Tether (USDT): működése, kockázatai és a piaci hatások

Cikkünkben a kriptopiac negyedik legnagyobb szereplőjét, az amerikai dollárt helyettesítő Tether (USDT) stablecoint vesszük górcső alá. Bemutatjuk a Tether működési elvét, áttekintjük a használatával járó kockázatokat, valamint megvizsgáljuk a piacra gyakorolt hatásait és a témában született legújabb kutatási eredményeket. Témák:

• Hogyan működik, mire jó a Tether, USDT?
• Kriptopiaci pánikot okozhat, ha a Tether 1:1 átváltási aránya megbomlik? (2025)
• Milyen veszélye lehet az USDT használatának?
• Mi történik akkor, ha fedezetlen tether kibocsátás történt?
• Hogyan manipulálható a kriptovaluták árfolyama a tetherrel?

Hogyan működik, mire jó a Tether, USDT?

Ahogy a bevezetőben is utaltam rá a Tether gyakorlatilag egy dollárt helyettesítő  kriptovaluta (egy stablecoin, magyarázat itt), de akár tetszőleges deviza helyettesítésére is használható. A gyakorlatban a dollár Tether (rövidítése USDT) terjedt el, bár  euró tether (EURT) is kibocsátásra került, de ez utóbbi sokkal kisebb piaci kapitalizációval rendelkezik. A Tether használatának az a célja, hogy egyszerűbben, gyorsabban tudjuk a hagyományos devizatranzakciókat lebonyolítani a kriptopiacon, illetve egyes bitcoin tőzsdéknek nincs teljes körű banki kapcsolata, így a Tether az egyik eszköz arra, hogy az ügyfelek pénzét kezeljék. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha beutaljuk a hagyományos devizánkat, például dollárt, egy kriptotőzsdére, akkor azt Tether kriptovalutára, azaz  USDT-re váltják át, és a továbbiakban nem valódi dollárunk lesz, hanem USDT. A Tether kibocsátását egy privát vállalkozás végzi, amelyik létrehozta a Tether virtuális devizát (több blokkláncon is fut, például Ethereum, Tron, Omni).  A tether.to mögött levő cég azt vállalja, hogy a létrehozott Tetherek mögött valós dollár fedezet áll. Ez tehát azt jelentené, hogy ha egy ügyfél beutal egy kriptotőzsdére hagyományos dollárt, akkor ugyanannyi Tether kerül kibocsátásra, így az USDT és hagyományos USD átváltási árfolyama 1:1 lesz, de a valóságban az árfolyam 0,98-1,02 között ingadozik. A Tether kriptovaluta blokklánca már évek óta működik, de piaci kapitalizációja csak 2017-ben kezdett jelentősen megnövekedni, és mára már 160 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával egy amerikai largecap társasággal vethető össze a mérete. 

Az egyre nagyobb tether kapitalizáció itt azt jelenti, hogy egyre többen váltották át hagyományos dollárjukat, és tartják USDT-ben. A kriptotőzsdék széles körénél bevett gyakorlat, hogy a valós dollárok USDT-re (vagy más stabelcoinokra) kerülnek átváltásra. A tether.to oldalon találunk egy listát azokról a szolgáltatókról, akik használják az USDT, ismert tőzsdék is a listában vannak, például Bitfinex, Bittrex, Poloniex stb.. 

Kriptopiaci pánikot okozhat, ha a Tether 1:1 átváltási aránya megbomlik? (2025)

Az elmúlt években a Tether piaci kapitalizációja jelentősen növekedett, és ma már a negyedik legnagyobb kriptoeszköznek számít. Mérete egy nagy amerikai vállalat piaci értékével is összemérhető. A kriptopiacon különösen nagy a jelentősége, hiszen a kereskedési ügyletek mintegy 80 százaléka nem közvetlenül fiat devizában, hanem a Tetherhez hasonló stablecoinokon keresztül zajlik. Ezért a Tetherrel kapcsolatos hírek, illetve az 1:1 árfolyam-paritást érintő változások kiemelt figyelmet kapnak, és a vizsgálatok azt mutatják, hogy a piaci szereplők érzékenyen reagálnak ezekre.

A „depegging” kifejezés azt a jelenséget írja le, amikor egy stablecoin – például a Tether – árfolyama eltér a fix, 1:1 átváltási aránytól. Ha az USDT/USD árfolyam 0,98-ra esik, az azt jelzi, hogy a Tether kevesebbet ér, mint az amerikai dollár (negatív depeg). Ezzel szemben egy 1,02-es árfolyam arra utal, hogy a Tether értékesebb a dollárnál (pozitív depeg).

A rövid távú, kisebb ingadozásokat a piac többnyire elfogadja. Ugyanakkor egy tartós vagy jelentősebb mértékű depeg könnyen pánikot válthat ki, és azt eredményezheti, hogy a befektetők tömegesen váltják vissza a tetherjüket valódi dollárra, ami likviditási zavarokat okozhat a tethert kibocsátó társaságnál. Ez láncreakciót indíthat el, hiszen a kereskedők más stablecoinokra térhetnek át, a tőzsdéken kiutalási hullám indulhat meg, és a bizalomvesztés az egész kriptopiacon éreztetheti hatását. Természetesen a fenti megállapítások elsősorban elméleti jellegűek, ugyanakkor korábbi vizsgálatok is rámutattak arra, hogy a piaci szereplőket valóban befolyásolja a negatív depeg. A folytatásban ezért a 2022–2025 közötti időszak adatait elemezzük, és megvizsgáljuk, hogy a negatív depeg (amikor a Tether olcsóbb lesz, mint az amerikai dollár) milyen hatásokat vált ki a kriptopiac nagyobb szereplőinek, például a Bitcoin, az Ethereum és a Ripple árfolyamában.

Az alábbi grafikonon egy két éves időszakban követhetjük nyomon, hogy a Tether árfolyama miként tért el az 1:1-es átváltási aránytól. A pontozott vonalak az 1 és 2 szórás határait jelölik, ahol az 1 szórásos eltérés a ritkább (kb. 33%-os valószínűségű), míg a 2 szórásos eltérés már  rendkívül ritka (kevesebb mint 5%-os valószínűségű) depeg eseményt jelez.

forrás: saját szerkesztés

A negatív depeg hatását nullaközéppontú vizsgálattal lehet elemezni. Ez azt jelenti, hogy a Tether árfolyamának 1 dollártól való eltérését szórásalapú küszöbökhöz mérjük, majd dummy változókkal megjelöljük a negatív (USDT < 1) és pozitív (USDT > 1) eltéréseket. Ezt követően a bitcoin, az ether és a ripple hozamait regressziós és eseményablak módszerekkel vizsgáljuk. Az alábbi grafikon a bitcoin árfolyamának reakcióját mutatja a depeg eseményeket követő napokban (azok az esetek, melyeknél a kilengés átlépte az 1 szórás küszöbét). Jól látható, hogy negatív depeg esetén a következő napon az átlaghozamok jellemzően alacsonyabbak, vagyis a piac rövid távon kedvezőtlenül reagál a Tether árfolyamának megbomlására. A pozitív depeg eseményeket a piac ignorálja.

forrás: saját szerkesztés

Az Ethereum esetében hasonló reakciókat láthatunk.

forrás: saját szerkesztés

Ahogy a Ripple esetében is egyeznek a piaci reakciók.

forrás: saját szerkesztés

Ha az elemzést napi adatok helyett heti idősíkon végezzük, a jelenség akkor is kimutatható, azaz a bitcoin és a ripple esetében a negatív depeget követő héten az átlaghozamok alacsonyabbak. Ezt szemlélteti az alábbi grafikon.

forrás: saját szerkesztés

A fenti eredmények arra utalnak, hogy az elmúlt években aggodalmat keltettek azok az esetek, amikor a Tether árfolyama az 1:1-es dollárparitás alá süllyedt, vagyis olcsóbbá vált az amerikai dollárnál. A hatás mind napi, mind heti adatokon kimutatható: ilyenkor jellemzően negatív átlaghozamokat láthatunk, noha ezek nem minden esetben bizonyulnak statisztikailag szignifikánsnak. Ennél messzemenőbb következtetések azonban nem vonhatók le, azaz egy tartósabb, jelentősebb negatív depeg hatásait, a lehetséges láncreakciókat, illetve azt, hogy a Tether hogyan kezeli az ilyen helyzetet, nem ismerjük.

Milyen veszélye lehet az USDT használatának?

Önmagában a Tether, USDT használata egy jó ötletnek tekinthető, mivel egyszerűsíthető, olcsóbbá tehető a dollár utalása (például tőzsdék között), de akár a biztonságos tárolás (ki tudjuk pénztárcába utalni) lehetősége is az előnyök közé sorolható lehetne. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Tether mögött egy privát vállalkozás áll, hatósági, felügyeleti, ellenőrzési jogkörrel rendelkező hatóság nem vizsgálja, ellenőrzés alatt nem áll. Tehát a Tether kibocsátójának ígérete -mely szerint minden kibocsátott tether mögött valós dollár fedezet áll, amely a cég számláján létezik- gyakorlatilag bizalmi kérdés. A piac ezt jelenleg elhiszi, ezért is láthatjuk azt, hogy az USDT/USD árfolyam 1 közelében mozog. Ugyanakkor számos kétely merült fel az utóbbi időszakban arról, hogy a tether.to nem tudja igazolni a valós dollár fedezet létezését.  Semmiféle audit vagy bármelyik harmadik forrás nem tudta megerősíteni, hogy a Tether valóban a vállalásainak megfelelően bocsát ki tethereket. Azonban 2017. szeptemberében felkerült a társaság honlapjára egy Friedman LLP által végzett vizsgálat eredménye. A dokumentum az alábbi hivatkozásról letölthető. A dokumentum hitelességét rontja, hogy a bankok neve, illetve a számlatulajdonos egyes adatai kitörlésre kerültek. A témával foglalkozó legújabb bloomberg cikkből az is kiderül, hogy a CFTC  (Commodity Futures Trading Commission) amerikai felügyelet idézést küldött ki a Bitfinex tőzsde és tether vezetőinek meghallgatására. Valószínűleg a hatósági vizsgálat adhat választ arra a kérdésre, hogy a tether mögött létezik-e a kérdőre vont fedezet. Arról se feledkezzünk meg, hogy még akkor is vannak kockázatok, ha a Tether a vállalásának megfelelően bocsátotta ki a tethereket, azaz létezik a dollár fedezet. Ugyanis a cégnél levő pénz a cég vagyonának tekinthető, tehát egy hatósági eljárás során lefoglalásra kerülhet (láttunk erre példákat adócsalás és pénzmosással kapcsolatos nyomozások során). A tetherrel kapcsolatos problémákkal az alábbi előadás 20-dik percétől kezdődően beszéltünk.

A Tether honlapján az olvasható, hogy

“Every Tether token is always 100% backed by our reserves, which include traditional currency and cash equivalents and, from time to time, may include other assets and receivables from loans made by Tether to third parties, which may include affiliated entities (collectively, ‘reserves’). Every Tether token is also 1-to-1 pegged to the dollar, so 1 USD₮ Token is always valued by Tether at 1 USD.”

Eszerint minden egyes kibocsátott USDT fedezve van hagyományos devizákkal és készpénzre váltható értékpapírokkal, illetve 1 amerikai dollár 1 tetherre váltható át és vissza, mindenkor. A fentiekkel kapcsolatban azonban a Tether kibocsátója (Bitfinexel egyezik a tulajdonosi kör) semmiféle bizonyítékot nem adott a befektetőknek. Egészen addig, amíg a New York Állam ügyésze által indított per ezt ki nem kényszerítette. A fentiek után a 2021. március 31-én kiadott egy jelentést, melyben mindössze két diagramon szemléltette a fedezetet (itt találod).

Érdemes megnézni a dokumentumot. Nincs auditor cég, egyetlen név, cégnél, semmiféle magyarázat nincs hozzáfűzve az adatokhoz. Tulajdonképpen a Circle (USDC) eljárásának teljes ellentétét látjuk, és ha igazak az adatok, akkor a tether mögötti fedezet nagy része az ún. commercial paper kategóriába tartozik. A commercial paper legtöbbször fedezet nélküli, rövid lejáratú hiteleket jelent. Tehát a tether mögötti vagyon jelentős része ki lett hitelezve magántársaságok számára, rövid lejáratra. Ennek a kockázataiba már nem is érdemes belemenni, de a commercial paper arra is alkalmas, hogy elfedjük a nem létező, már elköltött vagyont.

Mi történik akkor, ha fedezetlen tether kibocsátás történt?

Egy korábbi bejegyzésünkben már részletesen foglalkoztunk a stablecoinok körüli problémákkal. Lényege a stablecoinoknak, hogy egy magántársaság vállalja, hogy egy valódi devizához rögzíti egy kriptovaluta árfolyamát, így sokkal egyszerűbben, gyorsabban, optimális módon tudunk kriptovalutákkal kereskedni. A folyamat lényege, hogy amint a kereskedő beutalja a valódi dollárját, euróját a több tucat kriptotőzsde egyikére, a valódi dollár eltűnik, átváltásra kerül egy stablecoinra. A stablecoint kibocsátó társaság vállalja, hogy a kereskedők által befizetett valódi pénzt letétbe helyezi, és a valódi devizával egyező (1:1) árfolyamot tart fenn. Innentől kezdve szabadon kereskedhetünk bármely kriptovalutával, de a tranzakciók során nem valódi fiat devizát adunk és veszünk a kriptovalutért, hanem a stablecoint. Ennek oka a gyorsabb adminisztráció, az alacsonyabb költségek, és az adóoptimalizálás, hiszen valódi pénzben csak akkor keletkezik nyereség, ha a stablecoint eladjuk, és valódi devizára váltjuk át.

A fedezetlen kibocsátás a gyakorlatban azt jelentené, hogy a Tether több tethert hozott létre, mint amennyi a valós dollár a bankszámláin van. Ebben az esetben az USDT/USD árfolyam (csak néhány váltónál jegyzik, például Kraken) valószínűleg azonnal elmozdulna a paritástól és egy hagyományos amerikai dollár többszörösét érné, mint az USDT. Azok a befektetők, kereskedők, akik USDT-t tartottak, számíthatnak arra egy ilyen szituációban, hogy az USDT értéke csökken, így kevesebb hagyományos dollárt fognak érte kapni, ha lehetséges lesz az átváltása.

A fentieken túl is gyűrűzhet a hatása az eseménynek, mivel egy ilyen helyzet valószínűleg eladásokat indukálna, a bizalomhiány miatt többen döntenének a pénzük váltóktól történő kiutalása mellett. A kriptodeviza piacra tehát általános negatív hatást gyakorolna egy ilyen esemény. A fedezetlen tether kibocsátásra egyelőre egyértelmű bizonyíték nincs. Hogy mennyire valós veszély a fent vázolt forgatókönyv azt az olvasónak kell eldöntenie. Mivel azonban a tether akkor is kockázatosnak tekinthető, ha a kibocsátás fedezett, így nem célszerű tartós értékmegőrzésre használni.

Hogyan manipulálható a kriptovaluták árfolyama a tetherrel?

Elsőként 2017-ben jelentek meg azok az elméletek, melyek összefüggést láttak a kriptovaluták árfolyamának emelkedése és a stablecoinok, ezek közül is a tether között. 2017-ben gyakorlatilag a tether volt az egyetlen stablecoin, és a magánpénzt kibocsátó társaság tulajdonosi köre gyakorlatilag megegyezik az egyik legnagyobb kriptotőzsde, a Bitfinex tulajdonosi körével.

Az elmélet szerint tehát az állt a kriptovaluták, így a bitcoin árfolyam-emelkedése mögött, hogy a tethert kibocsátó társaság fedezetlenül állított ki tethereket, és ezt az összeget arra használta fel, hogy bitcoint vásároljon. Ez az ún. supply-driven elmélet, azaz a tether pénzkínálatának növekedését fedezetlen tether kibocsátások biztosítják, biztosították. Könnyen belátható, hogy a tether kibocsátójának számos érdeke fűződik ehhez. Például a társaság tulajdonosai korai belépők voltak a bitcoin piacán, így óriási mennyiségű bitcoin van a tulajdonukban, jelentős árfolyamnyereségük képződik a bitcoin árfolyam-emelkedésén. Másrészt a tether mennyiségének befolyásolása egyúttal jó lehetőséget biztosít a piac manipulációjára. Például ha esik a bitcoin ára, akkor a tether kibocsátója megállíthatja az esést, támaszt biztosíthat az áraknak, és ha a visszaesés megtorpan, akkor ezt más piaci szereplők is vételi jelnek tekintik, azaz visszatérnek a piacra, és újabb emelkedő hullám indul.  Az emelkedésben pedig szépen lassan, kisebb adagokban eladhatja a tether kibocsátója a korábban megvett bitcoinokat.

Másrészt pedig a kriptovaluták árfolyamának összeomlása egy kiutalási hullámot indíthatna el, azaz a tether kibocsátójának ki kellene fizetnie a valódi dollárokat a tetherért cserébe. A fenti elmélet mellett azonban van egy lényegesen egyszerűbb magyarázat is. Eszerint a kibocsátott tetherek számának változása a növekvő kereslettel (demand-driven elmélet) függ össze, azaz azért tapasztaljuk a tether jelentős növekedését a piacon, mert egyre nagyobb számban érkeznek a befektetők a piacra. Ezek a befektetők pedig egy köztes devizaként használják a tethert, azaz eladják a valódi devizájukat, ebből tethert vásárolnak, majd bitcoint és más kriptovalutát. A fentiek után tehát az a kérdés, hogy van-e bármiféle bizonyíték a piac manipulálására?

2020-ban jelent meg egy átfogó kutatás a témában, mely kifejezetten a fenti kérdésekre kereste a választ, és az első nagy vételi hullám, a 2017-2018 közötti időszakon végzett áttekintést.  Az alábbi képen látható, hogyan jut el a tether a piaci szereplőkhöz. Eszerint a tether kibocsátásra kerül, majd a 3BdD és az 1NTM kezdetű számlákon eljut a Bitfinex-hez. A létrehozott tether jelentős része az 1J1d és az 1AA6 számlán keresztül eljut a Poloniex és a Bittrex tőzsdékre is. A Bitfinex és a Tether tulajdonosi köre megegyezik, és a vizsgált időszakon a fenti három tőzsde volt a legnagyobb piaci szereplő.

forrás: Is Bitcoin Really Untethered?

A vizsgálatban sikerült azonosítani több fontos számlát. A tether blokkláncán két nagyobb számla, az 1J1d és az 1AA6 kezdetűn bonyolódik a tetherhez köthető forgalom fele (lásd alábbi képen).

forrás: Is Bitcoin Really Untethered?

Ugyanígy a bitcoin blokkláncon is találunk egy nagy számlát, mely címének első négy karaktere alapján 1LSg megnevezést kapta. Megfigyelhető, hogy a bitcoin depositok a Poloniexről, Bittrexről és a Bitfinexről átmennek az 1LSg számlán, majd visszakerülnek a Poliniex és a Bittrex számlákra az 1DEc és 1PCw számlákon keresztül. Gyakorlatilag azt láthatjuk, hogy egyetlen nagy szereplőhöz köthető a bitcoin/tether közötti pénzáramlás fele, azaz egy nagy szereplő van a piacon, és nem sok különböző befektető.

forrás: Is Bitcoin Really Untethered?

 

Ha megvizsgáljuk a bitcoin piacán a negatív hozammal járó időszakokat (árfolyamesés), akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az ilyen időszakok után a tether a Bitfinexről a Poloniex és a Bittrex tőzsdék felé mozog, és cserébe bitcoin kerül vissza a Bitfinexhez, azaz a Bitfinexen megveszik a másik két kriptotőzsdén eladó bitcoinokat, amiért tetherrel fizetnek. Másrészt az is megfigyelhető az órás adatokon, hogy ha pozitív a tether forgalma a Bitfinexről a Poloniex és a Bittrex irányába (feléjük áramlik a tether), akkor a következő három órában a bitcoin árfolyam emelkedik, azaz korreláció figyelhető meg a Bitfinexről kiáramló tether és a bitcoin árának következő három órában tapasztalt változása között (lásd alábbi grafikonon). A kutatásban megvizsgálták a legnagyobb tether pénzmozgással járó időszakokat (az összes eset 1%-át), és azt tapasztalták, hogy az időszak 1 százalékában előforduló jelenség (tether áramlás, majd bitcoin árfolyam-emelkedés) okozta a bitcoin piacán elérhető halmozott hozam (2017. március és 2018. március között) 58,8%-át.

forrás: Is Bitcoin Really Untethered?

A fentiek után 10.000 bootstrap szimulációt készítettek a helyzet modellezésére, és ebből megállapítható, hogy a véletlen nem hozhat létre ilyen jellegű anomáliát (lásd alábbi képen). Vizsgálatok arra is rámutattak, hogy az egyetlen nagy, Bitfinexnél elérhető számla a legnagyobb pénzmozgásaival összefüggésbe hozható az egy év alatt keletkezett hozam 55 százalékáért. Ezt az összefüggést más piaci szereplők esetén nem sikerült kimutatni.

forrás: Is Bitcoin Really Untethered?

A tőzsdei kereskedők, különösen ha technikai elemzés jelzései szerint kereskednek, támaszokhoz, ellenállásokhoz igazítják a pozícióba lépéseiket, így a támaszok, ellenállások kereskedési jelzéseket adnak. Ezzel kapcsolatban számos bizonyíték áll a rendelkezésünkre, melyekről már mi is beszámoltunk. Ehhez vegyük hozzá, hogy a kerek számok és más értékek jól tanulmányozhatók és a Benford-törvény segíthet abban, hogy a mesterséges, manipulált adatokat elkülönítsük a természetesen előforduló adatoktól. A Benford-törvény szerint ugyanis a számok előfordulásának gyakoriságe egy jól meghatározott mintázatot mutat. Ahogy az alábbi képen látható, az emberek által használt számok 31 százaléka kezdődik 1-es, 19 százaléka 2-es, stb. számmal. Pontosan ezen sajátos eloszlás miatt jól használható a Benford-törvénye csalások, adatok manipulációjának leleplezésére. Eszerint tehát a támaszok, ellenállások szintjén is egy jól meghatározott mintázatot vélhetünk felfedezni a kerek számok közelében. Ugyanakkor a Bitfinexről indított bitcoin vásárlások csak azokban az időszakokban ugrottak meg, amikor a kerek szám alá (megtört a támasz) esett a bitcoin árfolyama. A vizsgálatot készítők szerint ez a jelenség csak tether kibocsátásokkal egyidejűleg figyelhető meg, melyet egyetlen nagy számlatulajdonos indított.

forrás: https://hu.wikipedia.org/

Összegezve a fentieket, kevés bizonyíték támasztja alá a demand driven elméletet (az új befektetők, piacra lépők okozzák a fenti jelenségeket), és sok jelzés utal arra, hogy a tether mennyiségének növelésével mesterségesen manipulálják a piacot (supply driven elmélet). Egyértelműen kimutatható tehát, hogy a Bitfinex kriptotőzsdén van egy nagy piaci szereplő, aki arra használja a tethert, hogy nagy mennyiségben bitcoint vásároljon, amikor a bitcoin ára esik. Ezek a vásárlások különösen a kerek számok alatt indulnak meg, mely arra utal, hogy ez a piac szereplő a többi kereskedő döntését befolyásolja azzal, hogy nem engedi az árat visszaesni. A bitcoinon keresztül pedig számos más kriptovalutára is hatással vannak a fenti események. A fentiek következménye az, hogy a kriptovaluták piacán az árfolyamra, a hozamra nem csak a szokásos kereslet/kínálat és a fundamentális hírek gyakorolnak hatást, hanem a bennfentesek. Sajnos az is látható a fentiekből, hogy a szabályozás hiányának, a kriptovaluták pénzügyi szervektől való függetlenségének az is az ára, hogy a piacot manipulálni lehet, gyakorlatilag következmények nélkül (lásd a kriptotőzsdék és a fake trading). Tartsuk szem előtt, hogy a fenti vizsgálat alapján gyanítható piaci manipuláció nem eredményezi azt, hogy tartósan nagy mennyiségű fedezetlen tether kerül a piacra. Ennek oka, hogy az emelkedő szakaszokban a bitcoin eladásra kerül a nagy piaci szereplő által. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül igazak azok a vádak, melyek szerint a tether mögött már nincs meg a fedezet. A fedezet úgy tűnhet el egy stablecoin mögül, hogy a kibocsátó elkölti a valódi devizát. Ugyanakkor erre addig nem derül fény, amíg új ügyfelek érkeznek a piacra és többségében vannak a beutalások. Ezek a problémák csak akkor kerülhetnek felszínre, ha nagyon sokan szeretnék kivenni, visszaváltani valódi dollárra a pénzüket. Ilyen esetben (ha kiderül, hogy nincs meg a fedezet) valószínűleg azonnal elveszíti az értékét a stablecoin, azaz az 1:1 átváltási aránytól messzire eltávolodik az árjegyzés. A fentiekben részletezett, a manipulációra utaló mintázatokat több tanulmány is leírja, de nem minősülnek bizonyítéknak jogi értelemben vett piacmanipulációra.