EU energiaválság 2022: Összegzés a válság okairól, megoldásairól

Az alábbiakban áttekintjük az Európát érintő energiaválság legfontosabb állomásait. Kitérünk az energiaválságot megelőző helyzetre, a válság okaira, szó lesz a lehetséges megoldásokról, de beszélünk a magyarországi energiaválság sajátosságairól is. Témáink:

• Az energiaválság nem az orosz-ukrán háborúval kezdődött
• Az energiaválság okai
• Az energiaválság következményei
• Az energiaválság kezdeti megoldásai
• Az energiaválság megoldásának kísérletei
• Energiaválság Magyarországon

Az energiaválság nem az orosz-ukrán háborúval kezdődött

Az általános vélekedéssel ellentétben az energiaválság nem az orosz-ukrán háború kitörésével kezdődött el, hanem csak a válság kiteljesedése tehető erre az időszakra, azaz olyan szintűvé vált a probléma, hogy már az átlagember is erősen érzi a pénztárcáján a válság hatásait. Ugyanakkor az energiaválság okai sokkal inkább az elmúlt 5-10 évre nyúlnak vissza, és erősen összefüggnek a zöld átmenettel, azaz a nyugat-európai országok azon szándékával, melynek lényege, hogy a fosszilis energiahordozókról áttérjenek a megújuló megoldásokra (szél-, víz-, napenergia nagyobb fokú kihasználása). Az energiaválság alapjait a valóságban a fukusimai atomerőmű-baleset (2011) fektette le, hiszen ezen eseményeket követően a nyugati országok, főként Németország, sorba állíttatta le atomerőműveit, és az utolsó atomerőművek csak a jelenleg tapasztalható súlyos energiaválság miatt kerülhették el a bezárásukat. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a megújuló forrásból előállított energiának sajátossága, hogy nem mindig akkor áll rendelkezésre (felhős az idő, nem fúj a szél stb.), amikor szükség lenne rá, így az energiaellátás biztonsága miatt gázüzemű erőművek pótolják a hiányzó energiát. Ezzel együtt az ESG egy hatalmas divattá vált a befektetők körében, amelynek eredménye, a fenntartható, környezettudatos befektetések felértékelődése, így a bankok nem szívesen/drágán finanszíroznak fosszilis energiahordozókra épülő projekteket, azaz beruházások, fejlesztések maradtak el. Nem segített a helyzeten a koronavírust követő időszak, mivel ebben az időszakban újabb kapacitások épültek le, beruházások maradtak el. Ugyanakkor a nyugati országok és az Egyesült Államok a válság gazdasági hatásainak tompítása érdekében óriási gazdaságélénkítést hajtott végre, melynek eredménye a ma is történelmi mélyponton levő munkanélküliségi ráta, a teljes foglalkoztatottság közeli állapot. Az ilyen gazdasági állapot eléréséhez óriási energiaigényre van szükség, mely hirtelen lépett fel a koronavírust követő kilábalás után. Ehhez még hozzájárult, hogy 2021 nyarán megváltozott az időjárás Nyugat-Európában, így a dán szélerőművek nem voltak képesek annyi áramot termelni, továbbá elkezdődött a politikai huzavona az újonnan megépült Északi Áramlat 2 vezeték átadásával kapcsolatosan. A fentiek eredménye jól látható a holland TTF gáztőzsde grafikonján. Korábban hosszú éveken keresztül nem emelkedett a gáz ára 30 euró fölé (EUR/MWh), majd 2021 júniusában új történelmi csúcsra, 30 dollárra emelkedett a gáz ára.

forrás: https://tradingeconomics.com/commodity/eu-natural-gas

Az energiaválság okai

A fenti grafikonon jól látható, hogy a kontinens energiapiacának átalakulása (fosszilis energia leépülése, zöld energia térnyerése) az áramtermelést még jobban a gáz árához kapcsolta, így a növekvő energiaigény már 2021 nyarán új történelmi csúcsra emelte a gáz árát az európai piacokon. A fenti folyamatokat erősítette, hogy a holland gáztőzsde forgalma alapvetően elenyésző a teljes, Európában felhasznált gáz (hosszú távú szerződések) mennyiségéhez képest, mégis az európai országok hosszú távú szerződései is a holland gáztőzsdén mért árakat követik. Az olyan piacok pedig, ahol a forgalom alacsony, nagyon könnyen manipulálhatók, és természetesen az új csúcsok, az emelkedő trend, a nagy médiafigyelem spekulánsok széles körét vonzza a piacra, melyen a kétségbeesett energiapiaci szereplők is megjelentek, hogy minél előbb határidős ügyletekkel fedezzék az emelkedő árakat.  A fentieken túl pedig az orosz-ukrán háború és annak következményei (szankciós csomagok) tovább emelték a gáz árára vonatkozó várakozásokat, és nemcsak a gáz, hanem az olaj ára is jelentősen drágult (orosz olajra vonatkozó embargó miatt). Az alábbi grafikonon látható, hogy Németországban (Európa-szerte ezt tapasztalhatjuk) a korábbi 30-50 eurós (EUR/MWh) szintről 2022-ben 600 euró fölé drágult az áram ára.

forrás: https://tradingeconomics.com/germany/electricity-price

Az alábbi grafikon jól látható, hogy a koronavírus okozta válságot követően az olaj ára drágulásnak indult. A Nyugat-Európában kitermelt brent típusú (kék) olaj ára 120 dollárig drágult. Ezt az árváltozást követte az orosz ural típusú olaj ára (zöld) is egészen a 2022-es időszakig. Tekintettel arra, hogy Európából kitiltásra került az Oroszországból származó olaj (Magyarország felmentést kapott ez alól), így az ural típusú olaj jelenleg lényegesen olcsóbb mint a brent olaj.

forrás: https://tradingeconomics.com/commodity/brent-crude-oil

Az energiaválság következményei

A gáz, az olaj, az áram árának drágulása gyakorlatilag a teljes gazdaságra kihat, hiszen bármely termék/szolgáltatás előállításához kisebb-nagyobb mértékben energiára van szükség. A vállalkozások a növekvő költségeket beépítik a termékek árába, így Európában jelentős drágulás, magas infláció jelent meg 2022-ben. Az alábbi grafikonon a szeptemberi inflációs adatokat látjuk. Magyarországon 20,1%-os drágulás, Németországban 10,4%, Franciaországban 6,2%, az Egyesült Államokban 8,2%.

Az inflációs nyomást fokozza, hogy nem csak a fenti, kínálati sokkra vezethető vissza az infláció, hanem erőteljesen dominál a keresleti nyomásra kialakuló infláció is. Ez tehát azt jelenti, hogy az elmúlt évek gazdaságélénkítése az Egyesült Államokban, és az Európai Unióban is teljes foglalkoztatottság közeli állapotot, évtizedes mélyponton levő munkanélküliségi rátát eredményezett. A munkanélküliségi ráta és az infláció között azonban negatív a kapcsolat. Ennek oka, hogy a csökkenő munkanélküliség, növekvő foglalkoztatottságot jelent. A növekvő foglalkoztatottság eredménye a béremelkedés, a vállaltok költségeinek növekedése, melyet előbb utóbb a termékek árába is beépítenek, így a növekvő foglalkoztatottságot áremelkedés, infláció követi. Extrém esetekben olyan mértékű gazdasági növekedés is kialakulhat, hogy az ország gazdasága teljes foglalkoztatottság állapotába kerül, ilyen helyzetben a bérek meredeken emelkednek, és ez együtt jár a termékek árának meredek emelkedésével (a növekvő bérköltségek miatt a cégek emelik az áraikat), így egyfajta ár-bér spirál alakul ki. Az alábbi képen jól látható a munkanélküliség és az infláció közötti fordított összefüggés az Egyesült Államokban, azaz magas a munkanélküliség (kék színnel), de az infláció alacsony (piros színnel).

forrás: Fred

Az energiaválság kezdeti megoldásai

A növekvő infláció miatt az Egyesült Államok központi bankja már a 2022-es év elején kamatemelési ciklusba kezdett, és az elmúlt évtizedekhez képest szokatlan gyorsasággal emelte a nulla közeli kamatszintet mára már 4% magasságába. Azzal pedig, hogy a Fed a globális kamatszintet magasra emelte, számos ország fizetőeszköze elkezdett leértékelődni. A fentiekhez hozzátartozik, hogy az Európai Központi Bank késve, lassabb ütemű monetáris szigorítást jelentett be, így a dollár eszközök kamatelőnye növekedett, azaz a dollár erősödött az euróval szemben. Ezzel együtt a globális kamatok emelkedése és a növekvő infláció miatt központi bankok széles köre kényszerült arra, hogy kamatot emeljen. Magyarországon jelenleg a jegybanki alapkamat 13 százalék, de az egynapos betéti tender kamata 18%. A fenti események természetesen nem oldják meg az energiaválság problémáit, de az infláció kezelésének korábban bevett módszerét látjuk alkalmazni. Sajnos azzal is számolni kell, hogy a kínálati okokra visszavezethető infláció nehezen kezelhető a monetáris politika eszközeivel. Erről az alábbi előadásban beszéltünk részletesen.

Az energiaválság megoldásának kísérletei

Az Európai Unió döntéshozói hosszas egyeztetése után végül az októberi EU-csúcson fontos döntéseket hozott az energiaválság megoldásával kapcsolatban. Ennek egyik eleme az önkéntes közös gázbeszerzés lesz, illetve megállapodás született arról, hogy 2023 év elejére kidolgoznak egy új, kiegészítő referenciaértéket, mely pontosabban követi a gázpiaci kondíciókat. További cél, hogy bevezetnek egy árfolyosót, melynek célja, hogy a túlságosan magas gázárakat letörjék. Ezt nem a következő havi lejáratú határidős kontraktusokra (kivédendő azt a problémát, hogy szerződésszegést kövessenek el), hanem a következő napi határidős gázárakra alkalmazzák, bízva abba, hogy ez hatással lesz a havi árakra. Bevezetésre kerül az áramtermelési célú gázársapka is, melynek célja az áram és a gáz ára közötti korreláció szétválasztása. Bejelentették emellett a BarMar vezeték megépítését, melynek segítségével a közép európai országok hozzáférhetnek a spanyolországi LNG terminálokból származó gázhoz. A fentieken túl számos energiatakarékossági intézkedést hoztak, melyek eredménye, hogy csökken a kontinens gázigénye.

Energiaválság Magyarországon

Az energiaválság Magyarországot is súlyosan érinti. Ennek oka, hogy az energiaellátásban (földgáz, kőolaj) nagy fokú az orosz fosszilis energiahordozókra történő ráutaltsága az országnak, ráadásul a rezsicsökkentés programja eddig nem ösztönözte a lakosságot, a vállalkozásokat az energiatakarékosságra (nem, vagy csak nagyon hosszú idő után térülnek meg a beruházások, ha alacsonyak az árak).

A növekvő világpiaci árak azonban jelentősen megnövelték az ország energiaszámláját, mely 2022-ben 3-4 ezer milliárd forintot tehet ki. A drágulás mértéke:

• a földgázzal kapcsolatos kiadások az előző évi 570 milliárd forintról 5059 milliárd forintra,
• a kőolaj az előző évi 1008 milliárd forintról 1479 milliárd forintra,
• az árammal kapcsolatos kiadások pedig 201 milliárd forintról 1556 milliárd forintra drágultak.

Azzal tehát, hogy az állam vállalja a lakossági gázfogyasztás többletének kifizetését, a költségvetésre jelentős teher hárul. A helyzetet tovább fokozza, hogy a lakosság forintban fizeti a gáz- és áramszámlát, de az országnak euróban kell rendeznie a számlát, így a folyó fizetési mérleg hiánya jelentős lett 2022-ben. Ez pedig az jelenti, hogy folyamatosan, havonta 2-3 ezer millió euróra van szüksége az országnak. Az euró vásárlása, a forint eladása pedig jelentősen gyengíti a forintot.

forrás: https://tradingeconomics.com/hungary

A fentiekre részben megoldást jelenthet az MVM és a Gazprom közötti megállapodás a halasztott fizetés lehetőségéről. Illetve októberben az MNB bejelentette, hogy a devizatartalék terhére átvállalja az ország energiaszámlájának fizetését, azaz a következő hónapokban felmerülő 1,2-1,5 milliárd eurós energiamérleg-hiány fedezésére nem kell a piacon eurót vennie a kormánynak, hanem a devizatartalékból kerül kifizetésre.

Az energiaválság vége

Ahogy az alábbi grafikon látható 2023 nyarára az európai gáz ára 20-30 eurós árszintre csökkent vissza. Gyakorlatilag visszakerült abba a sávba, melyben az elmúlt évtizedben mozgott. És bár 2022 őszén energiaipari szakértők, elemzők azon a véleményen voltak, hogy a következő években nem lesz 100 euró alatt a gáz ára, a helyzet másképp alakult. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a válság alapvetően egy ellátási, logisztikai probléma volt, hiszen a Föld mélyén továbbra is ugyanannyi gáz található, a kínálati oldalon nincs változás. Ugyanakkor a gáz iránti kereslet csökkent, a beszerzési források jelentősen bővültek, másrészt pedig az EU több olyan szabályozást is érvénybe léptetett, mely csökkentette a TTF gáztőzsde jelentőségét, az ármanipuláció lehetőségét. Az elsődleges probléma ugyanis a fentieken túl az volt, hogy a holland gáztőzsde határozta meg a legtöbb európai ország szerződéses gázárát, ugyanakkor a holland gáztőzsdén mindössze csak a teljes európai gázforgalom töredéke bonyolódott. Ez pedig lehetőséget teremtett arra, hogy az árakat a spekuláció jelentősen felhajtsa. Természetesen a fentiek nem jelentik azt, hogy a gáz nem drágulhat a jövőben, ahogy az inflációban betölt szerepe sem tűnt el teljesen, hiszen nagyon sok vállalkozás több éves áram- és gázszerződést kötött, rögzített áron. A tavaly tapasztalat áremelkedés tehát hosszú hónapok múlva tűnhet el az inflációból.