Ugrás a tartalomra

BUX index kereskedése, összetétele, vizsgálatok

Szerző | Hírlevél | Facebook
Kategória
Részvény, kereskedés
Befektetés, pénzügyek

Bejegyzésünkben a BUX index kereskedéséhez gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat. A BUX index jelentése, fogalma, a BUX kosár összetételének megbeszélése mellett kitérünk azokra a vizsgálatokra is, melyek a BUX index jövőbeni hozamával, a BUX indexen alkalmazott kereskedési stratégiákkal kapcsolatosak. Témáink:

  • BUX index jelentése, összetétele
  • BUX index részvényeinek grafikonja
  • Mozgóátlag-stratégiák a BUX-indexen
  • A hírek, fontos piaci események mozgatják a BUX indexet?
  • Van értelme követni a befektetői hangulatot?
  • A pénzmennyiség változása és a BUX index alalkulása
  • Mi jön a történelmi csúcs után?

BUX index jelentése, összetétele

A BUX a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A magyar tőzsdei folyamatok legfontosabb mutatószáma a BUX ndex, amely a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvény szekciójában szereplő legnagyobb tőkeértékű és forgalmú részvények árának változását mutatja meg a piaci szereplők számára. Mivel a BUX index a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, ezért ennek mutatóját a legnagyobb forgalmú részvények utolsó kötési árából és a szóban forgó cég nagyságból súlyozással kiszámolt árából lehet kiszámolni. A BUX index árfolyam és összetétele a BÉT (a Budapesti Értéktőzsde) honlapján könnyen elérhető, ám értékeik 5 másodpercenként kerülnek kiszámításra az aktuális piaci áraknak megfelelően. A BUX index kosarában jelenleg 17 társaság részvényei találhatók meg. Ezek közül a 4 legnagyobb kapitalizációval rendelkező ún. bluechip részvények teszik ki a BUX index kosarának 90%-át. A BUX index meghatározó négy vállalata az alábbi:

  • OTP BANK, BUX index kosárban a súlya: 38,3%
  • Richter Gedeon, BUX index kosárban a súlya:  19,4%
  • Magyar Telekom, BUX index kosárban a súlya:  7%
  • MOL, BUX index kosárban a súlya:  28,2%

Látható tehát, hogy a BUX index árfolyam mozgása nagyrészt a négy nagypapír árfolyamának elmozdulását reprezentálja. A fentiek felismerése azért fontos, mert ha a BUX index-szel tervezzük a kereskedést, akkor gyakorlatilag a fenti négy társaság részvényeinek árfolyam mozgása határozza meg a BUX index árfolyam mozogását. A fenti négy BÉT bluechip részvény tovább szűkíthető, ha az MTelekom-ot kivesszük a felsorolásból, akkor az OTP, MOL, Richter adja a BUX index értékének 86%-át.  A BUX index változó számú indextaggal rendelkezik, évente két alkalommal kerül felülvizsgálatra a BUX index kosarának összetétele, így az alábbi listában szereplő vállalatok már akár ki is kerülhettek a BUX index kosarából. A pontos, aktuális BUX index kosárösszetétel itt található. A bejegyzés írásakor a BUX index további (fenti négy bluechipen kívüli) komponensei az alábbiak:

  • 4iG​
  • ALTEO​
  • ANY Biztonsági Nyomda​
  • Appeninn​
  • AutoWallis​
  • CIG Pannónia​
  • Delta Technologies​
  • Graphisoft Park SE​
  • Masterplast​
  • OPUS GLOBAL​

A fenti társaságok részvényeinek árfolyama a BUX index kevesebb mind 10%-át adják összesen, így a BUX index árfolyamának elmozdulására ezek a társaságok nagyon kis hatást gyakorolnak. Egyetlen esetben számíthatunk nagyobb árfolyamra gyakorolt hatásra, ha a fenti kis részvények árfolyamában hirtelen, jelentős árfolyam elmozdulás következik be.  Ennek azonban nagyon kis esélye van, így alapvetően a BUX index kereskedését a 3-4 bluechip részvény mozgása határozza meg.

BUX index részvényeinek grafikonja

Ahogy fentebb már utaltam rá a BUX index kereskedése során célszerű az index kosarában szereplő részvényeket is figyelnünk. Mivel a 3-4 nagy BÉT bluechip (OTP, MOL, Richter, Mtelekom) részvény figyelése elegendő, ezért jelentős időráfordítást nem fog igényelni ez a művelet. Az alábbi hivatkozásokon a BUX index részvényeinek árfolyama érhető el: BÉT bluechip részvények árfolyama:

További BÉT részvények árfolyamai:

A fentiek során megbeszéltük a BUX index kosarával, összetételével kapcsolatos tudnivalókat, illetve a brókercég független árfolyam elemző programokat is érintettük. A továbbiakban a BUX index kereskedésével fogunk foglalkozni. Áttekintjük, hogy milyen termékek segítségével tudunk a BUX index árfolyam változására spekulálni, ugyanis önmagával a BUX index-el nem lehetséges a kereskedés, hanem a BUX indexből származtatott termékekkel tudunk kereskedni.

Útmutató a bizonyítékon alapuló befektetéshez

Feliratkozás után elküldjük „A bizonyítékon alapuló befektetés alapjai” című útmutatónkat, amely empirikus kutatások alapján mutatja be, mi működik (és mi nem) a részvénypiacon hosszú távon.

Emellett értesítést kapsz az új, adatokra és tudományos vizsgálatokra épülő elemzéseinkről.


Mozgóátlag-stratégiák a BUX-indexen 

Ahogy a mozgóátlag-stratégiákra fókuszáló kutatásokból (lásd itt) kiderül, a mozgóátlagok előnyeit számos korábbi nemzetközi piacokra fókuszáló vizsgálat megerősíti. Ugyanakkor a hazai részvénypiac kimaradt ezekből a vizsgálatokból, melynek oka nemcsak abban keresendő, hogy egy kis tőkepiacról van szó, hanem azzal a problémával is szembesülünk, hogy nincs elegendő adat a megbízható visszateszteléshez (a BÉT fiatal tőzsde). A fenti rést kitöltendő végeztem el a Budapesti Értéktőzsde részvényindexén, a BUX indexen a mozgóátlag-alapú stratégiák átfogó visszatesztelését 1998-2022 közötti időszakon. A mozgóátlag stratégiák közül a keresztezési jelzésekre fókuszáltam, azaz ha a rövid mozgóátlag (szaggatott) felfelé keresztezi a hosszú periódusú mozgóátlagot (folytonos), akkor vételi-, ellenkező esetben short-ügyletet nyitunk (lásd az alábbi ábra +1 és -1 kimeneteleit).

Forrás: Nagy (2024)

A vizsgálat során az egyszerű mozgóátlag-jelzések 4 619 változatának (összesen 554 935 db ügylet) eredménye került kiszámításra. A rövid mozgóátlagok 1–-20 napos, a hosszú mozgóátlagok 20–250 napos paraméterekkel teszteltem mintán belül (2018-2017 között), majd a legjobb modellváltozatok eredményeit mintán kívül is megvizsgáltam (2018-2022 között). Az alábbi grafikon összegzi a 4619 változat évesített hozamát (CAGR) mintán belül. A grafikonon a sárga színekkel jelölt pontok a magas, a kék színekkel jelölt pontok az alacsony, negatív hozamot (CAGR) jelölik. A színátmenetekhez tartozó hozamok értelmezésében az ábra feletti színskála nyújthat segítséget.

Forrás: Nagy (2024)

A fenti grafikonon jól látható, hogy az eredményes változatok két jól elkülöníthető terület körül csoportosulnak. Az első terület a 25–35 napos hosszú és 5–11 rövid mozgóátlagok keresztezési jelzéseinek tartományában található. A második, jól elkülöníthető terület a 90–110 hosszú és 7–20 rövid mozgóátlagok keresztezési jelzéséhez köthető. Ezeken a területeken egyébként számos olyan modellváltozat található, melyekkel felülteljesíthettük a BUX index időszaki teljesítményét (1998-2017 között a BUX index CAGR hozama 8,2% volt, 68,6 százalékos maximális visszaesés és 0,12 MAR ráta mellett).

A fenti két területből kiválasztva a két legjobb modellváltozatot (egységnyi kockázatra vetített hozam, azaz MAR alapján) tovább vizsgáljuk. A grafikonon látható, hogy a 31-5 (31 napos és 5 napos mozgóátlag) a mintán belül felülteljesít (200 kötésig tart a mintán belüli időszak), majd a mintán kívüli időszakon 200-267 között eltűnik a felülteljesítés, ráadásul a kereskedési költségeket figyelembe véve (nyitáskor és záráskor +0,3%) jelentős az eredménycsökkenés.

Forrás: Nagy (2024)

A másik modellváltozat (110-7) esetében a felülteljesítés kitart mintán kívül is, és mivel itt kisebb az ügyletkötés gyakoriság, így a költségek hatása nem érezhető annyira. Bár mindkét változattal felülteljesíthető kismértékben a BUX index teljes időszakon mért hozama, de az első változat rendkívül módon érzékeny a költségekre, a második esetében pedig alacsony az ügyletkötésszám.

Forrás: Nagy (2024)

Az alacsony esetszám problémája kezelhető egy módosított monte carlo szimulációval (Aronson 2006 alapján). A módszer nullhipotézise azt állítja, hogy a tesztelt szabály hozamai olyan populációból származnak, amelyet egy olyan szabály generál, amelynek nincs prediktív ereje. Ha a tesztelt szabály véletlenszerű kimeneteket generál, akkor a hozamok is véletlenszerűek kell, hogy legyenek. A szimuláció során 10 ezer véletlenszerű mintavétellel biztosítottam, hogy a jelzések és a piaci változások véletlenszerű párokat alkossanak, így a szabály esetleges előrejelző képességét eltüntettem. A sokszori ismétlés biztosítja, hogy egy olyan mintaeloszlást kapjunk, amely a véletlenszerű szabályok eredményeit mutatja (lásd alábbi ábra). Ez az eloszlás azt mutatja meg, hogyan néznének ki a hozamok, ha a szabály nem rendelkezne előrejelző képességgel. Ha a vizsgált változat hozama a szimulált eloszlás legjobban teljesítő része közé tartozik (piros függőleges vonal), akkor valószínű, hogy a szabály nem véletlenszerűen generálta a hozamokat. A 110-7 változathoz tartozó vizsgálat p-értéke 0,013, és a nullhipotézis csak 0,01 alatti p-értéknél utasítható el. Tehát nem zárható ki egyértelműen a véletlen hatása.

Forrás: Nagy (2024)

Vélhetően tehát a mozgóátlagoknak van előrejelző ereje a BUX indexen, de ez magas megbízhatósággal nem jelenthető ki. Mindenesetre látható, hogy a 25–35 napos hosszú és 5–11 rövid mozgóátlagok keresztezési jelzéseinek és a 90–110 hosszú és 7–20 rövid mozgóátlagok keresztezési jelzéseinek tartományában számos felülteljesítő modellváltozat létezik. A jövőre nézve azonban nem tudjuk megmondani, hogy a következő időszakon épp melyik modellváltozat fog felülteljesítő eredményt hozni, így a mechanikus stratégiák helyett inkább a diszkrecionális stratégiákban kiegészítő jelzésként hasznosíthatók a mozgóátlag-jelzések.

A hírek, fontos piaci események mozgatják a BUX indexet? 

Befektetők körében gyakran felmerülő kérdés, hogy a hírek követésével lehetséges-e többletinformációhoz jutni. A kérdés nemcsak a befektetőket foglalkoztatja, hanem az akadémikus kutatásokban is megoszlanak erről a vélemények. A hatékony piacok elméletét követő közgazdászok (például Eugene Fama) szerint a híreket a piaci események után “gyártják” le, így követésükkel nem lehet többletinformációhoz jutni. Ugyanakkor vannak arra vonatkozó vizsgálatok is, hogy a hírek nem azonnal épülnek be, így hasznosítható információt is tartalmazhatnak. A témával kapcsolatos tanulmányokat itt tekintettük át, és a folytatásban arra teszünk kísérletet, hogy a hazai gazdasági eseményekről megjelenő hírek BUX indexre gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. A vizsgálatot 2015-2025 közötti időszakon végzem el, melyből a 2015-2022 közötti időszakon keressük az összefüggéseket (in sample), majd a 2023-2025 közötti időszakon mintán kívüli teszteket is végzünk (erről később számolok be).

A fenti időszakon összesen 972.337 db a hazai gazdasággal kapcsolatos hír jelent meg. Ezen hírek alapján, természetes nyelvfeldolgozással állapítottam meg a hírhez kapcsolódó hangulatot, és az így kapott napi hangulatindikátort végül heti hangulatindikátorrá alakítottam át. Ezzel együtt a BUX index esetében is heti hozamváltozást vizsgálunk. Az átalakítás oka, hogy a napi időszakon nagy a zaj, így könnyen rejtve maradnak a fontos összefüggések, de ha a heti adatokon találunk hasznosítható összefüggést, akkor a vizsgálat kiterjeszthető lesz napi időszakra. Az alábbi grafikonon a BUX index árfolyama, alatta a BUX index heti hozama követhető nyomon.

forrás: saját szerkesztés

Az alábbi képen a fenti hírekből természetes nyelvfeldolgozás módszerével megállapított hangulat (sent) látható, az alsó képen a hangulatsokkokat reprezentáló s_sent index, mely a hangulatátlagtól történő kilengéseket szemlélteti. A fenti változókon kívül még a sent index heti változását is megvizsgáltam, mely d_sent néven került a változók közé.

forrás: saját szerkesztés

A sent és a BUX heti hozamán elvégzett keresztkorrelációs elemzés arra utal, hogy a hozamváltozás megelőzi a hírek hangulatváltozását, azaz a magasabb részvénypiaci hozamok utáni hetekben a hangulatindikátor értéke magasabb, alacsonyabb részvénypiaci hozamok után alacsonyabb. A látott kép akkor is megfigyelhető, ha a sokkhatást (s_sent) vagy a hangulatváltozást (d_sent) vizsgáljuk, azaz magasabb részvénypiaci hozam után növekvő, javuló hangulat figyelhető meg.

forrás: saját szerkesztés

Az alacsony korrelációs együtthatókból arra következtethetünk, hogy a két változó közötti kapcsolat nem lineáris, ezért a legnagyobb (felső kvartilis) és legkisebb részvénypiaci hozamokra (alsókvartilis) önálló vizsgálatokat végeztem el, logisztikus regressziót használva. Az alábbi eredmények arról árulkodnak, hogy a negatív részvénypiaci hozamok (heti hozam kisebb, mint -1,22) statisztikailag szignifikánsan csökkentik annak a valószínűségét, hogy optimista hangulatú hírek jelenjenek meg 5 héttel később.

És ugyanígy kimutatható az is, hogyha magas részvénypiaci hozamok alakulnak ki (felső kvartilis, ahol a heti hozam nagyobb, mint 1,88%), akkor növekszik a valószínűsége annak, hogy a hírekből pozitív hangulatot olvasunk ki.

Összegezve a fentieket. Az elsődleges, heti adatokon végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a részvénypiaci előrébb jár, időben beárazza az eseményeket és a médiában megjelenő cikkek hangulata ezt követően változik a részvénypiaci hozamok által mutatott irány szerint.

Van értelme követni a befektetői hangulatot?

Az alábbiakban a BUX indexen vizsgálok meg 6 befektetői hangulatindikátort 1998-2024 közötti időszakon, összesen 43.200 modellváltozatot (726.426 ügyletkötés) vizsgálva, és arra a kérdésre keressem a választ, hogy a befektetői hangulat hordoz-e többletinformációt a befektetők számára. A vizsgálatba bevont hangulatindikátorok az alábbiak voltak:

  • A hazai business confidence index (BCI) az OECD adatbázisából (jelölése: BCI-hun).
  • Az OECD országokra kimutatott (jelölése: BCI-OECD) a vállalkozók körében végzett üzleti hangulatfelmérés.
  • Az OECD adatbázisából a hazai fogyasztói bizalom (CCI-hun),
  • és ugyanezen adatbázisból az OECD országokon mért fogyasztói bizalom (CCI-OECD).
  • A részvénypiaci hangulat közvetlen mérését szolgáló indikátor, a VIX
  • illetve az Equity Market Volatility (EMV) indikátor.

A kereskedési stratégiákhoz három különböző jelgenerálási módszert alkalmaztam. Az első esetben az elmúlt 12 hónap maximális és minimális indikátorértéke határozza meg (továbbiakban min-max) az optimista és pesszimista befektetői hangulat határát, lásd alábbi képen. A példában a CCI-hun indikátor látható (kék színnel). Az elmúlt 12 hónap minimuma sárga, és az elmúlt 12 hónap maximuma szürke színnel van jelölve. Az alsó képen a generált jelzések figyelhetők meg, ahol „1” az optimista, „-1” a pesszimista, „0” jelöli a semleges jelzés.

forrás: saját szerkesztés

A második módszer (percentilis néven) esetében az előző 36 hónap indikátoradatait felhasználva különítjük el az alsó és a felső decilist, lásd alábbi képen.

forrás: saját szerkesztés

Végül pedig a harmadik módszer a standardizált értéken alapul (jelölése: st-dev). Ennél az indikátor 12 havi mozgóátlagának egyszeres szórását meghaladó esetekhez kötjük az optimista és pesszimista jelzéseket, lásd alábbi grafikont.

forrás: saját szerkesztés

Vélhetően az olvasó is érzékeli, hogy a fenti jelzések módszertanilag hasonlók, azon alapulnak, hogy a közelmúltban ritkán előforduló indikátorértékeket elkülönítsük, és ezekhez kössük az optimista, pesszimista jelzéseket. A Cramer-féle V teszt arról árulkodik, hogy a hat befektetői indikátoron pozitív kapcsolat van a különböző módon generált jelzések között. Eszerint a historikus jelgenerálási módszer gyenge pozitív (0,14-0,37, p < 0,01) kapcsolatot mutat a minmax, percentilis, st-dev jelgenerálásokkal. A minmax és percentilis között közepes (0,45-0,54, p<0,001), a minmax és st-dev között erős kapcsolat (0,67-0,76, p< 0,01) mutatható ki. A fentiek arra utalnak, hogy a különböző módszerekkel generált jelek hasonló időponthoz köthetők

A fentiekben definiált optimista (1-es jelzés a grafikonokon) és pesszimista (-1-es jelzés) jelzésekhez négy eseményt tudunk hozzárendelni: vételi (long) ügylet nyitása, vételi ügylet zárása, illetve eladási (short) ügylet nyitása, zárása. A hangulatindikátor három állapotot (1, 0, -1) vehet fel, de nem szükségszerű, hogy a jelzések egymást sorrendben kövessék, azaz 1-es állapot után nem szükségszerű a semleges jelzés, hanem azonnal -1-es állapot is kialakulhat. Továbbá az ügyletek zárása történhet 3, 6, 12, 18 hónap után, a hangulatjelzéstől függetlenül. Ezeket kell párosítani a fenti négy eseménnyel, azaz az alábbi esetek fordulhatnak elő:

  • Az indikátoron kapott 1-es jelzés váltja ki az eseményt (jelölése: 1).
  • Az indikátor -1-es jelzése váltja ki az eseményt (jelölése: -1).
  • Az indikátor 0 jelzése váltja ki az eseményt (jelölése: 0).
  • Az 1-es vagy a 0 jelzés váltja ki az eseményt (jelölése: 0vagy1).
  • A -1-es vagy a 0 jelzés váltja ki az eseményt (jelölése: 0vagy-1).
  • A -1-es vagy az 1-es jelzés váltja ki az eseményt (jelölése: 1vagy-1).
  • A long-zárás függetlenül a hangulattól (6 havi, jelölése: 6M).
  • A short-zárás függetlenül a hangulattól (6 havi, jelölése: 6M).

Ha a fentiekben leírt összes eseményt meg szeretnénk vizsgálni, akkor a vizsgálandó kombinációk száma 43.200-ra emelkedik, de ezek tartalmazzák a kizárható ellentmondásos jelzéseket is. Az alábbi táblázat minden egyes sora 2400 modellváltozatból a legjobb változatokat tartalmazza. A “soha” értékek azokat az eseteket jelölik, amikor nincs ügyletkötés az adott lábon. A vizsgált időszak alatt a BUX index évesített hozama 8,9% volt, és ahogy a CAGR oszlopból kiderül, számos változat felülteljesített, de soronként átlagosan 93 kombináció létezik, mellyel felülteljesítés érhető el, és ha további szűkítjük a jelzéseket, akkor mindössze 5 esetet lehet elkülöníteni, azaz a 93 jelzés többsége ugyanazon árfolyamon történő belépéseket eredményezett.

    Long-nyitás Long-zárás Short-nyitás Short-zárás CAGR%
VIX min-max 0vagy-1 1 1 0vagy-1 13,2
  percentilis 0vagy-1 6M soha soha 11,3
  st-dev 0 1 soha soha 10,5
EMV min-max 0vagy-1 1 soha soha 10,0
  percentilis 0vagy-1 1 1 0vagy-1 13,3
  st-dev 0 1 -1 0vagy-1 10,1
CCIhun min-max 0vagy-1 6M soha soha 10,5
  percentilis 0vagy-1 6M soha soha 10,0
  st-dev -1vagy1 6M soha soha 10,8
CCI-OECD min-max 0 -1 -1 0 16,6
  percentilis 0 -1 -1 0 14,2
  st-dev 0 -1 -1 0 17,7
BCI-OECD min-max 0vagy1 6M soha soha 10,8
  percentilis 0vagy1 6M soha soha 12,3
  st-dev 0 -1 soha soha 9,6
BCIhun min-max 0vagy-1 -1 soha soha 10,2
  percentilis 0vagy1 6M soha soha 9,6
  st-dev 0vagy1 -1 soha soha 7,8

Bár a vizsgált kombinációk jelentős része ellentmondásos jelzésekhez, alacsony ügyletkötésszámhoz vezetett, azonban mind a 6 hangulatindikátorral, mind a három jelgenerálási módszerrel a felülteljesítő változatok közös vonásai figyelhetők meg. A semleges hangulatban long-pozíciót nyitunk, majd az optimista hangulat kezdetén (1-es jelzés) vagy az optimista hangulat végén, a pesszimista elején (-1 jelzés) zárjuk az ügyletet. A short-láb esetében számos változatban nem javult érdemben a hozam, vagy a short-láb hozzáadása rontotta az eredményeket. Egyes változatoknál megfigyelhető, hogy a negatív hangulat kezdetén shortot nyitunk (-1) és a semleges hangulathoz visszatérve (0) zárunk. A kereskedési költségeket figyelembe véve is találunk felülteljesítő változatokat. A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a befektetői hangulat többletinformációt hordoz, mely elsődlegesen nem az ügyletnyitáshoz kapcsolódik, hanem az ügyletzáráshoz. Eszerint a befektetői hangulat követése a tőzsdei áremelkedések végének megtalálásában segítheti a befektetőket.

A pénzmennyiség változása és a BUX index alakulása

A magyar gazdaságban levő pénzmennyiség (M2) ismét új csúcsra emelkedett (lásd itt), ahogy pedig az alábbi képen látható, az elmúlt 30 évben folyamatosan nőtt.  A fenti folyamatokkal párhuzamosan a BUX index árfolyamában is emelkedést követhettünk, így felmerülhet a kérdés, hogy a megfigyelt jelenség csak véletlen vagy létezik hosszú távú egyensúlyi kapcsolat a két változó között.

forrás: saját szerkesztés

Ezt fogjuk megvizsgálni az alábbiakban, figyelembe véve azt, hogy a nemzetközi piacokon végzett vizsgálatok pozitív összefüggést találtak a pénznyomtatás és az infláció (lásd itt), illetve a részvények ára (lásd itt) között.
A magyar pénzkínálat (M2) és a BUX közötti hosszú és rövid távú kapcsolat feltárásra Vektorhiba-korrekciós modellt (VECM) használunk, melynek oka, hogy mind az M2 és a BUX is trendet tartalmazó, nem stacionárius változó, illetve az elvégzett Engle-Granger kointegrációs teszt megerősítette, hogy a két változó között hosszú távú egyensúlyi kapcsolat áll fent, lásd alábbi adatokat.

forrás: saját szerkesztés

A fentiek arról árulkodnak, hogy a BUX index árfolyama és a pénzkínálat között statisztikailag szignifikáns pozitív kapcsolat van, mely hosszú távon stabil. Tegyük hozzá, hogy a Durbin-Watson statisztika (0,308) nagyon erős pozitív autokorrelációra utal a regressziós hibákban, de a reziduumok stacionaritását igazoló ADF-teszt eredménye alátámasztja a kointegráció fennállását (tehát valódi kapcsolatot mutattunk ki, nem hamis korrelációt). Az alábbi képen a VECM impulzusválasz függvénye látható a pénzkínálatot (M2) érő sokkhatás (jelentős pénzmennyiség-növekedés) esetén. Az alábbi képen a zöld görbe a pontbecslés eredményét, a szürke sáv a 90 százalékos konfidencia-intervallumot (10 ezer bootstrap alapján) mutatja. A hatás pozitív, mely a negyedik negyedévtől statisztikailag szignifikáns (a konfidencia intervallum itt már nem tartalmazza a nullát).

forrás: saját szerkesztés

A fentiek tehát statisztikai úton is igazolják, hogy a pénzkínálat növekedése középtávon pozitívan hat a részvénypiacra. Ez a kapcsolat utalhat a bővülő likviditásra, a befektetői bizalom javulására, vagy a laza monetáris politika részvénypiacokra gyakorolt kedvező hatására. A késleltetett reakció arra enged következtetni, hogy időbe telik, míg a piac teljes mértékben árazza a monetáris kondíciók változását.

Mi jön a történelmi csúcs után?

Bár előzetesen azt gondolhatjuk, hogy a történelmi csúcsra érve drága egy részvény vagy a részvénypiac, de a befektetési termékek piacán olyan hatások is érvényesülnek, melyek miatt tartósan fennmaradhat a magas ár. A hagyományos termékektől eltérően az ún. momentumhatás, a figyelemvezérelt vételi nyomás (az új történelmi csúcs jelentőségéről bővebben itt beszéltünk) azt eredményezi, hogy a magasabb áru termék iránt a kereslet növekszik. A hagyományos termékek esetében azt láthatjuk, hogy a növekvő ár csökkenő keresletet idéz elő. Erre a figyelemvezérelt nyomásra leginkább  a monetum-anomáliával összefüggő vizsgálatok mutattak rá, melyek lényege, hogy a közelmúlt (1-18 hónap) magas hozamú részvényeiből (nyertesek) összeállított portfóliók felülteljesítik a közelmúlt alacsony hozamú részvényeiből (vesztesek) összeállított portfóliókat (részletek itt). A történelmi csúccsal összefüggésben hasonló ellentmondásba ütközhetünk, azaz egyes piacokon az új csúcs nem hoz kiemelkedő jövőbeli hozamot (például az amerikai részvénypiac), de az arany vagy a bitcoin piacán azt láthatjuk, hogy az új csúcs az átlagoshoz képest magasabb jövőbeni hozamot eredményezett. Mivel a magyar részvénypiacon, a BUX indexen ilyen jellegű vizsgálatok nem készültek, így a folytatásban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a történelmi csúcsok milyen rövid és középtávú jövőbeli hozamokkal hozhatók összefüggésbe a hazai részvénypiacon.

A vizsgálatunk első körében 1991-2025 közötti időszakon, a BUX index havi záróárai alapján állapítjuk meg a történelmi csúcsokat, ahol az alábbi grafikon összefoglalja a történelmi csúcs után időszakok átlaghozamát (kék függőleges), a történelmi csúcstól független átlaghozamot (piros szaggatott) és a történelmi csúcs után esetek hisztogramját. Az ábrából az derül ki, hogy a történelmi csúcsokat követően jellemzően magasabb hozamok figyelhetők meg a 3–12 hónapos időtávon a teljes időszaki átlaghozamhoz képest, ugyanakkor a hisztogramok alapján az is világosan látszik, hogy több esetben negatív hozamok is kialakultak a történelmi csúcs után.

forrás: saját szerkesztés

A következő ábra az átlaghozamok helyett a találati arányok irányából közelíti meg a problémát. Itt a narancssárga oszlopok jelzik a teljes időszakon az emelkedő időszakok arányát, mely 3 hónapos időtávon az esetek 60 százalékára jellemző, míg a történelmi csúcs utáni időszakokban az esetek 68 százalékában pozitív hozamokat látunk. Ez a különbség elsősorban a 3 hónapos időtávon tűnik szembe.

forrás: saját szerkesztés

A folytatásban már rövidebb időtávon vizsgáljuk meg, hogy mi történt a történelmi csúcsokat követően a BUX indexen, napos kereskedési adatokat, nap végi záróárakat vizsgálva 1991-2025 közötti időszakon. A vizsgált időszakban összesen 509 olyan napot azonosítottunk, amikor a BUX index új történelmi csúcsra emelkedett. Mivel ezek közül sok egymáshoz közeli időpontra esett, a torzítás elkerülése érdekében az új csúcsokat úgy definiáltuk, hogy legalább 15 napnak kellett eltelnie két csúcs között. Ezzel a módszerrel végül 60 olyan egyedi történelmi csúcsot azonosítottunk, amelyeket megelőző 15 napban nem történt újabb csúcsdöntés. A vizsgálatot eseményablakos módszerrel végeztük, ahol a történelmi csúcsot megelőző és követő 15 nap hozamát viszonyítottuk az időszak előtt 120 nap hozammozgásával. Elsőként az abnormális hozamokat az S&P500 indexhez viszonyítva mutattuk ki, tekintettel arra, hogy a BUX és az S&P500 index között szoros korreláció figyelhető meg. (egy regressziós modell alapján a béta koefficiens pozitív és szignifikáns értéket mutat).

Az alábbi képen azt láthatjuk, hogy az esemény (történelmi csúcs) napján a BUX index abnormális hozama jelentős (a a béta koefficiens eltér előző 120 naphoz képest), de a történelmi csúcsot követően nem emelkedik tovább az abnormális hozam, azaz a globális tőkepiacokkal egyező mozgásokat látunk.

forrás: saját szerkesztés

A következő ábra már függetlenül a globális tőkepiacoktól az előző 120 napos időszak átlaghozamához viszonyítja a történelmi csúcs időszakának eseményeihez. Itt hasonló lefutást láthatunk, azaz a történelmi csúcs utáni időszakban nincs további, az előző időszakhoz képest magasabb hozam. Ugyanakkor a 15. napon a pozitív esetek száma 62%, azaz az esetek 62 százalékában a történelmi csúcs után az előző 120 napos időszak átlaghozamát meghaladó hozamok keletkeztek.

forrás: saját szerkesztés

Az alábbi grafikonon pedig a történelmi csúcsok 60 esetének átlagos halmozott hozamai láthatók. Ez az ábra jól rámutat arra, hogy a történelmi csúcsot követően rövid távú korrekció kezdődik a piacon, és a 15. napon az összes eset 59 százalékának pozitív az átlagos halmozott hozama.

Összegezve a fentieket, a havi adatok elemzése alapján azt láthatjuk, hogy a történelmi csúcsokat követően a 3–12 hónapos időtávon az átlaghozamok rendszerint meghaladják a teljes időszak átlaghozamát. Emellett a pozitív hozamú esetek aránya is magasabb, különösen 3 hónapos időtávon. A napi adatok alapján végzett eseményablakos vizsgálat pedig azt mutatja, hogy az új csúcsokat követő 15 napban a BUX index jellemzően nem tér el a globális piacoktól, ugyanakkor az esetek 62%-ában a hozamok felülteljesítik az előző 120 nap átlagát. A csúcspont utáni időszakban gyakori egy enyhe korrekció, de a 15. napra az események 59%-a pozitív halmozott hozamot mutat. A fentiek tehát arra utalnak, hogy a történelmi csúcsok nem szükségszerűen jelzik egy jelentősebb visszaesés kezdetét, és a BUX index esetében – különösen középtávon – gyakran inkább pozitív irányú folytatás figyelhető meg.

Vegyük figyelembe, hogy átlaghozamokat és találati arányokat használtunk, és bár ezek jól szemléltethetik az általános mintázatokat, de elfedhetik az extrém, egyedi okokból bekövetkező kilengéseket. Egyes történelmi csúcsokat akár jelentős esések vagy kiugró emelkedések is követtek a múltban, de ezeket az átlag elfedte. A feltárt eredmények leíró jellegűek, és nem tartalmaztak előrejelző modellezést vagy oksági összefüggések kimutatását.

Tanfolyamaink – fejleszd pénzügyi tudásod!

Ha szeretnél elmélyedni a befektetések világában, válassz az alábbi gyakorlatorientált képzések közül:

  • Befektetés: kezdőknek szóló tanfolyam a portfóliókialakításról, részletek itt.
  • Tőzsdei kereskedés: magyar és külföldi piacok gyakorlati bemutatása, technikai és fundamentális elemzéssel, részletek itt.
  • Daytrade kereskedés: intenzív, rövid távú stratégiák devizákkal és részvényekkel, napi kereskedőknek, részletek itt.
  • Bitcoin és kriptoeszközök: modern, jövőorientált képzés a legújabb blokklánc-trendekről és kriptokereskedésről, részletek itt.
  • Adatelemzés: kvantitatív módszerek gyakorlati bemutatása valódi tőkepiaci adatokon, programozás nélkül, részletek itt.