Iparágak: Milyen iparágak, szektorok vannak?

Az alábbi cikkben megismerkedünk az iparágakkal, gazdasági szektorokkal. A részvénypiaci befektetők, tőzsdei kereskedők előbb-utóbb találkoznak azzal, hogy az egyes vállalkozások különböző iparágakban, gazdasági szektorokban működnek. Ez önmagában számos dologra hatással lesz, kezdve azzal, hogy melyek a társaság versenytársai, de az iparágat érintő hírek, szabályozások, fogyasztói preferenciák változása is fontos tényezők, melyeket célszerű mérlegelni. Az alábbiakban megbeszéljük a gazdasági társaságok, vállalkozások szektorokba és iparágakba történő besorolását, illetve azt is, hogyan lehet ezek között tájékozódni a részvénypiacon. Témáink:

• Mit jelent a gazdasági szektor? Melyek ezek?
• Milyen iparágak vannak?
• Hogyan tudunk tájékozódni a szektorok és iparágak között?
• Milyen adatokat érdemes figyelni szektor- és iparági összehasonlításnál?
  Hol találjuk meg az összes iparágat?
• A szektorokon belül az iparágak is lekérdezhetők
  Mire használható az iparági besorolás a gyakorlatban?
  Iparágak teljesítménye és a szektorrotáció jelentősége
• Iparágak, szektorok és szektorrotáció

Mit jelent a gazdasági szektor? Melyek ezek?

Mielőtt az iparágakat áttekintjük, érdemes tekintettel lenni arra, hogy a társaságokat különböző gazdasági szektorokba sorolják. A részvénypiaci adatbázisok, szűrőprogramok és pénzügyi portálok jellemzően hasonló, de nem mindig teljesen azonos szektorbontást használnak. A legismertebb felosztások 10-11 nagyobb szektort különítenek el, ezeken belül találjuk meg az egyes iparágakat.

Az amerikai részvénypiacon gyakran használt gazdasági szektorok az alábbiak:

• Basic Materials – alapanyagokat kitermelő, előállító társaságok
• Communication Services – kommunikációs szolgáltatások
• Consumer Cyclical vagy Consumer Discretionary – ciklikus fogyasztási termékeket és szolgáltatásokat előállító cégek
• Consumer Defensive vagy Consumer Staples – nem ciklikus fogyasztási termékeket előállító cégek
• Energy – energiaszektor
• Financial – pénzügyi vállalatok, bankok, biztosítók, hitelintézetek
• Healthcare – egészségügy, gyógyszergyártás, egészségügyi szolgáltatások
• Industrials – ipari vállalatok, gépgyártás, szállítás, ipari szolgáltatások
• Real Estate – ingatlanpiaci társaságok, ingatlanbefektetési társaságok
• Technology – technológiai szektor
• Utilities – közművek, például elektromos, gáz- és vízszolgáltatók

A fenti listában vélhetően a Consumer Cyclical és a Consumer Defensive kifejezések szorulnak magyarázatra. A cyclical kifejezés olyan termékekre és szolgáltatásokra történő utalás, melyek értékesítése jellemzően szorosabb kapcsolatot mutat a gazdasági növekedéssel. Ide tartozhatnak például az autógyártók, szabadidős szolgáltatások, luxuscikkeket gyártó cégek, éttermek, utazással kapcsolatos vállalatok, illetve bizonyos kiskereskedelmi társaságok.

A defensive, vagyis defenzív szektorban olyan termékeket, szolgáltatásokat előállító társaságok vannak, melyek termékeinek értékesítése kevésbé függ a gazdasági ciklus aktuális állapotától. Ide tartoznak például az élelmiszerek, italok, háztartási és tisztálkodási szerek gyártói. Ezekre a termékekre recessziós időszakban is szükség van, ezért az árbevételük gyakran stabilabb, mint a ciklikus vállalatoké. A defenzív és ciklikus részvényekről itt beszéltünk bővebben.

Milyen iparágak vannak?

A fenti szektorokon belül részletesebb lebontásban találjuk meg az iparágakat. Például az alapanyagokat előállító cégek szektorában, azaz a Basic Materials szektorban az alábbi iparágak jelenhetnek meg:

• Agricultural Inputs: mezőgazdasági inputgyártók, például műtrágya, vegyszerek, vetőmag
• Aluminum: alumíniumgyártás és feldolgozás
• Building Materials: építési alapanyagok, például tégla, cement, sóder
• Chemicals: vegyipari alapanyagok
• Copper: rézkitermelés és feldolgozás
• Gold: aranybányászattal foglalkozó társaságok
• Silver: ezüstbányászattal foglalkozó társaságok
• Steel: acélipari vállalatok
• Lumber & Wood: faipari alapanyagok

Például az Egyesült Államok részvénypiacán az alumíniumiparágon belül néhány ismert társaságot találunk:

• Alcoa Corporation
• Kaiser Aluminum Corporation
• Constellium SE
• Century Aluminum Company

Fontos ugyanakkor, hogy az iparági besorolások adatbázisonként eltérhetnek. Egyes pénzügyi portálok más iparági kategóriát használnak, illetve egy vállalat több üzletágban is működhet, ezért nem mindig egyértelmű, hogy pontosan melyik iparágba érdemes sorolni. Befektetőként ezért célszerű nem kizárólag a kategórianevet figyelni, hanem a társaság tényleges árbevételi szerkezetét, tevékenységét és versenytársait is megnézni.

Hogyan tudunk tájékozódni a szektorok és iparágak között?

Jellemzően részvényszűrő alkalmazásokban és pénzügyi adatbázisokban lehetőségünk van arra, hogy tetszőleges szektorban vagy iparágban működő társaságok adatait lekérdezzük. Ilyen célra használható például a Finviz részvényszűrő, a Yahoo Finance, a TradingView, illetve több brókercég saját részvényszűrő alkalmazása is.

Ezekben az alkalmazásokban jellemzően ki tudjuk választani a vizsgált szektort, majd azon belül az iparágat, és meg tudjuk nézni, hogy mely vállalatok tartoznak az adott csoportba. Ez különösen akkor hasznos, ha egy konkrét részvényt vizsgálunk, és szeretnénk megtalálni a társaság közvetlen versenytársait.

Milyen adatokat érdemes figyelni szektor- és iparági összehasonlításnál?

Az egyes szektorok és iparágak tételes felsorolása mellett a részvényszűrő alkalmazásokban több fontos adatot is találunk, melyek segítségünkre lehetnek a tájékozódásban. Ezek az alapadatok elérhetők lehetnek szektorokra, iparágakra és konkrét vállalatokra is. Az elérhető adatok közül a legfontosabbak az alábbiak:

• 1 Day Price Change %: az adott részvény, iparág vagy szektor napi árfolyamváltozása. Ennek önmagában nincs nagy jelentősége, de rövid távú piaci hangulat vizsgálatánál hasznos lehet.
• Market Cap: a piaci kapitalizáció megmutatja az adott vállalat legutolsó árfolyam szerinti méretét. Vállalat esetén a részvény aktuális árfolyamát szorozzuk a részvények darabszámával, így kapjuk meg a piaci kapitalizációt, azaz a piac szerint aktuálisan ennyit ér a vállalat.
• Az azonos iparágon belüli vállalatok piaci kapitalizációjának összehasonlítása segíthet abban, hogy hasonló méretű versenytársakat találjunk.
• P/E: a részvényárfolyam és az egy részvényre jutó eredmény hányadosa. A P/E mutató iparági összehasonlításban lehet hasznos, de önmagában nem elegendő annak eldöntésére, hogy egy részvény alul- vagy túlárazott.
• ROE %: a saját tőke arányos megtérülés mutatója, amely azt mutatja meg, hogy a társaság a saját tőkéhez képest mekkora nyereséget termel.
• Dividend Yield %: az osztalékhozam, amelyből megtudhatjuk, hogy egy vállalat mekkora osztalékot fizet a részvényárfolyam arányában.
• Long-Term Debt to Equity: a hosszú lejáratú kötelezettségek és a saját tőke aránya. Ez a mutató a vállalat eladósodottságának vizsgálatában segíthet.
• Price to Book Value: a részvényár és a könyv szerinti érték hányadosa, az úgynevezett P/BV mutató.
• Net Profit Margin %: a nettó profitmarzs, amely azt mutatja meg, hogy az árbevétel mekkora hányada marad meg a költségek és adók levonása után.
• Price to Free Cash Flow: a részvényárfolyam és a szabad cash flow hányadosa. Ez a mutató azt jelzi, hogy a részvényárfolyam a vállalat szabad pénzáramához képest mennyire tekinthető magasnak vagy alacsonynak.

A fenti mutatók nagy segítséget nyújtanak abban, hogy egy-egy vállalat esetén a legfontosabb pénzügyi adatokkal tisztában legyünk. Ugyanakkor fontos, hogy ezek a mutatók elsősorban iparágon belüli összehasonlításra alkalmasak. Például egy bankot nem célszerű közvetlenül összehasonlítani egy technológiai vállalattal vagy egy élelmiszergyártóval, mert teljesen eltérő üzleti modell, tőkeszerkezet és jövedelmezőségi profil jellemzi őket.

A szektorokon belül az iparágak is lekérdezhetők

Ha kiválasztottunk egy szektort, akkor azon belül az iparágakat is le tudjuk kérdezni. Például a fogyasztási javakhoz kapcsolódó szektoron belül külön iparágként jelenhetnek meg az autógyártók, ruházati cégek, éttermek, kiskereskedelmi társaságok vagy a szabadidős szolgáltatásokat nyújtó vállalatok.

Mindegyik iparágnak látjuk az összesített adatait, illetve az iparág alá tartozó vállalatokat is. Például P/E alapú elemzéseknél innen ki tudjuk gyűjteni annak az iparágnak az átlagos értékeltségi mutatóit, amelybe a vizsgált vállalat tartozik. Az egyes iparágak alatt pedig a vállalatokat találjuk, és a fent felsorolt pénzügyi adatokat is el tudjuk érni.

Ha kigyűjtjük a hasonló piaci kapitalizációval rendelkező vállalatokat, akkor jó eséllyel a cég fontosabb versenytársait is megtaláltuk. Ez szintén hasznos információ, ha összehasonlító elemzést végzünk, hiszen egy vállalat értékeltségét, profitabilitását vagy eladósodottságát önmagában nehéz megítélni. Sokkal több információt kapunk akkor, ha a versenytársakkal és az iparági átlaggal vetjük össze.

Hol találjuk meg az összes iparágat?

Az összes iparág tételes listáját több pénzügyi adatbázisban és elemzői anyagban is megtaláljuk. A részvényszűrőkben általában a szektor és iparág szerinti szűrés mutatja meg, hogy egy adott adatbázis milyen besorolást használ. Emellett elemzői oldalak, például a Yardeni Research is rendszeresen közöl szektorszintű és iparági bontásokat.

forrás: yardeni.com

Mire használható az iparági besorolás a gyakorlatban?

Az iparági besorolás több szempontból is hasznos lehet. Egyrészt segít abban, hogy megértsük, milyen környezetben működik a vizsgált társaság. Másrészt segít a versenytársak azonosításában, az iparági átlagok meghatározásában és az összehasonlító elemzések elkészítésében.

Például ha egy technológiai vállalatot vizsgálunk, akkor nem elegendő csak a vállalat saját P/E, ROE vagy profitmarzs mutatóit megnézni. Ezeket az adatokat célszerű összevetni más, hasonló üzleti modellel működő technológiai vállalatok adataival. Ugyanez igaz a bankokra, közműcégekre, energiaszektorra vagy az egészségügyi társaságokra is.

Az iparági összehasonlítás különösen fontos lehet akkor, ha értékeltségi mutatókat használunk. Egy alacsony P/E mutató például nem feltétlenül jelent alulértékeltséget, ha az adott iparágban a növekedési kilátások gyengék, a kockázatok magasak, vagy az egész iparág alacsonyabb értékeltségen forog. Ugyanígy egy magasabb P/E mutató sem feltétlenül jelent túlárazottságot, ha az adott iparágban erős növekedési kilátások és magas profitabilitás jellemző.

Iparágak teljesítménye és a szektorrotáció jelentősége

Az iparágak és gazdasági szektorok közötti különbségek nemcsak a vállalatok működésében, hanem a részvénypiaci hozamokban is rendkívül jelentős eltéréseket okozhatnak. Az alábbi ábrán 48 amerikai iparág évesített átlaghozama látható 1985-től kezdődően. Jól látható, hogy az egyes iparágak között jelentős különbségek alakultak ki az elmúlt évtizedekben. Míg a chipgyártás, a dohányipar vagy a szórakoztatóipar kiemelkedő évesített hozamot ért el, addig több hagyományos szektor tartósan gyengébben teljesített. Az iparágak közötti eltérés olyan jelentős, hogy hosszú távon akár évi több százalékpontos különbség is kialakulhatott a hozamokban.

A különbségek mögött számos tényező állhat. Egyes iparágak profitálnak a technológiai fejlődésből, a fogyasztói szokások változásából vagy a globalizációból, míg más szektorokat erősebb verseny, szabályozási nyomás vagy strukturális problémák terhelhetnek. A chipgyártók például hosszú időn keresztül profitáltak a digitalizációból, az adatközpontok terjedéséből, a számítástechnikai kapacitás növekedéséből és később a mesterséges intelligencia fejlődéséből is.

forrás: saját szerkesztés

Emellett az is fontos tényező, hogy a befektetői tőkeáramlások gyakran önmagukat erősítő folyamatokat indíthatnak el. A jól teljesítő szektorokba egyre több tőke áramlik, ami tovább növelheti az árfolyamokat, míg a gyengébben teljesítő iparágak hosszabb időre háttérbe szorulhatnak. Éppen ezért az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet kaptak azok a trendkövető, relatív erőre épülő stratégiák, amelyek a legerősebb iparágakat próbálják azonosítani és felülsúlyozni (lásd itt).

Fontos ugyanakkor, hogy a múltbeli felülteljesítés nem garantálja a jövőbeli eredményeket. Az elmúlt évtizedek nyertes iparágai idővel könnyen veszíthetnek versenyelőnyükből, miközben új technológiák vagy gazdasági folyamatok teljesen új szektorokat emelhetnek a piac élére.

A vezető iparágak idővel folyamatosan változnak

Az alábbi ábrán az látható, hogy 2000 óta mely iparágak kerültek leggyakrabban a legerősebb szektorok közé egy relatív teljesítményre épülő modell alapján.

forrás: saját szerkesztés

Jól kirajzolódik, hogy a piaci vezető szerep folyamatosan vándorol az egyes iparágak között. A 2000-es évek első felében például gyakran a nyersanyag-, energia- és bányászati szektorok domináltak, ami részben a kínai gazdasági növekedéshez, a nyersanyagpiaci ciklusokhoz és az emelkedő nyersanyagárakhoz kapcsolódott.

Ezzel szemben a 2010-es évektől egyre inkább a technológiai vállalatok, a chipgyártók és a digitalizációhoz kapcsolódó iparágak kerültek előtérbe. A technológiai szektor hosszú időn keresztül relatív erőt mutatott, melyet az internetes szolgáltatások terjedése, a felhőalapú rendszerek növekedése, az okostelefonok elterjedése és később a mesterséges intelligencia körüli várakozások is támogattak.

Iparágak, szektorok és szektorrotáció

A fentieket kiegészíthetjük azzal, hogy az egyes iparágak és szektorok teljesítménye ciklikusságot mutat, azaz egyes időszakokban más-más iparágak, szektorok teljesítenek felül. Gazdasági fellendülés idején gyakran a ciklikus vállalatok teljesítenek jobban, míg recessziós vagy bizonytalanabb időszakokban a defenzív szektorok kerülhetnek előtérbe.

A tőzsdei befektetők a trendkövető, relatív erőre épülő stratégiák mellett különböző szektorrotációs stratégiákat is használnak. Ezek lényege, hogy a befektető nem egyetlen vállalatot vizsgál, hanem azt próbálja meghatározni, hogy a gazdasági ciklus aktuális szakaszában mely szektorok vagy iparágak teljesíthetnek jobban. A szektorrotáció azonban nem mechanikus szabály, és nem garantálja a jobb hozamot. A múltbeli mintázatok idővel változhatnak, ezért az ilyen stratégiákat mindig óvatosan, több mutató és kockázati szempont figyelembevételével érdemes alkalmazni. További részletek a gazdasági ciklusokról, szektorrotációról itt olvashatók. 

Összegzés

Összegezve, a gazdasági szektorok és iparágak ismerete alapvető segítséget nyújt a részvénypiaci tájékozódásban. Segítségükkel be tudjuk sorolni a vizsgált vállalatot, meg tudjuk keresni a versenytársait, és iparági átlagokhoz tudjuk hasonlítani a pénzügyi mutatóit. Ez különösen fontos akkor, ha P/E, P/BV, ROE, profitmarzs, osztalékhozam vagy eladósodottsági mutatók alapján végzünk összehasonlító elemzést.

Az iparági besorolás ugyanakkor nem helyettesíti a részletes vállalatelemzést. Egy vállalat tényleges tevékenysége, árbevételi szerkezete, növekedési kilátásai, pénzügyi helyzete és versenyelőnyei legalább ilyen fontos tényezők. Az iparági és szektorszintű elemzés ezért inkább kiindulópont, amely segít abban, hogy a vizsgált részvényt megfelelő összehasonlítási környezetbe helyezzük.