Külföldi részvényvásárlás: Mire figyelj kezdőként?

Bejegyzésünkben áttekintjük a külföldi részvények vásárlásával kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat. Megbeszéljük, hogyan választhatunk brókercéget, milyen költségekkel és devizakockázattal számoljunk, illetve milyen szabályok érvényesek a külföldi tőzsdéken. A fentiek mellett kitérünk arra is, hogy milyen területen célszerű további ismereteket szereznünk, mielőtt külföldi részvényeket vásárolnánk.

Hogyan vásároljunk külföldi részvényeket online?

A külföldi részvények vásárlásához egy megfelelő piacelérést biztosító befektetési szolgáltatónál kell értékpapírszámlát nyitnunk. Ez lehet magyarországi székhelyű brókercég, de dönthetünk külföldi szolgáltató mellett is. Számos brókercégnél online intézhető a számlanyitás, amelyhez általában személyazonosításra, a szükséges nyilatkozatok megtételére és a számla feltöltésére van szükség. Ezután a szolgáltató által elérhetővé tett piacokon adhatunk vételi megbízásokat. A számlanyitás előtt érdemes megnézni, hogy valódi részvényeket vásárolhatunk-e, milyen tőzsdéket érünk el, és milyen feltételekkel vehetjük igénybe a szolgáltatást.

Hogyan válasszunk biztonságos külföldi brókercéget?

A számlanyitás előtt elsőként azt érdemes ellenőriznünk, hogy a szolgáltató melyik jogi személyénél vezetjük majd a számlánkat, melyik ország felügyelete ellenőrzi a működését, és milyen befektetővédelmi rendszer vonatkozik ránk. A befektetővédelem általában arra az esetre nyújthat kártalanítást, amikor a szolgáltató nem tudja kiadni az ügyfél számára nyilvántartott pénzt vagy értékpapírt. A részvényárfolyamok eséséből származó veszteségeket nem téríti meg.

Magyarországon a Befektető-védelmi Alap (BEVA) a jogosult követelésekre személyenként és szolgáltatónként legfeljebb 100 ezer eurós összeghatárig nyújthat kártalanítást, a jogszabályban meghatározott önrész figyelembevételével. Ez a védelem nem terjed ki automatikusan a külföldi brókercégekre, amelyeknél eltérő szabályok és összeghatárok érvényesek. Számlanyitás előtt ezért nézzünk utána a felügyeleti nyilvántartásnak, az ügyfélvagyon elkülönítésére vonatkozó feltételeknek és a ténylegesen alkalmazandó kártalanítási rendszernek. A magyar rendszer alapvető szabályairól a Budapesti Értéktőzsde tájékoztatójában is olvashatunk.

Mire figyeljünk a külföldi részvények vásárlása előtt?

Gondoljuk át, hogy mely külföldi tőzsdéket szeretnénk elérni. A magyar befektetők számára az amerikai és az európai részvénypiacok jelentik a leggyakoribb választást, de számos szolgáltatónál ázsiai és más piacokon jegyzett részvények is elérhetők. Korábban gyakran jelentős különbség volt az amerikai és az európai szolgáltatók díjai között, ma azonban a brókercég székhelye önmagában keveset mond arról, hogy hol tudunk a legkedvezőbb feltételekkel kereskedni. Magyarországi és külföldi brókercégeknél egyaránt találhatunk versenyképes ajánlatokat, ezért az általunk használni kívánt tőzsdék tényleges díjait, az árfolyamjegyzést, a devizaváltást és a számlavezetést együtt érdemes összehasonlítani.

Alapvető különbséget tapasztalhatunk a költségstruktúrában, ami hatással lehet arra, hogy melyik brókercéget választjuk. Egyes szolgáltatók fix összegű, úgynevezett flat rate jutalékot számítanak fel, mások a megvásárolt részvények darabszáma vagy az ügylet értéke alapján határozzák meg a díjat. Például ha a jutalék részvényenként 5 cent, akkor egy 300 dolláros és egy 50 dolláros részvény egy-egy darabjának megvásárlása ugyanakkora, 5 centes jutalékot jelentene. A drágább részvény esetében ez a vételár kisebb százalékának felel meg. A gyakorlatban azonban minimumjutalék, tőzsdei díj vagy más költségelem is felmerülhet, ezért a példában szereplő összegek nem tekinthetők tényleges brókerajánlatnak.

Az európai részvénypiacok elérésénél is találkozhatunk százalékos, fix és egyéb díjstruktúrákkal. Ha például 100 darab, feltételezetten 150 eurós árfolyamon jegyzett BASF-részvényt vásárolunk 0,1%-os jutalék mellett, akkor a pozíció mérete 15 000 euró, a számított jutalék pedig 15 euró. Ennél a példánál is figyelembe kell venni az esetleges minimumdíjakat és további költségeket. A vételi díjak mellett az eladás, a devizaváltás és egyes esetekben a számlavezetés költségeit is számításba kell vennünk.

Mennyibe kerül valójában a külföldi részvényvásárlás?

A jutalék önmagában nem mutatja meg a teljes költséget. A brókercég által felszámított vételi és eladási díjon túl a devizaváltás költségét, az esetleges számlavezetési és piaci adatdíjakat, valamint a vételi és eladási árfolyam közötti különbséget, az úgynevezett spreadet is érdemes figyelembe venni. Egyes szolgáltatóknál a jutalék alacsony vagy nulla, miközben a devizaváltás, illetve a végrehajtás feltételei jelenthetnek további költséget.

Vegyünk egy egyszerű, kizárólag szemléltető példát. Ha 500 000 forintért szeretnénk külföldi részvényt vásárolni, és a devizaváltás költsége 0,3%, az átváltás önmagában 1500 forintba kerül. Ha a vételi jutalék további 0,1%, az hozzávetőleg 500 forintot jelent. Ebben az esetben már a vásárláskor körülbelül 2000 forintnyi költség merülhet fel, a spreadet és az esetleges minimumdíjakat még nem számítva. Az eladás és a forintra visszaváltás további kiadásokkal járhat, ezért kis összegű vagy gyakori ügyleteknél a költségek aránya jelentősen megnőhet.

Milyen devizában vásároljuk meg a külföldi részvényeket?

A díjstruktúra mellett a kereskedés devizanemében is eltérés van a külföldi részvények között. Az amerikai tőzsdéken jegyzett részvények többségével dollárban kereskedhetünk, de az európai piacokon az euró mellett fonttal, svájci frankkal, dán koronával és más devizákkal is találkozunk. Egy vállalat részvénye akár több tőzsdén, eltérő devizanemben is foroghat. A számla alapdevizája és a megbízás teljesítéséhez szükséges kereskedési deviza szintén eltérhet egymástól. Egyes brókercégek automatikusan átváltják a megfelelő összeget, más szolgáltatóknál a devizaváltást magunknak kell elvégeznünk, vagy a rendelkezésre álló számlaegyenleg és a számlatípus befolyásolja a vétel lehetőségét.

A devizaváltásnak lehet külön díja, és a szolgáltató által alkalmazott árfolyam is eltérhet a középárfolyamtól. Ha határozott elképzelésünk van arról, hogy melyik tőzsdén szeretnénk kereskedni, célszerű lehet a gyakran használt devizában is egyenleget tartanunk. Ha csak alkalmanként vásárolunk különböző piacokon, a forintalapú számla is megfelelő lehet, amennyiben a brókercég kedvező feltételekkel biztosítja a váltást. A döntés előtt nézzük meg a devizaváltási és a pénzfelvételi díjakat is.

A külföldi részvényeknél a devizaárfolyam a forintban számított hozamot is módosítja. Ha például egy dollárban jegyzett részvény árfolyama 10%-kal emelkedik, miközben a dollár a forinthoz képest 10%-kal gyengül, akkor a befektetés forintban kifejezett értéke a két hatás eredőjeként körülbelül 1%-kal csökken, a költségektől és az osztaléktól eltekintve. Fordított esetben a deviza erősödése növelheti a forintban számított hozamot. A részvény kereskedési devizája ugyanakkor nem feltétlenül mutatja meg a vállalat teljes gazdasági devizakitettségét, hiszen a cégek bevételei és költségei több pénznemben is keletkezhetnek.

Miért érdemes külföldi piacokon részvényeket vásárolni?

A külföldi részvényvásárlás egyik előnye, hogy bővíthetjük a portfóliónkban elérhető vállalatok és ágazatok körét. A magyar piacon viszonylag kevés tőzsdei társaság közül választhatunk, míg a nagyobb külföldi piacokon több ezer vállalat részvényeivel kereskedhetünk. A földrajzi és ágazati megosztás csökkentheti egyetlen ország vagy vállalat kedvezőtlen teljesítményének hatását, de a külföldi részvények is együtt eshetnek a hazaiakkal, és új kockázatokat, például devizakockázatot hordozhatnak. Önmagában az, hogy külföldi brókercégnél tartjuk a számlát, nem feltétlenül teszi kevésbé kockázatossá a portfóliónkat. Ha a célunk a rövid távú spekuláció és a tőzsdei kereskedés, akkor a külföldi piacok szélesebb kínálata más szempontból is előnyös lehet. Ezeket tekintsük át.

Külföldi részvényvásárlás előnyei rövid távú kereskedés esetén:

1. Széles részvénypiaci kínálat. Több ezer külföldi részvény közül választhatunk, sokkal gyakrabban találunk a kereskedési technikánknak megfelelő részvényt.
2. A nagy forgalmú külföldi részvényeknél gyakran jobb a likviditás és kisebb a spread, de ez nem minden értékpapírra igaz.
3. Nagy forgalmú részvényekkel is kereskedhetünk, amelyeknél a technikai elemzéshez szélesebb körű árfolyam- és forgalmi adatok állnak rendelkezésre. A technikai jelzések azonban ezeken a piacokon sem garantálják a sikeres kereskedést.
4. Széles körű információhoz férhetünk hozzá ingyenesen a részvény vásárlás előtt, azaz a társasággal kapcsolatban számtalan információ, elemzés a rendelkezésünkre fog állni.
5. A külföldi kereskedési platformok alapvető funkciói hasonlóak a magyar piacon használt alkalmazásokéhoz, de a felületük és az elérhető megbízástípusok eltérhetnek.
6. Nagy számban állnak rendelkezésre ingyenes árfolyam elemző alkalmazások, kereskedési platformok, melyek mind a kereskedést könnyíthetik meg.

Külföldi részvények vásárlásával kapcsolatos szabályok

Ha külföldi részvényeket szeretnénk vásárolni, a kereskedési megbízások mellett az adott piacon érvényes szabályokat is célszerű megismernünk. Az amerikai piacokon például a margin számlákra, a tőkeáttételre, a napon belüli kereskedésre és a shortolásra is eltérő előírások vonatkozhatnak. A tőkeáttételes kereskedés követelményei attól is függhetnek, hogy melyik országban és melyik jogi személynél vezetjük a számlánkat. Amennyiben az amerikai részvények vásárlása a célunk, az alábbi témákkal érdemes megismerkednünk.

Fontos változás, hogy az amerikai FINRA 2026. június 4-i hatállyal új, napközbeni margin-követelményeket vezetett be, amelyek felváltják a korábbi Pattern Day Trader szabályrendszert. A brókercégek számára 2027. október 20-ig átmeneti időszak áll rendelkezésre, ezért egyes szolgáltatóknál még alkalmazhatják a korábbi, 25 000 dolláros számlaegyenleghez kötött követelményeket. A régebbi, 25k szabályról szóló írások olvasásakor ezért ellenőrizzük az adott brókercég hatályos feltételeit. A változásról az amerikai befektetővédelmi tájékoztatóban is olvashatunk.

• Számlatípusok az amerikai tőzsdén: cash és reg T margin számlák
• Pattern daytrade szabály, 25k szabály az amerikai tőzsdéken
• Uptick Rule: short szabályok, korlátozások az USA tőzsdéin
• Mit jelent az NBBO, Rule 612 az amerikai tőzsdén?
• Hogyan működik a tőzsde? Aukciós és dealer piacok összevetése

Átgondolandó lépések a külföldi részvények vásárlása előtt

A fentiekben áttekintettük a technikai feltételeket, a brókercégválasztás szempontjait és a külföldi részvényvásárlás szabályait. A továbbiakban nézzük meg azokat a gyakorlati lépéseket, amelyeket célszerű átgondolnunk az első megbízás előtt.

A külföldi részvényvásárlás egyik előfeltétele, hogy egy befektetési szolgáltatónál számlát nyissunk. Ezt követően érdemes megismerkednünk a kereskedési platformmal és az árfolyamelemző alkalmazásokkal. Számos kereskedési platform közül választhatunk. Ezek közül néhány, amelyet én is használtam az elmúlt években, megtalálható a következő cikkben. Tőzsdei elemző programok, platformok, alkalmazások

A külföldi részvényvásárlás első lépéseként ismerkedjünk meg a kereskedési platformokkal, illetve a tőzsdei kereskedési megbízásokkal. A legfontosabb megbízástípusok működése a külföldi tőzsdéken sem tér el lényegesen a magyar piacon megszokottól, de a végrehajtási és érvényességi szabályokban lehetnek eltérések. A külföldi részvényvásárlás megbízásairól részletesen itt beszéltünk. Megbízási típusok a külföldi brókercégeknél, külföldi tőzsdéken

A fentiek mellett a részvényvásárlás előtt a kockázatkezelés alapjaival is érdemes megismerkednünk. A témában számos bejegyzés érhető el honlapunkon, és a regisztrációval hozzáférhető előadás-sorozatunkban is foglalkozunk a kereskedési megbízásokkal, a platformok használatával és a kockázatkezeléssel. Kezdőknek a részvényvásárlás előtt ajánlott a tanulmányozása. 15 órás előadás-sorozat

Mikor kereskedhetünk külföldi részvényekkel?

A különböző tőzsdék nyitvatartási ideje eltér egymástól. Az amerikai NYSE és Nasdaq részvénypiacain a rendes kereskedési időszak New York-i idő szerint általában 9:30-tól 16:00-ig tart. Ez Magyarországról az év nagy részében 15:30 és 22:00 közötti időszakot jelent, de az amerikai és az európai óraátállítás eltérő időpontjai miatt néhány héten át egy órával korábban kezdődik a kereskedés. A német Xetra rendszerében a rendes részvénykereskedés jellemzően közép-európai idő szerint 9:00-tól 17:30-ig tart. Az egyes piacok ünnepnapjait és a kereskedési szüneteket külön is ellenőrizzük.

Egyes szolgáltatóknál a szokásos tőzsdei időszakon kívül is vásárolhatunk vagy eladhatunk részvényeket. Ilyenkor azonban gyakran kisebb a forgalom, szélesebb a vételi és eladási ár közötti különbség, és nagyobb lehet az árfolyam elmozdulása egy-egy megbízás miatt. A részvények elszámolási ideje szintén piacfüggő. Az Egyesült Államokban a részvényügyletek elszámolása jellemzően T+1 napos, azaz egy munkanappal a kötést követően történik, míg az Európai Unióban 2027. október 11-én tervezik bevezetni az egynapos elszámolást a jelenlegi kétnapos rendszer helyett.

Külföldi részvények vásárlásával kapcsolatos fontos tudnivalók

A külföldi részvénypiacok széles kínálata azt is jelenti, hogy számos eltérő jellegű értékpapírral találkozhatunk. A hagyományos törzsrészvények mellett vannak például ingatlanbefektetési társaságok (REIT-ek), speciális adózási szabályokkal működő MLP-k, osztalékelsőbbségi részvények és alacsony árfolyamú, gyakran kevésbé likvid penny stockok. Az ETF-ek tőzsdén kereskedett befektetési alapok, tehát nem önálló részvényfajták. A következő hivatkozásokon részletesen is foglalkoztunk ezekkel az eszközökkel.

A vásárlás előtt ellenőrizzük azt is, hogy az adott értékpapír valóban egy vállalat részvénye-e, vagy valamilyen más konstrukciót vásárolunk. Az ADR például olyan letéti igazolás, amely egy másik ország vállalatának részvényeihez kapcsolódik. Az európai lakossági befektetők számára egyes amerikai ETF-ek vásárlása a PRIIPs szabályozás miatt korlátozott lehet, amennyiben a szükséges kiemelt információkat tartalmazó dokumentum nem áll rendelkezésre. Attól, hogy egy termék megjelenik a bróker keresőjében, még nem biztos, hogy a saját számlatípusunkkal meg is vásárolhatjuk. Az ETF-eknél és a speciális értékpapíroknál az adózási és a költségszabályokat is külön érdemes ellenőrizni.

• Elsőbbségi, osztalék elsőbbségi részvények a gyakorlatban
• Penny stock, centes részvények kereskedése
• REIT részvények, befektetések előnyei,buktatók
• ETF kereskedés: ETF fogalma, költségek, mikor válasszuk
• A legnagyobb osztalékot fizető részvények: MLP részvények

Külföldi részvények vásárlása utáni osztalékok

A külföldi részvénypiacokon nagy hagyománya van az osztalékfizetésnek, és számos olyan vállalatot találunk, amely évtizedek óta fizet osztalékot a részvényeseinek. Az amerikai részvények után gyakori a negyedéves osztalékfizetés, egyes társaságok pedig havonta fizetnek. Európában sok vállalat évente egyszer fizet osztalékot, de más gyakoriságra is találunk példát. Az osztalékfizetés nem garantált, a vállalat döntése alapján csökkenhet vagy el is maradhat. A témával részletesen a következő bejegyzésben foglalkoztunk. Osztalék-kereskedés, osztalékportfólió kialakítása

A külföldi részvények osztalékánál a külföldön levont forrásadót és a magyar adófizetési kötelezettséget egyaránt figyelembe kell vennünk. Az amerikai-magyar kettős adóztatási egyezmény 2024. január 1-jétől már nem alkalmazható. Emiatt az amerikai forrású osztalékokból a magyar illetőségű magánszemélyek esetében főszabály szerint 30%-os amerikai forrásadót vonhatnak le. A magyar szja-kötelezettséget külön kell megállapítani, és az egyezmény nélküli országból származó, külön adózó jövedelmeknél a külföldi adó beszámítása után is legalább 5%-os magyar szja merülhet fel. Az osztalék után bizonyos esetekben szociális hozzájárulási adót is fizetnünk kell. Ugyanakkor az EGT tagállamának elismert, szabályozott piacára bevezetett értékpapír meghatározott osztaléka szochómentes lehet. Az adózás függ a jövedelem jogcímétől, a befektető adóügyi illetőségétől, a külföldi adólevonástól és a számla típusától, ezért érdemes a brókerkimutatást és az aktuális NAV-tájékoztatókat együtt áttekinteni.

• NAV - Az amerikai-magyar adóegyezmény alkalmazhatósága
• NAV - Magánszemélyek külföldről származó jövedelme, 2026

Külföldi részvények és a tartós befektetési számla

A hosszú távra befektetők számára a tartós befektetési számla (TBSZ) is fontos szempont lehet a brókercégválasztáskor. Ellenőrizzük, hogy a szolgáltató kínál-e TBSZ-t, milyen költségekkel vezethető, és az általunk keresett külföldi részvények megvásárolhatók-e rajta. Az öt évig fenntartott, szabályszerű TBSZ hozama a magyar szabályok szerint adómentes lehet, de ez nem jelenti azt, hogy a külföldön levont forrásadó is automatikusan megszűnik.

A 2024. december 31. után kötött vagy újrakötött TBSZ-szerződéseknél az öt év előtti megszakítás a személyi jövedelemadón túl szociális hozzájárulási adóval is járhat. A szocho mértéke a lekötési időszaktól függően 13% vagy 8%, öt év elérésekor 0%. A részletszabályokról és a különböző időpontban kötött szerződések eltérő kezeléséről a NAV tájékoztatójában találunk információkat.

Megbízások a külföldi tőzsdén

Az alábbi bekezdésekben a külföldi tőzsdéken elérhető különböző megbízástípusokat tekintjük át. Brókercégenként, tőzsdénként és termékkategóriánként eltérhet, hogy milyen megbízásokat használhatunk, ezért előfordulhat, hogy egy másik szolgáltatónál nem érhető el valamennyi bemutatott típus. A példákat az Interactive Brokers Trader Workstation platformján keresztül mutatjuk be. A platform használatával kapcsolatos leírásunkat itt találod. Interactive Brokers platformja, Trader Workstation alapok. A képernyőképek a program egyik korábbi felületét mutatják, így a menük és a mezők elhelyezkedése az aktuális változatban eltérhet.

A megbízás ablakot az Interactive Brokers Trader Workstation platformján a felső menüsor Trade menüpontjában, vagy az eszközsáv Order gombjára (bal első) kattintva (lásd alábbi kép) érhetjük el.

Az alábbi képen az Order Ticket, azaz megbízás ablak látható.

A Quote Panel alatt tudjuk beállítani a tőzsdei terméket, amelyre megbízást szeretnénk adni. Itt a Last (utolsó kötési ár), a Bid (legjobb vételi ajánlat) és az Ask (legjobb eladási ajánlat) adatairól is információt kaphatunk. Az Action alatt választhatjuk ki az ügylet irányát, a BUY vételi, a SELL eladási megbízást jelent. A Quantity mezőben adjuk meg a mennyiséget, részvény esetén a darabszámot. Az Order Description alatt a megbízás további fontos paramétereit állíthatjuk be. A megbízás elküldése előtt mindig ellenőrizzük a részvény azonosítóját, a kereskedési devizát, a megbízás irányát és mennyiségét.

Megbízási típusok a külföldi tőzsdéken

MKT - market, azaz piaci áras megbízás. Ezzel a megbízástípussal a piacon elérhető ellenoldali ajánlatokkal próbálunk minél hamarabb ügyletet kötni. A végrehajtási ár azonban nem garantált, gyors árfolyammozgás vagy alacsony likviditás mellett a megbízás a legutóbb látott árfolyamtól eltérő áron is teljesülhet. Nagyobb mennyiségnél részleges teljesülés is előfordulhat. Részletes példákon keresztül itt beszéltük meg a piaci áras megbízás használatát.

LMT - limitáras megbízás. Kiválasztása esetén a Limit Price sorban kell megadnunk a limit árat. Részletes példákon keresztül itt beszéltük meg a limitáras megbízás használatát.

STP - stop megbízás. A Stop Price mezőben megadott aktiválási ár elérésekor, a szolgáltató és a piac szabályai szerint, rendszerint piaci áras megbízás jön létre. Fontos, hogy a stopár az aktiválás feltétele, és nem garantált eladási vagy vételi ár. Hirtelen árfolyamugrás esetén a végrehajtás számottevően kedvezőtlenebb áron történhet. Részletes példákat itt találsz a megbízással kapcsolatban.

STP LMT - stop-limit megbízás. Használatakor a Limit Price és Stop Price mezőket kell kitöltenünk. A Stop Price mezőben beírt árszint aktiválja a limitáras megbízást, amely a beállított limitárnak megfelelő feltételekkel kerülhet az ajánlati könyvbe. Így korlátozhatjuk a számunkra elfogadható árat, ugyanakkor gyors piaci elmozduláskor előfordulhat, hogy a megbízás egyáltalán nem teljesül.

MTL - Market to Limit Order. Olyan megbízás, amely először piaci áras megbízásként próbál teljesülni, majd részleges teljesülés esetén a fennmaradó mennyiség limitáras megbízássá alakulhat. A limitár az első teljesülés végrehajtási árához igazodik. Például 1000 darab részvényt szeretnénk megvásárolni, de az aktuálisan elérhető ajánlatokból csak a megbízás egy része teljesül. Ilyenkor a fennmaradó mennyiség a rendszer szabályai szerinti limitáron maradhat az ajánlati könyvben. A pontos működés piac- és brókerfüggő lehet.

MIT - Market if Touched Orders. Használata esetén egy aktiváló, ún. trigger árat (Trigger Price mező) kell megadnunk. Ennek az árszintnek az elérésekor aktiválódik a megbízás és piaci áron hajtódik végre. Gyakorlatilag ez a megbízás úgy működik, mint a stop megbízás azzal a különbséggel, hogy a piaci ár másik oldalán használandó. Azaz vétel esetén a stop megbízás a piaci ár fölött használható, míg a vétel MIT megbízás a piaci ár alatt. Eladás esetén a stop megbízás a piaci ár alatt használható, míg a MIT eladási megbízás a piaci ár felett.

LIT - Limit if Touched Order. Használata hasonló az MIT megbízáshoz, azzal a különbséggel, hogy a trigger ár elérésekor limit megbízás kerül a részvény ajánlati könyvébe. Vételi LIT megbízás esetén tehát a piaci ár alatti árszinten kell egy aktiváló árat (Trigger Price mező) beállítanunk, és ehhez kell hozzá rendelnünk egy limitáras vételi megbízást. Például a részvény árfolyama jelenleg 99 dollár és mi 95 dolláron szeretnénk pozícióba lépni, de csak akkor, ha az árfolyam 97 dollárig visszaesik. Ebben az esetben a trigger ár 97 dollár lesz, a limit ár 95 dollár. Ekkor tehát csak abban az esetben kerül az ajánlati könyvbe a vételi megbízás, ha 97 dollárra visszaesik a részvény ára. (Egy limitáras vételi megbízás esetén azonnal már a 99 dolláros árfolyamnál bekerül az ajánlati könyvbe a megbízásunk 95 dolláros szintre)

Trail - gördülő, piaci áras stop megbízás. A megbízáshoz megadhatunk egy követési távolságot (Trailing Amount), amelyet fix összegben vagy százalékosan határozhatunk meg. Eladási trailing stop esetén a stopár a részvény emelkedésével felfelé követheti az árfolyamot, eséskor azonban nem csökken. Tegyük fel, hogy rendelkezünk 100 darab részvénnyel, amelyek piaci ára 15 dollár, és 0,50 dolláros követési távolságot állítunk be. Ekkor a kezdeti stopár 14,50 dollár lehet. Ha a részvény 16 dollárra emelkedik, a követő stopár 15,50 dollárra kerülhet. Ha innen csökken az árfolyam, a stopár már nem mozdul lefelé, és az aktiváláskor piaci áras megbízás jön létre. A teljesülés árfolyama eltérhet a stopár szintjétől, így a trailing stop sem garantál meghatározott kiszállási árat. A szolgáltatók további gördülő megbízástípusokat is kínálhatnak, amelyek a stopár elérésekor limitáras vagy más feltételekkel működő megbízást aktiválnak.

Rel - Limitáras megbízás, amelyben az NBBO (National Best Bid and Offer) ár szerint adhatjuk meg a limitárat. Az NBBO gyakorlatilag a legjobb vételi és eladási árat jelenti, amely az adott pillanatban elérhető.

MOC - Market on Close megbízás. Az adott kereskedési nap hivatalos záróárához kapcsolódó teljesülést célozza. Részvénypiacokon ez rendszerint a záróaukcióhoz kapcsolódik, és az ügylet a piac által kialakított záróáron teljesülhet. A megbízásra a tőzsde beadási, módosítási és visszavonási határidőket alkalmazhat, ezért azt nem feltétlenül adhatjuk meg közvetlenül a kereskedés végén.

LOC - Limit on Close megbízás. A MOC megbízáshoz hasonlóan a zárási folyamatban történő ügyletkötést célozza, de limitáras feltételt is megadunk. Vételnél a limitár a legmagasabb elfogadható árat, eladásnál a legalacsonyabb elfogadható árat jelenti. Ha a záróár nem felel meg ennek a feltételnek, a megbízás teljesítés nélkül maradhat.

A megbízástípusok alatt találhatunk egy Destination mezőt is, amelyben a megbízás továbbításának helyét, az order routingot határozhatjuk meg. Itt adhatjuk meg, hogy a brókercég melyik piacon próbálja végrehajtani az ügyletet. A SMART beállítás több végrehajtási helyszín ajánlatait és feltételeit is figyelembe veheti, és ezek alapján továbbítja a megbízást. Ez nem jelent garanciát arra, hogy minden esetben az általunk előzetesen látott legjobb árfolyamon teljesül a kötés.

Megbízások időhöz kötése

Time in Force megbízások

A Time in Force segítségével meghatározott időpontokhoz kötjük a kereskedési megbízásunkat.

Az alábbi megoldások közül választhatunk.

DAY - napi megbízás, amely az adott kereskedési napra érvényes, és ha nem teljesül, a kereskedési nap végén általában törlésre kerül. Érdemes erre odafigyelni, mert gyakori, hogy alapbeállításként DAY érvényesség szerepel a megbízásoknál, akár a pozíciót védő stop megbízásnál is. Ha több napon át szeretnénk fenntartani a stop megbízást, ellenőrizzük, hogy a szolgáltatónál milyen GTC vagy GTD beállítás használható, és figyeljük az esetleges automatikus törléseket is.

GTC - Good-Til-Canceled, azaz a megbízás a végrehajtásáig, visszavonásáig vagy automatikus törléséig érvényben maradhat. Fontos azonban, hogy a GTC nem feltétlenül jelent korlátlan időtartamot. Az Interactive Brokers például bizonyos vállalati események, 90 napos bejelentkezési inaktivitás vagy a megbízás beadásának negyedévét követő naptári negyedév vége miatt is automatikusan törölhet GTC megbízásokat. Ha hosszú időre szeretnénk nyitva hagyni a megbízást, rendszeresen ellenőrizzük annak állapotát.

IOC - Immediate or Cancel. A megbízás azonnal megpróbál teljesülni, a végre nem hajtott mennyiség pedig törlődik. Részleges teljesülés tehát lehetséges, ilyenkor csak a fennmaradó rész kerül visszavonásra.

GTD - Good-Til-Date, azaz a megadott dátumig vagy időpontig érvényes megbízás. A megbízás beállításakor a megfelelő dátumot, szükség esetén az időpontot is meg kell adnunk. A lejárat előtti automatikus törlések és egyéb korlátozások a szolgáltató, illetve a piac szabályaitól függhetnek, így ezeket a GTD esetén is ellenőrizzük.

DTC - Day Till Cancelled. A DAY megbízáshoz hasonlóan a kereskedési nap végén megszűnik az aktív megbízás, de egyes platformokon a bróker rendszerében inaktív állapotban megmaradhat, így később ismét aktiválható. A pontos működés és a rendelkezésre állás szolgáltatófüggő.

A fentiekből látható, hogy a külföldi részvények vásárlása előtt célszerű alaposan tájékozódnunk. Fontos, hogy a vagyoni helyzetünknek és kereskedési elképzeléseinknek megfelelő brókercéget válasszunk, majd megismerjük a díjakat, a devizaváltás feltételeit, a megbízások működését és a befektetések adózását. A külföldi részvényvásárlás új vállalatok és piacok elérését teszi lehetővé, de a szélesebb választék önmagában nem garantál magasabb hozamot vagy alacsonyabb kockázatot. A hosszú távú befektetéshez más elemzési és kockázatkezelési ismeretekre lehet szükség, mint a rövid távú kereskedéshez. Éppen ezért a technikai feltételek elsajátítása mellett a vállalatértékelésre, a portfólió összeállítására és a kockázatok kezelésére is érdemes időt fordítanunk.