Kincstárjegy kisokos: Mit kell tudnod a kamatozó és diszkont kincstárjegyekről?

Ha néhány hónapra szeretnéd viszonylag alacsony kockázat mellett befektetni a pénzed, valószínűleg találkoztál már a diszkont kincstárjegy, röviden DKJ nevével. Sokan azonban nem értik, hogyan lehet egy olyan értékpapírral hozamot elérni, amely nem fizet kamatot. Ebben a bejegyzésben megbeszéljük, hogyan működik a diszkont kincstárjegy, hogyan számítható ki a hozama, milyen kockázatokkal jár a lejárat előtti eladása, hogyan adózik, és milyen esetekben lehet célszerű más állampapírt választani.

Röviden a lényeg, hogy a diszkont kincstárjegy olyan rövid lejáratú magyar állampapír, amelyet jellemzően a névértékénél alacsonyabb áron vásárolhatunk meg. Lejáratkor az állam a teljes névértéket fizeti vissza, így a befektető hozama a vételár és a névérték különbségéből származik. Témáink:

• Mi az a diszkont kincstárjegy?
• Hogyan működik a DKJ?
• Hogyan számítható ki a hozama?
• Mit jelent az évesített hozam?
• Mi befolyásolja a DKJ árfolyamát és hozamát?
• Mi történik, ha lejárat előtt eladjuk?
• Hol és hogyan vásárolható meg?
• Hogyan adózik a diszkont kincstárjegy?
• Mikor lehet jó választás a DKJ?
• Milyen más állampapírokkal érdemes összehasonlítani?

Mi az a diszkont kincstárjegy?

A kincstárjegy a rövid, legfeljebb egyéves eredeti futamidejű állampapírok elnevezése. Nemzetközi megfelelője az angol treasury bill vagy T-bill kifejezés.

A diszkont kincstárjegy, röviden DKJ, a magyar állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A befektető a vásárlással gyakorlatilag meghatározott időre pénzt ad kölcsön a magyar államnak. Az állam vállalja, hogy lejáratkor visszafizeti az értékpapír névértékét. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a DKJ jellemzően:

• 3, 6 és 12 hónapos eredeti futamidővel kerül kibocsátásra,
• 10 000 forintos alapcímletű,
• nem fizet időszakos kamatot,
• lejáratkor egy összegben fizeti vissza a névértéket.

Fontos különbséget tenni az eredeti futamidő és a hátralévő futamidő között. Egy eredetileg 12 hónapos DKJ-t a kibocsátása után több hónappal is megvásárolhatunk. Ebben az esetben előfordulhat, hogy már csak néhány hét vagy néhány hónap van hátra a lejáratáig, tehát az eredeti és a hátralevő futamidő eltérhet. 

Hogyan működik a diszkont kincstárjegy?

A DKJ elnevezésében szereplő „diszkont” arra utal, hogy az értékpapírt általában a névértékénél alacsonyabb áron lehet megvásárolni. Lejáratkor azonban a befektető a teljes névértéket kapja vissza. Tegyük fel, hogy egy 10 000 forintos névértékű DKJ-t 9 700 forintért vásárolunk meg. Ha az értékpapírt lejáratig megtartjuk, akkor az állam 10 000 forintot fizet vissza.

A DKJ tehát nem azért biztosít hozamot, mert kamatot írnak jóvá rajta, hanem azért, mert a lejáratkor visszafizetett névérték magasabb a befektető által fizetett vételárnál.

Hogyan számítható ki a DKJ hozama?

A befektetés teljes időszakára jutó egyszerű hozam a következőképpen számítható:

Időszaki hozam = (névérték − vételár) / vételár × 100

Az előző példa alapján a fenti képletet használva: (10 000 − 9 700) / 9 700 × 100 = 3,09%

A 3,09 százalék azonban csak akkor jelent 3,09 százalékos éves hozamot, ha pontosan egy év van hátra a lejáratig. Rövidebb hátralévő futamidő esetén az időszaki hozamot évesíteni kell.

Példa rövidebb futamidőre

Tegyük fel, hogy egy 1 000 000 forintos névértékű DKJ-t 980 000 forintért vásárolunk meg, és 120 nap van hátra a lejáratáig.

Ebben az esetben a 2,04 százalék nem éves, hanem a hátralévő 120 napra vonatkozó hozam. Egyszerű évesítéssel, az évesített hozam ≈ 2,04% × 365 / 120 = 6,21 százalék. 

A pénzügyi szolgáltatók által feltüntetett hozam ettől kis mértékben eltérhet, mert a hivatalos hozamszámítás pontos napkonvenciót és egységesített értékpapír-piaci módszertant alkalmazhat.

Miért változik folyamatosan a DKJ árfolyama?

Egy adott DKJ névértéke és lejárati dátuma nem változik, a lejárat előtti piaci árfolyama azonban igen. Az árfolyamot elsősorban a hátralévő futamidő és az aktuális piaci hozamszint befolyásolja.

Ha a piaci kamatok és az elvárt hozamok csökkennek, a korábban magasabb hozam mellett kibocsátott DKJ-k árfolyama jellemzően emelkedik. Ha viszont a piaci hozamok nőnek, a már forgalomban levő papírok árfolyama kedvezőtlenül változhat.

Minél rövidebb idő van hátra a lejáratig, annál közelebb kerül a DKJ árfolyama a 100 százalékos névértékhez, feltéve, hogy nem következik be a kibocsátó fizetésképtelensége.

Mi befolyásolja a diszkont kincstárjegy hozamát?

A DKJ hozama nem egyetlen tényezőtől függ. A legfontosabb hatások a következők:

• a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája;
• a rövid futamidejű bankközi és állampapírpiaci hozamok;
• az inflációs várakozások;
• a költségvetési és államadósság-finanszírozási helyzet;
• az állampapírok iránti kereslet;
• az adott sorozat hátralévő futamideje és piaci likviditása.

A DKJ hozama általában együtt mozog a rövid távú piaci kamatokkal, de nem feltétlenül egyezik meg a jegybanki alapkamattal. Az alapkamat csupán a rövid távú hozamkörnyezet egyik meghatározó eleme.

Ez azt is jelenti, hogy nem érdemes évekkel korábbi hozamadatokból kiindulni. A diszkont kincstárjegyek aktuális hozamát mindig az adott napon érvényes vételi árfolyam és a hátralévő futamidő alapján kell megítélni.

Mit jelentenek a vételi és eladási árfolyamok?

Az árfolyamtáblázatokban a vételi és az eladási árfolyam elnevezése a forgalmazó nézőpontjából értendő.

Ha például az eladási nettó árfolyam 98,50 százalék, akkor 1 000 000 forint névértékű DKJ megvásárlásáért – az esetleges járulékos költségeket nem számítva – 985 000 forintot kell fizetnünk.

A vételi és eladási árfolyam közötti különbséget árfolyamrésnek, illetve spreadnek nevezzük. Ez azért fontos, mert közvetlenül a vásárlás után rendszerint csak a vételi árfolyamon tudnánk eladni a papírt, amely alacsonyabb lehet annál az árnál, amelyet a vásárláskor fizettünk.

Mi történik, ha lejárat előtt eladjuk a DKJ-t?

A diszkont kincstárjegyet nem kötelező lejáratig megtartani. A forgalmazó által jegyzett vételi árfolyamon lejárat előtt is értékesíthető.

Ebben az esetben azonban a hozam nem előre garantált. Az eladáskor kapott összeg az akkori vételi árfolyamtól függ, ezért

• a tényleges hozam alacsonyabb lehet a vásárláskor számított lejáratig tartó hozamnál;
• kedvezőtlen piaci változás esetén akár árfolyamveszteség is keletkezhet;
• az árfolyamrés is csökkentheti a rövid tartási idő alatt elért eredményt.

A DKJ lejáratig számított hozama tehát akkor tekinthető előre meghatározhatónak, ha a papírt lejáratig megtartjuk, és a kibocsátó teljesíti fizetési kötelezettségét.

Milyen kockázatai vannak a diszkont kincstárjegynek?

A DKJ-t általában alacsony kockázatú befektetésnek tekintik, de teljesen kockázatmentes befektetés nem létezik.

Kibocsátói, illetve hitelkockázat

A tőke visszafizetéséért a magyar állam felel. A befektető legfontosabb hitelkockázata ezért a magyar állam fizetőképességéhez kapcsolódik.

Kamat- és árfolyamkockázat

A piaci hozamok emelkedése csökkentheti a már forgalomban levő DKJ-k árfolyamát. Ez elsősorban akkor jelent problémát, ha a befektető lejárat előtt szeretné eladni a papírt.

Újrabefektetési kockázat

A DKJ rövid futamideje miatt a befektetett összeget viszonylag hamar újra be kell fektetni. Ha időközben csökkennek a kamatok, a lejáratkor visszakapott pénzt már csak alacsonyabb hozam mellett tudjuk ismét elhelyezni.

Inflációs kockázat

A DKJ nominális hozama nem kapcsolódik közvetlenül az inflációhoz. Ha az infláció magasabb a befektetés hozamánál, a megtakarítás vásárlóereje a pozitív nominális eredmény ellenére is csökkenhet.

Likviditási és árfolyamrés-kockázat

Bár a DKJ lejárat előtt is értékesíthető, a forgalmazó által jegyzett visszavásárlási árfolyam nem feltétlenül lesz kedvező. Különösen nagyon rövid tartási idő esetén lehet jelentősége a vételi és eladási árfolyam közötti különbségnek.

Hol és hogyan vásárolható diszkont kincstárjegy?

A DKJ aukció útján kerül forgalomba, de a lakossági befektetőknek általában nem szükséges közvetlenül részt venniük az aukción. A már forgalomban levő sorozatok a Magyar Államkincstárnál és más forgalmazóknál is megvásárolhatók.

A Magyar Államkincstárnál a vásárlás történhet többek között

• személyesen a kincstári ügyfélszolgálatokon;
• a WebKincstár felületén;
• a MobilKincstár alkalmazásban;
• egyéb elérhető elektronikus értékesítési csatornákon.

A vásárlás előtt érdemes összehasonlítani az egyes sorozatok

• lejárati dátumát;
• eladási árfolyamát;
• lejáratig számított éves hozamát;
• visszavásárlási árfolyamát;
• valamint az esetleges számlavezetési és tranzakciós költségeket.

Az aktuális kincstári árfolyamokat és a forgalmazott sorozatokat a Magyar Államkincstár, illetve az allampapir.hu felületén lehet ellenőrizni.

Hogyan adózik a diszkont kincstárjegy?

A diszkont kincstárjegy ugyan nem fizet hagyományos értelemben vett kamatot, de a névérték és a vételár különbségéből származó eredmény adójogi szempontból kamatjövedelemnek minősülhet.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a 2019. június 1. után forgalomba hozott DKJ-sorozatokból származó kamatjövedelem magánszemélyek esetében nem minősül adóköteles jövedelemnek, ezért mentesül a 15 százalékos kamatadó alól.

Mivel a jelenleg futó DKJ-k eredeti futamideje legfeljebb egy év, ezek kibocsátása 2019. június 1. után történt. A jelenleg forgalomban levő sorozatok ezért a hatályos szabályok alapján magánszemélyek számára jellemzően kamatadómentesek.

A magyar állam által kibocsátott, kamatadómentes állampapírok kamatjövedelmét a kamatjövedelmeket terhelő szociális hozzájárulási adó sem terheli.

Az állampapírok adózásával kapcsolatos további tudnivalókat ebben a bejegyzésben beszéltük meg.

Mikor lehet jó választás a DKJ?

A diszkont kincstárjegy különösen akkor lehet megfelelő eszköz, ha

• néhány héttől körülbelül egy évig terjedő időre szeretnéd elhelyezni a pénzed;
• előre tudod, mikor lesz szükséged a megtakarításra;
• a részvénypiacnál lényegesen kisebb árfolyam-ingadozást szeretnél;
• nem szeretnél több évre elköteleződni;
• átmenetileg szeretnéd parkoltatni a később felhasználandó összeget;
• lejárati létrát szeretnél kialakítani több, eltérő időpontban lejáró állampapírból.

Példa lejárati létrára

Ha 3 millió forintot szeretnénk rövid állampapírban tartani, de nem akarjuk, hogy a teljes összeg ugyanazon a napon járjon le, akkor például három részre oszthatjuk:

Ezzel rendszeres időközönként szabadul fel a megtakarítás egy része. A lejáró összeg felhasználható, vagy az akkor elérhető hozamok mellett újra befektethető.

Mikor nem feltétlenül a DKJ a legjobb választás?

Más megoldás lehet célszerűbb, ha

• többéves időtávra szeretnéd rögzíteni az aktuális kamatszintet;
• kifejezetten inflációhoz kötött kamatozást keresel;
• euróban merülnek fel a jövőbeni kiadásaid;
• bármikor, jelentős árfolyamkockázat nélkül szeretnél hozzáférni a pénzhez;
• a rövid állampapírhozamnál magasabb hosszú távú hozam érdekében nagyobb kockázatot is vállalnál.

A megfelelő termék kiválasztása során nem önmagában a meghirdetett kamatot vagy hozamot kell vizsgálni. Figyelembe kell venni a tényleges befektetési időtávot, a lejárat előtti eladás feltételeit, az inflációt, a devizát és az újrabefektetési kockázatot is.

DKJ vagy más állampapír?

A táblázat csak a konstrukciók alapvető különbségeit foglalja össze. Az aktuális kamatokat, futamidőket, visszaváltási feltételeket és nyilvános ajánlattételeket vásárlás előtt mindig külön ellenőrizni kell.

DKJ vagy bankbetét?

A diszkont kincstárjegyet gyakran hasonlítják össze a rövid bankbetétekkel. Az összehasonlításnál azonban nem elegendő a hirdetett százalékokat egymás mellé tenni.

Az összehasonlításnál ezért a nettó, adózás utáni hozamot, a hozzáférhetőséget, a lejáratot és a kapcsolódó költségeket együttesen kell vizsgálni.

Mit mutatnak a történelmi tapasztalatok?

A rövid lejáratú állampapírok hozama hosszabb távon erősen együtt mozog a monetáris politikával és a rövid távú piaci kamatokkal. Alacsony kamatkörnyezetben a DKJ hozama is nagyon alacsony lehet, míg szigorúbb monetáris politika és magasabb rövid piaci kamatok mellett lényegesen magasabb hozamok jelenhetnek meg.

Ebből azonban nem következik, hogy a DKJ mindig akkor jó befektetés, amikor magas az aktuális hozama. Ha a befektető hosszabb időre szeretné elhelyezni a pénzét, a rövid futamidő miatt újrabefektetési kockázatot vállal. Egy későbbi kamatcsökkenés után a lejáró összeget már csak alacsonyabb hozam mellett tudja ismét befektetni.

Ezzel szemben a hosszabb, fix kamatozású állampapír hosszabb időre rögzítheti az aktuális kamatot, de nagyobb lehet az árfolyamérzékenysége, ha lejárat előtt kell értékesíteni.

A „rövid vagy hosszú állampapír” kérdésre ezért nem adható minden időszakban azonos válasz. A döntést elsősorban a tervezett felhasználási időpont és a kamatkockázat vállalása alapján célszerű meghozni, nem pedig kizárólag az alapján, hogy pillanatnyilag melyik papír mellett látható a legmagasabb százalék.

Gyakori kérdések a diszkont kincstárjegyről

Fizet kamatot a DKJ?

Nem. A befektető hozama abból származik, hogy a papírt a névértékénél alacsonyabb áron vásárolja meg, lejáratkor pedig a teljes névértéket kapja vissza.

A feltüntetett éves hozamot a névértéken felül fizetik ki?

Nem. Az éves hozam azt mutatja meg, hogy a vételár és a lejárati névérték közötti különbség évesítve mekkora megtérülést jelent.

Mennyi a legkisebb befektethető összeg?

A DKJ alapcímlete 10 000 forint. A tényleges vételár általában ettől eltér, mert a papír árfolyamon vásárolható meg.

Bármikor eladható a DKJ?

A forgalmazó által jegyzett vételi árfolyam mellett jellemzően lejárat előtt is eladható. Az eladási ár azonban nem garantált, ezért a tényleges hozam eltérhet a vásárláskor számított lejárati hozamtól.

Lehet veszteséget elszenvedni rajta?

Lejáratig történő tartás és az állam szerződésszerű teljesítése mellett a névértéket visszafizetik. Lejárat előtti eladásnál azonban az árfolyamváltozás és az árfolyamrés miatt veszteség is keletkezhet.

Mi történik lejáratkor?

A névértéket a számlavezető jóváírja a pénzszámlán. Ezt követően az összeg felvehető, átutalható vagy újabb értékpapírba fektethető.

Automatikusan újrabefektetik a lejáró összeget?

Főszabály szerint nem érdemes automatikus újrabefektetéssel számolni. A lejáró összeg további befektetéséről a számlatulajdonosnak kell rendelkeznie, kivéve, ha valamilyen külön szolgáltatás vagy megbízás vonatkozik rá.

Biztonságosabb a DKJ, mint egy részvény?

A két eszköz kockázata és célja alapvetően eltér. A DKJ rövid lejáratú állami hitelviszonyt testesít meg, míg a részvény tulajdonosi részesedést jelent egy vállalatban. A DKJ árfolyam-ingadozása jellemzően kisebb, de a hosszú távú várható hozama is eltér a részvényekétől.

Érdemes TBSZ-re vásárolni?

Mivel a jelenlegi DKJ-sorozatok hozama magánszemélyek számára jellemzően normál értékpapírszámlán is kamatadómentes, önmagában az adómentesség miatt nem feltétlenül szükséges TBSZ-en tartani. A TBSZ használata azonban a teljes portfólió és az azon tartott más befektetések adózása szempontjából továbbra is indokolt lehet.

Melyik DKJ-t érdemes választani?

Általában azt a lejáratot célszerű választani, amely legjobban illeszkedik ahhoz az időponthoz, amikor várhatóan szükség lesz a pénzre. Azonos vagy hasonló lejáratú sorozatoknál a lejáratig számított éves hozamot és a visszavásárlási feltételeket is érdemes összehasonlítani.

Összefoglalás

A diszkont kincstárjegy rövid lejáratú, nem kamatozó magyar állampapír. A befektető hozama a vételár és a lejáratkor kifizetett névérték különbségéből származik.

Legfontosabb előnye a rövid futamidő, a viszonylag egyszerű működés és a jelenlegi sorozatok magánszemélyekre vonatkozó kedvező adózása. Ugyanakkor figyelembe kell venni a lejárat előtti eladás árfolyamkockázatát, az inflációt és azt is, hogy a rövid futamidő miatt a pénzt viszonylag hamar újra be kell fektetni.

A DKJ elsősorban akkor lehet célszerű, ha előre ismert, egy éven belüli időpontra szeretnénk alacsony kockázatú forintbefektetést választani. Többéves megtakarítás esetén azonban érdemes más állampapírokkal és befektetési lehetőségekkel is összehasonlítani.

Az aktuális árfolyamok, hozamok és feltételek időről időre változnak, ezért vásárlás előtt mindig ellenőrizd az adott sorozat hivatalos ismertetőjét és a forgalmazó aktuális árfolyamjegyzését.