Gazdasági adatok, makroadatok egy helyen

Gazdasági adatokról, azok követéséről lesz szó a bejegyzésünkben, melyek figyelése, nyomon követése elengedhetetlenül fontos egy devizapiaci vagy tőzsdei kereskedő számára. Nem arról fogunk beszélni, hogy a forex kereskedéshez makro naptárra lesz szükséged, vagy hogyan kövesd a vállalati gyorsjelentéseket, hanem azzal foglalkozunk, hogy a megjelenő gazdasági adatokat hogyan tekintsd át, hogyan vedd észre az összefüggéseket, milyen középtávú, hosszútávú tendenciákat ismerhetsz meg a gazdaság működésével kapcsolatban.

Unalmasnak tűnő téma. Ennek ellenére napi rendszerességgel előkerülnek elemzésekben, hírekben gazdasági adatok, és sokszor csak egy kis részletet, a rövidtávú adatokat látjuk, melyek könnyen félrevezethetnek minket. Ezért javasoltam már a hogyan kövessük a híreket bejegyzésünkben is (Hogyan kövessük a piacot, milyen tőzsdehíreket ne figyeljünk), hogy törekedjünk arra, hogy a forrás adatokból dolgozzunk. Ez pedig azt jelenti, hogy a statisztikai hivatalok, kormányzati szervek által kiadott adatokat értelmezzük. Ebben nyújt segítséget a St. Louis-i Fed adatbázisa, melyre általában Fred néven hivatkoznak. A Fed adatbázisban 528.000 adat található az Egyesült Államok gazdaságáról és más országok gazdaságáról. Az adatok grafikusan megjeleníthetők, és akár több adat együttes megjelenítésére is alkalmas ez a grafikon elemző. Bejegyzésünkben megmutatom, hogyan lehet használni a gazdasági adatok grafikus megjelenítését, hogyan tudjuk egy-egy gazdasági adat tőzsdére gyakorolt hatásait lemérni. Illetve szó lesz a fontosabb gazdasági adatokról is.

Kinek ajánlott a bejegyzés tanulmányozás? Alapvetően mindenkinek javasolnám, akit érdekel a befektetések, tőzsde, devizapiac területe, de minél hosszabb időtávon gondolkodunk, annál nagyobb jelentősége lesz a közép és hosszútávú gazdasági trendeknek.  Először megmutatom, hogyan használjuk a Fed adatbázist, majd pedig kitérek az általam fontosnak vélt adatokra is.

Fed adatbázis, grafikon rajzoló használata

Az adatbázist a következő hivatkozáson érjük el: https://fred.stlouisfed.org/. Itt a jobb felső sarokban találjuk a kereső mezőt, mely alatt gyakorlatilag sok ezer gazdasági adat között kereshetünk. Bármire keresünk rá, előbb utóbb eljutunk egy grafikonhoz, például ha a fenti kereső a "fed funds rate" kifejezést ütjük be, akkor a Fed irányadó kamat grafikonját tudjuk megjeleníteni, mutatom az alábbi képen. Nem 5 évet látunk, hanem több évtizednyi adatot követhetünk végig, a szürke sávok pedig mindig mutatják azokat az időszakokat, amikor recesszióban volt az Egyesült Államok. Ezek a tőzsde és gazdasági válságok időpontjai is. És mivel az Egyesült Államok a legnagyobb gazdaság, így más régiók, országok tőzsdéin is válságok alakulnak ki ezekben az időszakokban. Ez utóbbi tehát azért fontos, hogy megértsük, ha mi a magyar részvénypiacon, német részvénypiacon, a világ bármely pontján kereskedünk az Egyesült Államok gazdasága hatással lesz arra a piacra is.

Vizsgálhatunk a Fed adatbázisában számos más gazdasági adatot is, például munkanélküliségi ráta, állampapír piaci hozamok, kiskereskedelmi forgalom változása stb.. A recessziót jelölő szürke területek nagyon jól használhatók arra, hogy a tőzsdei hatásokat lemérjük, ezzel megértsük az összefüggéseket is.  Lehetőségünk van arra is, hogy a grafikonhoz egy tőzsdeindexet, deviza árfolyamot is hozzáadjunk. Ezzel pedig a gazdasági adatok és a tőzsdék, devizák kapcsolata is jól lemérhető. A tőzsdeindexeket a legegyszerűbben a Fed oldalán levő kereső segítségével nézhetjük meg, üssük be a keresőbe a stock index kifejezést és egy listát kapunk a legfontosabb tőzsdeindexekről (jelenleg 1300 találat van erre a szóra a Fed adatbázisában). A találati oldalon első helyen találjuk az S&P500 indexet, amivel az egyetlen probléma, hogy csak 2008-tól érhető el az S&P500 index grafikonja, így rövidebb időtávú összehasonlításra jó lehet, de ha nagyobb időtávot szeretnénk vizsgálni, akkor a Nasdaq, Wilshire, Dow-Jones, Russel index családokat tudjuk használni. Természetesen amerikai tőzsdéken kívüli indexek is elérhetők. Az alábbiakban felsorolom néhány index megnevezését, melyeket használni szoktam a Fed adatbázisában:

• S&P 500 index, Fed adatbázisban: SP500
• Wilshire 5000 Total Market Full Cap Index, Fed adatbázisban: WILL5000INDFC
• NASDAQ Composite Index, Fed adatbázisban: NASDAQCOM
• Dow Jones Industrial, Fed adatbázisban: DJIA

A fentiek után már csak az a kérdés, hogy egy gazdasági adatot és egy indexet, hogyan tudunk egyetlen grafikonon megjeleníteni. Ehhez nyissunk meg egy gazdasági adatot, például a Fed irányadó kamatot: https://fred.stlouisfed.org/series/FEDFUNDS

A grafikon jobb felső sarkában a piros "Edit Graph" gombra kattintsunk, majd a megjelenő ablakban az Add Line hivatkozást válasszuk ki. Itt egy kereső ablakot találunk, ahova az index nevét kell megadnunk. Előnyös ha már tudjuk az index nevét a Fed adatbázisában, például S&P500 esetében, SP500, de most a Nasdaq indexet nézzük meg. Ha hozzáadtuk az adatokat, akkor elvileg megjelenik a grafikonon a tőzsdeindex is, de a probléma az, hogy a tőzsdeindexnek nagy az értéke, míg a gazdasági adatnak alacsony. Ezért a gazdasági adat, esetünkben a Fed kamatok nem látszanak a grafikonon.

A következő lépés tehát, hogy a tőzsdeindex hozzáadása során lépjünk át a "Format" fülre, majd pedig a tőzsdeindex skáláját helyezzük át a jobb oldalra. Ezt az "Y-Axis position" alatt teheted meg az alábbi kép szerint. 

Ha ezzel megvagyunk, akkor a két adat meg is jelenik egyetlen grafikonon. Ezzel tehát az elmúlt 50 évben vizsgálhatjuk meg a Fed irányadó kamat és a Nasdaq tőzsdeindex közötti összefüggéseket.

A fentiekkel bemutattam, hogyan lehet gyorsan, egyszerűen áttekinteni lemérni a hatásait, összefüggéseket keresni gazdasági adatok és tőzsdék, devizák árfolyam változása között. Most nézzük meg milyen fontos gazdasági adatokat vizsgálhatunk meg a Fed adatbázisában.

GDP adatok a Fed adatbázisában

A GDP adatokat lekérdezhetjük dollárban és változás mértékében is. Általában ez utóbbi a fontosabb, azaz látjuk, hogy növekedés vagy csökkenés van. Ahogy fentebb már utaltam rá, gyakorlatilag minden grafikonon ott a szürke sáv, ami jelzi, hogy mikor volt az Egyesült Államok recesszióban. Az alábbi grafikont itt találjuk meg: https://fred.stlouisfed.org/series/A191RO1Q156NBEA

Kiskereskedelmi forgalom a Fed adatbázisban

A kiskereskedelmi forgalom szintén egy fontos gazdasági adat. Gyakori szereplője a híreknek, elemzéseknek, azonban a kiskereskedelmi forgalom lebontható szektorokra. Ez pedig kifejezetten részvénypiaci befektetéseknél, szektor ETF kereskedése esetén lehet hasznos. Megtaláljuk a fontosabb szektorok kiskereskedelmi forgalmát, a teljes kiskereskedelmi forgalmat, ugyanis eltorzíthatják más iparágak értékesítési adatai. Csak néhány példát mutatnék. Alábbi képen a webáruházak által lebonyolított kiskereskedelmi forgalom látható.

Ruházati és ruházati kiegészítők forgalma

Bútorok, lakberendezés kiskereskedelmi forgalma

Elektronikai készülékek

Hagyományos üzletek forgalma

Élelmiszer üzletek forgalma

Óriási különbségeket láthatunk a grafikonokon. Például az internetes értékesítés folyamatosan emelkedik, ezzel párhuzamosan a hagyományos üzletek forgalma csökken. Ha áruházláncok részvényeibe, esetleg kiskereskedelmi üzleteket kiadó REIT-ekbe fektetünk, akkor érdemes ezeket az összefüggéseket látnunk. Ahogy azt is, hogy az élelmiszer üzlete forgalma a recesszió időszakában sem esett vissza jelentősen. Ugyanígy érdemes az elektronikusan készülékek forgalmára is egy pillantást vetnünk.

Foglalkoztatottak száma, munkanélküliségi ráta a Fed adatbázisban

Valószínűleg a munkanélküliségi ráta fontosságát nem kell hangsúlyoznom, és az ún. non farm payroll foglalkoztatottsági adatról is hallhattál már. Ezek szintén fontos adatok, például jól össze lehet vetni a munkanélküliségi rátát és a tőzsdék teljesítményét. A fentieken túl a foglalkoztatottsági adatok jelezheti egy-egy iparág felfutását, hanyatlását is. Első jele annak, hogy egy iparágon belül növekszik, csökken az értékesítés, ha a cégek egyre több/kevesebb embert foglalkoztatnak. Ezekről is információt kaphatunk a Fed adatbázisában. A munkanélküliségi rátát az UNEMPLOY név alatt találjuk, a non farm payroll PAYEMS név alatt érhető el.

Láthatjuk az alábbi képen a ciklikusságot, válságok alatt visszaesik az alkalmazottak száma. Ez nagyon sok iparágban így van, de például nézzük meg az oktatást és az egészségügyi szolgáltatásokat.

Ahogy az alábbi képen láthatjuk az oktatás és egészségügyi szolgáltatások foglalkoztatottságában nincs jelentős visszaesés.

A fenti csak néhány példa lett volna arra, hogy milyen egyszerűen hozzáférhetünk fontos adatokhoz, melyek hatással lehetnek arra, hogy milyen befektetési stratégiát alkalmazunk, vagy éppen milyen iparágakban fektetjük a pénzünket.