ADX indikátor: Wilder Directional Movement (ADX) tőzsdestratégia

Welles Wilder nevéhez köthető Directional Movement tőzsdestratégiát, a stratégia alapját jelentő DMI, más néven ADX indikátor használatát mutatjuk be cikkünkben. A Directional Movement index-et (DMI) és a hozzá kapcsolódó tőzsdestratégiát Welles Wilder 1978-ban mutatta be New Concepts in Technical Trading Systems című könyvében. Wilder neve ismerős lehet azon kereskedőknek, akik indikátorokat is használnak a tőzsdei kereskedés során, ugyanis ismert, népszerű indikátorok, mint az RSI, ATR, vagy a Parabolic SAR indikátorok kifejlesztése is Wilder nevéhez köthető.  A DMI, más néven ADX indikátor is széles körben használt indikátor, így ha másért nem, azért érdemes megismernünk a DMI indikátort, és a hozzá kapcsolódó tőzsdestratégiát, hogy megismerjük milyen jelzések alapján döntenek más piaci szereplők.

Wilder Directional Movement tőzsdestratégia alapjai

A Wilder féle Directional Movement tőzsdestratégia alapja a DMI, ADX indikátor. Ezen indikátor működésének megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy átlássuk a tőzsdestratégia jelzéseit. A DMI (ADX) indikátor összesen három görbéből áll. Ezek a következők +DI, -DI és ADX. A +DI és -DI értékeket a Directional Movement értékekből (+DM és -DM) kerülnek kiszámításra.

 A +DM és -DM értékek tulajdonképpen azt fejezik ki, hogy a részvény ármozgása hogyan változott az előző periódushoz képeset. Ha például az előző napi minimum és maximum szintje a részvénynek 51-53 dollár volt, majd a következő nap a minimum, maximum 52-54 dollárra változik, akkor a +DM érték egy lesz, míg a -DM nulla.

A DM számítás megértéséhez nyújtanék még egy kis segítséget:

• X = aznapi maximum - előző napi maximum
• Y = aznapi minimum - előző napi minimum

A fentiek után három lehetséges eset lehetséges a DM értékekre:

• X és Y kisebb mint nulla, ekkor +DM = 0 és -DM = 0
• X > Y, ekkor  +DM = X és -DM = 0
• X < Y, ekkor +DM = 0 és -DM = Y

A +DM és -DM értékekből a True Range (ATR indikátor) értékkel történő osztással számíthatjuk ki a +DI és - DI indikátor görbéket. A True Range az alábbi három számítás közül a legnagyobb érték:

• A napi maximum és az előző napi záróár közötti különbség
• A napi minimum és az előző napi záróár közötti különbség
• A napi maximum és a napi minimum közötti különbség

A fentiek után már az alábbi hányadosokkal kiszámítható a DI értékek

• +DI = +DM/TR
• -DI=-DM=TR

A +DI és -DI ismeretében pedig már kiszámítható a harmadik görbe az ADX, ami a trend erősségét méri. ADX számítása: ADX = EMA * |(+DI - -DI) / (+DI + -DI)|

Az alábbi képen az ADX indikátor (piros), illetve a +DI (kék), -DI (sárga) görbék láthatók.

A képletek rövid tanulmányozásával láthatjuk, hogy a +DI vonal az emelkedő trend, emelkedő árak erősségét mutatja, míg a -DI görbe a csökkenő trend, csökkenő árak erősségét méri, illetve az ADX a trend erősségét mutatja iránytól függetlenül. A tőzsdestratégia jelzései a fentiekkel függnek össze, melyeket az alábbiakban beszélünk meg.

Wilder Directional Movement tőzsdestratégia jelzései

A Wilder féle tőzsdestratégia alapja az ADX indikátor, ami egy objektív jelet ad a trend állapotáról iránytól függetlenül. Wilder megállapítása szerint az ADX indikátor 25 fölötti értéke esetén beszélhetünk arról, hogy trend alakult ki a piacon. Számos kereskedő azonban 20-as szintet figyeli (ennek oka, hogy 25-ös értéknél kevés a jelzés). Termékenként, időtávonként, illetve egyéni tapasztalat alapján tehát eltérhetünk a 25-ös értéktől. A lényeg, hogy a 25-ös (vagy 20) érték esetén az ADX indikátor trendben mozgó árfolyamot jelez, míg a 25-ös (vagy 20) érték alatt gyenge a trend, iránytalan kereskedés, oldalazás látható. A Wilder féle tőzsdestratégia nagy előnye tehát, hogy objektív jelek alapján tesz különbséget a trendben mozgó részvények és az oldalazás között.

A tőzsdestratégia belépési jeleit a +DI és -DI görbék kereszteződése adja. Az eredeti, Wilder által meghatározott tőzsdestratégai jelzései szerint akkor kapunk vételi jelet, ha a +DI keresztezi felfelé haladva a -DI görbét. A kezdeti stop-ot Wilder a jelzés napjának minimum árfolyam alá helyzete, és a jelzés addig érvényes a tőzsdestratégia szerint, amíg ezen minimum alatt elhelyezett stop kiütésre nem kerül. Akkor is érvényes marad a jelzés, ha közben a +DI keresztezi lefelé haladva a -DI vonalat. A vételi jelzés akkor veszti érvényét,  ha a jelzés napján érvényes minimum szint alá esik az árfolyam. A Wilder-féle tőzsdestratégiában további feltétel az ADX 25-ös értékét meghaladó ADX érték. Érvényes vételi jelhez tehát ez a feltétel is szükséges. Amennyiben a fenti jelzések után emelkedő trend alakul ki, követő stop alkalmazását javasolta Wilder. A Wilder-féle tőzsdestratégiában a Parabolic SAR indikátor pontjai adják a követőstop helyét.

Eladási jelzés esetén fordított a helyzet, azaz a -DI vonal felfelé haladva keresztezi a +DI görbét. Ebben az esetben a jelzés napjának maximum árfolyam adja a kezdeti stopot, és a jelzés addig marad érvényben, amíg ezt a szintet túl nem lépi a piac. Az ADX indikátor 25 fölötti értéke itt is feltétel az eredeti Wilder-féle tőzsde stratégiában.

Wilder tőzsdestratégia jelzéseire példák

Az alábbi képen egy példát mutatok a Wilder-féle tőzsdestratégia vételi jelzésére (20-as ADX érék mellett). A DMI indikátort úgy alakítottam át, hogy az ADX görbe szaggatott vonalként jelenik meg, mivel így jobban látszik a -DI (narancs) és +DI (kék görbe). A 20-as értékhez egy szaggatott vízszintes vonalat húztam. Az indikátoron piros téglalappal jelöltem egy vételi jelzést a tőzsdestratégia szerint, azaz a +DI felfelé keresztezi a -DI értéket. Az árfolyam grafikonon a nyíllal jelölt vonal alá (jelzést adó nap minimuma) kerül a kezdeti stop. Ebben az esetben egy eredményes jelzést tudunk végig követni. Az emelkedő árfolyam alatti pontok a Parabolic SAR indikátor jelzései, ami egyúttal a követő stop helye.

Az alábbi képen pedig a tőzsdestratégia szerinti eladási jelzést látjuk. Az ADX értéke 28 a jelzés napján, a -DI felfelé haladva keresztezi a +DI görbét. A kezdeti stop a nyíllal jelölt vonal magasságába kerül, a jelzés érvényes marad, az árfolyam esik, amit a Parabolic SAR indikátorral követhetünk.

A tőzsdestratégiának megfelelő részvények keresése

Bár az eredeti tőzsdestratégiában szereplő 25-ös ADX érték számos jelet kizár, de akár sok ezer részvény között kereshetjük a jelzéseket különböző részvényszűrő alkalmazásokkal. Az egyik, melyet már tárgyaltunk (StockFetcher) alkalmas arra, hogy az ADX, illetve a +DI és -DI értékekre szűréseket végezzünk, azaz kereshetünk olyan részvényeket, melyekre igaz, hogy ADX  > 25, illetve a +DI és -DI keresztezi egymást. A fenti oldalon tárgyalt stockfetcher.com szűrőhöz nyújtanék segítséget, mivel a fenti cikkben az ADX indikátorra történő szűréseket nem tárgyaltuk.

Vételi jelzések keresése:

• +DI(14) crossed above the -DI(14)
• and ADX(14) > 25

Eladási jelzések keresése

• -DI(14) crossed below the +DI(14)
• and ADX(14) > 25

További szűrések:

• 5 napja növekvő ADX-re szűrés: ADX(14) increasing for 5 days
• +DI és -DI közötti különbség növekszik 5 napja, a különbség nagyobb mint 0 feltételek szerinti szűrés: DI(14) Difference has been increasing for 5 days and the DI(14) Difference is above 0

(A fenti utasításokat a stockfetcher.com részvényszűrő beviteli mezőjébe kell beírnunk.)

Wilder Directional Movement tőzsdestratégia hátrányai

A fenti két példa egy-egy kiragadott eset a tőzsdestratégia jelzéseinek szemléltetésére, semmiképpen ne vonjunk le ebből a stratégia eredményességére vonatkozó következtetéseket. A Wilder-féle tőzsdestratégiával kapcsolatban az a tapasztalatom, hogy ez eredeti 25-ös ADX jelzés nagyon sok jelzést kiszűr. Sajnos sok jó jelzés is kiszűrésre kerül, így nem véletlen, hogy a kereskedők többsége 20-as értékkel használja a stratégiát. Ez viszont oda vezet, hogy számos téves jelet is kapunk, de a következetes stop használat minimalizálhatja a veszteségeket. Saját kereskedési tapasztalatom a Wilder-féle tőzsdestratégiával kapcsolatban az, hogy a trendiránnyal ellentétes ügyletek esetében sokkal több a téves jel, stop kiütés. Tehát ha alapvetően emelkedő trendben mozog a részvény árfolyama, akkor a korrekciók (melyek gyakran rövidek) végére jelzést kapunk a Wilder-féle tőzsdestratégiában. Ezek az eladási jelek azonban stop kiütéssel végződnek. A tőzsdestratégia találati aránya jelentősen javítható a forgalom, vagy forgalom alapú indikátor használatával, illetve alapvető trendelméleti szempontok figyelembe vételével.

Amennyiben a Wilder-féle tőzsdestratégia felkeltette az olvasó érdeklődését, javaslom, hogy a New Concepts in Technical Trading Systems könyvben leírtak tanulmányozása után szimulációban, vagy demó számlán próbáljuk ki a tőzsdestratégia jelzéseit. Mivel a teljes tőzsdestratégia összetett (lásd Parabolic SAR indikátor működésének megértése), így a fentiekben csak a jelzések általános bemutatására szorítkoztunk.