Értékpapír-piaci egyenes: Mit jelent? Hogyan értelmezhető?

Az értékpapírpiaci egyenes egy részvény/portfólió várható hozamát írja le a piachoz mért kockázat függvényében. A megértéséhez tisztában kell lennünk a hatékony piacok elméletével és a tőkepiaci árfolyamok modelljével. A hatékony piacok elméletét megalkotó közgazdászoknak köszönhetően széles körben elfogadottá vált az a nézet, hogy a részvények piachoz viszonyított kockázata és a részvényekkel elérhető hozam között szoros összefüggés mutatható ki. A részvények piachoz viszonyított kockázatát az ún. béta mutatóval mérjük, mely bármely részvény esetében kiszámolható, és ha egynél nagyobb szám, akkor a részvény a piacnál kockázatosabb. Egynél kisebb szám esetében pedig a részvény kevésbé kockázatos. Az alábbi példánkban a Tesla Inc. béta tényezőjét kérdezzük le. Az adatot az árfolyam grafikon alatti táblázatban találod, lásd alábbi képen.

A fentiek után már csak az a kérdés, hogy mit jelent az 1.16. Nézzük ezt is meg részletesen:

• Ha egy befektetési eszköznek, részvénynek a béta tényezője 1, akkor a kockázata pontosan megegyezik a piaci kockázattal.
• Ha 1-nél nagyobb a béta tényező, akkor a vizsgált részvény volatilisebb a piacnál, nagyobb a kockázata. Például 1,16-os béta érték esetén a vizsgált részvény 16 százalékkal volatilisebb, kockázatosabb a piacnál.
• Ha 1-nél kisebb a béta tényező, akkor a vizsgált részvény, instrumentum a piacnál kevésbé volatilis, kisebb a kockázata, kisebb az árfolyam kilengése.

• 0 béta tényező esetén a részvény, instrumentum nincs korrelációban a piaccal.
• Negatív béta mutató pedig azt jelenti, hogy az instrumentum a piaccal ellentétesen mozog.

A hatékony piacok elméletének eredeti változata tehát abból indul ki, hogy a részvényekkel elérhető hozam kizárólag a kockázat növekedésével fokozható, azaz nincsenek olyan módszerek, melyek abnormális hozamot, többlethozamot hoznak. Eredeti formájában tehát a hatékony piacok elméletét a CAPM modell segítségével érthetjük meg, azaz bármely részvény, portfólió árfolyama leírható az alábbiakkal:

ER_i​=R_f​+β_i​(ER_m​−R_f​)

ahol:

ER_i​= a befektetés/részvény várható hozama

R_f​= kockázatmentes kamat

β_i​= a befektetés, részvény béta tényezője

(ER_m​−R_f​)= a részvénypiac kockázati prémiuma, azaz részvénypiac hozama – kockázatmentes hozam.

A CAPM alapján tehát azt látjuk, hogy egy részvény/portfólió hozama a kockázatmentes hozam és a részvénypiaci kockázati prémiumának összegéből adódik össze, ahol a részvénypiac kockázati prémiumát a bétával korrigáljuk. Kockázatos részvények esetében így magasabb jövőbeni hozamra számíthatunk. A fentiekben részletezett összefüggést nagyon jól szemlélteti az értékpapír-piaci egyenes, melyet az alábbi képen láthatsz. Az x tengelyen a béta látható, mely a részvény piachoz mért kockázatát mutatja, az y tengelyen a várható hozamot olvashatjuk le. Jól visszaköszön a fenti összefüggés, azaz ahogy növekszik a részvény bétája, úgy növekszik a várható hozam. A tőzsdeindexszel elérhető hozamot az 1-es béta és az R_m pontok alapján olvashatjuk le. A kockázatmentes hozam (R_f) nulla béta magasságában olvasható le.

forrás: dr. Bartha Dénes: Modern vállalati pénzügyek

Ugyanakkor, ha a valóságban megvizsgáljuk egyes részvények, portfóliók hozamát, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy lesznek olyan részvények, melyek hozama távol esik az értékpapír-piaci egyenestől. Ahogy az alábbi képen is láthatjuk B részvény kockázatosabb a piacnál, de a hozama nem nagyobb a tőzsdeindexnél.

forrás: dr. Bartha Dénes: Modern vállalati pénzügyek

A fenti problémának összetett oka van. Egyrészt a CAPM csak egy modell, azaz nem alkalmas arra, hogy tökéletesen mutassa a valóságot. Másrészt a CAPM eredeti változata hiányos, és későbbi kutatások rámutattak arra, hogy további összefüggések is hatással vannak a részvények várható hozamára, azaz nem lehetséges csak a kockázatmentes hozam, a részvénypiac kockázati prémiuma és a béta alapján megjósolni egy részvény jövőbeni hozamát.