Mi az az ajánlati könyv? Működése, mélysége, BÉT ajánlati könyvről

Bejegyzésünkben a tőzsdei és devizapiaci kereskedésben használt ún. ajánlati könyvvel, angol néven order book-al foglalkozunk. Megbeszéljük, mire jó az ajánlati könyv, milyen információkhoz juthatunk az ajánlati könyv segítségével. Az ajánlati könyv mélységére is kitérnék, illetve arról is szó lesz, hogy a Budapesti Értéktőzsde, azaz a BÉT ajánlati könyve miben tér el a külföldi tőzsdék ajánlati könyvétől. Témáink:

• Mi az az ajánlati könyv, mire jó az ajánlati könyv?
• BÉT ajánlati könyv, ajánlati könyv mélysége
• Miért fontos az ajánlati könyv figyelése?
• Valós idejű ajánlati könyv, kötéslista
• Hogyan értelmezzük az ajánlati könyv adatait?

Mi az az ajánlati könyv, mire jó az ajánlati könyv?

Az ajánlati könyv  tartalmazza egy adott  termékre például részvényre, devizára, árupiaci termékre a kereskedők, a befektetők által megadott vételi és eladási megbízásokat. Bizonyos tőzsdéken lehetőség van rejtet megbízást (hidden), vagy csak részben látszó (iceberg) megbízást megadni, így az ajánlati könyv nem minden esetben lesz teljes. Az ajánlati könyv attól  függően  is változik, hogy milyen előfizetésünk van. Ha az adott tőzsde árfolyamadataira vonatkozóan ún. level1 előfizetéssel rendelkezünk, akkor csak a legjobb vételi és eladási ajánlatot látjuk. Ajánlati könyv létezik a forex kereskedésben is, de itt legtöbbször level1-es adatokról beszélhetünk. Az alábbi példában egy kitalált részvény level1-es ajánlati könyvet láthatunk.

A fenti ajánlati könyvből annyit láthatunk, hogy 980 dolláros áron 70 db-ot szeretne vásárolni egy befektető (az is lehetséges, hogy több befektető ajánlatából tevődik össze a 70 db). Az eladási oldalon pedig azt látjuk, hogy jelen pillanatban 985 dolláros áron 500 db-ot kínálnak eladásra az adott papírból. Azt az eladási oldalon sem tudjuk megállapítani, hogy egy vagy több befektető ajánlatát látjuk. Megjegyzem, léteznek olyan kereskedési rendszerek, melyek erre vonatkozóan is szolgáltatnak információt. Jól látható tehát, hogy level1-es ajánlati könyv árfolyamadatok mellet rálátásunk lesz a legjobb vételi, eladási ajánlatra realtime módban, azaz nem 15 perces késleltetéssel. Természetesen ne tekintsük ezeket az ajánlatokat statikusnak. Ezek az adatok változnak az ajánlati könyvben, attól függően, hogy új vevők és új eladók érkeznek a piacra. Nézzük meg, mit lát az a befektető, akinek level2-es ajánlati könyves előfizetése van. Az alábbi táblázat a fenti képzeletbeli részvény level2-es ajánlati könyvét szemlélteti.

Itt már öt szint (tőzsde és brókercég függő, ugyanis a level 2 szint akár 10 vagy több szint mélységet is jelenthet) mélységben látjuk az ajánlati könyvet. Azaz arra is van rálátásunk, hogy a legjobb  vételi  ajánlat  alatt 978 dolláros  áron 150 db-os  vételi mennyiség  van. Ugyanígy az eladási oldalon azt  látjuk, hogy a  legjobb eladási ajánlat alatt a következő megbízás  986 dolláros áron 1245 db-os mennyiség.

Jól  látható tehát, hogy az ajánlati könyvben annak a befektetőnek élvez elsőbbséget a megbízása, aki  jobb árat ad meg. Ez a vételi oldalon azt  jelenti, hogy aki drágábban hajlandó vásárolni a papírból, az  feljebb, azaz előrébb kerül a könyvben. Az ajánlati könyv eladási oldalán pedig: aki olcsóbban hajlandó eladni, az feljebb, azaz előrébb sorolódik. Itt térnék ki arra az esetre, amikor ugyanazon árszinten több befektető ajánlata gyűlik össze. Ilyen esetben nem  lehet ár  szerint  rangsorolni a megbízásokat, hiszen minden befektető ugyanazon áron akarja eladni, vagy éppen meg venni a részvényeket. Ekkor tehát az időpont dönt. Aki előbb helyezett el arra a szintre megbízást az ajánlati könyvbe, azé az elsőbbség azon az árszinten, azaz őt fogják először kiszolgálni.  

Térjünk vissza oda, hogy a fenti ajánlati könyvben 980 dolláron van a legjobb vételi ajánlat, és 985 dolláros árfolyam mellet a legjobb eladási ajánlat. Hogyan tudjuk értelmezni ezeket az adatokat? Ha a mi megbízásunk  lenne 980 dolláros áron az ajánlati  könyvben, akkor mikor tudjuk megvenni a részvényeket? A válasz nagyon egyszerű, hiszen akkor tudjuk majd megvenni a részvényeket, ha  lesz valaki, aki hajlandó eladni 980 dolláros áron. Ugyanez  igaz az ajánlati könyv eladási oldalára, a 985 dolláron  levő eladók, akkor  tudják eladni papírjaikat, ha lesz, aki hajlandó megvenni 985 dolláros áron. 

Ajánlati könyv nemcsak a tőzsdei kereskedésben létezik, határidős tőzsdén, devizapiacon is találkozhatunk ajánlati könyvvel. A forex ajánlati könyvek legtöbbször level 1-es adatokat tartalmaznak, azonban létezik mélyebb ajánlati könyv, találkozhatunk olyan brókercéggel, amelyik az ajánlati könyvet 5, vagy 10 szint mélységig engedi látni a kereskedők számára. Ez utóbbi mélységű betekintés az ajánlati könyvbe általában a ritkább eset.

BÉT ajánlati könyv, ajánlati könyv mélysége

Az elmúlt években számos fejlesztés történt a BÉT-en, így az ajánlati könyvhöz való hozzáférés is változott. Már arra is láthatunk példát, hogy a BÉT ajánlati könyvét egyes brókereknél 10 szint mélységig ingyenesen elérhetjük, de ezek az adatok 15 perces késleltetést tartalmaznak, így a valós idejű ajánlati könyvhöz való hozzáférés nem ingyenes. Az alábbi képen a BÉT-en kereskedhető OTP ajánlati könyve látható 10 szint mélységben.

Miért fontos az ajánlati könyv figyelése?

Az ajánlati könyvben láthatjuk az összes megbízást, amit az adott részvényre beállítottak (kivéve a rejtett és iceberg ajánlatokat), így egyrészt a vevők és eladók egyensúlyi helyzetéről kapunk információt, ami fontos lehet a megbízás megadása szempontjából, ha épp részvényt vásárolni, vagy eladni szeretnénk.

Továbbá az ajánlati könyv mélyebb szintjein levő nagy mennyiségű megbízások utalhatnak a kialakult támaszokra és ellenállásokra. Azokon az árszinteken, ahol az ajánlati könyvben sok vételi megbízást találunk támasz alakulhat ki. Ha viszont az ajánlati könyv egyes árszintjén sok az eladó, akkor ott ellenállás alakulhat ki. Ezek az információk fontosak a kereskedő számára, különösen a napon belüli kereskedésben, ugyanis így tudjuk felmérni az akadálymentes teret a kereskedés során. Továbbá az ajánlati könyvet figyelve az erőviszonyok is felmérhetők, azaz ha a vételi oldalon lényegesen több a megbízás, akkor árfolyam emelkedés várható. Ennek fordítottja amikor az eladói oldalon jelentős mennyiségű megbízás halmozódik fel az ajánlati könyvben.

Valós idejű ajánlati könyv, kötéslista

A külföldi tőzsdei és tőzsdén kívüli, OTC piacon működő brókercégek általában fejlettebb ajánlati könyv alkalmazásokat biztosítanak a kereskedők részére. Az egyik ilyen brókercég példáján keresztül mutatom be, hogy mire kell figyelni az ajánlati könyvvel kapcsolatban. A következő hivatkozáson egy ajánlati könyvet nézhetünk meg. Ez az Oanda brókercég ügyfeleinek megbízásait, és pozícióit mutatja, mivel egy nagyobb ügyfélkörrel rendelkező market maker cégről van szó, így azt gondolom az ajánlati könyvből kapott adatok jól leírják egy devizakereszt aktuális állapotát. Nézzük az ajánlati könyv vizsgálatát.

A fenti képen látható eszközsávon tudjuk kiválasztani a vizsgálandó devizapárt. Ezek a major párok + arany és ezüst, illetve választhatunk a Non-Cumulative, Cumulative és Net opciók között. A Non-Cumulativ nem összegezve mutatja a megbízásokat, azaz egy-egy árszinthez tartozó megbízási mennyiség önállóan szerepel az ajánlati könyvben, a Cumulative opció esetében az egyes szinteken összeadva vannak a megbízások, a Net opcióval pedig egy árszinten a long és a short különbsége kerül feltüntetésre.

Hogyan értelmezzük az ajánlati könyv adatait?

A fenti képen két grafikont látunk. Az open orders alatti az ügyfelek által a különböző árszinten megnyitott, de még nem teljesült megbízások mennyiségét látjuk (gyakorlatilag ez az ajánlati könyv) A teljes megnyitott megbízási mennyiség százalékában kifejezve. Tehát ezek a már megnyitott, de még nem teljesült megbízások. Az open position grafikon pedig a már megnyitott pozíciókat mutatja százalékban kifejezve a teljes nyitott állomány arányaiban.

1) Non-Cumulative adatok vizsgálata az ajánlati könyvben

Ha a Non-Cumulative adatokat nézzük, akkor az egyes szinteken megadott megbízási mennyiségeket látjuk. A hosszú sárga vonal egy árszintnél azt jelzi, hogy nagy mennyiségű az eladási megbízás azon a szinten az összes megbízás arányában kifejezve (tehát nem abszolút értékben). A hosszú kék vonal pedig a vételi megbízások nagyságát szemlélteti az ajánlati könyvben. Tehát az erős, figyelendő szintek azokon a pontokon lesznek, ahol nagyobb mennyiségű megbízást találunk.

A fentiek igazak az Open Positions ablakra is, csak itt a már megnyitott pozíciókat látjuk. Azaz a fenti képet példaként vizsgálva azt láthatjuk, hogy az 1310-1320 dolláros sávban nagyobb mennyiségű eladási megbízás lett megnyitva.

2) Cumulative vizsgálatok az ajánlati könyvben

Az alábbi képen egy cumulative ajánlati könyvet láthatunk. Itt már összegezve vannak a megbízások. Ahogy egyre távolodunk a piaci ártól egyre több megbízást látunk. Ez tehát azt mutatja, hogy az árfolyam emelkedés útjában mennyi megbízás áll összesen, illetve igaz ez az árfolyam esésre is. Az arany példánál maradva, az alábbi képen a baloldali grafikon mutatja az ajánlati könyvet. Itt azt látjuk, hogy az árfolyam emelkedésével növekszik az eladási megbízások száma, de a vételi megbízások száma nem növekszik. Esés esetében pedig növekszik az eladási megbízások száma, de a vételi megbízások száma kisebb mértékben növekszik.

Ha a fenti adatokhoz hozzá vesszük a már nyitott pozíciókat, akkor láthatjuk, hogy a vételi pozíciók összege 1320-1350 között folyamatosan növekszik, azaz itt sok vételi pozíciót nyitottak korábban a felhasználók. Az eladási pozíciók, short pozíciók egészen 1305 dollárig növekednek. Tehát egy olyan piaci állapotban vagyunk, ahol egyébként sok a magasabb árszinten megnyitott vételi pozíció, ezek zárása, majd eladási megbízást eredményez. Illetve az ajánlati könyv szerint a további emelkedésben az eladási megbízások száma növekszik, a vételi megbízások száma nem tart ezzel ütemet, nem növekszik. Eladási esetben pedig az árfolyam csökkenésével folyamatosan növekszik az eladási megbízások száma az ajánlati könyvben.

3) Net vizsgálatok az ajánlati könyvben

A Net opció használata gyakorlatilag megegyezik a non-cumulative esettel, azaz itt egy-egy árszinten a vételi-eladási pozíciók különbségét látjuk. A non-cummulative vizsgálatokhoz képest itt tehát annyival egyszerűbb a dolgunk, hogy nem kell egy-egy árszinten a vételi és eladási mennyiséget összehasonlítani, mivel a különbséget mutatja. A Net típusú ajánlati könyv értelmezése ugyanaz, azaz a hosszú sárga vonal egy árszinten azt mutatja, hogy az eladási és vételi megbízás közötti különbség nagy (az eladási megbízás javára). Az arany esetében most pont ezt láthatjuk, azaz az árfolyam növekedésével nagy mennyiségű eladási megbízást találunk az ajánlati könyvben.

Múltbeli ajánlati könyv

A fenti eszköz segítségével az elmúlt 24 órát is vissza tudjuk tekinteni, azaz az alábbi képen látható görgető sávval: