Hogyan működik a donchian csatorna indikátor?
A Donchian Channel név alatt elérhető indikátor egy megadott időintervallum legmagasabb és a legmélyebb értékeit jeleníti meg. Gyakorlatilag a csúcsokat, völgyeket foglalja egy csatornába az indikátor. Az indikátor egyébként az ismert turtle stratégia egyik eleme.
Az alábbi képen a beállítás 20, így az utolsó 20 óra (órás képen használom) legmagasabb és a legmélyebb pontjához húzza a vonalat. A használata egyszerű:
- Longban az alsó vonalhoz, illetve az alá
- Shortban a felső vonalhoz igazítjuk (illetve fölé) a stopot, és ha a vonal mozdul, akkor mozgatjuk a stopot.
A stop elhelyezésének az az elvi értelme, hogyha adott számú gyertya (adott időszak) legmagasabb pontját felfele elhagyja az árfolyam, akkor már nem szeretnénk shortban, illetve ha a legalacsonyabb pontját lefele elhagyja az árfolyam, akkor nem szeretnénk longban lenni. Az indikátor jól használható, egyszerűen kezelhető stopelhelyezési módot ad. A legtöbb indikátoros stoppal ellentétben, nem biztos, hogy gyertyánként ad jelzés a mozgatásra, van amikor (oldalazásban) csak ritkán adja a jelzést. Itt is érdemes szem előtt tartani, hogy bár nagyon csábítónak néz ki az indikátor, önmagában ne alkalmazzuk kereskedésre. Más indikátorral, vagy több idősíkon való együttes vizsgálattal már van benne fantázia.
Donchian channel, árcsatornák vizsgálatai
Három kiváló közgazdász, William Brock, Josef Lakonishok, Blake LeBaron még 1991-ben 100 évre visszamenőleg megvizsgálta a technikai elemzés népszerű eszközeit a Dow Jones tőzsdeindexen. Módszerük standardizált volt, így a következő évtizedekben számos más kutató is elvégezte más tőzsdéken ezeket a visszateszteléseket, így a módszerekkel kapcsolatban átfogó eredmények születtek. Brock, Lakonishok, LeBaron a mozgóátlagokat és az árcsatornák kereskedését tesztelte vissza. A mozgóátlagok kereskedésére most nem térek ki, ugyanis feldolgoztuk több tucat korábbi kutatás (köztük Brock, Lakonishok, LeBaron) eredményeit.
Az árcsatornákat a fenti közgazdászok az 50, 150 és 200 napos csúcs és mélypont alapján határozták meg, azaz megnézték, hogy az elmúlt 50 kereskedési napban mekkora volt a minimum és maximum ár, és ez lett az árcsatorna alsó támasza és felső ellenállása. Ezt követően pedig vételi pozíciót nyitottak, ha az árcsatornából felfelé lépett ki az árjegyzés, és ugyanígy eladási pozíciót nyitottak, ha az árcsatornából lefelé lépett ki az árfolyam. Az 50, 150, 200 napos árcsatorna felrajzolására a donchian channel indikátort használják a kereskedők. Az alábbi képen a tradingview árfolyamelemző alatt mutatom be az 50 periódusidejű donchian channel indikátort, illetve jelöltem egy eladási és vételi jelzést is.
A fenti kutatásban vizsgálták azt az esetet is, amikor nem azonnal a támasz, ellenállás áttörésének pillanatában lépünk be, hanem 1% ráhagyással, azaz kitörésnél 1 százalékkal magasabb, letörésnél 1%-kal alacsonyabb áron. Eladási jelzést és stop-szintet nem határoztak meg a visszatesztelésben, azt fix időponthoz kötötték, azaz 10 napos tartás után zárták az ügyletet. Ebből is látható, hogy alapvetően nem egy kereskedési stratégia visszatesztelése volt a cél, hanem annak kimutatása, hogy a támaszok, ellenállások valóban kitüntetett pontos a részvények grafikonján, és van-e lehetőség arra, hogy többlethozamhoz jussanak a tőzsdei kereskedők a vizsgálatukkal. Az eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze.
Forrás: Simple Technical Trading Rules and the Stochastic Properties of Stock Returns
Magyarázat a táblázathoz:
- Test oszlopban látjuk a különböző módszereket. Az 1,50,0 jelölés arra utal, hogy az 50 napos csúcs és mélypont törését vizsgálták, az 1,50,0.01 pedig az 50 napos támasz-ellenállás törése, de 1%-kal késleltetett belépéssel kombinálva.
- N (buy) és N(sell) azt jelöli, hogy hány esetet vizsgáltak meg.
- Buy és Sell oszlopokban az átlaghozama látható a vételi illetve eladási ügyleteknek. A 0,005 például 0,5%-os átlaghozamot jelent, melyet úgy kapunk, hogy az összes vételi esetben (10 napos tartással) az elért hozamot elosztjuk az összes esettel (722).
- Buy > 0 és Sell > 0 oszlopok a találati arányt mutatják, azaz a vételi/eladási ügyletek mekkora hányada lett pozitív hozamú. A 0,5803 azt jelenti, hogy az összes vételi ügylet 58 százalékán pozitív hozam képződött, 42 százalékában negatív. Tehát annak ellenére, hogy az átlaghozam pozitív lett (0,5%) vannak vesztes ügyletek is.
- Buy-sell pedig a kinyerhető többlethozam, ha minden ügyletet kötünk.
Összevetve az adott időszakban a tőzsdeindexszel elérhető átlagos 10 napos hozammal (0,17%) azt láthatjuk, hogy a kimutatott hozam lényegesen több, azaz a módszerek alkalmazása többlethozamot eredményezett. Fontos látni azt is, hogy kereskedési költségeket, az adó hatását nem vizsgálták a fentiekben.
További vizsgálatokról itt beszéltünk:
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.
