Bitcoin, kriptovaluta csalás áldozata lettem! Segítsenek..

Az elmúlt évben drasztikusan megszaporodtak a hozzám beérkező levelek károsultakról, akik valamilyen módon kriptovaluta csalás áldozatai lettek. Mivel ugyanazt tudom mondani mindenkinek, így az alábbiakban összefoglalom, hogy mit lehet tenni, és legfőképp azt, hogyan lehet elkerülni a csalásokat, hiszen a jövőben ez a helyzet csak még rosszabb lesz.

Kriptovaluta-csalás áldozatainak levelei

Az alábbiakban név, és adatok nélkül (törölt részek X-el jelölve) idéznék néhány hozzám beérkező levélből.

Egyik károsult:

„2020 szept 9.en kaptam meg a kriptovaluta csomagot 16000.-Ft értékben  be is aktivaltam nevem Xné még egy darabig kapcsolatban voltam a X es telefon számon meg X masik telefonszámon de mamár sehol nem erem el  ha belepek oda ahol az aktiválási kodom van azt irja hogy a vebhely nem elérhető  ha a X honlapra is azt irja ki hogy nem elérhető. miert csapjak be az embereket de a penzt azt elveszik az emberektől  szertném ha segitenének vagy a penzem kérném vissza  „

Második levél:

„Szép jó napot kívánok! A segítségüket szeretném kérni, mert az igaz, hogy vásároltam kriptovalutákat, de fogalmsm sincs hogy jelen pillanatban hogy állok! Én egy 60 éves nagymama vagyok aki az unokáit neveli és szerettem volna nekik többet nyujtani! Nem gondoltam, hogy ez ilyen nehéz! Az én képességeimet ez mrghaladja! Ha tudnának nekem segíteni nsgyon megköszönném! „

Harmadik:

„Mivel önök értik a bitcoin minden csínját bínját nagyon fontos kérdéssel szeretnék önökhöz fordulni.

Bitcoin átverés áldozata lettem, hála egy kedves amerikai embernek.

Rábeszélt hogy nyereség reményében vásároljak kriptovalutát. Azt mondta létrehoz egy fiókot ( az hogy wallet, pénztárca kellene nem is tudtam) és utána fel tudom tölteni a pénzt és mondta minimum 150 usa dollár.

Küldök képernyőképeket

Kaptam egy hosszú kódot "" X"" ( gondoltam a saját számom) és azt kellet beírnom a pénz feltöltésekor. De emellett ott volt hogy én vásárolok bitcoint ezért nem gyanakodtam. Az X.com oldalán történt befizetést követően egy X nevű szervezettől kaptam visszafizetési igazolót. Befotózom azt is, ők mit válaszoltak amikor megkérdeztem mi történhetett.

Akkor gyanakodtam mikor az általa megadott X fiókomban( befotózom) nem tudtam kiválasztani a " visszavonul" gombot. Nem is adott lehetőséget, hogy inditványozzam a befektetett összeg visszavételét.

A beszélgetésről is küldök képeket, hogy talán így hozzá tudnak segíteni ahhoz mi történt.

Szeretném a szakértelmüket kérdezni, hogy valóban másnak a javára fizettem e be ezt az összeget( ami gondolom nem az én befekteésem! ) és hogy van e esély rá hogy visszaszerezzem a pénzem.”

A séma mindegyik esetben ugyanaz, nézzük ennek részleteit.

Hogyan működnek a bitcoin, kriptovaluta csalások?

Először is érdemes elkülöníteni a fenti csalásokat és a kriptovaluta piacon megfigyelhető csalásokat. Ugyanis ezeknek a csalások alapvetően csak annyi köze van a bitcoinhoz, a kriptovalutákhoz, hogy kihasználják azt a közismert tényt, hogy ezekkel a befektetésekkel nagy hozamot lehet elérni. Ugyanakkor az áltagember számára teljesen érthetetlen a kriptovaluta, a bitcoin működése, homályos ismeretei vannak a piacról, így könnyen megvezethető. A fenti ügyfelek pénze azonban soha nem köt ki a kriptopiacon, hanem a csalók számláján landol. Ezek az átverések tehát a hétköznapi embereket, gyakran az idősebb korosztályt, sokszor a bajban levő, kisebb pénzű embereket célozzák meg.

Bár a kriptovaluták piacán is virágoznak a csalások, ezek azonban már olyan befektetői réteget céloznak meg, akik valamivel nagyobb rálátással rendelkeznek, de ők is megtéveszthetők. Gondolok itt az előbányászott kriptovalutákra, melyeknek felpumpálják az árfolyamát a közösségi médiában. Ide sorolható az a kb. 3000 altcoin mely már deadcoin, scamcoin állapotban van, ide sorolható az ICO tokenek és az NFT tokenek egy része is. Az átlagembert azonban ennél egyszerűbben is meg lehet téveszteni, és a csalások száma sokasodik, és a jövőben csak rosszabb helyzetre számíthatunk.

Miért lesz még több csalás az interneten?

Ennek oka az internethasználattal függ össze. 15 évvel ezelőtt az emberek hírportálokról szerezték az információt. Az itt leírt információ nyomon követhető volt, az újságíró felelt a tartalomért, a pontatlanságok helyreigazíthatók voltak, és a hírportálok megválogathatták, hogy kinek a reklámjait teszik közzé. Ma azonban már a lakosság jelentős része a közösségi médiából, az idősebb korosztály a Facebookról szerzi az információ jelentős részét. A Facebook ingyenes szolgáltatásai azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztó szokásait minél jobban kiismerjék, hogy a hirdetéseket minél pontosabb célozni tudják.

A csalók tehát pontos felhasználói profilokra célozva tudják hirdetéseiket a rendszerben megjeleníteni, ráadásul sokan azt gondolják, hogy a Facebookon megjelenő hirdetések ellenőrizve vannak. A vállalat természetesen ezt állítja, de a Which? felmérése szerint a megkérdezett felhasználók 15%-a esett áldozatul csaló hirdetéseknek, és ezeknek a 27%-a a Facebookon és 19%-a a Google hirdetési rendszerében megjelenő hirdetés volt. A szigorú ellenőrzés tehát nem érdeke ezeknek a vállalatoknak, mert jelentős bevételtől esnek el, így amíg a hatóságok nem kényszerítik rá ezeket a társaságokat arra, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak a megjelenő hirdetések vonatkozásában, nem számíthatunk javulásra.

Tisztában vagyok vele, hogy sokan úgy gondolják ez egyéni felelősség, mondhatjuk azt, hogy ez a tanulópénz, legközelebb nem esik majd ebbe a hibába, de amíg korábbi befektetési csalásoknál az volt a jellemző, hogy a megtakarítással rendelkezőket, a kevésbé szegényeket érték el a csalók, addig a célzott hirdetéseknek, a Facebooknak köszönhetően a könnyen megvezethető, kevésbé vagyonos embereket éri a kár. A tájékozottabb embereknek tehát igenis kötelesség lenne megvédeni a többieket. Itt jön a következő probléma a cenzúra.

Hogyan működik a mai világban a cenzúra?

Régen, amikor az információ kis mennyiségben állt rendelkezésre, a tartalmakat cenzorok vizsgálták felül, és a hatalom elvárásainak megfelelően alakították (lásd történelmi példákat). Ma már rengeteg információ áll a rendelkezésünkre, így a cenzúra elárasztással működik, azaz árasszuk el a felhasználót rengeteg információval, a figyelme úgyis korlátozott, és nem találja meg a döntéséhez szükséges információt. Így működik ma az internet. Ezt látjuk most a közösségi média térhódításával, azaz egyes témák népszerűvé válnak, és nem találjuk meg a lényeget. Például a kriptovaluta, bitcoin témában százával találjuk a blogokat, a témába vágó youtube csatornák nézettsége több ezerben mérhető, de a csalásokról, manipulációkról kevés szó esik. Az MNB honlapján találunk egy figyelmeztetést, az index.hu is írt a témáról párszor, a direkt36 is, de ezek a tartalmak elvesznek a hatalmas mennyiségű kriptovaluta témájú tartalmak között.

Hogyan működnek a csalások?

Ezeknek a csalásoknak ugyanaz a sémája. Megtalálnak a közösségi médián egy jól célzott hirdetésen keresztül. A hirdetésben ugyanarra építenek, amire a teljes közösségi média épül: ha kimaradsz lemaradsz (FOMO), mások gazdagabbak lesznek, mint te. További elem az elképesztően nagy hozam, melyet reálissá tesz a bitcoin, a kriptovaluták hírekben olvasható magas hozama. Bizonyítékot is kapsz, például az OTP egyik bankfiókja szerepel a fotón, ismert politikusok (Orbán Viktor, Karácsony Gergely), nem létező professzorok, a hétköznapi ember számára ismert emberek (Palvin Barbara), ismert hírportálok (pl index.hu) állítják, hogy ez működik. A nevek nem kitaláltak, valódi példák a csalók hirdetéseiből.

Az alábbi képeken tipikusan Facebookon reklámozott kriptocsalásokat láthatsz. Graham Le Roux professzor egy olyan módszert tud, mellyel 18.500 Ft-ból 3 nap múlva már 70 ezer, 7 nap múlva pedig akár 1 millió forint lehet, vagy akár hetente 750 ezer forintot kereshetsz.

Ha a hirdetés felkelti a figyelmünket, akkor a csalók weboldalára jutunk, ahol a hirdetés további elemei kibontásra kerülnek. A csalók weboldalai gyakran hírportál látszatát keltik, de sokszor arra sem veszik a fáradságot, hogy további cikkeket gyártsanak az oldalra és az összes cikk mögötti hivatkozás ugyanarra az oldalra vezet, az olvasók Facebook kommentjei pedig egy megszerkesztett kép, és nem a Facebookról lett beágyazva.

Kifinomultabb módszer, hogy egy befektetési szolgáltató oldalára kerülünk, amit szintén a csalók üzemeltetnek. Mindegyik módszernek az a lényege, hogy regisztrálj, add meg az adataid, és fizess be. Van ahol egy kisebb összeggel, egyfajta kezdő összeggel indul a befektetés, van ahol oktatási csomagot kapsz a kezdő összegen. Mindenesetre, ha regisztráltál, akkor a jövőben telefon is keresni fognak, és kiképzett, kifogáskezelésben jártas értékesítők fognak megkeresni, hogy rávegyenek, még többet fizess be. Erős bizonyítékként látni fogod, hogy a számlád egyenlege elképesztő módon növekszik. Eddig minden simán ment. Sokan ilyenkor megállnak, és próbaképpen ki akarnak utalni a számlájukról, és innentől kezdve már semmi nem megy simán. A kiutaláshoz adatokat kérnek, kérik, hogy utald el a kiutalási díjat, ami rendre 100-300 eurós összeg, de végül semmit nem utalnak ki neked, és a cég, az üzletkötő elérhetetlenné válik.

Ezek után az ügyfelek megpróbálják visszaszerezni a pénzüket. Az interneten számos cég áll a rendelkezésre erre a célra. Beregisztrálunk és gyorsan közlik is a jó hírt, hogy vissza tudják szerezni a pénzt, csak fizessük ki az ügyintézési díjat, mai 100-300 euró közötti összeg. Ha ezt megtesszük, akkor újabb százezer forinttal leszünk szegényebbek.

A csalások sokszor teljesen fiktív ügyletekhez köthetők, azaz a weboldalon mutatott hozamokat csak kiírták a felhasználó fiókjába. De arra is láthatunk példákat, hogy a háttérben valóban vásárolnak kriptovalutákat. Ezek a tranzakciók azt a célt szolgálják, hogy felpumpálják egyes kriptovaluták árfolyamát, melyből a csalók előzetesen bevásároltak. Az ügyfél elveszíti a pénzét, de az üzletkötő azzal védekezik, hogy az ügyfél adta a megbízást. Lényegtelen azonban a működési háttér, a lényeg, hogy veszíteni fogunk.

Hogyan szerezd vissza a pénzt?

Sehogy, sajnos ezen a ponton be kell látni, hogy nálunk sokkal tájékozottabb emberek megtévesztettek, becsaptak, és semmilyen módon nem szerezhetjük vissza a pénzt. A honlapok, a cégek mögött gyakran offshore cégek vannak, az esetleges pereskedés, panasztétel idegen nyelven zajlik. Bármennyire is fájdalmas, senki nem tudja ezt a pénzt visszaszerezni nekünk, én sem tudok segíteni.

Az egyetlen dolog, amit tehetsz, hogy a magyar hatóságok felé jelzed a panaszod (MNB), és reménykedhetünk abban, hogy ha tömegével érkeznek a panaszok, akkor ennek a problémának a jelentőségét felismerik a hatóságok. Talán a jövőben az óriásplakátokon fognak minket a pénzügyi tudatosságról tájékoztatni, vagy a kriptovaluták elképesztő hozamát reklámozó gazdasági média heti rendszerességgel foglalkozik a problémával, esetleg a Facebookot arra kötelezik, hogy vállaljon felelősséget a megjelenő hirdetésekért? Ki tudja..