Elbocsátás, leépítés után mi lesz a részvény árával?

Tőzsdei társaságok időről időre elbocsátásokat, leépítéseket jelentenek be. Ezeket a híreket általában a teljes gazdaságra nézve negatívan mutatják be a gazdasági médiában, ennek ellenére az az általános nézet a befektetők körében, hogy az elbocsátások bejelentése után emelkedik a részvények árfolyama. Tekintettel arra, hogy az elmúlt hónapokban számos nagyobb társaság elbocsátásokat jelentett be, így a témával összefüggésben most átnézzük az átfogóbb, több száz elbocsátás esetét megvizsgáló tanulmányokat. Témáink:

• Az elbocsátások és a denominator blindness
• Hogyan reagál a részvény piaca az elbocsátásokra?
• Hosszú távon pozitív az elbocsátás hatása

Az elbocsátások és a denominator blindness

Az elmúlt időszakban számos tőzsdei társaság jelentette be, hogy elbocsátásokba kezd. A hazai gazdasági média a bulvárhírek színvonalán számolt be ezekről az eseményekről, így megtudhattuk, hogy:

• Brutális leépítés jön a Google anyavállalatánál
• Ma kezdődnek a leépítések a Metánál, Zuckerberg összetört
• Még több elbocsátás jön jövőre az Amazonnál
• A Microsoft sem ússza meg - Még több dolgozó kerül az utcára a techszektorban

A fenti hírek azonban, azon túl, hogy megismerjük a denominator blindness problémáját, nem sok hasznos információt tartalmaznak. Ugyanakkor a denominator blindness (nevező-vakság) problémája pont abból áll, hogy számunkra nagynak tűnő számokból téves következtetést vonunk le, mert nem tudjuk az egészhez viszonyítani. Esetünkben a bejelentett néhány tízezer fős leépítés a technológiai szektorban jelentősnek tűnhet, de ha ehhez hozzátesszük, hogy az Egyesült Államok teljes foglalkoztatottságának mindössze csak a 2 százalékát teszi ki az összes munkahely a technológiai szektorban. Ugyanígy ha figyelembe vesszük, hogy egy egészséges gazdasági környezetbe is havonta átlagosan 1 millió ember veszíti el a munkáját (lásd initial claims grafikon) az Egyesült Államokban, akkor belátható, hogy néhány tízezer munkahelynek nincs jelentősége.

A fentiek után már csak érdekességképpen másoltam be, hogy 2020 óta a google anyavállalatának (Alphabet) alkalmazotti létszáma 55 ezer fővel bővült, így a bejelentett 12 ezer fős (lásd első hírt fentebb linkelve) leépítés jelentéktelennek tűnik.

forrás:https://www.macrotrends.net

Ugyanakkor, ha a gazdasági egészére nem is gyakorolnak jelentős hatást ezek a leépítések, a részvény piacán heves árfolyam-reakciókat tapasztalhatunk.

Hogyan reagál a részvény piaca az elbocsátásokra?

Befektetők körében az az általános vélemény az elbocsátásokkal kapcsolatban, hogy az esemény bejelentését követően a részvény árfolyama emelkedik. Ez elsőre nem tűnik logikusnak, hiszen az elbocsátás alapvetően egy negatív hír, de a részvénypiaci befektetők már a jövőbe tekintenek és az elbocsátások mögött a csökkenő bérköltségeket, a növekvő nyereséget látják, így ehhez igazodik a reakciójuk. Ezen megfigyelésekhez tegyük hozzá, hogy a téma a pénzügyi közgazdászok körében is népszerű, és számos vizsgálatot találunk az elbocsátások és a részvénypiaci hatások összefüggésében. Nézzük ezeket sorban.

Worrell, Davidson, Sharma (1991):

• 197 eset vizsgáltak meg, szignifikáns negatív árfolyam-reakciót mutattak ki a bejelentéstől számított 11 napon keresztül.
• A pénzügyileg gyengébb cégek esetén gyakoribb és nagyobb negatív reakció volt megfigyelhető.

Caves és Krepps (1993):

• 513 eset vizsgálata 1987-1991 között
• Szignifikáns negatív árreakció 3 napon keresztül a bejelentést követően.

Iqbal és Shetty (1995):

• 187 esetet megvizsgálva szignifikáns negatív reakciót mértek a bejelentéstől számított 2 napon keresztül.
• Pénzügyileg gyenge cégek esetében gyakoribb a pozitív reakció.

Ursel és Armstrong-Stasse (2004):

• 137 esetet tekintettek át.
• Negatív abnormális hozam az elbocsátások bejelentését követő 2 napos időszakban.
• Negatív általános piaci reakció.
• Az első leépítésre nagyobb a negatív reakció.

Malatesta és Thompson (2004):

• Általánosságban véve negatív árhatásokat, reakciókat mutattak ki.
• Az árfolyam-reakciókat két tényező határozza meg:
  • Első a bejelentés gazdasági hatása
  • Második, hogy milyen mértékben számítottak a befektetők a hírre, és mennyire épült be előzetesen az árba

A néhány évvel ezelőtt készült vizsgálat  pedig már 604 vállalati elbocsátás bejelentését dolgozta fel. Általánosságban ebben a tanulmányban is negatív reakciókat mutattak ki. Ez az alábbi táblázat „Mean Prediciton Error” oszlopában látható, ahol a Day 0 (elbocsátás bejelentése) alatti sorokban negatív számot olvashatunk le. Érdemes még az utolsó oszlopot is megvizsgálni, melyben azt látjuk, hogy a bejelentések mekkora részében alakult ki negatív hozam a vizsgált időszakon. Így például a day 0 sorból kiderül, hogy az elbocsátások bejelentésekor az összes eseten negatív a hozam, negatív a piaci reakció, de csak az összes eset 54,2 százalékában tapasztalunk negatív hatást, a fennmaradó 45,8 százalékban pozitív reakciókat tapasztalhattunk.

Bár előzetesen nem tudjuk pontosan megmondani, hogy negatív vagy pozitív részvénypiac reakciókat várhatunk, de ha negatív árreakciót tapasztalunk, akkor:

• Minél nagyobb az elbocsátás mértéke, annál nagyobb a negatív hatás.
• Minél kisebb a társaság, annál nagyobb a negatív hatás.

Pozitív árreakciók esetében az alábbiakat figyelték meg:

• Minél nagyobb az elbocsátás mértéke, annál nagyobb a pozitív hatás.
• Minél kisebb a társaság mérete, annál nagyobb a pozitív hatás.

Az alábbi grafikon x tengelyén a leépítés nagysága (a teljes dolgozói létszám arányában mérve) követhető, az y tengelyen az árhatás. Pozitív és negatív árhatás esetén a leépítés nagyságával arányosan változik a piaci reakció mértéke.

A következő grafikonon pedig a társaság mérete (piaci kapitalizációban mérve) és a piaci reakciók közötti negatív kapcsolat figyelhető meg, azaz minél nagyobb a társaság, annál kisebb a piaci reakció.

Hosszú távon pozitív az elbocsátás hatása

A fentiekben az elbocsátások utáni néhány napos piaci reakciót figyelhettük meg. Ugyanakkor az elbocsátásoknak hosszabb távú hatásai is lehetnek. Ez derül ki egy 2020-ban publikált, 14.951 elbocsátást feldolgozó kutatásból. Az alábbi táblázatban az elbocsátások rövid távú hatásai követhetők az elbocsátást bejelentését követő 60 napos időszakban. Az összes adat negyedekre van bontva és abnormális hozamot (a tőzsdeindexhez képesti eltérést mutatja) látunk. Az egyes negyedek az elbocsátás mértéke alapján lettek szétbontva, azaz a negyedik negyedben (jobb alsó grafikon) a legnagyobb mértékű elbocsátásokat bejelentő cégeket látjuk. Ebből az derül ki, hogy a nagymértékű elbocsátások után pozitív reakciók alakulnak ki, csökken a korábban kialakult abnormális hozam (alulteljesítés a tőzsdeindexhez képest).

forrás: The Market Loves a Layoff

A következő grafikonon ugyanilyen felbontásban már a hosszú távú hatásokat látjuk, az x tengelyen napok helyett hónapok vannak. Itt gyakorlatilag függetlenül az elbocsátás mértékétől pozitív abnormális hozamokat látunk, azaz a tőzsdeindexhez képeset felülteljesítenek a cégek az elbocsátások utáni 36 hónapban.

forrás: The Market Loves a Layoff

Összességében tehát azt láthatjuk, hogy az esetek nagyobb részében negatív árhatásokkal jár az elbocsátások bejelentése rövid távon, de számos esetben pozitívan reagál a hírre a piac. A fentiekből az is kiderül, hogy az elbocsátás mértéke pozitívan, a társaság mérete negatív hat a piaci reakciókra, azaz nagymértékű elbocsátás és/vagy kisebb társasági méret esetén heves piaci reakciókra számíthatunk. Vegyük azonban figyelembe, hogy a rövid távú vizsgálatokat mindössze néhány száz cég bevonásával készítették el. Az átfogóbb, több ezer elbocsátást feldolgozó vizsgálat nincs összhangban az előzőekkel. Itt a rövid távú hatások sem negatívak (tőzsdeindexhez mérve). A hosszú távú vizsgálatok pedig egyértelműen azt mutatják, hogy az elbocsátások az esetek többségében a racionalizálás, alkalmazkodás jegyében történik, így a társaságra gyakorolt hatásai pozitívak.