Mi az az ajánlati könyv? Működése, mélysége, BÉT ajánlati könyvről

Bejegyzésünkben a tőzsdei és devizapiaci kereskedésben használt ajánlati könyvvel, angol nevén order bookkal foglalkozunk. Megbeszéljük, mire jó az ajánlati könyv, milyen információkat olvashatunk ki belőle, és mit jelent az ajánlati könyv mélysége. Kitérünk arra is, hogyan érhetők el a Budapesti Értéktőzsde, azaz a BÉT ajánlati könyvének adatai, valamint milyen korlátai vannak ezeknek az információknak. Témáink:

• Mi az az ajánlati könyv, mire jó az ajánlati könyv?
• BÉT ajánlati könyv, ajánlati könyv mélysége
• Miért fontos az ajánlati könyv figyelése?
• Valós idejű ajánlati könyv, kötéslista
• Hogyan értelmezzük a devizapiaci megbízások és pozíciók adatait?

Mi az az ajánlati könyv, mire jó az ajánlati könyv?

Az ajánlati könyv egy adott termékre, például részvényre vagy határidős termékre megadott, még aktív vételi és eladási ajánlatokat tartalmazza. Bizonyos tőzsdéken lehetőség van rejtett (hidden) vagy csak részben látható (iceberg) megbízásokat megadni, így az ajánlati könyvből nem ismerhető meg minden ajánlat teljes mennyisége. A látható adatok köre attól is függ, hogy melyik kereskedési helyszín adatait nézzük, és milyen piaciadat-előfizetéssel rendelkezünk. Több kereskedési helyszínen forgalmazott részvénynél például egyetlen tőzsde ajánlati könyve nem mutatja a teljes piaci ajánlatállományt.

Ha az adott tőzsde adataira vonatkozóan Level 1 hozzáférésünk van, akkor rendszerint a legjobb vételi és eladási árat, valamint az ezekhez tartozó mennyiségeket látjuk. A Level 1 megjelölés önmagában nem jelenti azt, hogy az adatok valós idejűek, mert azok késleltetve is megjelenhetnek. A devizapiacon is találkozhatunk ajánlati könyvnek nevezett adatokkal, de a decentralizált forex piacon nincs egységes, minden szereplő megbízását tartalmazó ajánlati könyv. Az alábbi példában egy kitalált részvény Level 1 adatait láthatjuk.

A fenti ajánlati könyvből annyit láthatunk, hogy 980 dolláros áron összesen 70 darab részvényre van vételi ajánlat. Ez lehet egy befektető megbízása, de több befektető ajánlata is összeadódhat ezen az árszinten. Az eladási oldalon jelenleg 985 dolláros áron 500 darabot kínálnak eladásra. Azt itt sem tudjuk megállapítani, hogy egy vagy több befektető ajánlatát látjuk, bár léteznek olyan adatszolgáltatások, amelyek a megbízásokról ennél részletesebb információkat is közölnek.

A legjobb vételi ár (bid) és a legjobb eladási ár (ask) különbségét spreadnek nevezzük. A példában ez 5 dollár. Ha valaki a legjobb eladási áron vásárol egy részvényt, majd azonnal a legjobb vételi áron értékesíti, akkor változatlan ajánlatok és megfelelő elérhető mennyiség mellett részvényenként 5 dollár különbséggel kell számolnia, az esetleges jutalékokon felül. A spread ezért a kereskedés egyik fontos költségtényezője.

Természetesen ne tekintsük ezeket az ajánlatokat statikusnak. Az adatok folyamatosan változhatnak, ahogy új megbízások érkeznek, meglévő ajánlatok teljesülnek vagy a kereskedők visszavonják őket. Nézzük meg, mit lát az a befektető, akinek Level 2 ajánlatikönyv-hozzáférése van. Az alábbi táblázat ugyanennek a képzeletbeli részvénynek a mélyebb ajánlati könyvét szemlélteti.

Itt már öt árszint mélységben látjuk az ajánlati könyvet. A megjelenített szintek száma a tőzsdétől és az adatszolgáltatástól függően eltérhet, akár tíz vagy több szintet is jelenthet. Arra is rálátásunk van, hogy a legjobb vételi ajánlat alatt, 978 dolláros áron 150 darabos vételi mennyiség található. Ugyanígy az eladási oldalon azt látjuk, hogy a legjobb, 985 dolláros eladási ár után a következő árszint 986 dollár, ahol 1245 darabot kínálnak eladásra.

Jól látható tehát, hogy az ár-idő elsőbbséget alkalmazó kereskedési rendszerekben annak a befektetőnek élvez elsőbbséget a megbízása, aki jobb árat ad meg. Ez a vételi oldalon azt jelenti, hogy aki drágábban hajlandó vásárolni a papírból, az előrébb kerül a könyvben. Az eladási oldalon pedig az kerül előrébb, aki olcsóbban hajlandó eladni. Amikor ugyanazon árszinten több befektető ajánlata gyűlik össze, az időpont is számít. Azonos ár mellett rendszerint az a megbízás élvez elsőbbséget, amelyiket korábban rögzítették. Ez az ár-idő prioritású párosítási szabály, de más kereskedési rendszerek eltérő szabályokat is alkalmazhatnak.

Térjünk vissza oda, hogy a fenti ajánlati könyvben 980 dolláron van a legjobb vételi ajánlat, és 985 dolláron a legjobb eladási ajánlat. Hogyan tudjuk értelmezni ezeket az adatokat? Ha a mi vételi megbízásunk lenne 980 dolláros áron az ajánlati könyvben, akkor tudnánk megvenni a részvényt, ha érkezne egy olyan eladási megbízás, amely ezen az áron is teljesülhet, és a megbízásunk sorra kerülne. Ugyanez igaz az eladási oldalra. A 985 dolláron álló ajánlatok akkor teljesülhetnek, ha van olyan vevő, aki hajlandó ezt az árat megfizetni.

Más a helyzet, ha piaci vételi megbízást adunk. Ilyenkor a megbízás a rendelkezésre álló legjobb eladási ajánlatokkal párosulhat. A példában 985 dolláron 500 darab részvény érhető el. Ha ennél nagyobb mennyiséget szeretnénk azonnal megvenni, és a könyv időközben nem változik, a további részvények már magasabb árszinteken teljesülhetnek. Ezt az eltérést az elsőként látható árhoz képest árfolyamcsúszásnak, angolul slippage-nek nevezzük. Éppen ezért nagyobb megbízásoknál az ajánlati könyv mélysége is fontos.

Ajánlati könyvvel a részvénypiac mellett a határidős tőzsdéken és a devizakereskedésben is találkozhatunk. A forex piacon egyes szolgáltatók több árszinten mutatják az általuk elérhető likviditást vagy az ügyfeleik megbízásainak eloszlását. Ezek az adatok azonban nem azonosak a teljes nemzetközi devizapiac valamennyi vételi és eladási ajánlatával.

[block:views:banner-inline]

BÉT ajánlati könyv, ajánlati könyv mélysége

Az elmúlt években számos fejlesztés történt a BÉT-en, így az ajánlati könyvhöz való hozzáférés is változott. Egyes brókereknél akár tíz árszint mélységben is elérhetjük a BÉT ajánlati könyvét. A késleltetett adatok jellemzően legalább 15 perces késéssel jelennek meg, míg a valós idejű hozzáférés feltételei és díjai szolgáltatónként eltérhetnek. Egyes szolgáltatók bizonyos ügyfeleiknek vagy akciók keretében díjmentesen is biztosíthatnak valós idejű adatokat.

A BÉT ajánlati könyve ugyanazokat az alapvető információkat mutatja, mint más, hasonló rendszerben működő tőzsdék ajánlati könyvei. Az eltérések elsősorban a piac likviditásában, az elérhető árszintek számában, az adatszolgáltatás feltételeiben és a kereskedési szabályokban jelentkezhetnek. Az alábbi képen a BÉT-en kereskedhető OTP részvény ajánlati könyve látható tíz szint mélységben.

Miért fontos az ajánlati könyv figyelése?

Az ajánlati könyvben a vizsgált kereskedési helyszín látható, aktív megbízásairól kapunk információt, az előfizetésünk által biztosított mélységig. Ez segíthet felmérni, hogy a különböző árszinteken mekkora vételi és eladási mennyiség várakozik. Ezek az adatok fontosak lehetnek a megbízásunk megadása szempontjából, ha éppen részvényt szeretnénk vásárolni vagy eladni.

Az ajánlati könyv mélyebb szintjein lévő nagy mennyiségű megbízások lehetséges támaszokra és ellenállásokra is utalhatnak. Azokon az árszinteken, ahol sok vételi ajánlat található, a rendelkezésre álló vételi likviditás átmenetileg fékezheti az esést. Ha viszont egy árszinten sok az eladási ajánlat, az lassíthatja az emelkedést. Ezek az információk hasznosak lehetnek a napon belüli kereskedésben, mert megmutatják, hol koncentrálódnak a látható megbízások.

Ugyanakkor a vételi és eladási mennyiségek eltérése önmagában nem elegendő az árfolyam irányának előrejelzéséhez. A kereskedők visszavonhatják vagy módosíthatják az ajánlataikat, és a nagy megbízások sem feltétlenül állítják meg az árfolyamot. Ha egy jelentős vételi mennyiség eltűnik a könyvből, abból még nem tudhatjuk, hogy teljesült-e a megbízás, vagy egyszerűen visszavonták. Emiatt az ajánlati könyv mellett a tényleges kötések figyelése is hasznos lehet.

Valós idejű ajánlati könyv, kötéslista

A valós idejű ajánlati könyv a kereskedés közben érkező, módosuló és megszűnő ajánlatokat követi. Az ajánlati könyv azt mutatja, milyen áron és mennyiségben várakoznak megbízások, a kötéslista pedig a már teljesült ügyleteket tartalmazza. A kötéslistából rendszerint megtudhatjuk, hogy egy ügylet milyen áron, mekkora mennyiségben és mikor jött létre. Ez segíthet megkülönböztetni a tényleges kereskedést az ajánlatok puszta megjelenésétől és eltűnésétől.

A két adatkör együtt többet mondhat a piac állapotáról, mint bármelyik külön. Ha például egy árszinten nagy eladási mennyiséget látunk, és ott sorozatosan kötések jönnek létre, követhetjük, hogy a piaci vásárlások milyen ütemben fogyasztják az elérhető eladási ajánlatokat. A kötéslista és az ajánlati könyv részletessége, valamint frissítési gyakorisága az adott tőzsdétől és adatszolgáltatótól függ.

Devizapiaci ajánlati könyv az OANDA példáján

A tőzsdei ajánlati könyvek mellett érdemes megnézni egy olyan eszközt is, amely a brókercég ügyfeleinek megbízásait és pozícióit összesíti. Az OANDA Order and Position Book az OANDA egyes ügyfeleinek függő megbízásait és nyitott pozícióit mutatja különböző árszinteken. Ezek az adatok támpontot adhatnak az ügyfélkör viselkedéséről, de nem tekinthetők a teljes devizapiac ajánlati könyvének. A szolgáltató webes eszközének adatai a hivatalos tájékoztatás szerint 30 percenként frissülnek. Az alábbi képernyőképek egy korábbi felületet mutatnak, így a jelenlegi megjelenés és az elérhető menüpontok eltérhetnek.

A fenti képen látható eszközsávon tudjuk kiválasztani a vizsgálandó devizapárt vagy más elérhető terméket. A korábbi felületen a Non-Cumulative, Cumulative és Net opciók között is választhattunk. A Non-Cumulative az egyes árszintekhez tartozó mennyiségeket külön mutatja, a Cumulative az árszintek mennyiségeit fokozatosan összegzi, a Net pedig a vételi és eladási mennyiségek, illetve a long és short pozíciók különbségét jeleníti meg. A pontos értelmezés attól függ, hogy a függő megbízásokat vagy a már megnyitott pozíciókat vizsgáljuk.

Hogyan értelmezzük az ajánlati könyv adatait?

A fenti képen két grafikont látunk. Az Open Orders alatt az ügyfelek különböző árszinteken elhelyezett, de még nem teljesült függő megbízásainak eloszlását találjuk, az adott oldalon szereplő összes megbízás arányában kifejezve. Ezek között vételi és eladási limitmegbízások, valamint stop megbízások is lehetnek. Az Open Positions grafikon a már megnyitott long és short pozíciókat mutatja az egyes árszintekhez kapcsolódóan. Fontos, hogy a nyitott pozíciók nem azonosak a teljesülésre váró megbízásokkal.

Az aktuális ár alatti vételi limitmegbízások például eséskor biztosíthatnak vételi érdeklődést, az ár feletti vételi stop megbízások pedig aktiválódásuk után további vásárlásokat eredményezhetnek. Ugyanígy az ár feletti eladási limitmegbízások és az ár alatti eladási stop megbízások eltérő helyzetben léphetnek működésbe. Emiatt a függő ajánlatokat az aktuális árhoz viszonyított elhelyezkedésük alapján is érdemes vizsgálni.

1) Non-Cumulative adatok vizsgálata az ajánlati könyvben

Ha a Non-Cumulative adatokat nézzük, akkor az egyes szinteken megadott megbízási mennyiségeket látjuk. A régi felület ábráján a hosszú sárga vonal egy árszintnél azt jelzi, hogy nagyobb az eladási megbízások aránya, a hosszú kék vonal pedig a vételi megbízások arányát szemlélteti. Ezek a mennyiségek százalékos megoszlást mutatnak, ezért a vonalak hosszából önmagában nem állapítható meg az egész devizapiacon várakozó megbízások abszolút nagysága. A figyelendő szintek azok lehetnek, ahol az adott ügyfélkörön belül sok megbízás összpontosul.

Az Open Positions ablakban ugyancsak az egyes árszintekhez tartozó eloszlást láthatjuk, de itt a már megnyitott pozíciókról van szó. A korábbi példát vizsgálva az 1310-1320 dolláros sávban a short pozíciók nagyobb koncentrációját figyelhetjük meg. Ez nem jelenti azt, hogy ugyanekkora mennyiségű új eladási megbízás várakozik azon az árszinten.

2) Cumulative vizsgálatok az ajánlati könyvben

Az alábbi képen egy Cumulative nézetet láthatunk. Itt az egyes árszinteken található mennyiségek fokozatosan összeadódnak. Ahogy egyre távolabbi árszinteket is bevonunk az összesítésbe, a kumulált mennyiség rendszerint növekszik. Ez azt mutatja meg, hogy az adott árig az OANDA vizsgált ügyfélkörében összesen mekkora függő megbízási állomány található. Fontos, hogy az ábrán megjelenő növekedés az árszintek összegzéséből adódik, és önmagában nem jelzi az árfolyam időbeli emelkedését vagy csökkenését.

Az arany példájánál maradva az alábbi képen a bal oldali grafikon mutatja a függő megbízásokat. A magasabb árszintek felé haladva egyre nagyobb összesített eladási mennyiséget láthatunk, míg a vételi mennyiségek másként oszlanak el. A különbség arra utal, hogy az OANDA vizsgált ügyfelei milyen árszinteken helyeztek el megbízásokat. Ezek a megbízások módosulhatnak vagy megszűnhetnek, ezért az összesített mennyiségből nem lehet biztos árfolyam-előrejelzést készíteni.

Ha a fenti adatokhoz hozzávesszük a már nyitott pozíciókat, akkor láthatjuk, hogy a korábbi példában az 1320-1350 dolláros ársávban jelentősebb long pozícióállomány található, a short pozíciók pedig más árszinteken koncentrálódnak. Az ilyen eloszlás segíthet megérteni, hogy az ügyfelek egy része milyen árak mellett nyitott korábban pozíciót. A pozíciók esetleges lezárása később vételi vagy eladási ügyletekkel járhat, de a grafikonból nem állapítható meg, hogy ezek mikor és milyen mennyiségben történnek meg.

3) Net vizsgálatok az ajánlati könyvben

A Net opcióval a vételi és eladási mennyiségek különbségét láthatjuk egy-egy árszinten. A Non-Cumulative vizsgálathoz képest itt tehát annyival egyszerűbb a dolgunk, hogy nem kell külön összehasonlítani a két oldalt. Az ajánlati adatoknál a függő vételi és eladási megbízások, a pozíciós adatoknál pedig a long és short pozíciók különbségét kell értelmeznünk.

A korábbi aranypéldában egy hosszú sárga vonal azt jelzi, hogy az adott árszinten az eladási oldal túlsúlya nagyobb a vételi oldalhoz képest. Az ilyen eltérés érdekes információ lehet, de az árfolyam későbbi irányát önmagában nem határozza meg. Az adatok értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy ezek egy adott brókercég ügyfélkörének összesített adatai.

Múltbeli ajánlati könyv

Az OANDA eszközével a megelőző 24 óra adatai is vizsgálhatók. Az alábbi, korábbi felületről készült képen a görgetősáv segítségével lehetett visszatekinteni az ajánlatok és pozíciók korábbi eloszlására. Ez arra is alkalmas lehet, hogy megfigyeljük, miként változtak a függő megbízások az árfolyam elmozdulásával párhuzamosan. A korábbi és az aktuális adatok összehasonlításánál azonban számolni kell azzal, hogy egy-egy megbízás teljesülés nélkül is eltűnhetett.

Összegzés

Az ajánlati könyv megmutatja, hogy a vizsgált piacon és az elérhető adatszinteken milyen vételi és eladási ajánlatok várakoznak. Segítségével felmérhetjük a látható likviditást, az egyes árszinteken koncentrálódó megbízásokat és azt is, hogy egy nagyobb ügylet milyen árakon teljesülhet. A kötéslista ehhez a már megvalósult ügyletek adatait teszi hozzá.

Az ajánlati könyv ugyanakkor csak pillanatfelvételt ad, amely gyorsan megváltozhat. A rejtett megbízások, a visszavonások és az eltérő kereskedési helyszínek miatt a látható mennyiségek nem fedik le feltétlenül a teljes piacot. A devizapiaci brókerek ügyfélstatisztikái pedig egy még szűkebb szereplői kör viselkedését mutatják. Az ajánlati könyv ezért hasznos kiegészítő információ a kereskedési döntésekhez, de önmagában nem megbízható előrejelzője az árfolyam következő elmozdulásának.