hogy az adott ország államkötvényei iránt mekkora a kereslet. Ha nagy a kereslet, sok befektető szeretne államkötvényt venni, akkor a kamatok esni fognak. Az országnak is az az érdeke, hogy minél olcsóbban vegyen fel hitelt. Javuló gazdasági folyamatok, növekvő befektetői bizalom, más országokban tapasztalható alacsonyabb kamatok mind azt eredményezik, hogy az ország államkötvényei iránt nő a kereslet, a kamatok csökkennek, és a korábbi államkötvények árfolyama emelkedik.

A helyzet fordítottja is kialakulhat, azaz romló gazdasági folyamatok, csökkenő bizalom, kockázatkerülés, más országokban növekvő kamatok hatására csökken a kereslet az ország államkötvényei iránt, a kamatok emelkednek, így a korábban kibocsátott államkötvények árfolyama esni fog.  A folyamat egyszerű, és a gyakorlatban is jól követhető, hamarosan megnézzük. Azonban a fentiek megértése azért fontos, hogy ki tudjuk választani a számunkra megfelelő államkötvényt.

2) Államkötvények kamatérzékenysége, duráció

Az államkötvényeknek van még egy tulajdonsága, mégpedig az, hogy a lejárat növekedésével a kamatérzékenység is nő. Azaz egy hosszabb lejáratú kötvény árfolyama erőteljesebben mozdul el egységnyi kamat változásra. A lejáratig hátralevő időt durációnak is nevezzük (részletesen a durációról: Duráció, duration), az alábbi grafikon szemlélteti, hogy mire számíthatunk az államkötvény árfolyam változásában egységnyi kamatváltozás esetén.

Az alábbi képen a Blackrock alapkezelő tájékoztatójában származó illusztráció látható. A grafikon vízszintes tengelyén a duráció van megadva években, a nyilak pedig az 1%-os piaci kamatváltozás hatását jelölik a különböző durációjú kötvények esetén. Látható, hogy egy 6 éves durációval rendelkező kötvény esetében az 1%-os piaci kamatemelés 6 százalékos árfolyamesést eredményez.

A fentiekből következik az, hogy ha a kamatok emelkedésére számítunk, akkor törekedjünk arra, hogy a portfóliónkban levő államkötvények durációja minél alacsonyabb legyen. Alternatív lehetőség, hogy olyan változó kamatozású államkötvényt vásárolunk, amelyik az állampapír piac hozamokat követi (van ilyen, lásd később). Illetve ha a kamatok magasak, vagy a kamatok csökkenésére számítunk, akkor érdemes hosszú lejáratú államkötvényeket választanunk. Ezzel gyakorlatilag hosszú évekre biztosítjuk a magas hozamot. Például a magyar államkötvények 10 évvel ezelőtt 8%-os kamat mellett is megvásárolhatók voltak. Aki akkor 10 éves lejáratú államkötvényt vásárolt, még most is (idén járna le) 8 százalékos kamatot kap évente a pénze után, holott ma már csak 3 százalékos kamat mellett lehet új államkötvényt vásárolni.

Milyen államkötvényt vegyünk?

Az általános kötvényvásárlási tanácsokon túl az alábbiakban a konkrét államkötvény típusokat is megbeszéljük. Magánszemélyek számára az állam kedvezőbb kamatokkal is bocsát ki államkötvényeket, így az elmúlt időszakban a befektetők kedvelt termékei az alábbi állampapírok lettek:

• 6 éves Prémium Magyar Állampapír
• Diszkontkincstárjegyek
• Speciális, változó kamatozású (buborhoz kötött) állampapírok
• Változatos hátralevő lejárati idejű (3-20 év) állampapírok

Az aktuális kamatok itt tekinthetők meg: allampapir.hu. Az államkötvények általában magasabb kamatot fizetnek, ha hosszabb időre köteleződünk el. A lakossági államkötvények között vannak ún. változó kamatozású állampapírok, melyekkel védekezni tudunk az emelkedő infláció, vagy épp az állampapír piaci hozamemelkedés ellen. Az ún. Prémium Állampapír egy olyan változó kamatozású állampapír, melynek kamata részben a fogyasztói árindex (infláció) alapján kerül megállapításra, illetve ezen felül fizet még fix prémium kamatot. Azt mondhatjuk tehát, hogy a növekvő infláció ellen nyújthat védelmet, mivel emelkedő infláció mellett is lesz reálhozamunk (nominális kamat - infláció).

A másik változó kamatozású államkötvényt pedig akkor érdemes megvásárolni, ha emelkedő kamatkörnyezetre számítunk. Ugyanis az ún. Bónusz Magyar Állampapír szintén változó kamatozású állampapír, mely a fix kamatprémium mellett a diszkont kincstárjegy aukciók hozamához igazított kamatot fizet a befektetőnek. Mindkét állampapír konstrukciót részletesen itt tárgyaltuk:

• Bónusz Magyar Államkötvény: védelem a kamatemelés ellen
• Prémium Magyar Állampapír (PMÁP): infláció elleni védelem

Államkötvény hozamok követése

Ahhoz, hogy az államkötvények kiválasztásában megfelelő döntést tudjunk hozni, célszerű áttekinteni más országok államkötvény piacát is. Egyrészt azt kell vizsgálnunk, hogy a magyar államkötvényekhez hasonló kockázatú államkötvényeknek nagyobb, vagy kisebb-e a hozama. Másrészt pedig meg kell néznünk az ún. safe haven országok (menedék) államkötvény hozamait is. Ezek az országok számítanak a legbiztonságosabb befektetéseknek, így amikor a világban csökken a kockázatvállalási hajlandóság a befektetők ezen országok államkötvényeit veszik.

• A fejlődő és fejlett országok állampapír hozama egyetlen adatbázisban itt találod.
• 10 éves amerikai állampapír, bond hozama itt érhető el.
• 10 éves német állampapír, a bund aktuális hozama itt.
• 10 éves magyar állampapír aktuális hozama itt követhető. 

Hol vásároljunk magyar államkötvényeket?

Magyar államkötvények a kereskedelmi bankunknál és a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán vásárolhatunk. Több pontos is van különbség a költségek tekintetében a kereskedelmi bankok és az Államkincstár között. Néhány fontos különbséget megemlítenék, de teljes részletességgel itt tárgyaltuk a témát. Például az Államkincstárnál nincs számlavezetési díj, a kereskedelmi bankoknál van. Viszont a legtöbb befektetőnek egyébként is van már értékpapírszámlája a kereskedelmi bankjánál. Ha TBSZ számlán tervezünk állampapírt befektetni, akkor minden évben új számlát kell nyitnunk, erre az Államkincstárnál is van lehetőség, és a számlavezetés díjtalan. Az értékpapírszámlák jellemzően a Beva kártalanítási alap alá tartoznak, ahol 1 millió forint felett önrész is van, illetve összeghatára is van a kártalanításnak. Az Államkincstárnál a teljes befektetett összegre állami garancia vonatkozik. Eltérőek lehetnek az államkötvények visszaváltási költségei is, erre is érdemes odafigyelni.

Államkötvények visszaváltása

Az államkötvényekről már megbeszéltük, hogy értékpapírok, azaz eladhatók a lejárati idő előtt. Tehát az államkötvény vásárlása után két dolog történhet. Egyrészt megvárjuk az államkötvény lejáratát és visszakapjuk a névértéket. Másik lehetőség, hogy a lejárat előtt visszaváltjuk az államkötvényt. A visszaváltás gyakorlatilag azt jelenti, hogy eladjuk az államkötvényt. Az államkötvény árát pedig a fent tárgyalt összefüggések szerint állapítják meg. Ha a kereskedelmi bankunknak vagy az Államkincstárnak adjuk el az államkötvényeket, akkor ezt a bank, Államkincstár által meghatározott visszaváltási áron tehetjük meg. Eladás, visszaváltás előtt tehát érdemes érdeklődni a vételi árfolyamról, mert ezen az áron fog történni a visszaváltás. A fentieken túl a  Budapesti Értéktőzsde hitelpapír szekciójában is van lehetőség arra, hogy eladjuk az államkötvényeinket. Itt azonban a kedvező kamatozású lakossági államkötvényekkel nem lehet kereskedni, ráadásul a rendszer meglehetősen illikvid, azaz nagyon kevés a vételi és eladási ajánlat.

Kötvény, államkötvény, állampapír témában cikkek:

• Milyen állampapírt válassz? Hozamok, kamatok, kamatadó
• Összefüggés a kötvény, állampapír hozama, kamata és a piaci hozamok között
• Állampapír adózás, adóbevallás,  állampapír kamatadó