Miért bukik el a legtöbb kripto projekt? ICO-kockázatok és valós esélyek

Az ún. Decentralized Aplication Platform típusú blokkláncok (például Ethereum, Neo, Lisk, Waves) megjelenésével lehetősége nyílt a felhasználóknak, hogy okos szerződéseket, ún. smart contractokat hozzanak létre. Ezeknek az okos szerződéseknek az egyik típusa az Initial Coin Offering, azaz ICO. Cikkünkben az ICO-k alapjaival, illetve az ICO vásárlással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat beszéljük meg.

ICO, Initial Coin Offering fogalma, magyarázata

Az ICO az Initial Coin Offering angol szavak kezdőbetűiből alkotott mozaikszó. Jelentése egy ötlet, vállalkozás megfinanszírozása egy blokklánc hálózat támogatásán keresztül. Ilyen ICO finanszírozások létrehozására alkalmas az Ethereum, NEO, Lisk, Waves hálózata.

Hogyan működik egy ICO?

Az ICO során egy ötletgazda ún. tokeneket ad el a befektetők (támogatóknak nevezzük) részére. Az eladott tokenekből szerez az ötletgazda az ICO kibocsátója pénzt az ötlete megvalósítására. Az eladott tokenek pedig a jövőben arra szolgálnak, hogy az ötlet megvalósításából keletkező profitot szétosztják a token tulajdonosok között.

A tokeneket azon a kriptovalután lehet megvásárolni, amelyik blokkláncán futtatják az ICO-t, azaz például egy ethereum hálózaton kibocsátott ICO esetében ethereumért vásárolható meg a token. Tehát ha a befektető részt szeretne venni egy ilyen ICO-ban, akkor először ethereumot kell vásárolnia, majd abból tudja a tokent megvenni.

Az ICO meghirdetése során az ötletgazda általában saját honlapján szemlélteti az ötlet megvalósításával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat (ezt hívják white paper-nek), a megvalósítás lépéseit, az ICO időpontját (ekkor lehet tokeneket vásárolni), illetve meghatároznak egy minimális összeget, amit ha nem sikerül összegyűjteni, akkor minden befektető visszakapja a token ellenértékét (például ethert).

Ha összegyűlik a pénz, akkor az ötletgazda nekiállhat az ötlet megvalósításának. A befektetők pedig a tokeneket szabadon adhatják-vehetik a különböző platformokon (például Tokenmarket). Ismertebb tokenek a bitcoin exchange, váltóknál is elérhetők. A token tulajdonképpen a részvény vásárláshoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy itt még csak az esetek többségében egy ötlet létezik. Továbbá a token csak a profit egy részére jogosít, de szavazati joggal nem rendelkezik a token tulajdonos.

ICO előnye

A ICO jellemzően a kockázati tőkebevonás egyik típusa, amikor még csak egy ötlet létezik, és annak megvalósítása nagyon távoli, ezért az ötletgazda szempontjából egy jó lehetőség arra, hogy tőkét szerezzen. Az okos szerződésből fakadó tulajdonságok pedig a befektetőket védik, hogy a szerződést ne lehessen megszegni és a profitból részesüljön a befektető. Ugyanakkor számos kockázatos eleme van az ICO folyamatának.

ICO hátrányai, veszélyek

A legtöbb ICO esetében az induláskor csak egy ötlet létezik, a megvalósítástól akár évekre lehet a project, így számos buktató előtt állhat a fejlesztő, kivitelező csapat. Továbbá az is előfordulhat, hogy a kész termékre, szolgáltatásra a piacnak nem lesz szüksége, idő közben megjelent a piacon egy jobb, gyorsabb stb. megoldás. Alapvetően tehát elmondható, hogy  az ötletek jelentős része a gyakorlatban nem terjed el, nem valósul meg, így az ICO-k jelentős része eleve bukásra van ítélve.

A csapat felkészültsége, szavahihetősége is fontos szempont. A kezdeti időkben jellemzően azok kezdeményeztek ICO-t, akiknek ehhez megfelelő programozói, fejlesztői tudása van. Ugyanakkor egy ötlet kivitelezése, megvalósítása, majd a termék, szolgáltatás eladásához nem csak programozói, számítástechnikai tudás szükséges, így az üzleti tervek jellemzően rosszul vannak kidolgozva.

Abban az esetben pedig ha sokkal több pénzt gyűjt össze az ICO kibocsátója, mint amire szüksége van, fennállhat annak a veszélye, hogy nem az ötlet megvalósítása érdekében kerül elköltésre a többlet. Fontos azt is látni, hogy ha nem sikerül az ICO által kitűzött célok megvalósítása, azaz nem fog profitot termelni a vállalkozás, akkor az ötletgazdát semmilyen felelősség nem terheli.

A fenti okok miatt tehát számíthatunk arra, hogy a legtöbb ICO eleve kudarcra van ítélve. Tovább rontja az ICO-k helyzetét, hogy a kezdeti sikeres ICO-k után  (például BAT ICO ötletgazdája 24 másodperc alatt gyűjtött össze 35 millió dollárt: https://basicattentiontoken.org/) egyre több ICO jelent meg a piacon, ami óhatatlanul a minőség rovására ment, és természetesen itt is megjelentek a csalók.

Az ICO alapján történő tokenkibocsátások 2017-ben váltak tömegessé, 2017. első negyedévében még mindössze 36 millió dolláros piacról beszélhettünk, majd 2017. első fél évében már az ICO-ba áramló pénz megközelítette a 800 millió dollárt, lásd alábbi kép. Az ábrán nem látszik, de a 2017-es év második felében a fenti összeg már elhagyta az 1,5 milliárd dollárt.

A fentiek tekintettében nem meglepő, hogy a szabályozó szervek is lépések tettek az ICO-k ellen. Kína például szeptemberben jelentette be, hogy szigorúan bünteti az ICO alapú finanszírozási módszert. Ráadásul visszamenőleges hatállyal, azaz az ötletgazdák kötelesek visszaadni a befektetőknek az összegyűjtött pénzt. Kínában terjed a legnagyobb sebességgel az ICO alapú finanszírozás, összesen 400 millió dollár tőkét gyűjtöttek össze a tiltás előtt.

A kínai tiltás mellett egy korábbi esemény a szintén közösségi finanszírozást megvalósító The DAO virtuális vállalat (ethereum smart contratctról beszélhetünk ebben az esetben) feltörése keltette fel az amerikai értékpapírfelügyelet (SEC) figyelmét. A SEC azt vizsgálta, hogy illetékes-e az ügyben, azaz értékpapírokról beszélhetünk az ICO-k esetében. A vizsgálat azzal zárult, hogy a SEC szerint az ICO értékpapírnak tekinthető, annak ellenére, hogy a tokeneket, nem valós devizáért, hanem ethereumért, vagy más kriptodevizárét lehet megvásárolni.

Ha pedig egy ICO értékpapírnak minősül, akkor a token kibocsátóját számos kötelezettség terheli. A jövőben várhatóan a további országok felügyeletei is véleményt mondanak az ICO finanszírozásról, ami szintén kockázatot hordoz magában akkor, ha már token tulajdonosokká váltunk, mivel az tokenek árfolyamát a felügyeleti döntések is kiszámíthatatlanná tehetik.

ICO csalások, visszaélések

A Satits Group által készített felmérés szerint az ICO-kat hat kategóriába sorolták be, az alábbiak szerint:

• Scam (pre-trading): csalás, visszaélés kategória, az ICO-val összegyűjtött pénzből nem kezdték el megvalósítani a kitűzött célt.
• Failed (pre-trading): megbukott az ICO, azaz vagy nem fejezték be, nem zárult le az ICO folyamata, vagy nem jött össze elegendő pénz.
• Gone Dead (pre-trading): sikerült összegyűjteni a pénzt, lezárult az ICO, de nem kerültek egyik kriptotőzsdére sem a tokenek.
• Dwindling (trading): sikerült az ICO, lezárult a folyamat, kereskedhető valamely kriptotőzsdén a token, de maximum egy feltétel teljesül vizsgálatot végzők által felállított kritériumokból:
  • megkezdődött a fejlesztés, minimum teszt vagy béta állapot
  • átlátható roadmap érhető el a projektről
  • Github tevékenység.
• Promising (trading):  ígértes ICO, kereskedhető kriptotőzsdéken, a fenti kritériumokból kettőt is teljesítő ICO.
• Successful (trading): sikeres ICO, kereskedhető kriptotőzsdéken, a fenti kritériumokból hármat teljesítő ICO.

Az alábbi képen láthatjuk a fenti kategóriák szerint az ICO-k megoszlását. Azok az ICO-k lettek figyelembe véve, melyek minimum 50 millió dollár értékűek voltak

A fenti grafikonon látható, hogy az ICO-k 81%-a a csalás kategóriájába sorolható, 6% a megbukott ICO, illetve 5% a sikertelen. Mindössze 8%-a az ICO-knak mondható sikeresnek, de ezen belül is  a successful kategóriába mindössze 3,8%-a tartozik. Az alábbi előadáson a kriptopiacon és a tőzsdéken gyakori csalásokról beszélünk. Többek között az ICO-kat is tárgyaljuk az előadáson.

Az ICO és a csalások

A legtöbb ICO kiindulás alapja egy whitepaper (lenti kép bal oldala), melyben az ötletgazda beszámol az elképzeléséről, a megvalósítás lépéseiről, a projekt hasznosságáról, megtérüléséről. Ezen információkat több adatbázis is gyűjti, így szűrhető formában listázhatunk a különböző ICO-k között, ilyen adatbázis például az Icodrops. Sajnos az esetek többségében a whitepaper dokumentumában leírtak nem, vagy csak részlegesen valósulnak meg a végtermékben (fenti kép közepe), és az aktuális állapot messze elmarad mind az ígérttől, az ígérthez képest megvalósítható állapottól.

A fentiek azonban nem kriptospecifikus tényezők, hiszen a hagyományos piacok (startupok) esetében is magas a csőd valószínűsége. A témával kapcsolatban beszéltünk róla, hogy az 500 alkalmazottnál kisebb létszámú cégek:

• 20 százaléka az első évben,
• 30 százaléka a második év végére,
• 50 százaléka az ötödik év végére és
• 70 százaléka a tizedik év végére csődbe megy.

A fenti cikkemben további vizsgálatokból azt látjuk, hogy átlagosan 12 startupból 11 megbukik.

Összességében tehát azért van nehéz dolga az ICO-k területén a befektetőknek, mert a csalások mellett az ötletek sikerességének is rendkívül alacsony a statisztikai valószínűsége. Mégis kiemelhetünk olyan tényezőket, melyek összefüggésbe hozhatók a sikerrel.

A sikeres ICO-k tényezői

Az alábbi kép The ICO Gold Rush.. cím alatt elérhető tanulmányból származik. A folyamatábrán csoportosították az ICO-kat. Ebből jól látható, hogy alapvetően öt típusra bonthatók a projektek (fun, any type of benefit, scams, usage tokens, financial assets). Az eredményes projektek jellemzően az „usage tokens” és „financial assets” kategóriák alatt találhatók meg.

Egy másik vizsgálatban gépi tanuláson alapuló algoritmusokkal próbálták meg azonosítani a sikeres ICO-kibocsátás paramétereit 129 ICO esetén vizsgálva. A meglehetősen alacsony esetszám miatt a vizsgálat korlátozott értékű, de az alkalmazott FCBF, lasso regression, random forest és SA módszerek eredményeit az alábbi táblázattal foglalhatjuk össze.

A fentiekből látható, hogy a sikeres ICO kibocsátás egyik legfontosabb feltétele, hogy álljon az ötletgazda mögött egy törvényesen működő vállalkozás, de fontosnak tekinthető tényező hogy az ötlet legyen hosszú ideje elérhető a redditen, létezzen egy ütemterv, továbbá a pénzügyi ICO-k is magasabb kibocsátási sikerre számíthatnak.  A lista alján szereplő tényezők arra utalnak, hogy ma már a twitteren töltött idő, az újszerű technológia (új blokklánc), kriptovaluták, decentralizációval összefüggő funkciók nem növelik egy kibocsátás sikerét. Ezek a témák az elmúlt években a „lerágott csont” süllyesztőjébe kerültek.

Természetesen a fentiek még nem jelentik azt, hogy a befektetőnek haszna is lesz az ICO-ból, mindössze azokat a faktorokat láthattuk, melyek növelik a sikeres kibocsátás valószínűségét. Ebből az állapotból még el kell jutni a sikeres termék/szolgáltatás piacra dobásáig. Eddig azonban még nagyon hosszú az út, és befektetőként számos dolgot meg kell vizsgálnunk.

Többek között, az ICO-k kiválasztási folyamatában mérlegelni kell az ötlet életképességét, megtérülési kérdéseket kell vizsgálni, és ezen a szűrőn túlmenő projektek sem feltétlenül biztos, hogy megvalósulnak, mert nem biztos, hogy az ötletgazda képes lesz a folyamatot végig vinni, megvalósítani. Önmagában tehát a jó ötlet sem jelent garanciát a sikerre.

További problémát jelent, hogy saját magunkból kiindulva nem tudjuk előre jelezni a termék/szolgáltatás piaci sikerét. Ezt a problémát nevezzük bad product fallacy-nek, melynek lényege, hogy a befektető véleménye a termék/szolgáltatás sikeréről rosszul fogja előre jelezni a termék/szolgáltatás jövőbeni sikerét. A termék jövőbeni sikerességének előrejelzésében az elemzők hasonló módon tévednek, és pontosabb eredményt piackutatási módszerekkel érhetünk el.

A sztorialapú befektetés problémái

A sikeres ICO keresésének a problémái ugyanott gyökereznek, mint a sztorialapú befektetésé. A közös pont, hogy mindegyik esetben a kevés sikereset szeretnénk megtalálni. A sok ezer középszerű, átlagos projekt közül a néhány sikereset keressük. Ezek a befektetők a következő Tesla, Google, Apple típusú vállalkozásokat keresik, azonban az összes piacra kerülő ötletnek a fenti sikeresek csak marginális részét teszik ki. Például az New York-i tőzsdén az elmúlt 90 évben a tőzsdén keletkezett vagyon 50 százalékáért 100 társaság felelős. Ezeket az igazán sikeres társaságokat csak utólag tűnik könnyűnek kiválasztani (visszatekintési torzítás miatt), de a valóságban 26 ezer másik társaság közül kellett erre az 50-re rámutatnunk.

Talán a fenti arányok is mutatják, hogy mennyire problémás a sztorialapú, tematikus befektetés. Emellett arra is láthatunk bizonyítékot, hogy a sikeres sztorikban a keletkező hozam megmagyarázható ismert részvénypiaci összefüggésekkel, például kockázat, value, jövedelmezőség, momentum. Ez tehát az jelenti, hogy a Tesla, Google, Apple stb.. részvényeken nem azért keletkezett a magas hozam, mert egy jó sztorit találtunk. A magas hozam azért keletkezett, mert a piacinál nagyobb kockázatot vállaltunk, értékalapon olcsó, jövedelmező, vagy épp magas momentummal rendelkező társaságokba fektettük a pénzünket. Ez már egy teljesen más megközelítés, hiszen számszerűsíthető mennyiségi és minőségi paraméterek alapján hozunk döntést. A fentiekről bővebben itt beszéltünk.

Melyik kriptoeszköz ára omlik össze? Ez a 3 mutató fontos..

A részvények világában rossz a kilátása a stock picking módszereket alkalmazóknak, hiszen a rendelkezésünkre álló adatok szerint, az amerikai részvénypiacon az elmúlt 90 évben jegyzésre került 26 ezer társaságból 21 ezer ma már nincs a tőzsdéken. Hendrik Besseminder vizsgálatában (itt részleteztük)  arra jutott, hogy az amerikai részvénypiacon egyetlen részvény élethosszig (amíg a tőzsdén jegyzik) történő tartásával kb. 12 százalék az esélye, hogy a befektetett tőkét részben vagy teljesen elveszítjük. Bessembinder után a fejlett országok részvénypiacain is megvizsgálták az összefüggést, immár 70 ezer részvény bevonásával, és hasonló eredményekre jutottak (részletek itt). Sajnos a kriptopiacon még a fentieknél is rosszabb a helyzet. Egy 2014-2022 közötti időszakot érintő vizsgálat szerint az 1 millió dollár feletti kapitalizációval rendelkező kriptoeszközök 23,84 százalékával számíthatunk pozitív hozamra, az összes kriptovaluta 22,38 százaléka tudta felülteljesíteni a rövid lejáratú (t-bill) kötvények hozamát, 19,19 százalékuk tudta felülteljesíteni a részvénypiaci hozamokat, és mindössze 12,21 százalékuk teljesítette felül a szerzők által összerakott kapitalizáció szerint súlyozott kriptopiaci indexet (részletek itt).

Mit tudunk a zombiecoinokról?

A Zombies running wild: Which cryptocurrencies are next? cím alatti anyagban 2013 és 2023 közötti időszakon végeztek vizsgálatokat a coinmarketcap.com oldalon jegyzett 7407 kriptovaluta piacán. Az alábbi képen látható, hogyan nőtt az elmúlt években a kriptoeszközök száma. A kék görbe mutatja az aktív coinokat, a piros az inaktív (deadcoin, zombiecoin) számát jelzi. Az inaktív kriptovalutákra gyakran deadcoin, scamcoin, zombiecoin néven hivatkoznak. Közös jellemzőjük, hogy árfolyamuk nulla közelében van, kilistázták őket a kriptotőzsdékről, a mögötte levő közösség eltűnt, a fejlesztők abbahagyták a projektet és/vagy eltűntek.  

forrás: Zombies running wild..

Az alábbi képen látható havi bontásban a coinmarketcap.com adatbázisához hozzáadott és eltávolított (deadcoin) kriptovaluták száma. Mindkét grafikon arról árulkodik, hogy a közelmúltban nagy számú kriptoeszköz jelent meg a piacon, de az ezek közül kikerülő jövőben deadcoinok még nincsenek a listában. Ezen aránytalanság miatt csökkentették le a vizsgált mintát 2469 coinra. Zárójelben jegyezném meg, hogy a coinmarketcap adatbázisában ma már 9000 fölötti számban találunk kriptovalutákat és ezen kívül is léteznek további kriptoeszközök, így a számuk sokkal inkább a 20 ezret közelíti.

forrás: Zombies running wild..

A következő grafikon az időszak alatt megvizsgált 823 inaktív, kilistázott kriptovaluta élethosszát mutatja. Jól látszik, hogy a deadcoinok többsége már az első fél évben eltűnik a piacról.

forrás: Zombies running wild..

Hogyan lehet egy kriptovaluta összeomlását előrejelezni?

Kriptoeszközök esetében nagyrészt az árfolyam és a forgalmi adat a kiindulási alap az ilyen vizsgálatoknál, és ahogy az alábbi táblázatból is látható a 30 és 180 napos hozam és forgalom különböző változatai (összesen 18) tették ki a vizsgálat alapját. Jól látható a táblázatból, hogy a különböző hozammutatók az inaktívvá váló (zombie) kriptovaluták esetében magasabb értéket mutatnak. Magasabb az összeomlás előtti 180 napos hozam (r_max), magasabb az átlag és mediánhozam (r_mean és r_median) és a különböző forgalmi adatok is magasabb értéket mutatnak.

A fenti 18 változót különböző regressziós módszerekkel elemezték. A cél az volt, hogy olyan összefüggéseket, kombinációkat találjanak, melyekkel előre jelezhető a következő hónapban a kriptovaluta inaktívvá válása. Ez együtt jár az árfolyam összeomlásával, a coinmarketcap.com oldalról történő kivezetéssel.

A folyamat első lépése, hogy elkülönítenek egy adatmennyiséget, melyen a regressziós eljárást elvégzik (ez az in sample adatsor). Majd az összefüggések kimutatását azon az adatsoron használják fel, melyet nem használtak fel az in sample tesztelés során (ez az out of sample tesztelés). Az egyszerű regressziós módszerek, mint például a lineáris regresszió nem bizonyult megbízható előrejelzőnek. Ennek a módszernek a lényege, hogy két adat közötti kapcsolatot megpróbáljuk a pontokra illesztett egyenessel előre jelezni. Képzeljük el azt az esetet, hogy x változó előre jelzi y változót. Ebben az esetben a pontokra illesztett egyenes felhasználható arra, hogy egy jövőbeni x értékkel y változót előre jelezzük. Például x a munkanélküliségi ráta változása y az infláció alakulása. Az alábbi grafikonon látható esetben a pontok távol szóródnak az egyenestől, azaz az egyenessel pontatlanul lehet előre jelezni a jövőbeni eseményeket.

A gépi tanuláson alapuló módszerek azonban a fentieknél tovább mennek, és döntési fákat alakítanak ki, melyben több tényező együttesét vizsgálva próbálják meg a bemeneti adatokból y változó értékét meghatározni. Az egyik ilyen, pénzügyekben gyakran alkalmazott módszer a random forest (rf), mely az elkülönített in sample adatokon számos döntési fát létrehoz, és vizsgálja azok előrejelző képességét.

Ahogy pedig a fenti táblázatból kiderül a random forest módszer (rf) az out of sample adatokon 74,6 százalékos valószínűséggel jelezte előre a kriptovaluta kilistázását, árfolyamának összeomlását 1 hónapos időtávon a fenti 18 változó segítségével.

Összegezve a fentieket, vélhetően az átlagos befektető, kereskedő számára a random forest a gyakorlatban alkalmazhatatlan technika, bár megfelelő statisztikai ismeretekkel, MatLab szoftverrel, számítási kapacitással, nem elérhetetlen az átlagos kereskedő számára. Mindazonáltal a vizsgálat rámutatott arra, hogy a legfontosabb előrejelző szerepe a 30 napos medián forgalomnak, a 180 napos mediánhozamnak és a 180 napos minimumhozamnak van, lásd alábbi képen. Ez a három mutató pedig bárki számára könnyedén kiszámolható, akár egy táblázatkezelő program segítségével is.

Ahogy a fentiekből látható, a kriptoeszközök világa hatalmas lehetőségeket és komoly kockázatokat rejt. A vizsgálatok és tapasztalatok egyértelműen arra utalnak, hogy a sikeres tokenkibocsátások aránya rendkívül alacsony, miközben a csalások és a megvalósulatlan ígéretek aránya aggasztóan magas. A puszta ötlet, a látványos whitepaper vagy a technológiai újdonság ma már nem elegendő a sikerhez. A befektetőknek érdemes a szilárd jogi háttérrel rendelkező, hosszabb ideje látható és aktív projekteket előnyben részesíteniük. Ugyanakkor fontos felismerni, hogy még a sikeres kibocsátás sem garantálja a hosszú távú értékteremtést. A termék piaci elfogadottsága, az ötletgazda képességei, a közösség aktivitása, valamint az objektív piaci mutatók – például hozamok, forgalmak – sokkal megbízhatóbb iránytűként szolgálhatnak, mint a szubjektív várakozások vagy a divatos narratívák. Az ICO-piac így nemcsak pénzügyi, hanem pszichológiai kihívás is, ahol a higgadt elemzés, a valószínűségi gondolkodás és az önismeret lehet a befektető legnagyobb előnye.