Összefoglaló pénzügyek, gazdaság, befektetés témákban 05-19

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb, előző héten megjelent vizsgálatokat a közgazdaságtan, pénzügyek, befektetések területéről. Témáink:

• A zöld befektetési eszközök mégsem olyan zöldek?
• Adalék a termelékenységi rejtélyhez
• Mi okozza a gazdasági bizonytalanságot?
• Hogyan hat a klímaváltozás az inflációra és a gazdasági növekedésre?
• A GDP adatok félrevezetnek..
• Mennyire károsak a szankciók Európának?

A zöld befektetési eszközök mégsem olyan zöldek?

A Green Assets are not so Green cím alatt kiadott anyagban zöld befektetési eszközök és a klímaváltozás közötti összefüggést vizsgálták meg. A zöld befektetési eszközök kifejezetten olyan vállalatok részvényei, vállalatok részvényeiből álló ETF alapok, melyek tevékenységében kiemelt elem a tiszta energia, a fenntartható fejlődés, a tevékenységgel összefüggő alacsony CO₂ kibocsátás, de nemcsak a hagyományos befektetési eszközök, hanem zöld kriptoeszközök (legtöbbször ez azt jelenti, hogy nem proof of work algoritmussal működő) is vizsgálat alá kerültek. A vizsgálat megállapításai közé tartozik, hogy a fent felsorolt befektetési eszközök és a környezeti hatások (globális hőmérséklet változása és az üvegházhatású gázok koncentrációja) között nem mutatható ki összefüggés. A fő megállapítások közé tartozik, hogy a zöld befektetési eszközök nem annyira zöldek, mint amilyennek látszanak, ráadásul a környezet szennyezésével működő társaságok ki tudják használni a helyzetet, például greenwashing módszerekkel zöldebbnek mutatják a tevékenységüket, mint a valóság. A problémáról bővebben az ESG témakörében beszéltünk.

Adalék a termelékenységi rejtélyhez

A termelékenységi rejtélyről egy korábbi cikkünkben már beszéltünk. Ennek lényege, hogy az elmúlt évtizedben megjelent innovációk (okostelefon, közösségi média, robotika, AI fejlődése) ellenére a termelékenység a fejlett országokban semmit nem nőtt.

A probléma okairól a fenti vizsgálatban beszéltünk, azonban egy új vizsgálat kifejezetten Kínára vonatkoztatva végzett átfogó felmérést a termelékenységgel kapcsolatban, de az ipari robotokra fókuszálva. Kínában ugyanis az ipari robotok felhasználása drasztikusan nőtt az elmúlt években, és számuk 2020-ra már elérte a 943.223 egységet.

A Beyond the modern productivity paradox cím alatti vizsgálat szerzői arra a megállapításra jutottak, hogy a nagyfokú robottechnológia ipari alkalmazása kimutathatóan növeli a termelékenységet. Pozitív tehát a két adat között a kapcsolat. Ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen iparágban használják a robotokat. Azokan az iparágakban, ahol nehéz a munkafázisokat automatizálni az ipari robotok alkalmazása kevésbé képes a termelékenységet, a hatékonyságot javítani. Látható tehát, hogy azok az országok, melyek a robottechnológiát hatékonyabban, nagyobb arányban képesek alkalmazni a termelékenységükben növekedésre számíthatnak. A termelékenység pedig az egyik legfontosabb tényező, ha a jövőbeni gazdasági növekedésről beszélünk, tekintettel arra, hogy minden más, a gazdasági növekedést adó erőforrás korlátos (például a szabad munkaerő, a populáció stb.)

Mi okozza a gazdasági bizonytalanságot?

Az elmúlt években több olyan esemény is bekövetkezett, melyek a globális gazdaság bizonytalanságát fokozta. Gondoljunk csak a koronavírusra, az orosz-ukrán háborúra. Ezekre a globális gazdasági növekedésre negatívan ható tényezőkre a befektetési eszközök piacai eltérő módon reagáltak. Értelemszerűen befektetőként nem mindegy, hogy mely eseményekre milyen hatással reagálnak a tőkepiacok, ezért nagyon sok kutatásnak az alapja azoknak a tényezőknek a keresése, melyek kimutathatóan összefüggésben hozhatók a globális bizonytalansággal. A témában egy újabb vizsgálat jelent meg a héten, mely 20 tényezőt  vizsgált meg 1996-2020 közötti adatokon, és ebből 13 tényezőről tudták kimutatni, hogy összefüggésbe hozható a globális tőkepiacok, illetve a globális gazdaság bizonytalanságával. A legfontosabb tényezők a következők: növekvő népesség, nemzetközi konfliktusok, a pénzügyi rendszer biztonsága, kormányzati támogatásokkal kapcsolatos döntések, a kormányzat stabilitás, országok, régiók külkereskedelmi mérlege, terrorizmus, a globális szállítmányozás minősége.

Hogyan hat a klímaváltozás az inflációra és a gazdasági növekedésre?

Az IMF legújabb, átfogó vizsgálati anyagában a címbeli kérdésekre keresték a választ, és 1970-2020 közötti időszakon 173 ország adatait vizsgálták meg. A várakozásokkal ellentétben a hőmérsékleti sokkhatások az infláció csökkenését okozták, de az aszályok és a viharok kimutathatóan növelték az érintett országban az inflációt. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a fenti környezeti hatások további gazdasági tényezők (fejlett vagy fejlődő ország, mekkora tér van a költségvetésben a károk enyhítésére) együttesének figyelembe vételével gyakorolnak hatást az inflációra. A vizsgálatot részletesen itt beszéltük meg.

A gazdasági növekedésre gyakorolt hatás esetében nem figyelhető meg a fenti ellentmondás, azaz a hőmérsékleti sokkhatások, aszályok, viharok negatívan hatnak a gazdasági növekedésre.

A GDP adatok félrevezetnek..

A GDP adata országok teljesítményének összehasonlítására használható legnépszerűbb mutató. Azonban számos vizsgálat rámutat arra, hogy használata félrevezető lehet. Ebben a témában jelent meg egy új anyag, Are macroeconomic indices fool’s gold? címmel. Egyrészt a GDP manipulálható és manipulálják is. Erre vonatkozóan több kutatás is a rendelkezésünkre áll, melyek azon a megfigyelésen alapulnak, hogy az országok éjszakai fényei és a GDP között szoros korreláció mutatható ki. Ugyanakkor, ha összevetjük az éjszakai fényeket az országok által közzétett GDP adatokkal, akkor eltéréseket tapasztalhatunk, különösen a kevésbé demokratikus országokban. Másrészt a GDP nem mutatja meg az országban élők gazdasági jólétét, a vagyoni egyenlőtlenségeket sem. Harmadrészt pedig a GDP nem használható jól a részvénypiaci hozamok előrejelzésére sem. 

Mennyire károsak a szankciók Európának?

Az orosz-ukrán háború után bevezetett szankciók hatásairól heves vitát követhettünk végig az elmúlt években. A témával kapcsolatosan már korábban beszéltünk arról, hogy az orosz gazdaságban jelentős negatív hatása figyelhető meg a szankcióknak. De mi a helyzet az európai országokkal? Ezzel a témával kapcsolatban jelent meg egy újabb vizsgálat, mely a szankciók közép távú hatásait kutattatták a német gazdaságban. A vizsgálat alapját a 2014-ben bejelentett szankciók adták (itt beszélhetünk közép és hosszú távú hatásokról). Megállapítható, hogy a német vállalkozások lényegesen csökkentették exportjukat Oroszország irányába, de a szankciók negatív hatása mindössze kisebb számú céget érintett. Ezek a társaságok kifejezetten a szankciókkal érintett termékeket gyártottak. Ugyanakkor a szankciókkal nem érintett termékek esetében is csökkent az export. Összességében azonban azt láthatjuk, hogy a szankciók hatása egy átlagos német vállalkozásra kimutathatatlan. A szankciók negatív gazdasági hatásai minimálisak, és mindössze a szankcióban érintett iparágakban érezhető a hatása.