Tőzsdei csalások: 7 technika, melyről érdemes tudnod

Bejegyzésünkben megismerkedünk azokkal a módszerekkel, melyekkel brókercégek, illetve kereskedők megpróbálják tisztességtelenül manipulálni egy részvény piacát. Áttekintjük az ismertebb tőzsdei csalásokat az alábbiakban, kitérek arra is, hogy melyek azok a részvények, tőzsdék, ahol nagyobb az esélye a csalások elkövetésének.  Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk a különböző pénzügyi csalásokkal (lásd alábbi linkek), most kifejezetten a tőzsdei csalások, tiltott piacbefolyásolás, manipuláció eseteit beszéljük meg. Többek között az alábbi technikákat mutatom be:

• pump and dump
• front-Running technika
• wash trading
• stock bashing
• bear raid technika
• quote stuffing
• spoofing futures

Köztudott, hogy a tőzsde egy szabályozott piac. A brókercégek szigorú szabályokat betartva férhetnek hozzá a tőzsde rendszeréhez, a kibocsátók, befektetési szolgáltatók hatósági, pénzügyi felügyelet alatt állnak. Nincs érdekkonfliktus a brókercég és a befektető között, hiszen a brókercég itt csak közvetítő szerepet tölt be (az esetek többségében). A fentiek miatt általános nézet, hogy biztonságosabbnak tekintjük a tőzsdei kereskedést, mint például az OTC piacon történő kereskedést, ahol gyakori, hogy az OTC brókercég a kereskedővel szemben (lásd Dealing Desk, market maker témát) köti az ügyleteket, azaz ha az ügyfél veszít, a brókercég nyer. A fentiek ellenére a tőzsdén, tőzsdei kereskedésben is léteznek olyan módszerek, melyekkel befolyásolni lehet a piaci szereplőket, a technikák nagy része illegális.

Először a tőzsdei csalásokat fogjuk megbeszélni, majd ezt követően kitérek arra, hogy melyek azok a tőzsdék, melyek azok a részvények, melyeknél sokkal nagyobb a kockázata, veszélye az árfolyam manipulációnak. Ahogy a tanfolyam hallgatóinak is részleteztem, én nagyrészt az amerikai tőzsdéken kereskedem, így a leírt tapasztalatok is az amerikai tőzsdére értelmezhetők.

1) Pump and dump

Tipikus, legismertebb részvénypiaci, tőzsdei csalás az ún. pump and dump (pumpáld és dobd el), melynek a lényege, hogy a csalók megvásárolják egy kisebb piaci kapitalizációval rendelkező társaság részvényeinek egy részét, majd  a részvényeket elkezdik ajánlani befektetőknek. Az ajánlás történhet emailes úton, gyakran spam levélként, de fórumokon, hírlevélben, weboldalakon, google hirdetésekben is megtalálhatjuk ezeket a részvény ajánlásokat.  A BBC beszámolt egy kutatásról, melyből kiderül, hogy 2004 és 2005 között 75.000 e-mailt küldtek ki csalók, ennek 15%-ka kifejezetten részvény ajánlat volt abból a célból, hogy felpumpálják a részvény árát. A felmérés megállapította, hogy a csalók átlagosan 4,9-6%-ot hozammal tudtak kiszállni a részvényekből, míg a spam levél hatására befektetők 2 nap alatt átlagosan 8%-ot veszítettek.

Arra is volt példa, hogy bekerült ismertebb külföldi weboldal hírei közé egy ilyen részvény ajánlás. A csalók célja tehát az, hogy a részvénytársaságról minél jobb képet alakítsanak ki, és ezek a jó hírek minél több befektetőhöz eljussanak. Mivel kis kapitalizációjú társaságról van szó, így a piacon megjelenő vevők könnyedén felfelé hajtják a részvény árát, akár többszöröződhet is ilyen helyzetekben a részvény árfolyama. A csalók természetesen ezt várják, majd amikor az árak magasan vannak, eladják a korábban megvásárolt részesedésüket. Mivel ez egy jelentős eladási mennyiség, így az árfolyam beszakad, és a jövőben sem fog helyre állni az árfolyam, mert amint elfogynak az új vevők, már nem lesz felfelé hajtó erő.

2) Front-Running technika

A front-running technikát brókercégek tudják végrehajtani. A csalás lényege, hogy amikor a brókercég tudatában vannak annak, hogy olyan megbízások érkeznek (ügyfelektől) egy részvény piacára, melyek a részvény árára jelentős hatást gyakorolnak, akkor a saját megbízásaikat még az ügyfelek megbízás előtt teljesítik. Ezzel biztosítva azt, hogy már benne legyenek az emelkedésben, vagy az árfolyam esésben, mielőtt az ténylegesen bekövetkezne.  Nagyrészt akkor egyszerű a front-running technikát végrehajtani, ha egy nagy megbízás érkezik a részvény piacára. Ekkor a brókercég fogadja a nagy megbízást, de mielőtt azt végre hajtaná, megköti a saját ügyletét a részvény piacán.  A folyamatot erősítheti az is, hogy a brókercégek ajánlásokat fogalmaznak meg egyes részvények árfolyamára vonatkozóan, például ügyfeleknek vételre ajánlják, vagy eladásra ajánlják az instrumentumot, közben nagy pozíciókat vettek fel előzetesen az ajánlás irányának megfelelően. Ez utóbbi etikátlan viselkedés, míg a front-running technika teljesen illegális.

A front-running módszereknek létezik egyébként teljesen legális formája is, amit a kereskedők ki is tudnak használni. Ez pedig az indexekhez és komponenseikhez köthető. Ugyanis a nagyobb indexek kosarában szereplő részvények időről időre változnak. Amikor pedig bejelentik egy részvény kivezetését az indexből, akkor arra számíthatunk, hogy a kivezetés pillanatában az index követő befektetési alapok, ETF-ek eladják a részvény kitettségüket ( a bejelentés napja és a kivezetés napja eltér egymástól). Tehát a részvény ára eladási nyomás alá kerül. Ezt használja ki a kereskedő. Amint bejelentésre kerül egy részvény kivezetése egy fontosabb index kosarába, short pozíciót vesz fel. Mivel más piaci szereplők is reagálnak erre, így a gyorsaság fontos. Ugyanakkor a kivezetést követően (kivezetés napján) a befektetési alapok, ETF alapok valóban el fogják adni a részvény kitettségüket. Fordított este ennek, amikor egy részvény bekerül az indexbe. Ebben az esetben természetesen vételi pozíciót kell nyitni, mivel az indexkövető alapok, ETF alapok venni fogják majd a részvényt. Az index front running tehát azon alapul, hogy a bevezetés, kivezetés bejelentési időpontja és a kivezetés, bevezetés időpontja eltér, illetve az indexkövető alapoknak meg kell várnia a kivezetés, bevezetés időpontját.

3) Wash trading csalás

A wash trading technika szintén az illegális módszerek közé tartozik. Tipikus piac befolyásolás, melynek lényege, hogy az árfolyamot manipulálni szándékozó kereskedő megveszi egy társaság részvényeit nagy mennyiségben, majd azonnal el is adja ezeket a részvényeket egy másik brókercégnél. Ennek eredményeképpen nagy forgalom jelenik meg a részvény piacán, ami befolyásolja más kereskedők döntését. A wash trading technikák egyik célja tehát, hogy a részvény piacát vonzóbbnak láttassa a kereskedők számára, mint amilyen valójában. Ugyanis számos kereskedő a részvénypiaci forgalomnak jelentést tulajdonít. A technikai elemzés számos eszköze is a forgalom jelzésein alapul, így ténylegesen nem csak a részvény árával, hanem a forgalom növelésével is manipulálni lehet a piaci szereplőket.

A 2014-es LIBOR csalások egyik eleme a wash trading technika volt, de itt a forgalom generálásnak az volt a célja, hogy a LIBOR kamatok spreadje nagyobb legyen, így pedig a csalásban részt vevő bankok nagyobb jutalékot kaphattak a tranzakciók után. A wash  trading technika az Egyesült Államokban illegális tevékenység a Commodity Exchange Act rendelkezései szerint.

4) Stock bashing

A stock bashing technika lényege, hogy interneten keresztül félrevezető információkat tesznek közzé a csalást elkövető személyek, melynek célja, hogy a befektetőket elbizonytalanítsák egy részvénytársasággal kapcsolatban. A stock bashing technika az emberi félelemre, a pánikra épít, és arra, hogy a negatív hírek sokkal gyorsabban terjednek. Emiatt kifejezetten negatív, de valótlan híreket jelentetnek meg egy társasággal kapcsolatban különböző internetes felületeken. Jellemzően kisebb kapitalizációjú társaságok esnek a stock bashing technika áldozatának, mivel a pánik eladások 10-50%-os árfolyam esést is kiválthatnak a részvény piacán. A múltbeli stock bashing példákat megvizsgálva látható, hogy nem minden esetben a profitszerzés a célja a félrevezető információknak, például egy befolyással rendelkező volt alkalmazott áll bosszút ezen a módon a cégen. Az esetek többségében azonban a profitszerzés hajta a stock bashing technikát alkalmazókat, mivel a folyamat végeredménye egy alulértékelt vállalat, melynek részvényeiből alacsony áron tudnak bevásárolni, illetve arra is láthattunk példát, hogy a short pozícók nyitásával az árfolyam esésen realizáltak profitot a technikát alkalmazó kereskedők. A stock bashing technika is illegális, ugyanakkor az interneten könnyű névtelennek maradni, így számos csalás kapcsolódik ehhez a technikához.

5) Bear raid technika

A bear raid technika a wash trading és a stock bashing kombinációja. Azaz a kereskedő short pozíciókat vesz fel, melynek célja, hogy az eladási pozíciók a részvény árát lefelé nyomják. Ezzel együtt wash tradinget is alkalmaznak, hogy a nagy forgalom látszatát elérjék. Illetve negatív híreket terjesztenek a társasággal kapcsolatban. A fentiek pedig oda vezetnek, hogy egyrészt a részvény tulajdonosok elbizonytalanodnak eladnak, másrészt a nagy forgalom a kereskedőket is a részvény piacára csalogatja, akik az eső trendet követve újabb short pozíciókat nyitnak. A bear raid technikáknak szintén a kis kapitalizációval rendelkező részvények eshetnek áldozatul. Az uptick rule szabályok alkalmazásával a bear raid technikák is erősen le lettek korlátozva, lásd: Uptick Rule: short szabályok.

6) Quote stuffing csalás

A quote stuffing technika lényege, hogy számítógépes algoritmusokat, programokat felhasználva egy részvény ajánlati könyvét elárasszák kereskedési megbízásokkal (másodpercenként több százzal). A kereskedési megbízások nem valósak, és amint beérkezik az ajánlati könyvbe, már vissza is vonja a megbízásokat kiadó kereskedő, illetve a program, amit erre a célra használnak. Tehát mindössze az a célja a módszernek, hogy nagyon sok kereskedési megbízás kerüljön be egy részvény ajánlati könyvébe, amivel le tudják lassítani az ajánlatok végrehajtását. Az ilyen helyzetekben pedig a különböző kereskedési helyszínek között áreltérés alakul ki. Ezt az áreltérést pedig  az ún high-frequency trading (HFT) robotok (melyek egyes becslések szerint a piaci forgalom 50%-át adják) arbitrálni tudják, azaz kockázatmentesen kereskednek. A quote stuffing illegális technika, a HFT robotok használata viszont teljesen legális megoldás.

7) A spoofing futures technika

A spoofing technikát a határidős tőzsdéken alkalmazzák, de a részvénypiacra is hatással van a manipuláció, mivel a részvénypiaci szereplők figyelik a határidős indexek árfolyamát, illetve különböző arbitrázs lehetőségek miatt közvetlen a kapcsolat a részvénypiac és egy határidős index között. A spoofing technika lényege, hogy a kereskedő megnyitja az elképzelése szerinti pozíciót, majd a piac befolyásolására számos kereskedési megbízást helyez el az ajánlati könyvben, melyeket egyébként nem szándékozik végrehajtani. Jellemzően automata algoritmus rakja be ezeket a valótlan megbízásokat az ajánlati könyvbe, ügyelve arra, hogy ne tudjanak teljesülni, azaz a piaci árhoz közeledve törlésre kerülnek. Tehát a csaló kerekedő vételi pozíciót nyit, majd egy algoritmus segítségével feltölti a határidős termék ajánlati könyvét valótlan megbízásokkal. Legutóbb 2011-ben történt ilyen visszaélés a CME Globex határidős tőzsdén.

A fentiekből látható, hogy számos lehetősége van a piaci szereplőknek arra, hogy illegálisan manipulálják egy egy részvény piacát. Minél kisebb a társaság kapitalizációja, annál nagyobb az esélye egy sikeres csalásnak, így jellemzően a kisebb kapitalizációjú társaságok részvényei eshetnek a fenti módszereknek áldozatul. Más tényezők mellett tehát emiatt is nagyobb a kockázata a kis kapitalizációjú, különösen centes részvények kerekedésének.

Arra is legyünk tekintettel, hogy egyes tőzsdéken sokkal enyhébbek a kibocsátók részéről a szabályok. Például a Nasdaq tőzsdén múltbeli működési, eredményességi feltételek nincsenek kikötve, így tömegével találunk olyan cégeket, melyeknek 1-20 alkalmazottja van (tehát nagyon kis cégek), de számos céget találunk 10 millió dolláros (280 millió forint) piaci kapitalizáció alatt.

A témát itt folytatjuk: Befektetés, tőzsde, kripto csalások: 20 módszer és a védekezés