Miért fontos a forgalom a részvénypiacon? Forgalom indikátorok a tőzsdén

A részvénypiaci forgalommal foglalkozunk az alábbiakban, azaz megnézzük, hogy egy részvény piacán a forgalom változása, átlagtól való eltérése mit jelezhet a kereskedő számára, milyen következtetéseket vonhatunk le különböző piaci szituációkban az alacsony, vagy éppen magas forgalomból.

A forgalom  a részvény árának változása mellett a másik objektív adat, ami a kereskedő rendelkezésére áll, mégis a kereskedők nagy része figyelmen kívül hagyja a forgalom rendszeres követését, vizsgálatát. Pedig a forgalom folyamatos nyomon követése segíthet abban, hogy a részvény piacán zajló folyamatokat megértsük, kiegészítve az árfolyam elemzésével megerősítő jelzéseket kaphatunk a forgalom vizsgálatával.  A bejegyzés első részében áttekintjük a forgalom mérésének, jelzéseinek alapjait, illetve megbeszélünk különböző fogalom indikátorokat is. Témáink:

• Mit mutat meg a forgalom a részvénypiacon?
• A részvényforgalom és az ár összefüggése
• Részvényforgalom és a trend kimerülése
• Forgalom és az árfolyamalakzatok, kitörések, letörések
• Részvényforgalom vizsgálatának korlátai
• Részvényforgalom vizsgálata indikátorokkal
• Hol nem használható a forgalom?
• Valós forgalom indikátorok
• Részvénykiválasztás és a forgalom

Mit mutat meg a forgalom/volumen a részvénypiacon?

A forgalom (angolul volumen) ad információt arról, hogy a vizsgált időszakban mekkora mennyiségű részvény cserélt gazdát. A mennyiség kifejezhető darabszámmal, azaz hány darab részvény/instrumentum cserélt gazdát, de kifejezhető valamilyen pénznemben is, például mekkora dollár értékben történt a tranzakció.  A részvénypiacon általában darabszámban fejezzük ki a forgalmat, azaz hány darab részvény cserélt gazdát a vizsgált időszak alatt, illetve a forgalom alapú indikátorok is jellemzően darabszám alapján számolhatók ki. Mivel a részvények árfolyama eltérő, ezért a darabszám alapú összehasonlításokat kezeljük óvatosan, tekintettel arra, hogy a pénzben mért forgalomban jelentős eltérés lehet attól függően, hogy két részvény árfolyama eltér. De a forgalom alapú jelzéseket általában a részvény saját piacán belül értelmezzük, így nincs jelentősége annak, hogy darabszám, kötésszám alapján követjük a forgalmat. A forgalom alapú jelzéseket egyébként az egész részvénypiacra vonatkozóan is vizsgáljuk, ezeket az indikátorokat a következő bejegyzésben tárgyaltuk.

A részvényforgalom és az ár összefüggése

A részvény ára és a forgalom között szoros összefüggés figyelhető meg, nevezetesen azt a szabályt követhetjük, hogy a forgalom növekedése a trend folytatását erősíti. Tehát egy emelkedő árfolyamú részvény piacán emelkedő forgalmat kell tapasztalnunk. A kötésszám növekedése kifejezi, hogy új vevők érkeznek a részvény piacára, utal arra, hogy növekszik az érdeklődés a részvény iránt, tehát ezek általános esetben pozitív tényezők egy emelkedésben. A csökkenő forgalom pedig az érdektelenségre utal, alacsony kötésszám, kisebb érdeklődést jelent. A forgalom elsődleges jelzése tehát a trenderősítés, azaz ha növekvő forgalommal találkozunk, akkor egy erős trendet feltételezünk, ami lehet emelkedő vagy csökkenő.

Az alábbi ábrán megnézhetjük a forgalom jelzéseiből levonható következtetéseket. Azaz különböző szempontok, szabályok szerint megállapítottuk a részvény piacán kialakuló trendet (részletek itt). Ez lehet egy trendvonal, vagy csúcsok mélypontok helyzetének a vizsgálata, majd ezeket a jelzéseket a forgalommal vetjük össze, azaz a trendirányú mozgásban rendszerint nagyobb forgalmat kell látnunk, míg a trendiránnyal ellentétes, korrekciós szakaszokban alacsony forgalmat látunk.

Az árfolyam grafikon alatti hisztogram mutatja az egyes gyertyákhoz tartozó forgalmat, illetve a piros görbe a 10 napos forgalom átlag. Megfigyelhetjük, hogy az emelkedő szakaszokban a forgalom is a 10 napos átlag fölé emelkedik, illetve egyes oldalazásokban, korrekciókban a forgalom is alacsony. A forgalom elsődleges jelzése tehát adhat számunkra egy általános megerősítő jelzést a trend irányára vonatkozóan.

Természetesen csökkenő trendben is megerősítő jelet ad a forgalom, azaz ebben az esetben a trendirány a csökkenő trend, így a forgalomnak az árfolyam eséssel együtt kell megjelennie. Ahogy az alábbi képen is láthatjuk az eső szakaszokban a 10 napos átlagforgalom fölé ugrik a napi forgalom, míg korrekciók, oldalazások idején átlag alatti a forgalom.

A forgalom általános jelzése tehát az, hogy a trend irányába nagyobb, növekvő vagy átlag feletti forgalmat kell látnunk, míg a korrekciók, oldalazások jól azonosíthatók lesznek az átlag alatti forgalommal, azaz érdektelenség van a részvény piacán. Ha ezeket a jelzéseket értelmezni tudjuk, akkor egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy a trend irányát azonosítani tudjuk. Ez egyúttal egy trendkövető stratégia számára azt is jelenti, hogy várjuk a forgalom ismételt növekedését, és a korrekció, oldalazásból való kilépést.

Részvényforgalom és a trend kimerülése

A forgalomnak van még egy fontos jelzése, ami egyébként könnyen félre is érthető, így külön kitérünk rá. Azaz a trendek kimerülésekor a forgalom jelentősen megugorhat. Emelkedő trendet csúcspontján is óriási forgalmat tapasztalunk, de csökkenő trend mélypontján sokkal gyakrabban megugrik a forgalom. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy emelkedő trendben egy-egy új csúcson profitot realizálnak a kereskedők, így ez nagyobb kereskedési mennyiség piacra kerülését eredményezheti, ráadásul a shortban gondolkodók, kontra stratégiák egy részének a stopja az új csúcsokhoz köthető, így ilyenkor zárják a short pozíciókat, ami újabb nagy kötésmennyiséget jelent.

Fokozottan igaz ez egy eső trendre is, egyrészt itt a short pozícióval rendelkezők realizálják a profitot, másrészt a vevők egy része nem bírja elviselni az esést és kiszáll, pánik eladások pedig meredek árfolyam esést válthatnak ki. Emiatt sokkal gyakoribb (kb. 10-szer gyakoribb) a részvénypiacon a nagy volatilitású esés magas forgalom páros, mint a hirtelen emelkedés + nagy forgalom kombináció. 

Természetesen nem szabad félreérteni a fordulós, kimerülés jelet, ugyanis egy emelkedő trendben az árfolyam emelkedéssel párosuló megugró forgalom nem a medvepiacot jelzi, hanem egy korrekció kezdetét, ami lehet, hogy csak néhány napig tart. A csökkenő trendben a nagy volatilitású esés + forgalom sem jelzi a csökkenő trend végét, hanem néhány napos, hetes korrekcióra, oldalazásra számíthatunk.

Ha trendkövető magatartást folytat a kereskedő, akkor emelkedő trendben keressük a rövidtávú eső trendeket (vételi lehetőség), melyek nagy volatilitással és forgalommal érnek véget. Illetve csökkenő trendben short lehetőségeket keresünk az emelkedő szakaszokon, melyek nagy volatilitással és forgalommal társulnak. Az alábbi grafikonon több nagy volatilitású esést és ezzel együtt járó nagy forgalmat láthatunk.

Forgalom és az árfolyamalakzatok, kitörések, letörések

Szintén segítséget nyújthat az alakzatok és jelzéseik, illetve az irány meghatározásában a forgalom figyelése. Itt is az alapszabályt kell alkalmazni, azaz a forgalomnak meg kell erősítenie a trendet. Ezt pedig bármely árfolyam alakzaton belül értelmezni célszerű. Az alábbi képen egy oldalazást nézünk meg, de bármely más alakzat esetében hasonlóan kellene eljárnunk, például dupla alj, vagy fej-váll esetén is.

Oldalazást láthatunk a Tesla grafikonján a 300 dolláros kerek érték magasságában. Ha megvizsgáljuk a sáv tetején átlag alatti forgalmat tapasztalhatunk a formáció elején, majd pedig a sáv alján átlag fölöttiek lesz a forgalom, azaz a támaszon veszik a részvényt. Az oldalazás végén, a sáv tetején, a kitörés során pedig jelentős forgalmat látunk. Tehát az esésekben alacsony forgalmat láttunk, majd a támasz közelében megnövekedett a forgalom, azaz elkezdték venni a részvényeket. A kitörésre is figyelt a piac, hiszen jelentős forgalommal zajlik a kitörés.

Alakzatokon belül kezdetben mindig a trend irányába nagyobb a forgalom, azaz ha egy csökkenő trendben mozgó piacon egy fej váll alakzatot látunk kialakulni, akkor az első váll, illetve a fej kialakulását nagy forgalom kíséri, azaz az esésben nagy a forgalom, az emelkedésben kisebb, majd pedig a második váll kialakulásakor már átfordul a forgalom, azaz az emelkedésben lesz nagyobb és az esésben kisebb. Az alábbi képen egy csökkenő trendben kialakuló fej váll alakzat látható.

Részvényforgalom vizsgálatának korlátai

Érdemes azzal is tisztában lennünk, hogy a forgalom sem ad mindig, minden körülmény között pontos jelzést, így például egy kitörés, letörés sikeres lehet akár alacsony forgalom mellett is, vagy bekövetkezhet fordulat a csökkenő trendben alacsony forgalom esetén is. Ugyanakkor ha megértjük a forgalom alapvető jelzését, azaz alacsony forgalom jelzi az érdektelenséget, az olyan piaci körülményeket, amikor trendek, erős mozgások kialakulásának kisebb az esélye. A magas forgalom pedig jelzi, hogy sok az érdeklődő, a piaci szereplő, a trend erős a részvény piacán. A harmadik fázis pedig az extrém magas forgalom és nagy volatilitás, ami a fenti jelzés ellentéte, azaz kimerülési jelzés. Előfordul számtalan olyan helyzet, amikor a forgalom vizsgálatából nem tudunk egyértelmű következtetéseket levonni, ilyenkor hagyjuk figyelmen kívül a forgalom jelzéseit, de ne hanyagoljuk el a jövőben sem megvizsgálni a részvényt vagy egy másik részvényt a forgalom szempontjából.

Részvényforgalom vizsgálata indikátorokkal

A részvény forgalma és az árfolyam irányának összefüggése ún. forgalom alapú indikátorokkal is vizsgálható, ismert forgalom alapú indikátor az On Balance Volume (OBV) és a Chaikin indikátor. Használatukat a fenti hivatkozásokon beszéltük meg, így külön nem térnék ki ezekre az indikátorokra. Előnye a fenti indikátorok használatának, hogy a forgalom jelzéseit objektív jelzésekké alakítja, illetve divergencia keresésre is kiválóan alkalmas, azaz megtaláljuk azokat az eseteket, amikor a forgalom nem erősíti meg a trendet. Például emelkedik a részvény ára, de a forgalom már csökken. Az alábbi képen heti grafikonon vizsgáljuk a divergenciát. A részvény új csúcsra emelkedik, de ezt az OBV indikátor nem követi, divergencia alakul ki. A forgalom hisztogram alapján is ugyanezt látjuk, az új csúcson átlag alatti a forgalom.

Hol nem használható a forgalom?

Alapvetően a fentiek a részvénypiacokra vonatkoztak, a származtatott termékekkel, tőzsdén kívüli piacok termékeivel az a gond, hogy nem tudhatjuk pontosan mekkora volt a forgalom az instrumentum piacán. Származtatott termékek valamilyen más termék árfolyamát követik, így gyakorlatilag másodlagos kérdés, hogy mennyi volt a származtatott termék forgalma, az alaptermék forgalmát kell vizsgálnunk.

Például egy részvény CFD termék esetén a CFD forgalom helyett a részvény forgalmát vizsgáljuk, de az ETF alap forgalma is félrevezető lehet. Tőzsdén kívüli termékek esetében pedig számtalan helyen történik a kereskedés, így a forgalom csak becsülhető, például a forex, devizapárok kereskedésére is igaz ez.  Ugyanígy vigyázzunk arra, hogy egyes kereskedő platformok (például metatrader) a forgalom alatt nem a részvények kötésszámát fejezik ki mennyiségben, vagy értékben, hanem az árváltozások számát, ami például oda vezethet, hogy a forgalom alapú indikátorok téves jeleket fognak adni.

A fő probléma, hogy az árváltozás száma nem tükrözi pontosan a forgalmat. Tegyük fel, történik 1 üzletkötés melyben 1000 db termék cserél gazdát, majd ezt követi még egy adásvétel 500 db termékkel, akkor a valós forgalom 1500 db, míg a metatrader forgalom 2 db-ot fog mutatni, hiszen az árfolyam kétszer változott (feltéve, ha nem ugyanazon áron történt a kötés). Sajnos fenti forgalmi adat lesz a bemeneti paramétere a forgalmi alapú indikátoroknak is.

További problémát jelent a forgalom meghatározása szempontjából a deviza, illetve CFD piac sajátos helyzete, azaz ezek a piacok nem központosítottak, tehát nincs egy központi tőzsde, ahol kereskedni lehet ezekkel a termékekkel. A piac sok szereplős, nagyon sok nagybank ad árat devizakeresztekre, illetve ír ki CFD termékeket. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az átlagos kisbefektető nem is ezekkel a nagybankokkal, likviditás nyújtókkal üzletel, hanem a brókercéggel, aki gyakran saját maga adja az árat az adott termékre vonatkozóan.

Valós forgalom indikátorok

Megoldást jelenthet a fenti problémára az ún. valós forgalom indikátorok keresése. Nagyobb brókercégeknél a saját platformjukra létezik a tényleges brókercégnél mért forgalom jelzése. Nem feltétlenül kell brókercéget váltanunk emiatt, mert akár demó számlán is elérhető a valós forgalom indikátor. Az alábbi képen egy valós forgalom és tranzakció számot mutató indikátort láthatunk a GBP/USD devizapáron. Természetesen ez az indikátor is csak egy brókercégnél mért forgalmat mutatja, tehát a piac egészére vonatkozóan nem lesz információnk.

Devizapiacon kívül, CFD termékek esetében könnyebb helyzetben vagyunk. Gondolok itt az index-, árupiaci- vagy részvény CFD termékekre. A fent leírtak miatt a metatrader 4 ezeknél a termékeknél sem ad valós információt a forgalomról, azonban ezek a piacok központosítottak, így a forgalmi adatoknak utána tudunk nézni. A CFD termékek az esetek többségében egy határidős piacon (futures) kereskedhető termék vagy egy adott tőzsdén kereskedhető részvény árfolyamát követi, ezek az ún. mögöttes termékek. Ezeknek a mögöttes termékeknek a forgalmát kell követnünk.

Indexek és árupiaci termékek esetén a határidős tőzsdéken kell körül néznünk, és megkeresni az adott index vagy árupiaci CFD határidős termék párját. Ennek a forgalmát már követni tudjuk. Az alábbi ábrán a DAX határidős termék árfolyamát, alatta a forgalmát láthatjuk. Természetesen ehhez olyan brókercégnél kell demó, vagy valós számlát nyitnunk, ahol elérhetők, kereskedhetők a határidős termékek.

Részvénykiválasztás és a forgalom

A forgalom azt mutatja meg, hogy egy adott napon mennyi tranzakció, ügyletkötés született. A forgalom értéket leggyakrabban darabszámban tartják nyilván, de bizonyos helyeken értékben kifejezve találjuk meg. Ha egy papírral sokan kereskednek, akkor a forgalom adatokban magas számot fogunk látni.

A magas forgalom nemcsak azt jelenti, hogy nagyon sok szereplőt érdekel a papír, hanem azt is, hogy a piaca kellően likvid. Ha pedig alacsony a forgalom, az egyúttal azt jelenti számunkra, hogy kevés a szereplő, kicsi az érdeklődés. Értelemszerűen a technikai elemzésre épülő kereskedési stratégia azoknál a papíroknál fog működni, ahol a szereplők száma nagy, így a forgalom is valószínűleg nagy lesz ezeknél a papíroknál.

A forgalom mérésére célszerű nem egy nap forgalmát vizsgálni (ez torzíthat), hanem több nap átlagforgalmát követnünk. Gyakori, hogy az elmúlt három hónap átlagos forgalmát vizsgáljuk egy adott papírnál azért, hogy eldöntsük, alkalmas-e a papír swingtrade, daytrade kereskedésre. A forgalmat érdemes együtt vizsgálni a kapitalizációval, mert együttesen jobb képet mutat a részvény mozgásáról.

•  Ha az adott részvény átlagos háromhavi forgalma eléri az egymillió darabot, akkor swingtrade kereskedésre alkalmas a papír, de csak akkor, ha a piaci kapitalizáció kritériumának (piaci kapitalizáció >= 1 milliárd USD) is megfelel.
•  Ha az adott részvény átlagos háromhavi forgalma eléri az ötmillió darabot, akkor swingtrade, daytrade kereskedésre is alkalmas a papír, de csak akkor, ha a piaci kapitalizáció kritériumának (piaci kapitalizáció >= 5 milliárd USD) is megfelel.