Piaci kapitalizáció, market cap, tőzsdei kapitalizáció jelentése, fogalma

A piaci kapitalizáció az első olyan adat, mely a részvénypiaci tájékozódásban a kereskedő elé kerül. A piaci kapitalizáció határozza meg azt, hogy a részvényen, milyen kereskedési stratégiát alkalmazhatunk, de befektetési döntés esetén is fontos szempont a piaci, tőzsdei kapitalizáció vizsgálata, mivel a befektetés kockázatára lesz hatással. Illetve diverzifikációs szempontból is fontos szerepe van a tőzsdei kapitalizációnak, market cap-nek. A fentiekben felsorolt fontossága miatt részletesen megbeszéljük az alábbiakban a piaci kapitalizáció, más néven tőzsdei kapitalizáció, market cap jelentését, fogalmát. Illetve értékhatárokat is megadok, melyek segíthetnek a részvénypiacon történő tájékozódásban. Tehát magunk is be tudjuk sorolni a részvényeket kapitalizáció alapján.

Piaci kapitalizáció, market cap jelentése, fogalma

Kezdjük először az alapokkal, és beszéljük meg a piaci más néven tőzsdei kapitalizáció fogalmát, jelentését. A piaci, vagy tőzsdei kapitalizáció gyakorlatilag azt mutatja meg a kereskedő, befektető számára, hogy a piac árazása alapján mennyit ér a társaság ebben a pillanatban. Hogy megértsük pontosan ez mit is jelent, beszéljük meg a számítását a piaci, tőzsdei kapitalizációnak. A számítása során a részvény aktuális árfolyamát szorozzuk össze az összes kibocsátott részvény számával. A tőzsdei társaságban szerzett tulajdonrészt a kibocsátott részvények megvásárlásával szerezhetünk, így ha az összes kibocsátott részvényt összeszorozzuk a részvények aktuális árával, megkapjuk, hogy éppen most a piaci szereplők hogyan értékelik a tőzsdei társaságot. A piaci kapitalizációt általában a kereső programokban, alkalmazásokban market cap név alatt találjuk, ami a market capitalization rövidítése, a magyar megfelelő a piaci kapitalizáció.

Miért fontos a piaci, tőzsdei kapitalizáció követése?

Önmagában a részvény árának vizsgálata könnyen félrevezetheti a kereskedőt, befektetőt. Bár kezdő kereskedők hajlamosak azt gondolni, hogy egy 10 dolláros árfolyamú részvénynél értékesebb egy 30 dolláros árfolyamú részvény. Ez azonban súlyos tévedés, ugyanis a részvény árfolyama alapján nem lehet a társasági méretre, értékeltségre következtetni, mivel nem tudjuk, hogy mennyi a kibocsátott részvények száma. Ráadásul a helyzetet bonyolítja, hogy a kibocsátott részvények száma időről időre változhat, így a részvény árfolyam semmiképpen nem megfelelő arra, hogy társaságok értékeltségét, méretét stb.. összehasonlítsuk.  Vannak természetesen a részvényárfolyammal kapcsolatos megfigyelések is, például 1 dollár alatti cégek általában kis társaságok, alacsony kapitalizációval. Ezek az ún. centes részvények. De még a 10 dollár alatti részvényárfolyam is gyakran utal arra, hogy a társaság kisebb méretű. Ehhez még vegyük hozzá, hogy az az általános vélekedés, hogy az 1 illetve 10 dollár alatti részvények a bóvli kategóriába tartoznak. Ennek a vélekedésnek az az alapja, hogy gyakorlatilag minden csőd felé tartó társaság árfolyama előbb utóbb a 10 dollár, majd az 1 dollár alatti tartományba esik vissza. Azonban találunk az 0-10 dolláros árfolyamon belül stabilan, évek óta működő alapvetően nem kis kapitalizációjú cégeket is. Összességében tehát azt lehetne mondani, hogy a piaci, tőzsde kapitalizáció vizsgálata sokkal pontosabb képet ad egy tőzsdei társaság méreteiről, így a részvény árfolyamból inkább ne vonjunk le következtetéseket.

Mit mutat meg a piaci, tőzsdei kapitalizáció

Alapvetően három fő kategóriába sorolhatjuk a tőzsdei, piaci kapitalizáció alapján a tőzsdei társaságokat, ezek az alábbiak lennének:

• Kis kapitalizációjú cégek, Small Cap kategória: 1 milliárd dollár alatti piaci kapitalizáció
• Közepes kapitalizációjú cégek, Mid Cap kategória: 1-10 milliárd dollár alatti piaci kapitalizáció
• Nagy kapitalizációjú cégek, Large Cap kategória: 10 milliárd dollár feletti cégek

A fenti kategóriák még kiegészíthetők az alábbi kategóriákkal, de ez alapvetően már nem változtat a felosztáson:

• Mega Cap: a piaci kapitalizáció eléri, meghaladja a 200 milliárd dollárt
• Micro Cap: a piaci kapitalizáció 50-300 millió dollár közötti
• Macro Cap: a piaci kapitalizáció 50 millió dollár alatti.

A piaci kapitalizáció alapján nagyon egyszerű szűréseket tudunk végrehajtani a finviz.com weboldalon. Ahogy az alábbi képen látható a screener menüpont alatt találjuk meg a market cap sort. A fent megbeszélt felosztás alapján lehetséges a részvénypiaci szűrések végrehajtása.

Az alábbiakban megbeszéljük, hogy a piaci kapitalizáció alapján milyen kereskedési és befektetési szabályokat célszerű követni.

Tőzsdei kereskedés és a piaci kapitalizáció

Először beszéljük meg a kifejezetten spekulatív célú, tőzsdei kereskedést. A piaci kapitalizáció vizsgálata ebben az esetben azért lesz fontos, mert így tudjuk behatárolni, hogy a részvény piaca mennyire likvid. Értelemszerűen a kisebb tőzsdei társaságok piaca nem eléggé likvid, sokkal nagyobb árfolyam kilengéseket tapasztalhatunk, nagyobb rések lehetnek az árjegyzésben, így általánosságban elmondható, hogy rövid távú, napon belüli kereskedésre nem alkalmasak. Ezzel szemben a nagy kapitalizációjú részvények likvidek, kisebb pénzmennyiséggel nem lehet megmozgati a piacát, nem lehet kivenni az ajánlati könyvet stb.. Emiatt a nagyobb kapitalizációjú részvények daytrade kereskedésre is alkalmasak lehetnek. A fentiekhez tegyük hozzá, hogy a technikai elemzés eszközei is csak nagy kapitalizációjú, magas közkézhányaddal rendelkező cégek esetében használható jól. A legújabb kutatások a fentieket cáfolják, azaz a technikai elemzés a kevésbé likvid részvények piacán működik: Inkább a kisebb, illikvid részvényeken működik a technikai elemzés?

Saját szabályaim a piaci kapitalizációra vonatkozóan:

• Ha egy részvény piaci kapitalizációja eléri, vagy meghaladja az 1 milliárd dollárt, akkor swingtrade kereskedési technika végrehajtására alkalmas a papír, azaz használhatók a technikai elemzés jelzései. 
• Ha pedig egy papír piaci kapitalizációja eléri, vagy meghaladja az 5 milliárd dollárt, akkor swingtrade és daytrade kereskedési technika végrehajtására is alkalmas.

Az esetek többségében a piaci kapitalizáció alapján döntés tudunk hozni, bár én a részvény átlagos forgalmát is figyelni szoktam a fenti szabályok mellett.

Befektetés és a piaci kapitalizáció vizsgálata

Nem csak a rövid távú kereskedőknek lesz hasznos a piaci kapitalizáció vizsgálata, hanem a befektetési időtávon gondolkodóknak is. Egyrészt a hosszú távon befektetők kockázatkezelési eszköze a diverzifikáció, így érdemes a piaci kapitalizáció alapján is diverzifikálni a portfóliót, azaz Small Cap és Large Cap részvények meghatározott arányát tartsuk a portfólióban. Minél nagyobb a small cap aránya, annál nagyobb a kockázata a portfóliónak, de a várható hozam is növekedni fog.  

Miért kockázatosabb egy small cap részvény?

Mert ahogy fentebb már utaltam rá, a csőd felé tartó társaságok árfolyama esik, előbb utóbb 0-5 dolláros tartományba esik vissza, ami együtt jár a piaci kapitalizáció csökkenésével is. Tehát a small cap részvények között ott vannak a csőd felé tartó társaságok, bár ezeket különböző fundamentális mutatókkal ki lehet szűrni. De természetesen a small cap részvények között találunk most induló, vagy már működő, de még jelentős piacot nem szerző társaságokat is. Ezek a kis cégek azonban jobban tudnak növekedni, az árbevétel, és a profit növekedésének nagyobb tere van, mint egy nagy kapitalizációjú cég esetén. Tehát a profit lehetőségek jobbak, viszont a kis vállalati méret maga után vonja, hogy nehezebben jut forráshoz egy kis cég, kisebb az alkalmazotti létszám, kisebb a szellemi tőke, ami fontos lehet, ha a nehézségeken túl kell lépni. További részletek: Centes/filléres részvények, melyekkel sokat veszíthetsz

A small cap részvények jövőbeni hozama magasabb?

A size anomaly arra az összefüggésre világít rá, mely szerint az alacsonyabb piaci kapitalizációval rendelkező részvényekkel nagyobb hozamot lehet elérni. Egy tőzsdei társaság piaci kapitalizációja a kibocsátott részvények számának és a részvények aktuális értékének szorzata, azaz minél jobban emelkedik egy részvény árfolyama, annál nagyobb lesz a vállalat piaci kapitalizációja, és ezzel együtt csökken a befektetés várható jövőbeni hozama. A size factor kialakulására egyébként teljesen logikus magyarázatot találunk, hiszen a kisebb kapitalizációval rendelkező cégek növekedési lehetőségei nagyobbak. A nagyobb profitnövekedés pedig hosszútávon együtt jár a nagyobb várható hozammal.

A size anomaly jelenségre 1981-ben figyelt fel Banz, aki visszatesztelte (The relationship between return and market value of common stocks) az amerikai részvénypiacot, és arra a megállapításra jutott, hogy az alacsony piaci kapitalizáció konzekvensen együtt jár a magasabb jövőbeni hozammal. Ezt a feltételezést erősíti Eugene Fama és Kenneth French kutatása is.

1927-2010 között a legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező részvények átlagos éves hozama 10% volt, míg a legkisebb piaci kapitalizációval rendelkező részvények átlagos éves hozama 21,26% volt. A legnagyobb és a legkisebb részvény kategóriák úgy lettek megállapítva, hogy 10 részre osztották kapitalizáció szerint az amerikai részvénypiacot. A legkisebb részvény kategória az alsó decilis, míg a legnagyobb piaci kapitalizáció a felső decilis lett, azaz a részvények azon 10%-a került ebbe a csoportba, melyeknek legnagyobb lett a piaci kapitalizációja. De nemcsak a legnagyobb és legkisebb piaci kapitalizációval rendelkező részvények esetében figyelhető meg ez az anomália, hanem folyamatosan, azaz minél kisebb a részvények kapitalizációja, annál nagyobb lesz az elérhető hozam, lásd alábbi képen,

kép forrása: https://www.forbes.com

Például ha az összes amerikai részvényt elfelezzük, akkor a részvények azon 50%-a, melyek a legkisebb kapitalizációval rendelkeznek 17,24%-os éves átlagos hozamot mutatnak. Ezzel szemben a részvények azon 50%-a, melyben a legnagyobb kapitalizációjú részvények közé tartoznak már csak 13,32%-os hozamot mutatnak. További részletek: Size anomaly, size-effektus a részvénypiacokon, tőzsdén

Összességében tehát a kis kapitalizációjú cégek magasabb kockázatot jelentenek. A nagy kapitalizációjú cégek már stabilan működnek, jelentős vevőköre, piaca van, jók a hitelhez jutási feltételeik. Ráadásul a szellemi tőke is jelentős, így a nehézségek áthidalására, problémák megoldására jobb lehetősége van a nagyobb cégeknek. Viszont a nagyobb cégek már nehezebben tudnak növekedni, így viszont a profit növekedése korlátozott, ez pedig a befektetői oldalról nézve a kisebb várható hozamot jelentheti. Látható tehát a fentiekből hogy a piaci kapitalizáció az első olyan mutató, amit célszerű mind a tőzsdei kereskedőknek, mind a részvényekbe fektetőknek megvizsgálni.