Koronavírus gazdasági válság: Összefoglaló a válság súlyosságáról

Cikkünkben összeszedtem a koronavírus válság legfontosabb gazdasági hatásait. Megnézzük, milyen hatása van a gazdasági válságnak a munkaerőpiacon, hogyan csökkent a GDP a 2020-as év első két negyedévében. Megnézzük a tőzsdéket, a tőzsdék értékeltségét, szó lesz a gazdaság és a tőzsdék közötti óriási szakadékról, és beszélünk a tőzsdék értékeltségéről. Kitérek arra is, hogy milyen módszerekkel kezelik a válságot az Egyesült Államokban. Bár a cikkünkben az Egyesült Államok gazdaságával foglalkozunk, de tekintettel arra, hogy a világ első számú gazdaságáról van szó, így a válság hatásai más országok tőzsdéin is érezhető lesz.

Témáink:

• Mennyire súlyos a gazdasági válság?
• Mennyit zuhant a világkereskedelem?
• 32,9%-ot esett az amerikai GDP a második negyedévben?
• 100 millió ember nem kap fizetést a jövő héten az Egyesült Államokba
• Történelmi rekordok a munkanélküliségben
• Munkanélküliségi ráta 2020-ban
• A kisvállalkozások is bajban vannak
• Vállalati csődök száma is megugrott
• Miért szárnyalnak a tőzsdék, ha gazdasági válság van?
• A piaci szereplők többsége a V alakú kilábalásban hisz
• A piacok árazzák, hogy a Fed megmenti a tőzsdéket
• Hogyan kezelte a válságot a Fed?
• A kormányok azonnali költekezésbe kezdtek
• A tőzsdék nem is emelkednek, csak a technológiai szektor
• A befektetők irracionálisan viselkednek

1) Mennyire súlyos a gazdasági válság?

Lacy Hunt (Hoisington Management) összefoglalóiban gyakran találunk hasznos információt a gazdasági helyzet felmérésével kapcsolatban. Az alábbi képet is az ő munkájából másoltam ki, melyen azt láthatod, hogy globálisan az országok 92,9%-ra recesszióba kerül 2020-ban a Világbank becslése szerint. Összehasonlításképpen látható, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság az összes ország 61,2%-át érintette jelentősen, illetve az 1929-1930-as gazdasági válság szintén egy globális válság volt, azaz az összes ország 83,8 százalékát érintette.

2) Mennyit fog visszaesni a világkereskedelem?

Az alábbi grafikonon jól látható, hogy az elmúlt 10 évben átlagosan 4,8 százalékkal bővült a világkereskedelem, és ezzel együtt a világ teljes GDP-je átlagosan 1,6 százalékkal tudott növekedni. Azonban az OECD becslése szerint 2020-ban 15%-os visszaesés várható a kereskedelem volumenében. Ehhez mérhető visszaesésre a 2008-2009-es gazdasági válságban és a nagy gazdasági világválság idején volt példa.

3) 32,9%-ot esett az amerikai GDP a második negyedévben?

Az NBER adatai szerint az amerikai gazdaság 2020 februárja óta recesszióban van. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a 2020-as év első, és második negyedévében is csökkent a GDP. A hírekben 32,9%-os második negyedéves (évesített) visszaesésről számoltak be, és sok helyen nem emelték ki, hogy ez egy évesített adat, azaz valójában a második negyedévben 9,5%-ot esett a GDP, lásd alábbi képen. A 2008-2009-es gazdasági válsághoz képest jelentős visszaesést látunk.

forrás: https://wolfstreet.com

Természetesen nem csak az Egyesült Államokban zsugorodott a gazdaság. A Világbank becslése szerint 2020-as évre 5,2 százalékkal fog csökkenni a globális GDP, melyre 1945 óta nem volt példa, lásd alábbi képen.

Az Egyesült Államokban a fogyasztás adja a GDP 70%-át, és a problémát egyrészt az okozta, hogy a megváltozott élethelyzet miatt a lakosság kevesebbet fogyasztott. A lezárások miatt az az emberek otthon maradtak, az éttermi foglalások drasztikusan visszaestek (1 millió étterem van az Egyesült Államokban), lásd alábbi képen.

A légközlekedés is jelentősen csökkent, ezzel együtt a turizmus is.  A kiskereskedelmi forgalomban természetesen az Egyesült Államokban is óriási kiugrás volt. A helyi élelmiszer üzletek 20%-os árbevétel növekedésről számoltak be, az online élelmiszer üzletek esetében 35%-os árbevétel növekedést tapasztaltunk az első három hónapjában. A teljes online értékesítés az első fél évben 18%-kal nőtt.

4) 100 millió ember nem kap fizetést a jövő héten az Egyesült Államokban

A Household Pulse Surveys adataiból kiderül, hogy 100 millió ember nem kapott fizetést a július végén készített felmérés alapján. Ebből 37 millió ember nyugdíjas korú, és 62 millió ember nem nyugdíjas. Az Egyesült Államok 324 milliós teljes lakosságához viszonyítva is jelentős a szám, de nézzük a munkanélküliségi adatokat.

forrás: https://realinvestmentadvice.com/

5) Történelmi rekordok a munkanélküliségben

Az alábbi képen a heti újonnan munkanélküli segélyért folyamodók számát követheted nyomon a 2020-as évben. Jól látszik, hogy a koronavírus járvány okozta gazdasági leállás következménye a heti 5-6 millió munkanélküli segélyért folyamodó személy, és még július utolsó hetében is több, mint egymillióan folyamodtak munkanélküli segélyért.

forrás: https://fred.stlouisfed.org/series/ICSA

Ha hosszabb időtávot is megnézzünk, akkor még jobban látszik a válság mélysége, hiszen a múltbeli válságok idején a heti 700 ezernél nagyobb számra nem volt példa.

forrás: https://fred.stlouisfed.org/series/ICSA

6) Munkanélküliségi ráta 2020-ban

Az alábbi képen látható, hogy a munkanélküliségi ráta áprilisban 14,7%-ra ugrik, majd májusban már „csak” 11,1% a munkanélküliségi ráta.

forrás: https://fred.stlouisfed.org/series/UNRATE

Ilyen mértékű munkanélküliségi rátára nem volt példa az elmúlt 70 évben, lásd alábbi grafikonon.

forrás: https://fred.stlouisfed.org/series/UNRATE

7) Vállalati csődök száma is megugrott

Az alábbi grafikon láthatod, hogyan növekedett a vállalati csődök száma az Egyesült Államokban.

8) A kisvállalkozások is bajban vannak

Az Egyesült Államokban 31 millió kisvállalkozás van, és ezek jelentős része pont olyan iparágakban tevékenykedik, melyeket a legjobban érinti a gazdasági válság. Például:

• 1 millió étterem van az Egyesült Államokban, melynek 70%-át kisvállalkozók üzemeltetik. Az iparágat erősen érinti a koronavírus válság. A korábbi évben megszokott átlagos havi 65 milliárd dolláros iparági bevétel márciusban 45, áprilisban 29,9, májusban 38,6 milliárd dollárra esett vissza.
• American Hotel and Lodging Association becslése szerint 10-ből 8 hotelszoba üresen állt áprilisban az Egyesült Államokban. A szervezet 50%-os árbevétel csökkenést jelez előre az iparágra vonatkozóan 2020-ban, és csak nagyon lassú növekedést várnak. Ebben az iparágban 33 ezer kisvállalkozás működik.  

Tudni kell azt is, hogy az amerikai kisvállalkozások állítják elő a gazdasági teljesítmény közel 50%-át.

9) Miért szárnyalnak a tőzsdék, ha gazdasági válság van?

Ahogy az alábbi képen is látható az S&P500 index 150 pontra van a történelmi csúcsot jelentő 3400 dolláros szinttől. A fenti adatok után azonban felmerülhet a kérdés, hogy miért nem esnek a tőzsdék. A grafikon alatt néhány lehetséges magyarázatról is beszéljünk.

10) A piaci szereplők többsége a V alakú kilábalásban hisz

Széles körben elfogadott nézet a befektetők körében, hogy a válság V alakú lesz, azaz arra számítanak sokan, hogy hamarosan minden visszaáll a régi kerékvágásba. Bár a makroadatok ijesztőek, de csak átmenetiek, és nem alakul ki másodlagos hatás, azaz a vírusveszély elmúltával visszaáll a fogyasztás. Beszéltünk a V alakú forgatókönyv mellett az U és L alakúról is, melyek már számolnak a másodlagos hatással is, azaz a kilábalás lassú lesz, évekig tart. A másodlagos hatás azt jelentené, hogy akik elveszítik a munkájukat, kevesebbet fogyasztanak, így még kisebb lesz a cégek nyeresége, és újra leépítések kezdődnek.

Az alábbi képen nagyon jól látható összefoglalva a három lehetséges eset, kilenc különböző forgatókönyv formájában. Az Y tengelyen a vírus elleni védekezés hatékonysága, az X tengelyen a gazdasági intézkedések hatásossága látható. A legjobb esetet az A4 forgatókönyv esetében látjuk. Ez a forgatókönyv azzal számol, hogy a vírus elleni védekezés hatékonyan korlátozza a vírus terjedését, és 2-3 hónap alatt kontrollálni tudják az országok a vírus terjedését. Ehhez a forgatókönyvhöz még az is hozzátartozik, hogy a gazdaságpolitikai intézkedések hatásosak lesznek, a munkahelyeket sikerül megőrizni az átmeneti intézkedésekkel, a cégek nem mennek csődben, nem építenek le. Ekkor a járvány kontroll alatt tartásával visszatér minden a régi kerékvágásba, a fogyasztás is. Ebben az esetben V alakú lefutása lesz a válságnak. A legrosszabb esetet a B3 forgatókönyv alatt találjuk. Ekkor a koronavírus terjedését nem sikerül korlátozni, kontroll alatt tartani, és hosszabb ideig terjed a vírus (például amíg vakcina nem áll rendelkezésre). Ha ez a forgatókönyv a hibás gazdaságpolitikai lépésekkel, az intézkedések hatástalanságával párosul, akkor L alakú lefutása lesz a gazdasági válságnak.

forrás: mckinsey.com

11) A piacok árazzák, hogy a Fed megmenti a tőzsdéket

Beszéltünk már arról, hogy az Egyesült Államokban a tőzsdék teljesítményének gazdaságra kiható hatása van. Gondoljunk csak arra, hogy az Egyesült Államokban sokkal népszerűbb a részvénybefektetés, a nyugdíj célú részvénybefektetés (bővebben itt beszéltük meg: A jegybanknak valóban csak inflációs céljai vannak?). Ráadásul a gazdaságot támogató Fed intézkedések is segítik, hogy a pénz a részvénypiacba áramoljon. A válságot pedig eddig nagyon jól kezelte a Fed (mármint a részvényesek szempontjából jól).

Hogyan kezelte a válságot a Fed?

A Jay Powell vezette Fed példátlan mértékű mennyiségi enyhítést jelentett be az elmúlt hónapokban, és óriási mennyiségű pénzt öntött a piacokra. A fontosabb intézkedések:

• Március 3-án 50 bázispontos kamatvágás
• Március 15-én 100 bázispontos kamatvágás (0%-0,25%-os sávba) + 700 milliárd dolláros eszközvásárlás (500 milliárd államkötvény, 200 milliárd ingatlan-alapú jelzálog hitel) + likviditás biztosítása a kereskedelmi bankok számára. Ezen felül Kanada, Japán, EU, Svájc és Egyesült Királyság jegybankjai számára is likividtást biztosít a Fed.
• Március 23-án két új eszközt mutat be a Fed: Primary Market Corporate Credit Facility-t (PMCCF) és Secondary Market Corporate Credit Facility-t (SMCCF), azaz vállalati kötvények vásárlását jelenti be.

A fenti témáról bővebben itt beszéltünk: Hogyan fékezi meg a gazdasági válságot a FED? Mi lesz ennek a következménye? Az alábbi képen láthatod mennyi pénzt költött el (nyomtatott) a Fed. A 2008-as gazdasági válságot követően kb. 3000 milliárd dollár lett mennyiségi enyhítés formájában elköltve (állampapírokat vásárolt a Fed), most pedig néhány hét leforgása alatt költött el a Fed 3000 milliárd dollárt. Érdemes lehet GDP arányosan is vizsgálni a pénznyomtatást, így 2014-re a Fed mérlegfőösszeg a GDP 24%-át, 2020-ban a 37%-át tette ki.

forrás: https://fred.stlouisfed.org/series/WALCL

Az évek óta tartó állampapír vételek eredménye pedig, hogy a Fed birtokolja az amerikai államadósság közel 40%-át. A befektetők tehát bízhatnak a Fed-put lehetőségben, azaz a tőzsdék árazása a reálgazdaság szempontjából is fontos (okokat lásd itt), és a Fed majd ismét megmenti a piacokat. És bár úgy tűnik a modern monetáris elmélet szerint elfogadható az állami költségvetési hiány, az államadósság növekedése, és a jelentős pénznyomtatás, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem lesz következménye.

12) A kormányok azonnali költekezésbe kezdtek

Az Egyesült Államok kormányzata több mentőcsomagot is elfogadott. Ezek sorban a következők:

1. amerikai mentőcsomag (Heroes Act néven) részletei:

2020. március 27

3000 milliárd dolláros gazdaságélénkítés,

1200 dolláros jóváírás minden amerikai magánszemély számára, akinek jövedelem kevesebb, mint évi 75.000 dollár, illetve gyermekenként 500 dollár jóváírás jár.

Megnövelik a munkanélküli segélyt heti 600 dollárral és négy hónapra meghosszabbítják a jogosultságot (július végén jár le a + 600 dollár/heti segély).

500 milliárd dollárt a vállalatok támogatására különítenek el, melyből 25 milliárd a légiközlekedési szektornak kerül előirányzásra.

376 milliárd dollárt pedig a kisvállalatok kapnak

150 milliárd dollárt a kórházakra, az egészségügyre fordítanak, bővebben..

2. amerikai mentőcsomag (Heals Act néven) részletei

2020 július 29.

1100 milliárd dollár

1200 dolláros jóváírás minden amerikai magánszemély számára, akinek jövedelem kevesebb, mint évi 75.000 dollár. Gyermekek után 500 dollár jár.

A munkanélküli segélyt kiegészítő 600 dollárt, 200 dollárra csökkentik le, mely szeptemberig jár majd az érintetteknek

158 milliárd dollárból a kisvállalkozásokat segítik

111 milliárd dollárt az egészségügyre fordítanak

105 milliárdos támogatás az iskoláknak (őszi nyitás miatt)

65 milliárd dollárt költenek el a hazai vállalkozások támogatására

A teljes mentőcsomag ezzel együtt már eléri az 5,7 milliárd dollárt, lásd alábbi képen.

forrás: https://www.crfb.org/

Ahogy az alábbi grafikonon is látható az Egyesült Államok, és más országok is azonnal költekezésbe kezdtek, hogy a válság mélyülését csillapítsák. Japánban már a GDP 2,5 szeresét haladja meg a kormányzati adósság, de az Egyesült Államok is túlléptem már a 100%-os szintet. Ilyen mértékű GDP arányos adóssággal a második világháború óta nem rendelkezett az Egyesült Államok. A modern monetáris elméletet támogató közgazdászok (Stephanie Kelton) szerint azonban ezzel semmi probléma, hiszen láthattuk, hogy a második világháború után sem foglalkoztak ezzel a magas szinttel, és az Egyesült Államok gazdasági kinőtte az adósságot. A kulcsszó a kinőtte, ugyanis a most felvett adóságok szem lesznek visszafizetve, hanem a gazdaság bővülésével tulajdonképpen csökkenni fog a GDP arányos államadósság. Stephanie Kelton és a modern monetáris elméletet támogató közgazdászok ehhez ugyanakkor azt nem teszik hozzá, hogy a második világháborút követően az Egyesült Államokban a 10 éves átlagos GDP növekedés 15% volt. Ilyen gazdasági növekedés mellett valóban kinőhető az adósság.

Más közgazdászok szerint további problémát jelent, hogy az utóbbi évtizedben az olcsó hitelek (pénznyomtatás miatt) miatt az államok könnyedén el tudtak adósodni. A pénznyomtatással teremtett pénzből a jegybank megvette az állampapírokat, az Egyesült Államok kormányzata elköltötte, így egyre nagyobb államadósságot halmozott fel. Azonban fontos azt is látni, hogy nem mindegy, mire költi a pénzt az állam, van ugyanis „jó”, és van „rossz” adósság.

Dr. Woody Brock az American Gridlock című könyv szerzője szerint önmagában az adósság, vagy a költségvetési hiány nem jelent semmit. Különbséget kell tenni jó és rossz adósság, és költségvetési hiány között. Ezt egy egyszerű példával szemlélteti Dr. Bock:

„A” ország 4 billió dollárt költ 3 billió dollár bevétel mellet egy év alatt, így 1 billió dollár deficit, azaz költségvetési hiány keletkezik. Az éves hiány fedezésére tehát a kincstárnak ki kell bocsátania 1 billió dollár értékben államkötvényt, az állam ennyi hitelt vesz fel ebben az évben. A felvett 1 billió dollár hitel „A” ország esetében a többlet kiadások fedezésére szolgál, melyek a jövőben nem generálnak jövedelmet.

„B” ország ugyanúgy 4 billió dollárt költ 3 billió dollár bevétel mellet, így 1 billió dollár deficit, azaz költségvetési hiány keletkezik. „B” ország esetében azonban a felvett hitel nagyrészt különböző kormányzati projektek, befektetések finanszírozását szolgálják, például infrastruktúra fejlesztés. Tehát olyan beruházások, melyek jövőbeni hozama pozitív az ország számra. A jövőben pedig ezeknek a fejlesztéseknek, beruházásoknak a hozama megtérül, és a felvett hitel törleszthető (feltéve ha a beruházás hozama nagyobb, mint az állampapír hozama).

Az Egyesült Államokban a költségvetési kiadások jól áttekinthetők, egyszerűen elérhetők a https://www.cbpp.org oldalon. Eszerint a kiadások közel 75%-a nem produktív költségekre megy el, melyeknek jövőbeni hozama nem lesz. A fentiek miatt mondja azt Dr. Brock, hogy “Today we are borrowing our children’s future with debt. We are witnessing the ‘hosing’ of the young.'”, azaz az adósság halmozással a gyerekeink jövőjét vesszük kölcsön..

13) A tőzsdék nem is emelkednek, csak a technológiai szektor

A jelenlegi tőzsdei rallynak megvan az a sajátossága is, hogy gyakorlatilag csak a technológiai részvények iparágában tapasztalunk erős vételi nyomást. Hasznos grafikont találunk a stockcharts.com oldalán, ahol a Nasdaq composite és az S&P500 index hányadosát vizsgálhatjuk meg, azaz ha a hányados emelkedik, akkor a technológiai szektor sokkal jobban emelkedik a teljes tőzsdénél. A dotkom lufi kipukkadása előtti időszakban a két index hányadosa 3,6 volt, ma pedig már elérte a 3,3-as szintet.

https://elemzeskozpont.hu/technologiai-reszvenyek-2020-ban-egy-ujabb-dotkom-lufi-elott

Érdemes megnéznünk az S&P500 index 10 legnagyobb társaságát. Amíg 2007-ben egyetlen technológiai részvény (Microsoft) volt a listában, mára már a 10 legnagyobb amerikai társaságból 6 a technológiai szektorhoz köthető (Microsoft, Apple, Amazon, Alphabet, Facebook, Visa, NVIDIA). Egyes cégek olyan nagyra nőttek, hogy ez már a jövőbeni növekedési lehetőségüket is korlátozhatja. A fenti növekedési sztorik pedig könnyen felkeltik a befektetők figyelmét, így a tőke továbbra is ezeknek a társaságoknak a piacára áramlik.

Ha a 2020-as év első felét nézzük, akkor ott tartunk, hogy a 8 nagy technológiai részvény (Google két sorozata külön számolva) már az S&P500 index teljes kapitalizációjának közel 30%-át teszi. Eszerint az S&P500 index eddigi (2020-as év féléves) teljesítménye 8,71%. Ha azonban a nyolc nagy technológiai céget kivesszük az S&P500 indexben szereplő 505 társaság közül, akkor a féléves hozam -10,2%-ra esik vissza. Látható ebből is, hogy az utóbbi hónapokban a tőzsdei emelkedés a technológiai szektornak köszönhető. A témáról bővebben: Technológiai részvények 2020-ban: Egy újabb dotkom lufi előtt állunk?

14) A befektetők irracionálisan viselkednek

A jelenleg tapasztalható folyamat teljesen természetes, az elmúlt évtizedekben számtalanszor megtapasztalhattuk, hogy a tőzsdék mozgása nem követi szorosan a gazdasági teljesítményt. Ezzel együtt azonban példátlan nagy a szakadék a gazdasági realitások és a tőzsdék árfolyama között.  A vállalati profitok kb. 30%-ot estek, és az utóbbi 40 évben soha nem volt ekkora szakadék az S&P500 index árfolyama és a mögötte levő társaságok nyeresége között. Az alábbi képen az S&P500 index árfolyama (kék) és az S&P500 indexbe tartozó társaságok által megtermelt nyereség (sárga) látható. Hosszútávon ekkora szakadék nem tartható fent a tőzsdei árak és a gazdasági fundamentumok között, azaz vagy az árak fognak beszakadni, vagy pedig a gazdasági kilátások lényegesen javulni.

forrás: realinvestmentadvise.com

Ha a vállalati profitok csökkennek, és a tőzsdék emelkednek, akkor egyébként a tőzsdék árazása még drágább lesz. Nem meglepő tehát, hogy az ismert fundamentális mutatók szerint is drágák a tőzsdék. Ráadásul egyes mutatók a történelmi átlagos értéküktől is jelentős távolságra vannak (lásd alábbi táblázat Historical percentile oszlopát). A bikapiac, tőzsdei szárnyalás fennmaradásában érdekeltektől azt hallhatod, hogy „This time is different”, azaz ez a helyzet más, így nincs jelentősége a tőzsdék értékeltségének: 9 jel (hiedelem), hogy tovább szárnyal a tőzsde 2020-ban

forrás: Goldman Sachs

A fordulatot váró befektetők számára viszont rossz hírem van. A magas árazási szintek akár hosszabb távon is fennmaradhatnak, így időzítésre ezek a mutatók nem túl jók. Ugyanakkor egy korábbi bejegyzésben mutattam már egy módszert, mely segíthet az árazási mutatók helyes használatában, azaz a magas érték, alacsonyabb jövőbeni hozamot (10 éves tőzsdei hozam) jelez előre, lásd a Shiller P/E mutatóval foglakozó bejegyzésünket itt (cikk második fele).