Pozícióépítés technikája, használata a tőzsdén, forexen

Ebben a bejegyzésben egy kockázatcsökkentő és pozícióépítési megoldást vizsgálunk meg. A módszer használatát egy sima szint visszatesztelésnél mutatom be. Ezt a megoldást nem minden technikánál lehet használni, így azt is át kell gondolnunk, hogy az adott technikával kompatibilis-e ez a pozícióépítési technika.

A skálázott belépéses pozícióépítési technikat érdemes átgondolni, hiszen a kezdeti kockázatot erősen lecsökkentjük vele. Bár az esetek egy részében a nyereséget is korlátozzuk, de a tapasztalat szerint a veszteségek csökkenése ezt bőven ellensúlyozza. Ahogy a neve is mutatja skálázva lépünk be, azaz a maximálisan felvehető kockázati egységünket, tehát az egy pozícióra szánt pénzünket több, kisebb méretű belépésre osztjuk szét. Azaz már kezdeti belépéskor egy konkrét belépési pontokkal meghatározott pozícióépítést végzünk. Itt a hagyományos pozícióépítéssel ellentétben előre meghatározott esetekben lépünk be, többször és kisebb mérettel. Itt nem a pozíció által megtermelt nyereségből építjük fel a pozíciót, hanem a kezdeti egy pozícióra feltehető összegünket osztjuk meg több részre.

Amit elérünk vele (de a végén konkrét számokkal is bemutatom) az, ha ellenünk megy a piac, akkor van esélyünk kisebb veszteségre is, és nem a maximálisan elveszthető pénzünket veszi el a piac. Ezért sajnos azzal kell fizetnünk, hogy lehetnek olyan esetek, amikor nem tudunk második, harmadik belépéssel élni, így ha a célárat eléri az árfolyam, akkor mi kevesebbet nyerünk. Itt ki kell emelni, hogy nagyon alkalmas ez a pozícióépítési technika egy bizonytalanabb minőségű jelnél, hiszen nem egy teljes kockázati összeget teszünk fel egyben, hanem annál kevesebbet.

Mielőtt élesbe állítanánk ezt a kockázatkezelési módszert, mindenképp statisztikázzuk le, hogy az eredményeinket növeli vagy éppen csökkenti ez a pozícióépítési technika. Nincs általánosan jó megoldás, a technika és a piac együttese teszi ezt hatékonnyá, vagy pedig eredmény rombolóvá a pozícióépítést. A kockázatkezelésről és a kockázat csökkentésről a tanfolyamon is beszéltünk! A kereskedéshez elengedhetetlen a jó kockázatkezelés és a személyre szabott pozíciókezelés.

Miről is van szó ennél a pozícióépítési technikánál?

A maximálisan megengedhető kockázatot 2-3 felé osztjuk, és egy meghatározott feltételrendszer szerint vesszük fel a 2-3 pozíciót. Ez nagyon hasonlít a pozícióépítésre, de ezt csak a kezdeti belépéshez használom, a kockázat csökkentésére.

(Kitérő: A skálázott belépés, a bemutatott pozícióépítési technika a kezdeti kockázat csökkentésre való. Ez sokszor arra ösztönzi a kezdő kereskedőt, hogy indokolatlanul, jel nélkül lépjen be a pozícióba, hiszen ”csökkentett, kisebb kockázattal” teheti meg. Nem ez a célja ennek a pozícióépítési technikának. Itt is ragaszkodni kell a meglévő jelhez!)

A pozícióépítés mennyisége? Kettő vagy három, esetleg négy? Ez örök kérdés, hiszen több részre kell osztani az egy pozícióra szánt pénzt, és ennek a mértéke meghatározza a nyereségünket. Ezt az elosztást az alaptechnika dönti el. A kitöréses technikához szerintem a három felé osztás a logikus, aki esetleg más technikát használ, vagy másképp látja, ettől nyugodtan eltérhet. Egy idő után, vagy tesztelésben hamar kiderül, hogy mennyi az, amit jónak tartunk.

Nézzünk egy példát a skálázott pozícióépítésre

El kell dönteni, hogy van-e lehetőségünk skálázott belépésre. Ha végig olvassuk a cikket, akkor már képbe leszünk, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a technikának, hogy erre sor kerülhessen. Illetve azt kell eldönteni, hogy 2-3-4 részre osszuk-e a maximális kockázatot. Ezt is a technika adja, univerzális számot nem lehet megadni. Ami ide tartozik, de csak a komolyan vett statisztika adhat rá választ, hogy az egy kockázati egységet milyen arányban osztjuk meg. Én a példában a három fele osztom egyenlő arányban a kockázati egységet, azaz az egy pozíción elveszíthető összeget. Ettől el lehet térni, az egyszerűbb számolás miatt lesz az arány ennyi.

Ami nagyon fontos ennél a pozícióépítési technikánál: a belépéseket tervezetten, és csakis megfelelő jelzésre lehet megtenni, azaz nem arról van szó, hogy csak úgy, mert három fele osztom a pénzt, be kell lépni, mert most a skálázott belépésről olvastam, és az nekem nagyon tetszett. A példa 100$ maximális kockázatú belépést oszt meg három fele, azaz három 33$-os részbelépésre lesz lehetőség.

Én az egyik legveszélyesebb technikán, a kitörési technikán keresztül mutatom be a skálázott belépést. A kitörési technikát ismerjük, így tudjuk, hogy elég sokszor ellenünk megy belépés után a piac, és kiszedi a stopot. Illetve azt is tudjuk, hogy a kitörést, szint törést sokszor követi egy visszatesztelés is (az ismert alakzatok esetében 45-60%-os valószínűsége van a visszatesztelésnek). A kép mutatja, hogy hol lenne logikus olyan belépési pontokat keresni, ami adhat egy skálázott belépést:

Magyarázatok:

1. sima belépési jel, a szint törése

2. megtörtént a visszatesztelés, itt egy fordítós, pattanásos jelre lehet belépni

3. sima csúcs törése, ami szintén lehet jelzés.

Azaz csakis ott keressünk skálázott belépéshez pozícióépítési, belépési pontokat, ahol amúgy is belépnénk, ha nem lenne pozíciónk.

A pozícióépítési technika módszere

Az első jelre, a törésre az egyik „adag” pénzt tesszük fel, azaz a stopot berakjuk, majd a belépési méretet 33$-os kockázatra számoljuk ki. Ez teljesen megegyezik a megszokott belépéssel, azzal a különbséggel, hogy nem 100$-t kockáztatok, hanem kevesebbet, a többit későbbre tartalékolom. Így ha a pozíció veszteséges lesz, akkor csak egyharmadnyi veszteségem keletkezik.

A második belépést, azaz az első pozícióépítést akkor teszem meg, amikor egy szabályos visszatesztelés után a piac jelet ad a belépésre. Itt a jelzés lehet egy dupla alj, vagy egy CT törése rövidtávon. A lényeg a szabályos jelzés, ami beléptet. Itt is az egyharmados mérethez számoljuk a pozíciót. Ekkor már kettő különálló pozíciónk van, esetleg két helyen lévő stoppal. A pozícióépítés technikájánál mindenképp figyelni kell: stop mozgatáskor mindegyik stopot mozgassuk. Már itt eltérhet a pozícióépítési technika hatékonysága két trader közt. A második pozíciónál (és az összes továbbinál is) eldöntendő kérdés, hogy a stopot az előzővel megegyező helyre tegyük, vagy éppen a második jelnek megfelelő stophelyre.

Az első megoldásra az lehet az indoklás, hogy ez nem egy önálló belépés, hanem a szint töréses jelnek egy skálázott pozícióépítési jelzése, így a stopot a szint töréses jelnek megfelelő szintre kell tenni. A másodikra az lehet az indoklás, hogy bizony ez egy önálló belépés és a fordulásos, szintről pattanásos jelre léptünk be, és így bizony annak a jelnek a stop szintjét kell használni, de kisebb, megosztott kockázattal, ami a pozícióépítés technikájának fele meg.

Mindegyikre van indok és észérv, így mindenki döntse el, melyik verziót tartja jónak. A pozícióépítés technikán ez semmit nem változtat, hiszen az elv ugyanaz: skálázottan lépünk be. Itt már kihasználtunk két belépési lehetőséget, és a pénzünk kétharmada is kockázatba került. A harmadik belépést a csúcs törésekor tehetjük meg, pontosan úgy, mintha nem lenne még egy pozíciónk se. Itt is a maradék egyharmadnyi, azaz 33$-nyi kockázatot veszünk fel. Itt is kérdés, hogy a stopot hova tesszük. Én azt javaslom, mindenki a saját elképzelését kövesse. A közelebbi, esetleg a csúcstöréses technikának megfelelő stop (jellemzően a szint alá, vagy az alj alá tett stop) nagyobb méretet ad, de kisebb biztonságot.

A kockázattűrőbb kereskedők ilyenkor már az előző két pozíció stopját is módosíthatják, és az így felszabadult pénzt is feltehetik a harmadik pozícióra. Ezt is érdemes átgondolni, mert nagyon nagy valószínűsége van annak, hogy a harmadik pozíciónál lesz a legtávolabbi a stop, és legkisebb a pozíció. Ez az utolsó pozícióépítés, elvileg a legtávolabb az első belépési ponttól.

Elég sok verzió és helyzet alakulhat ki, így nagyon eltérő eredmények lehetnek. Ha sokszor használjuk a skálázott belépést, mindenképp egyszerűsítsük le a használt technikát. Bár a három beléptetési pont nagyon eltérő helyen, sokféle stoppal, sokféle pénz elosztási aránnyal lehetséges, de használjunk minél egyszerűbb elveket. Ahogy látni, nem egy ördöngösség a skálázott belépés csak a technikákat rakosgattuk egybe, és próbáltuk a kockázatot megosztani.

Milyen eredménye lehet pozícióépítésnek a kereskedésben?

A számolást az egyszerűség kedvéért 1:1 RR-re (hozam/kockázat) számolom. Azaz 100$-os kockázat 100$-os nyereségre, ez lesz a bázisérték. A technika hátránya, hogy senki nem szavatolja, hogy a visszatesztelés meg is fog történni, azaz lesz lehetőségünk második, harmadik belépésre. Ha pedig nem lesz, akkor kisebb mérettel megy tovább a pozíciónk, ami kevesebb hasznot hoz. A példa szerinti szinttörés és visszatesztelés ezért is jó, mert itt valóban jól látható a pozícióépítés hátránya. Nem biztosítja semmi a későbbi belépést, a pozíció felépítésének a lehetőségét.  

Ha az első belépés után nincs visszatesztelés, akkor 33$ veszteséget könyvelhetünk el, ami sokkal kisebb, mint az eredeti. Illetve ugyanennyi lesz a nyereség is, ami sokkal kisebb, mint az eredeti. Ebből következik, hogy csak olyan technikánál érdemes ezzel foglalkozni, ahol viszonylag alacsony a találati arány. Ha jó a találati arány, azaz 60% feletti, akkor nagy valószínűséggel rontunk az eredményen. Ezért fontos a pozícióépítést előre letesztelni, mert olyan technikáknál, ahol kisebb az esélye a második, vagy harmadik belépésnek, nagyon rossz hatékonysággal alkalmazható.

Ha csak az első kettő belépést tudjuk megtenni, akkor is hasonló lesz a tapasztalat, hiszen két 33$-os pozíciónk van, és ha elérjük a célt 60-80$ körüli értéket nyerünk. Azért nem pontos ez az érték, mert a második belépőnél vehetünk nagyobb méretű pozíciót is, ha közelebb kerül a második stop a belépési ponthoz. Illetve ugyanilyen indokkal lehet kisebb is a pozíció mérete, ha távolabb tudunk belépni.

A veszteség itt 66$ lesz, hiszen ha nem ugorja át a stopot az árfolyam, akkor a pontos méretezéssel ennyi lesz a veszteség. Ha pedig mindegyik pozíciót fel tudom venni, akkor a nyereség 80-150$ körül lesz, hiszen változatlan stop mellett a harmadik belépő nagyon távolra esik a stoptól. Ha pedig tudjuk tolni a harmadik belépésnél az első kettő stopját, akkor ezzel csökken a kockázat (stop kiütésnél már nem 2*33 dollárt veszítünk, hanem kevesebbet). A csökkentett kockázatot hozzáadhatjuk a harmadik ügyletet, ezzel a harmadik pozíció mérete nagyobb lehet. Például az első két pozíción a 2*33, azaz 66 dollár kockázat a stop húzása miatt lecsökken 26 dollárra, akkor a harmadik pozíción vállalhatunk 40 (66-26) és 33 dollár, azaz 73 dollár kockázatot. Ezzel az esettel a stop kiütések esetén 100 dollár lesz a veszteségünk.

Hogy ne csak a szint töréses technikához legyen példa. A 13125 és a 525125 technikáimhoz, de bármilyen hasonló technikához is párosítható a skálázott belépés. Az első belépést az indikátoros jelre, a másodikat pedig a csúcs töréses jelre lehet megtenni, lásd alábbi képen jelölve. Ezzel pedig a kezdeti kockázatot tudjuk csökkenteni.