Cikkünkben a narratív közgazdaságtan alapjaival, a fogalom jelentésével, a témával kapcsolatos kutatásokkal foglalkozunk.
Mit jelent a narratív közgazdaságtan?
A narratív közgazdaságtan az emberek által kitalált történetek, sztorik terjedésével és a gazdaságra gyakorolt hatásaival foglalkozik. A kifejezést a Nobel-díjas Robert Shiller professzor alkotta meg, aki korábbi kutatásaiban foglakozott a narratívák közgazdaságtani hatásaival, majd egy könyve is megjelent a témában Narratív közgazdaságtan: Hogyan hatnak a vírus módjára terjedő történetek a gazdaságra? címmel.
Mire jó a narratív közgazdaságtan?
A narratív közgazdaságtan sztorikkal, történetekkel foglalkozik, melyeket az emberek gyártanak, és vírus módjára terjednek a gazdasági és közösségi médiában, ugyanakkor a gazdaságra hatást gyakorolnak. A fenti könyvében Shiller professzor több ismert sztorit is megvizsgál például:
- pánikot keltő tőzsdehírek,
- fogyasztói bizalommal kapcsolatos sztorik,
- a gépek elveszik az embertől a munkát,
- ingatlanpiaci buborék,
- részvénypiaci buborék,
- takarékosság, pazarlás.
A fenti sztorik egy jól meghatározott séma szerint terjednek a médiában és számos közgazdaságtani hatás tulajdonítható nekik. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy ma már kutatások is rendelkezésünkre állnak, melyek bizonyítják, hogy egy-egy narratíva hatást gyakorolhat a részvények jövőbeni hozamára.
A narratív közgazdaságtan és a részvénypiac
Számos kutatás foglalkozik a narratívákkal és azok részvénypiacra gyakorolt hatásával. Például a Economic Narratives and Market Outcomes: A Semi-Supervised Topic Modeling Approach cím alatt elérhető kutatás kifejezetten Shiller professzor által definiált témák (lásd alábbi táblázatban) és a részvénypiacok 1-12 hónapos hozama közötti összefüggést vizsgálta meg 150 évre visszatekintve, gazdasági újságokat megvizsgálva.
forrás: Economic Narratives and Market Outcome..
A fenti témák közül például a pánikkal összefüggő sztorik gyakoriságának növekedése és a részvénypiac 1-12 havi jövőbeni hozama között pozitív kapcsolat figyelhető meg, azaz ha az átlagoshoz képes magasabb a pánik témájú írások száma az újságokban, akkor a következő időszakban magasabb hozamok mutathatók ki a tőzsdéken. Más kutatások is alátámasztják a narratívák hatásait. Ezekről bővebben itt beszéltünk: Érdemes megvásárolni a nagy sztorikat a tőzsdén?
A narratív közgazdaságtan szerepe a pénzügyekben
A narratív közgazdaságtannal szorosan összefügg az ún. narrative fallacy hiba, melynek lényege, hogy az eseményeket történetek formájában dolgozzuk fel, és a történet „ragasztja” össze az általunk vélt ok-okozati összefüggéseket. Ennek oka, hogy az agyunk így tudja feldolgozni a valóságot, melynek eseménye sokszor véletlenszerűen alakulnak, de nekünk szükségünk van arra, hogy az ok-okozati összefüggést megtaláljuk. E nélkül nem tudjuk értelmezni a világot. A fogalmat és a problémát Nassim Taleb írta le részletesen a The Black Swan: The Impact of the Highly Improbable című könyvében.
„The narrative fallacy addresses our limited ability to look at sequences of facts without weaving an explanation into them, or, equivalently, forcing a logical link, an arrow of relationship upon them. Explanations bind facts together. They make them all the more easily remembered; they help them make more sense. Where this propensity can go wrong is when it increases our impression of understanding.”
Részletek: Narrative Fallacy: Történetek, melyek félrevezetnek a pénzügyekben
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.
