Iceberg megbízás jelentése, működése a tőzsdéken

Korábban csak a külföldi tőzsdéken, de a xetra rendszer bevezetése óta már a Budapesti Értéktőzsdén is elérhető az iceberg ajánlati típus. Cikkünkben megismerkedünk az iceberg megbízások működésével, jelentőségével.

Mit jelent az iceberg megbízás a tőzsdén?

Az iceberg, azaz jéghegy tőzsdei megbízás egy olyan limitáras megbízási típus, melyben nem látszik a teljes vételre vagy eladásra kínált mennyiség. A piaci szereplők az ajánlati könyvből értesülhetnek arról, hogy egy adott részvény piacán milyen árszinten, mekkora mennyiségű vételi, vagy eladási megbízás található. Egy hagyományos limitáras megbízás esetén tehát a teljes mennyiség bekerül az ajánlati könyvbe, azonban az iceberg típusú megbízások esetén a megbízásban megadott mennyiségnek csak a töredéke kerül az ajánlati könyvbe.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a vételi, vagy eladási ajánlat megadása során két mennyiséget kell megadni. Az egyik a teljes eladási vagy vételi mennyiség, amelyre az ügyletet meg akarjuk kötni, a másik mennyiség pedig, amit az ajánlati könyvben meg szeretnénk jelentetni. A fenti két adatból a tőzsde szabályai szerint kerül megállapításra, hogy mekkora mennyiség jelenik meg az ajánlati könyvbe.

Milyen előnye van az iceberg megbízásoknak?

Az iceberg ajánlatokat alapvetően nem az egyéni, kisbefektetők számára, hanem az intézményi befektetők számára találták ki. A tőzsdei kereskedők ugyanis rendszeresen követik az ajánlati könyv változását, és különösen a daytrade kereskedők fektetnek nagy hangsúlyt arra, hogy figyeljék az ajánlati könyvet. Emiatt ha a részvény piacára egy nagy vételi ajánlat érkezik, akkor a daytrade kereskedők ezt ki tudják használni, és a nagy vevővel a hátuk mögött elkezdik vásárolni a részvényeket.

Például ha a MOL részvények ajánlati könyvében az látható, hogy 2000 forintos árfolyamon 30.000 darabra van vételi ajánlat, akkor látva ezt a helyzetet, a daytrade kereskedők kihasználhatják, és a nagy vevő előtt piacra lépve az árat felhajtják. A nagy mennyiséget venni szándékozó befektető megbízása pedig nem teljesül. Ugyanez igaz akkor is, ha az eladási oldalra kerül be nagyobb mennyiség.

Ezzel szemben, ha az intézményi befektető iceberg ajánlatot használ, akkor a teljes mennyiség nem látszik az ajánlati könyvben, és nem lehet az árat felhajtani a nagy megbízás, nagy vevő ismeretében. Ugyanígy ha egy intézményi befektető egy nagyobb eladási megbízást adna be, könnyen lehet, hogy piaci pánikot okozna, és a részvény ára esésnek indul úgy, hogy a nagybefektető nem tudja eladni a limitáras megbízásában szereplő mennyiséget. A fentiekből is látható, hogy az iceberg ajánlatok elsősorban a nagybefektetők számára hasznosak, és csökkentik az árfolyam kilengéseket és azokat az árfolyam-spekulációkat, melyeket az ajánlati könyv kereslet/kínálat viszonyira alapoznak a kereskedők.

Az alábbi képen azt láthatjuk, hogy 977 dolláros áron egy nagy vevő (7000 db) van az ajánlati könyvben. Ez támaszt jelent az árfolyamnak, így a rövid távú kereskedők emelkedésre fogadnak.

Az amerikai részvénypiacon a fenti hatások kivédésére hozták létre az intézményi kereskedők az árnyéktőzsdéket. Erről bővebben itt: Dark poolok, azaz a Te megbízásod is az árnyéktőzsdén teljesül?