Ezüst befektetés, befektetési ezüst vásárlás: Mire figyelj?

Az arany befektetés mellett az ezüst is népszerű a befektetők körében, ugyanis az aranyhoz hasonlóan több évezredes múltja van az ezüst használatnak, ráadásul az ezüst ipari felhasználása jelentősebb az aranyhoz képest. Az ezüst befektetés, kereskedés fontos lépése, hogy az ezüst árfolyamára ható tényezőket, a nagyobb piaci szereplőket megismerjük. Cikkünkben az ezüst keresleti és kínálati oldalának fontosabb sajátosságait beszéljük meg. A fentieken túl pedig kitérünk arra, hogyan állapítható meg, hogy az ezüst az aranyhoz képest olcsó vagy drága. Bejegyzésünk témái:

• Mit érdemes tudni az ezüst keresletről?
• Hogyan alakul a globális ezüst kereslet?
• Kik a legnagyobb ezüst kitermelők?
• Az ezüst ára sokkal volatilisebb
• Kormányok, jegybankok ezüsttartalékai alacsonyak
• Az ezüst ipari felhasználása is fontos
• Ezüst célárak
• Számít az ezüst értékeltsége?

Mit érdemes tudni az ezüst keresletéről?

Az ezüst keresleti oldalához az ékszeripari felhasználás (25%), az ipari célú ezüst használat (50%) és a befektetési célú felhasználás tartozik (25%). A fentiekhez tegyük hozzá, hogy a kereslet szerkezetében időszakonként jelentős eltérés mutatkozik. Mivel az ipari célú felhasználás adja a legnagyobb keresleti mennyiséget, így a jövőbeni a globális ezüst kereslet növekedés nagyrészt azon múlik, hogy az iparban milyen mennyiségű ezüstöt használnak fel. Egyes iparágak (például solar industry) önmagában is jelentős mennyiségű ezüstöt használnak fel, így egy-egy iparág fejlődése is a kereslet növekedését okozhatja. Értelemszerűen ellentétes hatások is bekövetkezhetnek.

1) Az ezüst ékszeripari felhasználása

Az ezüst keresleti oldalán az ékszeripari, ékszergyártás az egyik meghatározó tényező, azonban a teljes ezüst keresletének az ékszeripar mindössze a 25 százalékát jelenti. Fontos tudni, hogy az aranyhoz hasonlóan az ezüst ékszerek is ötvöző anyagokkal készülnek, mivel az ezüst, az aranyhoz hasonlóan túlságosan puha, a hétköznapi ékszerhasználatra így nem alkalmas. Ezüst esetében a tiszta ezüst, 99,9 százalékban tartalmaz ezüstöt,  a .999 tiszta ezüst megnevezéssel jelölik. Ennek akkor van jelentősége, ha a befektető fizikai ezüst rúdba szeretné pénzét fektetni. Az ékszer ezüstök általában 92,5 százalékos tisztaságú (925-ös jelöléssel ellátott) ezüstök, jellemzően rézzel ötvözve.

2) Ezüst ipari felhasználása

Az ipari felhasználás teszi ki a teljes ezüst kereslet 50 százalékát (arany esetében kb. 10% a teljes aranykereslet ipari felhasználása)  Az ezüst keresleti oldalát tehát az ipari felhasználás jelentősen befolyásolja, széles körben alkalmazzák, mivel jó a hővezető és feszültség vezető képessége, valamint természetes antibakteriális hatása van. Külön kiemelendő a napelemek gyártása (solar industry), ugyanis nagy mennyiségű ezüst felhasználásával készülnek. A jövőben pedig a napelemek további elterjedése, bővülése az ezüst keresleti oldalára is hatással lehet, az elmúlt években becslések szerint a teljes ezüst kereslet 10-15%-át használta fel a napelem gyártó iparág.  A fentiek mellett a technológiai szektor is jelentős mennyiségű ezüstöt használ fel.

A másik nagy ipari terület  a fertőtlenítő szerek, berendezések gyártása, amelyhez etilén-oxidot használnak fel. Ennek előállításához nagy mennyiségű ezüstre van szükség, folyamatosan keresletet biztosít ez a terület az ezüst piacán. További iparágak, termékek melyek az ezüstöt felhasználják:

• fotográfia
• egészségügyi felhasználás: fertőtlenítő szerek
• víz tisztító berendezések
• elektromos készülékek,
• autóipar
• elemek, akkumulátorok
• építőipar: szigetelt ablaktáblák

Az ezüst iránti kereslet folyamatosnak tekinthető, ugyanis az ezüst ipari újrahasznosítása nincs tökéletesen megoldva. Bár az ipari újrahasznosítás technikailag lehetséges, de sok alkalmazási területen gazdaságilag nem hatékony, mivel kis mennyiségben, szétszórtan kerül felhasználásra az ezüst. Egyes becslések szerint a valaha kibányászott ezüst jelentős része nem gazdaságosan visszanyerhető formában található meg (pl. hulladéklerakókban vagy tartós fogyasztási cikkekben). A képen iparági bontásban látható az évente újrahasznosított ezüst mennyisége millió unciában. 

forrás: Silverinstitute

3) Ezüst kereslet befektetői oldala, befektetési ezüst

Az ezüst keresletének 25%-át teszi ki a befektetési célú ezüst felhasználás, azaz ezüst rúd, lapka formájában, a már említett 99,9 tisztaságú ezüst megvásárlását jelenti. A befektetői ezüst részarány jelentősen nőtt az elmúlt 15 évben. Például a 2000-es évek elején még 10% alatt volt a befektetési célú ezüst felhasználás.

Az alábbi képen az éves ezüst felhasználást láthatjuk. Baloldalon millió unciában (1 uncia = 31,1 gramm) az ezüst éves keresleti mennyisége, jobb oldalon az ezüst ára olvasható le. A kék görbe az ezüst árfolyamának alakulása, míg az oszlopok a keresleti mennyiség a különböző keresleti kategóriákban (szürke- ipari felhasználás, zöld - ékszeripar, narancs - befektetési célú ezüst kereslet).

forrás: Silverinstitute

Kik a legnagyobb ezüst kitermelők?

A legnagyobb kitermelők, a legnagyobb volumenben ezüst bányászást végző országok  az alábbiak:

• Mexikó, az ezüst globális kínálatának 20%-át termeli ki
• Peru, az ezüst globális kínálat 14%-át bányássza ki
• Kína, az ezüst globális kínálat 14%-át bányássza ki

További ezüstöt bányászó fontosabb országok: Chile, Oroszország, Ausztrália, Bolívia, Lengyelország, USA.

A legnagyobb ezüstöt bányászó, kitermelő cégek (legnagyobbak elől):

• Fresnillo plc
• Glencore Plc
• KGHM Polska Group
• Polymetal International plc
• Godcorp Icn.
• Pan American Silver Corp
• Tahoe Resources Inc
• South 32 Ltd.

Az alábbi képen az évente kitermelt ezüst mennyiségét látjuk. Baloldalon millió unciában a kitermelt ezüst mennyisége olvasható le, jobb oldalon az ezüst ára látható. A piros görbe az ezüst árfolyamának alakulás, míg az oszlopok a kitermelt mennyiséget mutatják.

forrás: Silverinstitute

A kitermelői oldalon az ezüst árfolyama és a politikai tényezők, illetve a bányák állapota, a költséghatékonyan kitermelhető mennyiségek határozzák meg a kitermelhető mennyiséget. Alacsony ezüst árfolyam esetén a kitermelők profitja csökken, a költségesebb kitermelési eljárások használata veszteséget okoz, így ezek a tényezők a kínálat visszaeséséhez vezethetnek. A politikai kockázatok elsősorban a kevésbé stabil országok esetén lehet tényező, például Bolívia, Mexikó.

Az aranyhoz és az ezüsthöz hasonló eszközöknél nemcsak azt érdemes vizsgálni, hogy merre mozoghat az árfolyam. Fontos kérdés az is, milyen kockázatokkal jár a befektetés, milyen szerepet tölthet be a portfólióban, és hogyan viszonyul más befektetési lehetőségekhez. Ha a különböző eszközosztályokat és a hosszú távú portfólióépítést kutatásokra és adatokra alapozva szeretnéd megismerni, nézd meg az Elemzésközpont Befektetés tanfolyamát.

Mit érdemes átgondolni az ezüst befektetés, ezüst vásárlás előtt?

Az arany és az ezüst piaca között óriási különbségek vannak, melyeket nem árt, ha átgondolunk, mielőtt az ezüst befektetés mellett döntenénk. Nézzük sorba ezeket a különbségeket.

1) Az ezüst ára sokkal volatilisebb

Bár a fenti keresleti adatokból az derülne ki, hogy az ezüst piaca hatalmas, tekintettel arra, hogy a kínálati oldalon évente 1 milliárd uncia ezüst kerül kibányászásra, újrahasznosításra, szemben az arany 100 millió uncia éves kitermelt mennyiségével. Azonban ennek ellenére értékben kifejezve az ezüst piaca hozzávetőlegesen a tizede az arany piacának, lásd alábbi képen.

Az ezüst piacának értéke nagyságrendileg egy nagyobb közepes kapitalizációjú részvénytársaság piaci értékével vethető össze, bár a két eszköz ilyen jellegű összehasonlítása módszertanilag korlátozott. A fentiek következménye, hogy az ezüst sokkal volatilisebb az aranynál, azaz a piacra érkező újabb vevők, eladók sokkal jobban megmozgatják az ezüst piacát, árát. 

2) Kormányok, jegybankok ezüsttartalékai alacsonyak

Amíg az aranytartalékok esetében azt tapasztaljuk, hogy a kormányok, jegybankok egyre több aranyat halmoznak fel, addig az ezüstkészletek leépültek az elmúlt évtizedben. Az alábbi képen láthatod, hogy a jegybankok aranykészletei 2007 óta növekednek.

Itt pedig azt láthatod, hogy az ezüstkészleteket leépítették a kormányok, jegybankok. A készletek leépítésének oka, hogy a pénzérmék egyre kevesebb ezüstöt tartalmaznak. Ezzel együtt is látható azonban, hogy az arany piacán a jegybankok most a vételi oldalon állnak, azaz folyamatosan veszik az aranyat, az ezüst piacán ilyen plusz keresletre, árfelhajtó tényezőre jelenleg nem számíthatunk.

Elméletileg egy esetleges kormányzati vagy jegybanki ezüstvásárlás további keresleti tényezőt jelentene a piacon, amely a jelenlegi piaci struktúrában felfelé mutató árnyomást eredményezhetne. Ugyanakkor az árfolyamreakció mértéke bizonytalan, és nagymértékben függne a piaci feltételektől és a kínálati oldal reakciójától.

3) Az ezüst ipari felhasználása is fontos

Az arany esetében az ipari felhasználás a teljes éves kereslet 10 százalékát teszi ki, ez pedig az ezüst esetében 50%. Ez viszont egyúttal azt is jelenti, hogy válságok, gazdasági problémák esetén a cégek termelése visszaesik, azaz kevesebb ezüstre lesz szükségük, így a keresleti oldal csökkenése az ezüst árára negatív hatást gyakorol. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az ezüst árát ma már nem kizárólag a fizikai kereslet és kínálat határozza meg. A globális piacon a kereskedett volumen jelentős része úgynevezett „papírezüst” formájában jelenik meg, amelynek nincs közvetlen kapcsolata a fizikai ezüst azonnali adásvételéhez. Ide tartoznak többek között:

• határidős és opciós kontraktusok,
• tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek),
• banki és brókercégek által kínált származtatott termékek,
• árupiaci indexekhez kötött befektetések.

Ezek a piacok rövid és középtávon jelentős árfolyammozgásokat képesek generálni anélkül, hogy a fizikai keresletben vagy kínálatban azonnali változás történne. Ennek következtében az ezüst árfolyama sokszor erősebben reagál pénzügyi, makrogazdasági vagy pozicionálási tényezőkre, mint a fizikai felhasználás aktuális alakulására.

Ezüst célárak

Az ezüsttel (és általában az árupiacokkal) kapcsolatban rendszeresen jelennek meg különböző célárjóslatok és „meddig megy az ár” típusú kérdések. Fontos azonban látni, hogy a szakértői célárak találati aránya statisztikailag nem jobb a véletlennél, amit számos empirikus vizsgálat is alátámaszt (6627 elemzői előrejelzést elemeztünk itt). Egy olyan környezetben, ahol sok elemző és kommentátor fogalmaz meg eltérő célárakat, szükségszerű, hogy utólag mindig lesz olyan, aki „eltalálta” az árfolyammozgást. Ez azonban nem előrejelző képességet, hanem teljesen szükségszerű, hogy ha nagyon sok próbálkozó van, lesznek a tényleges árakkal összevethető tippek.

Tovább nehezíti a befektetők helyzetét, hogy az árupiaci árak alakulását ma már nem lehet csak a fizikai kereslet-kínálat oldaláról magyarázni. Bár a termelés, a készletek, az ipari felhasználás továbbra is fontos tényezők, a kereskedett volumen döntő része nem fizikai áru, hanem határidős kontraktusokon, ETF-eken, opciókon és különböző intézményi stratégiákon keresztül jelenik meg. A piacot ma hedge fundok, makroalapok, indexkövető tőke és pozícióépítési folyamatok mozgatják.

Egyes empirikus vizsgálatokban a momentum-alapú szabályrendszereket a piaci viselkedés leírására használják. Ezek nem fundamentális „magyarázatot” adnak, hanem a piaci viselkedés aggregált lenyomatát ragadják meg. A momentum azt tükrözi, hogy az információk gyakran lassan épülnek be az árakba, hogy a nagy szereplők fokozatosan építik pozícióikat, ami önmagát erősítő trendeket hoz létre, és hogy a ciklusok végén gyakran túlreagálás) jelenik meg. A momentum tehát nem azt mondja meg, miért emelkedik vagy esik egy árupiaci termék ára, hanem azt, hogy a piaci szereplők összessége még mindig ugyanabba az irányba cselekszik-e. Ez a szemlélet rövid és középtávon jóval használhatóbb, mint a célár-találgatás egy olyan piacon, ahol a jövő pontos megjóslása eleve lehetetlen.

Az alábbi ábrán egy árupiaci terméken 1990-2025 közötti időszakon alkalmazott, négy szisztematikusan követett momentumstratégia egységnyi kockázatra vetített hozama, azaz sharpe-rátája látható. Az AM_6, AM_12 és AM_18 jelölésű stratégiák rendre 6, 12 és 18 hónapos abszolút ármomentumon alapulnak, míg az AM_comb az előző három momentumjelzés kombinációját használja. Az összehasonlítás alapjául szolgáló „vedd meg és tartsd” stratégia eredménye pirossal szerepel az ábrán.

A vizsgált időszak múltbeli adatai alapján az abszolút momentumon alapuló szabályrendszerek (különböző időtávokon és kombinált formában) eltérő kockázat-hozam mintázatot mutattak, mint a passzív buy and hold megközelítés. Ez arra utal, hogy az árupiaci termékek esetében a trendek követése (megfelelő szabályrendszerrel és kockázatkezeléssel) döntési keretet nyújthat, mint az egyszerű hosszú távú tartás.

forrás: saját szerkesztés

A momentumstratégiák előnyeire a maximális visszaeséseket bemutató ábra világít rá a leginkább. A buy and hold (piros) stratégia esetében a vizsgált időszakban akár 70%-os visszaesés is előfordult, azaz egy 10 millió forintos csúcsegyenleg a mélyponton 3 millió forintra csökkent.

Ezzel szemben a különböző időtávokon alkalmazott momentumstratégiák lényegesen mérsékelték a visszaeséseket ugyanezen időszak alatt. Az alábbi ábra ezt a kockázatcsökkentő hatást szemlélteti.

forrás: saját szerkesztés

A momentumstratégiák hátteréről, működési elveiről egy önálló cikkben beszéltünk, lásd itt. 

Számít az ezüst értékeltsége?

Amíg rövidebb időtávon a trendkövetés lehet az egyik elv az ezüst piacán, addig hosszabb időtávú (5-10 évet meghaladó) befektetések esetében az értékeltségnek is van jelentősége. Azonban az árupiacokon az értékeltség mérése jóval nehezebb, mint a részvénypiacokon, mivel az árupiaci befektetések nem fizetnek kamatot vagy osztalékot, és nem termelnek számviteli értelemben vett nyereséget. Emiatt a klasszikus értékeltségi mutatók (például P/E vagy osztalékhozam) nem alkalmazhatók.

Van azonban erre a problémára megoldás, hiszen a témával foglalkozó elméleti megközelítések közül az egyik legismertebb, a Harold Hotelling által megfogalmazott hotelling-szabály szerint, egy nem megújuló természeti erőforrás optimális esetben olyan ütemben drágul, amely megegyezik a kockázatmentes kamatlábbal. Ez azt jelenti, hogyha az erőforrás tulajdonosa nem termeli ki és adja el azonnal a készletet, akkor az árának legalább olyan mértékben kell emelkednie, mint amekkora hozamot alternatív befektetéssel érhetne el. A valóságban azonban a szabály itt nem részletezett feltételei ritkán teljesülnek, azaz azt láthatjuk, hogy a készletek bizonytalanok, a kitermelési költségek változnak, technológiai áttörések jelennek meg, a kereslet ciklikus, valamint a politikai és piaci korlátok is torzítják az árfolyamatot.

Bár a hotelling-szabályból nem lehet értékeltségi modellt készíteni, a mögötte álló gondolat,  miszerint a nem megújuló erőforrások hosszú távon nominálisan drágulnak, empirikusan gyakran reálárakon kerül vizsgálatra. Ennek megfelelően az árupiaci termékek értékeltsége közelíthető a nominális ár fogyasztói árindexel (CPI) korrigált reálértékén keresztül, amely lehetővé teszi az aktuális árszint történelmi összehasonlítását.

Az alábbi grafikon egy árupiaci terméken szemlélteti az értékeltség és a jövőbeli hozamok közötti kapcsolatot 1990-2025 közötti időszakon. Azt láthatjuk, hogy az árupiaci termék értékeltségének növekedése (az x tengelyen) alacsonyabb előretekintő, öt éves hozamokkal járt együtt. A historikusan magasabb értékeltségi szintekről induló befektetések átlagosan szerényebb hosszú távú hozamokat eredményeztek, míg alacsonyabb értékeltség mellett kedvezőbb jövőbeli hozamok voltak megfigyelhetők.

forrás: saját szerkesztés

Összefoglalva, áttekintettük az ezüst piacának keresleti és kínálati oldalát, valamint azokat a főbb tényezőket, amelyek az árfolyam alakulását befolyásolják. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az ezekre épülő célárbecslések szükségszerűen bizonytalanok, mivel az árupiaci árakat ma már nem kizárólag a fizikai kereslet és kínálat határozza meg.

Éppen ezért a befektetési döntések során célszerűbb stratégiákban gondolkodni, mint konkrét jóslatokban. Nincs olyan módszer, amely minden környezetben működik. Rövidebb időtávon a trendkövető megközelítések nyújthatnak döntési keretet, míg hosszabb távon az értékeltség vizsgálata lehet egy fontos szempont a sok közül. A lényeg nem a jövő pontos megjóslása, hanem a következetesen alkalmazott döntési szabályrendszer.

A cikkben bemutatott példákban szándékosan anonimizált árupiaci termékeket használtunk, mivel a cél nem konkrét eszközök ajánlása vagy előrejelzése volt, hanem a momentum- és az értékeltségi szemlélet működésének oktatási célú bemutatása. Az ábrák és eredmények ezért módszertani illusztrációként értelmezendők, nem pedig befektetési tanácsként vagy konkrét piaci várakozásként.
 

Szeretnéd rendszerezve megismerni a piaci trendek és kereskedési stratégiák vizsgálatát?

A célárak találgatása helyett a piaci döntésekhez előre meghatározott szabályok is használhatók. A trendek és a momentum vizsgálata, a belépési és kilépési szabályok, valamint a kockázatkezelés együtt alkothatnak következetesen alkalmazható kereskedési rendszert.

Ha a technikai elemzést, a trendkövetést, a kereskedési stratégiákat és a kockázatkezelést rendszerezett formában szeretnéd megismerni, nézd meg az Elemzésközpont Tőzsdetanfolyamát.