4 pozícióépítési technika a forex és tőzsdei kereskedéshez

Haladó forex és tőzsdei kereskedőnél felmerül az igény a folyamatosabb kereskedésre, ahol már nem a belépek, kezelem a pozíciót és kilépek sorozatában gondolkodik. Ha jó irányba lép be, akkor már nem csak a minél hosszabban tartott pozíció és az ideális kilépési pont lesz a cél, hanem próbál plusz pozíciókat is felvenni. Az ilyen pozícióépítés gyakorlatát, technikáját érdemes megtanulni, hiszen már jó esetben a tőkére nézve nem vállalunk fel kockázatot, csak a megtermelt nyereségből vásárlunk.

A bejegyzés a pozícióépítés gyakorlatát, technikáját tárgyalja. A cikk első felében pár olyan eldöntendő kérdéseket tárgyalok, melyek meghatározzák a pozícióépítés alapjait, a második  felében már magával a technikával foglalkozunk. A két rész végére már képes leszel átgondolni, hogy számodra megfelelő-e a pozícióépítés technikája, vagy nem. Az alábbi leírás a következő témákat tárgyalja:

• Pozícióépítés és a skálázott belépés technikája
• Mi az a skálázott belépés?
• Akarunk-e pozíciót építeni, ezzel a technikával foglalkozni?
• Pozícióépítés piramis technikával
• Pozícióépítés fordított piramis technikával
• Pozícióépítés toronyház technikával
• Pozícióépítés dinamikus technikával
• Meddig építsünk pozíciót a technikával?
• Milyen jelet használhatunk a pozícióépítés technikájánál?
• Milyen technikai módszerrel akarom építeni a pozícióimat?
• Az első belépés a pozícióépítési technikával
• A kockázat és a pozícióépítés technikája
• Meddig lehet a tőkére nézve felvenni kockázatot?
• Mennyi lehet a maximális méret, amíg építkezünk?
• Példák a gyakorlatban

Pozícióépítés egy technika

Igen, kezeljük a pozícióépítést egy külön technikaként. Ezen azt értjük, hogy ne egy-egy kereskedési technika elemeként gondoljunk rá, hanem egy univerzális eszközként, amit a lehető legtöbb kereskedési technikánkhoz párosítani tudunk. A pozícióépítés szabályainál törekedjünk a lehető legáltalánosabb szabályokra, hogy ne korlátozzanak a belépésnél feleslegesen és minél több technikánkhoz ugyanazokat tudjuk használni. Alakítsunk ki egy olyan pozícióépítési technikát, amit a kereskedési gyakorlatunkban előforduló összes stratégiánál egyformán tudjuk használni.
A pozíciókezelés technikája kifejezetten fontos, ha egy folyamatosan keressük a jeleket a piacon és a technikánk több belépési lehetőséget ad. Ha pedig a jelek egymás után jönnek, és már nekünk van egy pozíciónk, akkor érdemes elgondolkodni, hogy ott is belépünk.

Pozícióépítés és a skálázott belépés technikája

Bár hagyományosan ezt a két technikát a pozícióépítés technikájaként kezelik, de érdemes e kettőt külön szabályozni. A skálázott belépésről lesz cikk, így akinek ez ismeretlen, annak pár szóban összefogózom a pozícióépítés és a skálázott belépés közti különbséget.

Mi az a skálázott belépés?

Skálázott belépést akkor használunk, ha egy belépésnél valami olyan okot találunk, ami miatt nem szeretnénk egy teljes méretű pozíciót felvenni. Illetve akkor, ha olyan nagy kockázatú technikákat használunk, aminél érdemes a kezdeti méretet kisebbre venni és bizonyos feltételek későbbi teljesülése után a maradék pénzünkből is belépünk. Ilyen skálázott belépést lehet használni egy szint törése technikánál, ahol a szint törésekor egy kisebb mérettel lépünk be. De ha a piac visszateszteli a szintet, akkor a maradék egy részével plusz pozíciót veszünk fel, és ha a kitörési csúcsot is elhagyja az árfolyam, akkor még egyet, a fennmaradt összeggel. Így ha a kitörés mégis csak egy álkitörésbe vált, kisebb veszteséget könyvelhetünk el, de ha visszatesztelés után elindul a kívánt irányba már megfelelő mérettel leszünk benne a mozgásba. Ezekben az esetekben előre meghatározott helyen és feltételeknél kerül ráépítésre az újabb pozíció.

A pozícióépítés gyakorlatában pedig akkor lépünk be újabb pozícióval, ha a piacon vagyunk már és olyan helyzetbe kerülünk, hogy kapunk egy másik jelet is, és érdemesnek tartjuk a piaci mozgást arra, hogy még egy pozíciót is nyissunk. Ebből az a kellemes helyzet következik, hogy itt nem kötelező előre eldönteni, hogy hol és milyen arányra elosztott pénzzel lépünk be, hanem ha jól megy a piac és teljesíti a feltételeket, akkor belépünk. Ez sokkal nagyobb szabadságot ad nekünk.

A pozíció építés elsősorban haladó technika

Kezdeti időben egy pozícióra koncentráljunk, és ha azt már jól kezeljük, akkor lépjünk tovább a több pozíciót adó pozícióépítésre. Megfelelő gyakorlat nélkül kudarcélményekkel teli lesz a pozícióépítés! Bár a pozíció építés technikája sem más, mint egy pozícióval való kereskedés, de ha gondjaink vannak az egy tétel kezelésével, akkor ez hatványozódni fog, ha több lesz. Az első olyan döntés, amit meg kell hozni, az a legfontosabb:

Akarunk-e pozíciót építeni, ezzel a technikával foglalkozni?

A válasz általában az igen. Bár nagyon meg tudja emelni a pozícióépítés technikája a nyereségességet, hiszen a mozgásban rejlő potenciált jobban kihasználjuk, de ha rosszul csináljuk, akkor egyrészt a nyereségességet ronthatja, illetve a harmadik, a nyugalmunk megőrzése feltételnek sem teszünk eleget. A pozícióépítés technikája sok lehetőséget és még több csapdát is rejteget, így nagyon át kell gondolni, hogy nekünk megfelelő módszerrel, ütemben, levédett és kockáztatott pénz arányával csináljuk.
Itt is nagy a veszélye, hogy túlvállaljuk magunkat, mohókká vállunk. Bár technikailag nem nagy kihívás a pozícióépítés, de újra felhívom a figyelmet arra, hogy itt több pozíciót kell együtt kezelni, és akinek egy is sok, annak nem kellene erőltetni már most a pozícióépítés technikáját! Ha már eldöntöttük, hogy pozíciót építünk, akkor ismerkedjünk meg a típusaival.

A pozícióépítés technika típusai

    • Piramis
    • Fordított piramis
    • Toronyház
    • Dinamikus

1) Pozícióépítés piramis technikával:
A piramis, ahogy a kép is mutatja, folyamatosan csökkenő plusz méretet vesz fel. Ennek a módszernek az előnye, hogy nem tudunk ezzel túl nagy méretre építkezni, hiszen menet közben egyre kisebb pozíciót engedélyez. A hátránya, hogy nem használja ki a mozgásban rejlő potenciált. Így egy szép hosszú mozgásból relatív keveset használunk ki. Ideális megoldás a pozícióépítés most tanulóknak, mert nagyon nagy hibát nem tudnak elkövetni vele a csökkenő méret miatt. Itt a nagyobb méret okozta esetleges stressz a többihez képest kisebb, nyugodtabb pozíció kezelést tesz lehetővé.

2) Pozícióépítés fordított piramis technikával:
A fordított piramis ennek a fordítottja, itt egyre nagyobb méretet veszünk fel, ha lehetőséget ad a piac építkezni. Hátránya, hogy nagyon gyorsan növekszik a méret, így stresszesebb. Előnye, hogy ha nagyon jól megy a piac, akkor sokkal többet lehet vele keresni. Kezdőknek ezt a típust érdemes óvatosan kezelni, mert a gyors növelés miatt könnyű nullában vagy veszteségben lezárni a pozíciót.

3) Pozícióépítés toronyház technikával:
Toronyház típus valahol a két piramis közt van. Itt egyenlő méretet vesztünk fel, így a számolgatással nincs gondunk. Előnye, hogy nagyon egyszerűen lehet használni, egymás után egyforma pozíciók felvétele nem okozhat gondot technikailag. A nyereségessége is a két piramis közt van.

4) Pozícióépítés dinamikus technikával:
A fenti három a fenti három pozícióépítés technika hibája, hogy nem veszi figyelembe a piaci mozgást. Kötött méretnövelést ír elő, ellenben a dinamikus építés olyan, ahol a piaci helyzet szerint, a jel és a jel minősége szerint változó méretet veszünk fel. Így jobban tudjuk követni a mozgást és a kialakult helyzeteket. Nagyobb figyelmet követel, így kevesebben kedvelik ezt a módszert.

A fenti pozícióépítés technika közt alapvetően nincs különbség, a belépések, számolások elvek azonosak. Hogy ki melyiket válassza, az egyéni döntés. Nagyon gondoljuk át, mert a pozícióépítés technikánk eredményessége függ tőle. Itt ne csak a forintban megmutatkozó eredményeket nézzük, gondoljuk át mennyire megterhelő egy fordított piramis építkezés, ha a megszokott méretnél sokkal nagyobbat kockáztatunk a belépéssel. Ez lelkileg nagy nyomás, hiába hozhat többet, ha nem tudjuk nyugalommal végigvinni a pozícióépítést!  

Folyamatosan azt írtam, hogy „valamilyen” méretet veszünk fel a pozícióépítés technikájával. Itt több lehetőséget is lehet választani a megszokott módszerünknek megfelelően. Lehet fix lotot emelni, csökkenteni, ekkor a pozíció méret változik, és nincs tekintettel a stop távolságra. Ez kevésbé ajánlott, csak fix távú stopoknál alkalmazható, de ott nagyon jól. A másik megoldás, hogy vagy a kockáztatott összeget emeljük, vagy pedig a kockáztatott százalékot. Ezeknél a stophoz képest ki kell számolni a lot méretet és azt alkalmazni. Ez sem jelent gondot a mostani méretezőkkel. Én a második megoldást helyezem előtérbe, mert a technikáim nagy része változó stoptávolságot adnak, és így a fix összeg, vagy a fix százalék jobban illik a kockázatkezelésembe.

Mennyit és miből?

A pozícióépítés technikánk egyik sarkalatos pontja az, hogy a következő pozícióra mennyi pénzt teszünk fel. A mennyit, milyen ciklus szerint témát az előbb megbeszéltük: egyre kisebbet, egyre nagyobbat, ugyanannyit, dinamikus döntés szerint.  
A miből kérdés is nagyon fontos a pozícióépítés technikánk szempontjából. Első olvasatban értelmetlennek tűnik, hiszen nyilván a saját pénzünkből. A valódi kérdés az, hogy a pozícióépítés technikájánál felhasznált pozíciónál

• csak a megtermelt haszonból, vagy
• még a tőke terhére is felvehetjük?

Ha a tőke terhére is felvehetünk kockázatot, akkor folyamatosan kockázatban leszünk a tőkére nézve. Ebben az esetben, ha ellenünk megy a piac, akkor veszteségre is kell számolni, a tőkénk csökkenni fog. Ez számomra nem kívánatos, de sokan szeretik, hiszen így nagyobb mértékben, előbb kezdhetik el használni a pozíció építési technikát, ami jó esetben nagyobb, vagy sokkal nagyobb nyereséget is hozhat. Én azt tartom (a következő részben kitárgyalom, hogy miért) jónak, ha csak a megtermelt haszonból forgatunk vissza a pozícióépítésre. Így nem lesz olyan kellemetlen helyzet, hogy dolgozunk, de semmit nem keresünk, vagy éppen még veszteni is fogunk a tőkéből! Bárhogyan is gondolja ezt valaki, az elején kövesse ezt a pozícióépítési technikát, és ha már nagyon jól megy a pozícióépítés, akkor kockáztasson tőkéből is a ráépítésnél.

Ehhez a gondolathoz tartozik, hogy meddig lehet olyan pozíciót felvenni, amivel még a tőkéből is veszthetünk? Ezt nagyon jól át kell gondolni, hiszen elég kellemetlen tud lenni, ha az ötödik ráépítést is megtesszük és a kistoppolódás után még a tőkénkből is vesztünk. Érdemes meghúzni a határt, hogy egy bizonyos építés után már csak úgy vehetünk fel pozíciót, hogy a tőke ne sérülhessen. A folyamatosan tőkekockázatban lévő építkező többször találkozik olyan helyzettel, hogy sokat dolgozik egy sorozaton, de a végén mégis veszteségbe torkollik a teendője. Bár nagyon vonzó a „nagyon sokat kerestem az agresszív pozícióépítéssel” gondolat, de ennek elég nagy lelki teher is lehet az ára.

Meddig építsünk pozíciót a technikával?

Szintén furcsa lehet erről gondolkodni, hiszen a válasz egyszerű: minél tovább és minél többet! Ezt át kell gondolni, mert a sima ciklikus, toronyház építkezéssel is a harmadik, negyedik lépcsőben már sokkal nagyobb lesz a pozíciónk, mint amit alapesetben megszoktunk. Itt a veszteség vagy a nyereség tripla, négyszeres mérettel növekszik, ami nehézzé teszi a kereskedést. A mentális nyomáson kívül figyelembe kell venni, hogy az ilyen nagy pozíciónál egy stopátugrással okozott plusz veszteség is nagyobb lesz. 

Ezzel főleg a közeli stopokkal és agresszív pozícióépítkezési technikával kereskedőknek kell számolniuk. Egy száz pipes stopnál egy tíz pipes stopátugrás az tíz százalékos plusz veszteség, de egy tíz pipes stopnál ez a alap veszteség duplázása. Ehhez járul hozzá, hogy nem a megszokott méretű pozícióval vagyunk a piacon, hanem az építkezés miatt sokkal nagyobbal. Ez és a többi említett veszély ne vegye el senki kedvét a pozíció építés technikájától, ezek nem teszik lehetetlenné a pozíció építést, csak nagy odafigyelést és önmérsékletet kíván!
A pozíció építés technika típusától, egyéni igényeink szerint érdemes korlátozni a maximálisan tartható pozíció méretet. Főleg akkor, ha olyan pozíció építést technikát alakítunk ki, ahol nullás vagy veszteségek kilépés is lehetséges egy fordulatban.

Milyen jelet használhatunk a pozícióépítés technikájánál?

Olyant, amit a kereskedési technikánk előír, és akkor is 100% biztosan belépnénk a piacra ha nem lenne már pozíciónk. Azaz csak szabályos és szép jelet használjunk belépésre.
Ez természetes! Igen, jogos. Ennek ellenére nagyon könnyen belefuthatunk egy olyan helyzetbe, ahol már szép lebegő haszonnal tartott pozícióval kapunk egy nem túl szép jelet és… És arra gondunk, hogy bizony már a szép haszonból egy keveset egy nem túl szép jelre is feltehetünk, már nem tudunk a tőkéből veszteni. Helytelen az ilyen belépés, mert a pozícióépítés technikája sem lazítja fel a fő szabályt: csak szabályos jelre lépünk be! A legtöbb technika alkalmas pozícióépítésre, maximum kicsit át kell alakítani. Nem kötelező egy adott technika jeleivel építkezni, lehet több technika egymás utáni jeleit is használni. A fenti felsorolásból kitűnik, hogy sokféle lehetőség és személyes preferencia szerinti változat létezik a pozícióépítési technikánk kialakításában. De egy alapszabályt mindenképp tartsunk meg: csak szép, szabályos jelre lépjünk be elsőre, másodikra és sokadikra.

Az első belépés a pozícióépítés technikájával

Ez ténylegesen a második pozíciónk lesz, de ezt nagyon át kell gondolni, hogy mikor történhet meg. Kapunk egy jelet, és az meg is felel a belépésnek. Ez alapvetően ugyanaz, mint az elsőnél: jelet kapunk, stopot meghatározzuk, RR-t számolunk, méretezünk stb. Itt érdemes a tőkére vetített potenciális veszteség szerint is meghatározni egy pozícióépítési szabályt.

Beléphetek akkor is, ha a két stop együttes kiütése esetén még a tőkémből is vesztek? Ha igen, akkor fel kell készülni arra, hogy több esetben is csökken a tőkénk, de arra is, hogy ha jó irányba megy a piac sokkal nagyobbat nyerünk. Több építési lehetőséget ad ez a pozícióépítési technika, de kockázattűrőbbeknek való.
Csak akkor léphetek be, ha a két stop teljesülése után legalább nullás lesz a pozíció. Ez már egy kisebb kockázattal járó pozícióépítési technika. Ennél már csak a meglévő lebegő hasznunk terhére veszünk fel pozíciót. Kezdeti időben mindenképp érdemes ezt, vagy a következő pozícióépítési technikát használni.
Csak akkor léphetünk be, ha egy előre meghatározott minimális összeget nyerünk is a két stop teljesülése esetén. Ez biztosítja, hogy nem veszteséggel, vagy nullás kilépéssel dolgozunk. Ha nincs meg a lefedezhető minimum, akkor nem lépünk be, hiába kapunk jelet.

Pozícióépítés összefoglalva:

El kell dönteni, hogy

•     1. Akarok-e pozíciót építeni, vagy sem
•     2. Milyen módszerrel akarom építeni
•     3. Az első építés mikor történhet meg
•     4. Meddig lehet a tőkére nézve felvenni kockázatot
•     5. Mennyi lehet a maximális méret, amíg építkezünk?
•     6. Mire lépjünk be?

Pozícióépítés technikája: több stopunk lesz!

Szintén nem kíván nagyobb magyarázatot és természetes, hogyha pozíciót építünk, akkor több stopunk lesz. Erről ne feledkezzünk el, mindig tartsuk számon, hogy mennyi is a pozíciónk, és ha stopot mozgatunk, akkor annak megfelelő stop vonalat is mozgassuk.
A stopokról jegyezném meg, hogy a több stop vonalat nem feltétlenül kell egy szinten tartani, a több pozíció lehetőséget ad arra, hogy több helyre helyezzük el a különböző stopunkat.
Hogy melyik jó a pozícióépítés technikánkhoz?
Egy helyen legyen az összes, vagy különböző pontban? Ezt általánosságban nem lehet eldönteni, a stratégia és a piaci helyzetek adják meg erre a választ. Ahogy a belépésnél. Úgy a kilépésnél is lehet skálázottan kilépni, hiszen a több stop lehetővé teszi, hogy több részkilépési pontot jelöljünk meg. Így mindig lesz esélyünk – kisebb visszahúzódásnál – a pozícióban maradásra egypár kötéssel.

Milyen technikai módszerrel akarom építeni a pozícióimat?

Én a saját módszeremet fogom bemutatni, ami dinamikus pozícióépítkezést tesz lehetővé. Ez adja (szerintem) a legnagyobb szabadságot, és a piaci mozgásokhoz való teljes idomulást. Amit nem fog tudni megadni: egy agresszív építkezés által elérhető maximális hozamot. De nem leszel folyamatosan kockázatban, ami szerintem egy fontos előny.

Itt nem egy merev számtani sorozat szerint, hanem egyedi döntés szerint építesz rá. Ez első olvasatban ijesztő is lehet, hiszen minden ráépítéskor dönteni kell és nem csak egy mechanikus módszerrel építeni a pozíciókat.

Az első belépés a pozícióépítési technikával

Ez az építkezés egyik első, de legfontosabb döntése. Én csak akkor építek rá, ha jelet kapok. A jel mindenkinél más lesz, hiszen más-más technikát használunk. Egy olyan fontos szabállyal egészül ki a pozícióépítési technika, amit érdemes betartani:
Csak akkor vehetek fel új pozíciót, amikor olyan jelet kapok, amire akkor is belépnék, ha nem lenne már egy (vagy több) pozícióm az adott páron.
Ez a szabály biztosítja azt, hogy ne csak vaktában lépjek be, hanem jelre. Így ki lehet kerülni, hogy nagyobb nyereségre vágyakozva és a pozícióépítés bűvöletében ok nélkül, esetleg a lemaradástól félve agresszíven építkezzünk. Az ilyen fékeket érdemes beépíteni a pozícióépítési technikánkba, mert sok felesleges veszteségtő óv meg.

Egy esetben tekintek el ettől: ha a piac egyirányú, korrekció nélkül, de normál ütemben emelkedik. Ilyen esetben sokszor nem kapok jelet, de a mozgás ereje és annak dinamikája (nem rohan, hanem nyugodtabb tempóban lépked) indokolja a merészebb belépést.

A kockázat és a pozícióépítés technikája

Másik feltételem szerint akkor léphetek csak be a jelre, ha az eredeti pozíció már olyan, a stoppal védett nyereséget termelt, amiből finanszírozni tudom a második pozíciót. Más megfogalmazásban: ha a két stopot, az újat és az eredeti pozícióét is kiüti a piac, akkor nekem a tőkére vetítve NEM keletkezhet veszteségem.
Ez első olvasatban nagyon szigorú pozícióépítési szabály. Ezen lehet lazítani, ha valaki magasabb kockázatvállalási szokásokkal kereskedik. Én azt javaslom a kezdő pozícióépítőnek, hogy tartsa be ezt a szabályt, és csak ha járatos a kereskedésben akkor lazítson. Így sokkal kevesebb, de talán jobban átgondolt belépésekre ad lehetősége ez a pozícióépítési technika, ami nem rossz, ha kezdőként próbálkozunk ezzel.
Ezzel lényegesen kevesebbet keres az ember, mint egy agresszívabb stratégiával, de az előnye, hogy normál piaci környezetben, ha ellenünk fordul a piac, akkor sem vesztünk a tőkénkből a pozícióépítés miatt. A tőke védelme nagyon fontos számomra, ezért is választottam a szigorúbb feltételeket.

Meddig lehet a tőkére nézve felvenni kockázatot?

A fenti pozícióépítési szabály ezt egyértelművé tette: akkor vehetek fel plusz pozíciót, amikor már a kettő együttes veszteségét is kitermelte a mozgás. Azaz csak az első belépésnél lehet a tőkére vetítve kockázatom.

Mennyi lehet a maximális méret, amíg építkezünk?

Ezt a limitet én a normál pozícióméretem négyszeresében határoztam meg, mert az akkor mérettel való kereskedés még elfogadható, de nagy nyomást okoz számomra. Erre nincs jó irányszám, hiszen a „normál” méret és az egyéni teherbírás nagyon eltérhet. Kezdeti időben ez legyen minél kisebb. Vegyük figyelembe a megszokott stopátugrások mértékét is, illetve azt is, hogy milyen piaci helyzetben kereskedünk. Egy agresszíven hírekre mozgó, ideges, nagyon volatilitás piacon vegyük kisebbre a limitet. A pozícióépítés technika kialakításakor mindenképp vegyük figyelembe a kockázatvállalási szintünket, nem érdemes túlvállalni magunkat. Ok, az általános ismérveket összeszedtük, már csak maga a minta pozícióépítés technika jön.

Én sablonosan vezetem végig három pozícióépítést. Ebből már a pozícióépítés technika jól következő és erezni lehet, hogy ez sem más, mint három egymás utáni pozíció felvétele kicsit a pozícióépítés technikához idomítva. A minta technika: a csúcs törésekor lépek be, a stop helye a kialakult alj alatt. Nem meglepő, hogy ugyanolyan lépéseket ismétlek meg, mint amit az első felvételekor, az egyszerűség az szép, és a pozícióépítés technikánál sokszor hasznos is.

Az első pozíció felvétele, ami még nem a pozícióépítés technika része

Az első pozíció felvétele a megszokott módon történik: kapok egy jelet, és a stop és a méret meghatározásával belépek a piacra. Majd a stopot kezelem és a technikának megfelelően járok el. Ilyenkor még nem tervezek építést, bár nem is zárom ki, hogy lesz. Szerintem felesleges előre eldönteni, hogy most lesz-e lehetőség építeni vagy nem.

Ez torzíthatja a piaci mozgás értékelését és ad egy előítéletet. Végig megy az ember a megszokott lépéseken: a kockázat csökken, a kockázat nulla, és végre már pluszba kerül a stop. Addig én nem építek rá, amíg nincs pluszban a stop jelentősen. Fontos, hogy az elején lerögzített pozícióépítés technikánkat b is tartsuk. Ez itt az egyik legnehezebb helyzet, hiszen a piac nekünk megfelelő irányba megy, de hiába van egy jó pozícióépítés technika a kezünkben, nem engedi a belépést számom, mert azt döntöttem, hogy csak akkor lépek, ha…

A pozícióépítés technika első lépése

Majd eljutunk oda, hogy kapunk egy újabb belépési jelet. Itt már lehet dönteni, hogy akarunk-e építeni vagy nem.
A belépési jel értékelésekor pont ugyanazt a procedúrát hajtom végre, amit egy teljesen új, előzmény nélküli helyzetben. Ha az értékelés pozitív, akkor lépek tovább. Itt ismétlem: pozícióépítés technika alapja, hogy csak arra a jelre lépünk, amire akkor is, ha ez lenne az első belépésünk. A pozícióépítés technika nagy veszélye – főleg, amikor már szép nyereségben vagyunk – a mohóság. Nagy késztetést érezhetünk a belépésre, hiszen már nem tudunk veszteni! Ez nem a pozícióépítés technika része, hanem inkább egy szerencsejáték szerű késztetés.

Annyiban különbözik az első belépéstől, hogy itt nem a tőkére vetített kockáztatott pénzt teszem fel a következő pozícióra, hanem az első pozícióban már megtermelt pénzt, vagy annak egy részét.
Fontos, hogy nem a terminálban mutatott lebegő nyereséget kell figyelembe venni, hanem a stoppal levédett tényleges nyereséget ennél a pozícióépítés technikánál. A lebegő nyerő csak egy szám, ami azt mutatja, hogy ha most lezárom kézzel, akkor ennyi lesz a nyerőm. Ami ennél sokkal fontosabb az a stopnál eltehető pénz. Ez mutatja azt, hogy ha eléri az árfolyam a stopomat, akkor mennyi lesz a pénzem. Én kizárólag ebből forgatok vissza a következő belépésre ennél a pozícióépítés technikánál.

Mennyit forgathatok vissza?

0 és 100% közt valamennyit.

Erre a pozícióépítés technika adja meg a választ. Egy bizonyos korlátot érdemes meghúzni, de ez nagyon piac függő lehet. Itt nagy szabadságot adok magamnak a pozícióépítés technikámban, mert dönthetek úgy, hogy semmit nem teszek fel, azaz nem lépek be újabb pozícióval. De dönthetek úgy is, hogy az összes pénzt felteszem rá.
Ez az elv, de sejtheti mindenki, hogy azért ennél kisebb az általános mozgástér, jellemzően a 40-60% közti értéket választom. Így marad akkor is valami nyereség, ha a piac ellenem fordul. A pozícióépítés technika kialakításakor fontos elem a tőzsdei pszichológia. Kevésbé bosszantó számomra, ha a maximálásinál kevesebbet keresek, mintát az a helyzet, amikor pozícióépítés miatt nulla nyereséggel lépek ki, egy hosszabb munka után.

0...100%? Egyéni döntés. Aki az egészet, azaz 100% nyereségét felteszi, ő nagyobb pozíciót tud nyitni, de ha mindegyik stopot kiszedi a piac, akkor nulla nyerővel kullog el. Aki kevesebbet tesz fel, az kisebb pozíciót tud pluszban venni, de a kistoppolódáskor bizony marad egy kis pénze. De ha elindul jó irányba a piac, akkor szomorúan nézi, hogy kisebb lesz a 100%-t feltevőhöz képest a nyeresége.
Szóval ki kell kísérletezni azt a mennyiséget, ami nekünk jó. Nekem a 40-60% közti érték jött be. Így lesz is nyereségem a kistoppolódásnál, de rá is tudok építeni, annyit, ami jelentős eredményt hoz.
A módszer: leolvasom a stopnál (azt MetaTrader4-nél nagyon egyszerű: a stop vonalhoz tolom az egeret) elérhető nyereséget és azután abból teszek fel egy részt. Ez a rész egy összeg, így a méretezőt át kell állítani arra az üzemmódra, hogy egy megadott összegre számoljon. Ez a méretezőknél fontos, hiszen nem a megszokott első pozíciónál kockáztatható százalékot, vagy összeget kívánjuk feltenni, hanem a nyereség egy részét.

Majd meghatározom a stopot, célárat, RR-t és belépek a pozícióba. Ahogy látni a pozícióépítés technikával sem más a belépés maga, mint az első: pontosan ugyanolyan ellenőrzésekből áll, mint bármelyik közönséges belépés.

Aki ismeri a DVD anyagban elmondottakat, feltűnhet, hogy valami kimaradt a sorból. Szándékosan kezelem külön, hogy mindenképp rögzüljön. Az első lépés természetesen az első pozíció ellenőrzése. Annak a stopjának a megfelelő (amit a kereskedési technika mond) helyre tolása. Ne kezdjünk addig semmi olyanba, amit a pozícióépítés technika ír elő, amíg a meglévő stopokat, pozíciókat nem kezeltük. Ez egyrészt a rutin miatt fontos, hogy nem törjük meg a megszokott ritmust, ami előírja: minden egyéb előtt a meglévő pozíciókat kell kezelni, és csak azután lehet bármi mást kezdeni. A másik ok már jobban a pozícióépítés technika témája: ha jobb helyre tesszük a stopot, akkor több nyereség lesz levédve, ami nagyobb pozícióépítést tehet elérhetővé.

Következő pozíció felvétele a pozícióépítés technikával

Miben más mégis, mint az első pozíció, amit felvettünk építkezési céllal? Itt már két meglévő pozíciónk van. Ami nem nagy meglepetést, hiszen ez volt a célja a pozícióépítés technikánknak. Két stop és két célár is tartozik ehhez, azaz ha a pozíciót menedzseljük, akkor erre is figyeljünk! Az nem előírás, hogy a stopok, illetve a célárak egy helyen legyenek, ezt szintén a kereskedési technika adja.

A harmadik pozíció felvétele pontosan ugyanolyan, mint a második, csak itt a két meglévő stoppal védett összege lesz az az alap, amiből valamennyit felteszek a következőre. Itt fontos, hogy valóban a kép stopot leellenőrizzük, hiszen már lényeges eltérések lehetnek az újabb pozícióra feltehető pénzben, ha a két stopot mozgatni tudjuk. A két stoppal védett összeget összeadjuk, majd meg kell hozni a döntést: ebből a remélhetőleg szép nagy számból mennyit is kockáztatunk a következő belépésre. Majd megtesszük a szokott mód a belépést.
Bár kisebb az esélye, de már itt a „maximálisan felvehető méretre” vonatkozó szabályt is nézzük meg. Ahogy tárgyaltuk, én csak a megszokott méret négyszereséig veszek fel pozíciót, így ha már ennél nagyobb az összméret, akkor nem vehetek fel. Jellemzően erre a pozícióépítés technikai szabályra nem lesz túl sokszor szükség.

Ahogy látni nem bonyolítottam túl a pozíció építést. Gyakorlatilag pár kis eltéréssel, de pontosan olyan, mint a szingli pozíció felvétel.
Ami fontos:

•     csak újabb jelre...
•     csak a stoppal védettből…0-100%
•     csak annyit, ami belefér…
•     több pozíció, több SL és TP…

Remélem semmi újat nem tudtam mondani, csak az eddigi ismereteket raktam sorrendbe: ennyi és nem több egy pozícióépítés technika.

A pozícióépítése egy olyan technika, ami a kockázatkezelés témakörébe tartozik. A kockázat kezelésének pedig három célja van: a veszteség minimalizálása, a nyereség növelése és a nyugalom megőrzése. Ennek a célnak pedig megfelel ez a pozícióépítéses technika:

A kockázatot, a veszteséget minimalizáljuk, hiszen nem lépünk be a meghatározott maximális méretnél nagyobbal. Csak akkor, ha a már a megtermelt nyereségből – azaz nem a tőkéből – kockáztathatunk.
Maximáljuk a számunkra elérhető legnagyobb méretig a nyereséget, hiszen nem korlátozom le a nyereségből visszaforgatható részt. De nem érjük el a maximálisan elérhető elvi nyereséget, mert ahhoz a tőkéből is kellene kockázatot vállalni, a megengedhető maximális értékig minden egyes pozícióépítéskor csak a megtermelt nyereségből vehetek fel csak pozíciót. A nyugalom megőrzése is megvalósul, hiszen a pozícióépítéses technikám nem engedi meg a pozíció építése során a veszteségbe fordulás. Azzal a majdnem biztos tudattal építhetem fel a pozíció sorozatot, hogy a legrosszabb esetben is veszteség nélkül zárom a pozícióimat.