Amerikai tőzsde, USA részvények: Ezekre figyelj részvényvásárláskor

Bejegyzésünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat az amerikai tőzsdékkel és az amerikai részvénypiaccal kapcsolatban. Megbeszéljük a legfontosabb kereskedési szabályokat, a tőzsdék nyitvatartását, az amerikai tőzsde működését. Kitérünk arra is, hogy melyek a legfontosabb tőzsdeindexek, milyen brókercégeken keresztül érhetjük el az amerikai részvénypiacot, és milyen korlátozásokkal találkozhatunk kereskedés közben. Témáink:

• Mi az amerikai tőzsde neve?
• Miért van több tucat kereskedési helyszín az amerikai tőzsdén?
• Hogyan működik az amerikai tőzsde?
• Melyek a legfontosabb amerikai tőzsdeindexek?
• Mikor van nyitva az amerikai tőzsde?
• Milyen brókercégeken keresztül érhetjük el az amerikai tőzsdét?
• Milyen számlatípusok vannak az amerikai tőzsdéken?
• Pattern day trader szabály az amerikai tőzsdén
• Amerikai részvénypiaci shortolás korlátozásai
• Mit jelent az NBBO az amerikai tőzsdén?
• Jutalékmentes brókercégek az amerikai tőzsdéken
• Mit jelent a Rule 612 szabály az amerikai tőzsdén?
• Mit jelent az uptick rule az amerikai tőzsdén?
• Milyen részvények érhetők el az amerikai tőzsdén?
• Hogyan követhetjük nyomon az amerikai társaságok gyorsjelentéseit?

Itt az oldalunkon már több alkalommal beszéltünk az amerikai részvénypiacon történő kereskedéssel összefüggő ismeretekről. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze egyetlen cikkben, de a korábbi leírásaink hivatkozásait is megtalálod az egyes bekezdésekben, így az itt tárgyaltnál részletesebben is tanulmányozhatod a témát.

Mi az amerikai tőzsde neve?

Gyakran kapok kérdést az amerikai tőzsde nevével kapcsolatban hallgatóktól, és ez arról árulkodik, hogy azt hisszük, az Egyesült Államokban csak egyetlen tőzsde van. Valójában azonban az Egyesült Államokban számos részvénytőzsde és egyéb kereskedési helyszín működik. Ezek közül a legismertebbek a következők:

• New York-i tőzsde (NYSE)
• Nasdaq Stock Market
• NYSE American, amely korábban American Stock Exchange (AMEX) néven működött

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egy adott amerikai részvény kereskedése több különböző helyszínen is történhet. A megbízások irányítását a brókercégek elektronikus rendszerei végzik, így a befektető által megadott ajánlat nem feltétlenül azon a tőzsdén teljesül, ahol a részvényt eredetileg bevezették. Az alábbi előadás második felében az amerikai részvénypiaccal kapcsolatos alapvető ismereteket beszéljük meg.

Miért van több tucat kereskedési helyszín az amerikai tőzsdén?

Az amerikai részvénypiac a világ legnagyobb forgalmú részvénypiacai közé tartozik, és a kereskedés infrastruktúrája sokkal összetettebb, mint például a Budapesti Értéktőzsdéé. Ennek egyik következménye, hogy egy részvényre adott megbízás többféle úton is teljesülhet.

Alapvetően három lehetőséget különböztethetünk meg:

• A megbízás valamelyik szabályozott tőzsdén teljesül.
• A brókercég vagy egy másik piaci szereplő saját számlájával szemben teljesíti a megbízást. Ezt internalizálásnak nevezzük.
• A megbízás egy tőzsdén kívüli kereskedési rendszerben, például dark poolban teljesül.

A szabályozott tőzsdék között a NYSE és a Nasdaq mellett olyan kereskedési helyszíneket találunk, mint a NYSE Arca, a Cboe BZX, a Nasdaq BX vagy a Nasdaq PSX. Ezek egymástól elkülönülő ajánlati könyvekkel rendelkeznek, és ugyanarra a részvényre eltérő vételi és eladási ajánlatok jelenhetnek meg bennük.

A tőzsdén kívüli kereskedésnek is jelentős szerepe van az amerikai részvénypiacon. Ide tartoznak az alternatív kereskedési rendszerek (ATS), köztük a dark poolok, valamint a piaci szereplők által internalizált ügyletek. A különböző kereskedési helyszínek forgalmi részesedése időben változik, ezért a tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek arányát mindig meghatározott időszakra vonatkozó adatok alapján érdemes vizsgálni.

A dark poolok eredetileg azt a célt szolgálták, hogy a nagyobb intézményi befektetők jelentős méretű ügyleteket hajthassanak végre anélkül, hogy a teljes vételi vagy eladási szándékuk előzetesen megjelenne a nyilvános ajánlati könyvben. Ma már a kisebb méretű ügyletek is fontos szerepet játszanak ezekben a rendszerekben.

Az amerikai részvénypiac összetett szerkezete miatt a befektető számára az is fontos, hogy a brókercége milyen szempontok alapján választja ki a megbízás végrehajtásának helyszínét. A végrehajtási ár, a teljesülés valószínűsége és a kapcsolódó költségek egyaránt befolyásolhatják az ügylet eredményét.

További részletek: Dark poolok, azaz a Te megbízásod is az árnyéktőzsdén teljesül?

Hogyan működik az amerikai tőzsde?

Az amerikai részvénypiac működésének megértéséhez érdemes megismerkedni az aukciós, illetve az ajánlatvezérelt és dealer piacok közötti különbségekkel. Hagyományosan a New York-i tőzsdét aukciós piacként, a Nasdaqot pedig dealer piacként mutatták be. Ez a történeti felosztás ma már csak részben írja le a működésüket, mivel mindkét tőzsde modern, elektronikus kereskedési rendszereket alkalmaz.

Az aukciós piacokon a befektetők vételi és eladási ajánlatai az ajánlati könyvben találkoznak. A kereskedők brókercégeken keresztül juttathatják el ajánlataikat a részvény ajánlati könyvébe.

Ez az ajánlati könyv összegzi a pillanatnyilag elérhető ajánlatokat, és meghatározott elsőbbségi szabályok érvényesülnek. A legmagasabb áron vételi ajánlatot adó kereskedő a vételi oldalon előrébb kerül. Ugyanígy a legalacsonyabb áron eladni szándékozó befektető az eladási oldalon kerül előre. Az azonos áron megadott ajánlatok esetében jellemzően az időbeli elsőbbség is szerepet kap.

Az alábbi képen egy példát láthatsz az ajánlati könyvre, melybe a tőzsdei kereskedők a brókercégük szoftverén keresztül juttatják el a megbízásokat.

A megbízások leggyakoribb típusai a piaci áras, a limit és a stop megbízások, melyekről itt tájékozódhatsz. A nagyobb tőzsdéken ennél lényegesen több megbízástípust és végrehajtási feltételt is használhatunk.

Az ajánlatvezérelt piacon az aktuális vételi és eladási árak a piaci szereplők ajánlataiból alakulnak ki. Az ajánlati könyvben szereplő árak mellett az ajánlatok mennyisége és időbeli sorrendje is fontos, hiszen ezek határozzák meg, hogy egy adott megbízás milyen feltételekkel teljesülhet.

A dealer piacon a dealerek saját számlájukon kereskedve biztosítanak likviditást, és vételi, illetve eladási árakat jegyeznek. A piaci szereplők ezekkel az ajánlatokkal is köthetnek ügyletet. A dealer az ügyfeleket saját készletéből szolgálhatja ki, ezért a vételi és eladási ár közötti különbség fontos bevételi forrás lehet számára.

A mai amerikai részvénypiacon a két rendszer elemei keverednek. A Nasdaq elektronikus ajánlati könyvvel működik, amelyben limitáras megbízások és market makerek ajánlatai is megjelennek. A NYSE szintén elektronikus és aukciós elemeket ötvöző rendszert alkalmaz. A befektető szempontjából a kereskedési helyszínek közötti verseny és a megbízások végrehajtásának minősége jelenti az egyik legfontosabb kérdést.

Bővebben: Hogyan működik a tőzsde? Aukciós és dealer piacok összevetése

Melyek a legfontosabb amerikai tőzsdeindexek?

A három legismertebb tőzsdeindex az amerikai részvénypiacon az S&P 500, a Nasdaq Composite és a Dow Jones Industrial Average (DJIA). Ezek eltérő összetételű indexek, ezért az amerikai részvénypiac különböző szegmenseinek teljesítményéről adnak képet.

Az S&P 500 index nagy amerikai vállalatok részvényeit követi, és a piaci kapitalizációval súlyozott indexek közé tartozik. A Nasdaq Composite a Nasdaq tőzsdén jegyzett részvények széles körét foglalja magában, míg a Dow Jones Industrial Average 30 nagy amerikai vállalat részvényének árfolyamából képzett, árfolyammal súlyozott index.

Az alábbi grafikonon az S&P 500 index árfolyamát követheted nyomon.

Mikor van nyitva az amerikai tőzsde?

Az amerikai tőzsdék rendes kereskedési ideje az Egyesült Államok keleti parti időzónája (ET) szerint 9:30 és 16:00 közé esik. Ez magyarországi idő szerint az év nagy részében 15:30 és 22:00 közötti kereskedést jelent.

Fontos azonban figyelembe venni, hogy az Egyesült Államokban és Magyarországon eltérő időpontokban történik a nyári és téli időszámítás közötti átállás. Az átállások közötti néhány hétben ezért az amerikai részvénypiac magyarországi idő szerint 14:30-kor nyit és 21:00-kor zár.

A rendes kereskedési időszakon túl az amerikai részvénypiacon lehetőség van a nyitás előtti és a zárás utáni kereskedésre is:

• Tőzsdenyitás előtti kereskedés (pre-market). Számos kereskedési helyszínen ET szerint 4:00 és 9:30 között érhető el.
• Tőzsdezárás utáni kereskedés (after-hours). A hagyományos kiterjesztett kereskedési időszak ET szerint 16:00 és 20:00 közé esik.

A kiterjesztett kereskedési időszak elérhetősége brókercégenként eltérhet. Egyes szolgáltatók rövidebb időablakot biztosítanak, míg mások ennél hosszabb, akár éjszakai kereskedési lehetőséget is kínálnak meghatározott részvényekre.

A pre-market és after-hours kereskedés során gyakran alacsonyabb a likviditás, szélesebb a vételi és eladási ár közötti különbség, és jelentősebb árfolyam-ingadozások is előfordulhatnak. Emiatt egy adott megbízás kedvezőtlenebb áron teljesülhet, mint a rendes kereskedési időszakban. Érdemes figyelni arra is, hogy a piaci adatok és a megbízástípusok elérhetősége eltérhet a megszokottól.

További részletek:

• Amerikai tőzsde nyitvatartása, szünnapok
• Érdemes kereskedni a pre-market, after-hours időszakban?

Milyen brókercégeken keresztül érhetjük el az amerikai tőzsdét?

Brókercégek tekintetében széles a választék, hiszen több hazai befektetési szolgáltatónál is elérhetjük az amerikai részvénypiacot. Emellett külföldi brókercégeknél is nyithatunk értékpapírszámlát, amennyiben az adott szolgáltató fogad magyarországi ügyfeleket.

A magyar befektetők számára elérhető szolgáltatók közé tartozik például az Erste Befektetési Zrt., az Equilor Befektetési Zrt., valamint a nemzetközi szereplők közül az Interactive Brokers. A konkrét szolgáltatási kör, a számlanyitási feltételek és a költségek időről időre változhatnak, ezért ezeket számlanyitás előtt közvetlenül a brókercégnél érdemes ellenőrizni.

A brókercégek összehasonlítása során nem elegendő kizárólag a részvényvásárlás jutalékát vizsgálni. A teljes költség a következő tényezőktől is függ:

• Részvénykereskedési jutalék és minimumdíj
• Devizaváltás költsége és alkalmazott árfolyam
• Számlavezetési és állományi díjak
• A megbízások végrehajtásának minősége
• Piaci adatok és kereskedési platformok díjai
• Tartós befektetési számla (TBSZ) elérhetősége
• Befektetővédelmi rendszer és a szolgáltató felügyeleti háttere

A külföldi brókercégek egyik előnye lehet, hogy alacsonyabb kereskedési jutalékok mellett érhetjük el az amerikai részvénypiacot. Ugyanakkor a devizaváltás, a számlavezetés, a befektetővédelem és az adózási adminisztráció költségeit is számításba kell venni.

A befektetővédelem szempontjából fontos, hogy a különböző brókercégek ügyfeleire eltérő országok szabályozása és kártalanítási rendszere vonatkozhat. A magyar Befektető-védelmi Alap (BEVA) által biztosított védelem nem terjed ki automatikusan minden olyan szolgáltató ügyfelére, amely Magyarországról is elérhető. A befektetővédelmi rendszer ráadásul a szolgáltató meghatározott mulasztásaihoz kapcsolódó követeléseket fedezheti, a részvények árfolyamveszteségét nem téríti meg.

A magyar befektetők számára további szempont lehet a TBSZ elérhetősége. A hosszú távú befektetések esetében az adózási feltételek számottevően befolyásolhatják a nettó hozamot. A TBSZ használatának feltételeit, a kapcsolódó bejelentési kötelezettségeket és az esetleges számladíjakat ezért a brókerválasztásnál is érdemes mérlegelni.

Milyen számlatípusok vannak az amerikai tőzsdéken?

Ha külföldi brókercégnél kereskedünk, akkor jellemzően cash és margin számlatípusok közül kell választanunk. Ezek közül a legegyszerűbb számlatípus a cash account, amelynél a befektető a rendelkezésére álló saját pénzeszközök felhasználásával vásárolhat értékpapírokat.

Ha részvényvásárlás céljából cash account számlatípust nyitunk, akkor a részvény teljes ellenértékét ki kell fizetnünk. Például egy 5000 dolláros számlán 10 darab Tesla-részvényt vásárolunk 350 dolláros árfolyam mellett, akkor a vásárlás ellenértéke 3500 dollár lesz. A számlán így 1500 dollár pénzeszköz és 10 darab Tesla-részvény marad, a tranzakciós költségektől eltekintve.

Ez a számlatípus azoknak ajánlott, akik hosszú távon szeretnének befektetni, és nincs szükségük tőkeáttételre. Cash account esetében is lehetséges napon belül részvényt vásárolni és eladni, azonban figyelembe kell venni a pénzeszközök rendelkezésre állására és az ügyletek elszámolására vonatkozó előírásokat.

Az amerikai részvényügyletek elszámolási ciklusa 2024. május 28-tól T+1, vagyis a teljesítés főszabály szerint a kereskedési napot követő munkanapon történik meg. Cash account esetében ezért a még el nem számolt eladásokból származó pénzeszközök felhasználása korlátozásokkal járhat. A szabályok megsértése például good faith violation vagy freeriding problémát eredményezhet.

Cash account esetében hagyományos, kölcsönvett részvényre épülő short pozíciót sem nyithatunk, mivel ehhez jellemzően margin számlára van szükség.

A margin számla lényege, hogy a brókercég meghatározott feltételek mellett kölcsönt biztosíthat a befektetőnek. Ez a kölcsön értékpapír-kereskedésre használható fel, ezért magyarul befektetési hitelnek is nevezzük. A kölcsön segítségével a kereskedő nagyobb pozíciót nyithat, ami kedvező piaci mozgás esetén növelheti a nyereséget, kedvezőtlen árfolyamváltozás esetén viszont a veszteséget is.

A margin számlák működését az Egyesült Államokban többek között a Federal Reserve Regulation T szabályozása, a FINRA előírásai és a brókercégek saját fedezeti követelményei határozzák meg. A tőkeáttételes kereskedés során a brókercég további fedezetet kérhet, és a fedezeti követelmények megsértése esetén a pozíciókat kényszerlikvidálhatja.

Bővebben: Amerikai tőzsde számlatípusok: cash és Reg T margin számlák

Pattern day trader szabály az amerikai tőzsdén

Az amerikai részvénypiacon aktívan kereskedő befektetők számára sokáig fontos korlátozást jelentett az úgynevezett pattern day trader (PDT) szabály. A korábbi előírások szerint egy margin számlán az a befektető minősülhetett pattern day tradernek, aki öt munkanapon belül legalább négy napon belüli ügyletet hajtott végre, és ezek az ügyletek az adott időszak kereskedéseinek több mint 6 százalékát tették ki.

A PDT besoroláshoz korábban legalább 25 000 dolláros számlaegyenlegre vonatkozó követelmény kapcsolódott. Emiatt az alacsonyabb számlaegyenleggel rendelkező kereskedők számára a gyakori napon belüli kereskedés jelentős korlátozásokkal járt.

2026-ban azonban lényeges változás történt. A FINRA új napközbeni fedezeti szabályokat fogadott el, amelyek 2026. június 4-én hatályba léptek. Az új rendszer megszünteti a korábbi PDT-besoroláshoz kapcsolódó kereskedésszámlálási és 25 000 dolláros minimumkövetelményt, és a napközbeni piaci kitettséghez igazodó fedezeti előírásokat alkalmaz.

A brókercégek ugyanakkor 2027. október 20-ig átmeneti időszakot kaptak az új szabályok bevezetésére. Emiatt előfordulhat, hogy egyes szolgáltatók még a korábbi PDT-korlátozásokat alkalmazzák, míg mások már áttértek az új rendszerre.

A napon belüli kereskedés megkezdése előtt ezért célszerű ellenőrizni, hogy a választott brókercég melyik szabályrendszert alkalmazza, és milyen további saját fedezeti követelményeket ír elő. A részletes szabályokat a FINRA és az adott befektetési szolgáltató tájékoztatói ismertetik.

Amerikai részvénypiaci shortolás korlátozásai

Az amerikai részvénypiacon a short pozíció nyitásának is meghatározott szabályai vannak. Ezek közé tartozik az úgynevezett short sale price test restriction, amely a korábbi uptick rule helyébe lépő szabályozás része. A korlátozás célja, hogy jelentős árfolyamesés idején mérsékelje a short eladási megbízások árfolyamra gyakorolt nyomását.

A shortolásra vonatkozó előírások mellett a piaci szereplőket jelentési és nyilvántartási kötelezettségek is terhelik. A nyilvánosan elérhető short interest adatokból következtetéseket vonhatunk le arra vonatkozóan, hogy egy részvényből mekkora mennyiséget adtak el short pozíció keretében. Ezek az adatok ugyanakkor nem mutatják meg az összes nyitott short pozíciót valós időben.

A short adatok értelmezéséről és kereskedési felhasználásáról külön cikkben is beszéltünk.

Mit jelent az NBBO az amerikai tőzsdén?

A National Best Bid and Offer, rövidítve NBBO az amerikai részvénypiacon elérhető legjobb védett vételi és eladási ajánlatot jelenti. A fogalom a Regulation NMS szabályozási rendszeréhez kapcsolódik, amelyet 2005-ben fogadtak el.

Az NBBO vételi oldala (National Best Bid) a különböző kereskedési helyszíneken elérhető legmagasabb védett vételi ajánlatot, az eladási oldala (National Best Offer) pedig a legalacsonyabb védett eladási ajánlatot mutatja. Az NBBO tehát egy országos referenciaárat biztosít a befektetők és a piaci szereplők számára.

Fentebb már megbeszéltük, hogy az amerikai részvénypiacon számos kereskedési helyszín működik. Ez maga után vonja azt is, hogy az egyes helyszíneken eltérő árak alakulhatnak ki, így egy rövid távú kereskedő számára egyáltalán nem mindegy, hogy hol és milyen áron vásárolja meg vagy adja el a részvényeket.

Tegyük fel, hogy egy részvényre az egyik kereskedési helyszínen 50,02 dolláros eladási ajánlat érhető el, míg egy másikon 50,04 dollárért kínálják ugyanazt a részvényt. Ha a befektető 1000 darabot vásárol, akkor a két ajánlat között 20 dollár különbség lehet, feltéve, hogy a teljes kívánt mennyiség mindkét helyszínen az adott áron rendelkezésre áll.

Az NBBO és a hozzá kapcsolódó árfolyamvédelmi előírások célja, hogy csökkentsék az ilyen árkülönbségekből eredő hátrányokat. A Regulation NMS Rule 611 bizonyos kivételekkel tiltja a védett ajánlatoknál kedvezőtlenebb áron végrehajtott ügyleteket. Ez azonban nem jelent feltétlen garanciát arra, hogy minden megbízás az NBBO árán fog teljesülni, hiszen a likviditás, a megbízás mérete, típusa és a piaci körülmények is befolyásolják a végrehajtást.

Fontos azt is megérteni, hogy az NBBO a szabályozásban meghatározott védett ajánlatokra vonatkozik. A nyilvános ajánlati könyvön kívül is létezhetnek kedvezőbb árú ajánlatok, és egyes ügyletek az NBBO-nál jobb áron is teljesülhetnek. Ezt nevezzük price improvementnek.

A befektetők számára ezért a brókercég kiválasztásakor a végrehajtási ár és a megbízások teljesülésének minősége is fontos szempont. A kereskedési jutalék önmagában nem mutatja meg egy tranzakció teljes költségét.

Jutalékmentes brókercégek az amerikai tőzsdéken

Az amerikai részvénypiacon több olyan brókercég is működik, amely jutalékmentes részvénykereskedést kínál ügyfeleinek. Ezek közül az egyik legismertebb a Robinhood, de más szolgáltatóknál is találkozhatunk hasonló díjszabással.

A jutalékmentes kereskedés azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a befektető számára minden költség megszűnik. A brókercégek különböző bevételi modelleket alkalmaznak, amelyek között megtalálható a payment for order flow (PFOF) is. Ennek lényege, hogy a brókercég díjazást kaphat egy másik piaci szereplőtől az ügyfelek megbízásainak továbbításáért.

Ez összeférhetetlenséget eredményezhet, mivel a brókercég bevételt szerezhet a megbízások meghatározott helyszínre irányításából. Ugyanakkor az amerikai brókercégekre a vonatkozó legjobb végrehajtási és árfolyamvédelmi követelmények PFOF alkalmazása esetén is érvényesek. A PFOF tehát önmagában nem jelent felmentést az NBBO-hoz kapcsolódó szabályok alól.

A befektető számára az a lényeges kérdés, hogy milyen áron teljesülnek a megbízásai, mekkora a vételi és eladási ár közötti különbség, és milyen egyéb költségeket számít fel a szolgáltató. A jutalékmentes konstrukció tényleges előnye csak ezek figyelembevételével értékelhető.

A témáról részletesen itt beszéltünk: Jutalékmentes kereskedés/brókerek: Trükkök, melyek miatt mégsem ingyenes.

Mit jelent a Rule 612 szabály az amerikai tőzsdén?

A Rule 612, más néven sub-penny rule az amerikai részvénypiacon alkalmazott kereskedési szabály, amely a vételi és eladási ajánlatok minimális árfolyamlépésközét szabályozza. A 2005-ben bevezetett előírás szerint az 1 dollár vagy annál magasabb árfolyamú, szabályozás hatálya alá tartozó részvényeknél az ajánlatokat általában legalább 0,01 dolláros, azaz 1 centes lépésközökkel lehetett megadni.

Ez azt jelenti, hogy például egy 100 dolláros részvény esetében 100,01 vagy 100,02 dolláros ajánlatot megadhatunk, de 100,001 dolláros ajánlatot a szabályozás főszabály szerint nem enged. Az 1 dollár alatti részvényeknél ennél kisebb, 0,0001 dolláros lépésköz is alkalmazható.

A szabály egyik célja annak megakadályozása, hogy a kereskedők elhanyagolható árfolyamjavítással, például a cent töredékével megelőzzék a már korábban beadott ajánlatokat. A minimális lépésköz ugyanakkor hatással van a vételi és eladási ár közötti különbségre, azaz a spreadre, valamint a likviditásra is.

A SEC 2024-ben módosította a szabályozást, és bizonyos részvényeknél 0,005 dolláros, vagyis félcentes minimális ajánlati lépésköz bevezetéséről döntött. Az új előírások alkalmazását azonban későbbre halasztották. A SEC 2026 júniusában a módosított Rule 612 alkalmazási határidejét 2027 novemberének első munkanapjára tolta ki, ezért a félcentes lépésköz alkalmazása 2026 októberében még nem vált általánossá.

A lépésközre vonatkozó szabályok mellett a tőzsdén kívüli végrehajtás és az internalizálás továbbra is fontos szerepet játszik az amerikai részvénypiacon. Az internalizálás során egy brókercég vagy más piaci szereplő saját számlájával szemben teljesítheti az ügyfél megbízását. Az ilyen ügyleteknél a végrehajtási ár, az esetleges árfolyamjavítás és a kereskedési helyszín kiválasztása egyaránt fontos kérdés.

A befektető számára tehát a minimális lépésköz mellett az is lényeges, hogy milyen áron és milyen költséggel teljesül a megbízása.

Mit jelent az uptick rule az amerikai tőzsdén?

Az uptick rule megnevezés alatt a short pozíciók nyitását korlátozó szabályokat értjük. A korábbi amerikai uptick rule szerint a short eladásokat az utolsó kötési árhoz kapcsolódó feltételek alapján lehetett végrehajtani. Ezt az eredeti szabályt azonban 2007-ben megszüntették.

A SEC 2010-ben új, alternatív shortolási korlátozást vezetett be a Regulation SHO Rule 201 keretében. A szabályozás akkor aktiválódik egy adott részvényre, ha annak árfolyama legalább 10 százalékkal csökken az előző kereskedési nap hivatalos záróárához képest.

Az aktiválást követően a korlátozás a kereskedési nap hátralévő részében és a következő kereskedési napon is érvényben marad. Az érintett részvényre vonatkozó short eladási megbízásokat ilyenkor főszabály szerint nem lehet a mindenkori országos legjobb vételi árral (National Best Bid) megegyező vagy annál alacsonyabb áron végrehajtani, a szabályozásban meghatározott kivételektől eltekintve.

Tegyük fel, hogy egy részvény előző napi záróára 50 dollár volt. Ha az árfolyam a következő kereskedési napon 45 dollárig vagy az alá csökken, akkor aktiválódik a Rule 201 szerinti korlátozás. Ha ezt követően a legjobb országos vételi ajánlat 44,90 dollár, akkor az érintett short eladási megbízás végrehajtása főszabály szerint csak ennél magasabb áron lehetséges.

A korlátozás tehát az aktuális legjobb vételi ajánlathoz kapcsolódik, és eltér a korábbi uptick rule működésétől. A short pozíciók megnyitásánál emellett a részvények kölcsönözhetőségét, a brókercég fedezeti előírásait és az esetleges további korlátozásokat is figyelembe kell venni.

A szabályozás hatálya alá tartozó értékpapírok köre széles, és bizonyos ETF-ekre is kiterjedhet. Emiatt nem helyes általános szabályként kezelni, hogy a nagyobb, likvidebb index ETF-ek minden esetben mentesülnek a shortolási korlátozás alól.

Milyen részvények érhetők el az amerikai tőzsdén?

Részvények széles körével kereskedhetünk az amerikai részvénypiacon. A több ezer részvény közötti tájékozódáshoz általában szűrőprogramokat használnak a kereskedők. Egy korábbi bejegyzésben már több árfolyamelemző és szűrőprogramot bemutattam. Külön kiemelném a TradingView árfolyamelemző és a Finviz részvényszűrő alkalmazásokat, amelyekkel számos fundamentális és árfolyamalapú szempont szerint vizsgálhatjuk az amerikai részvényeket.

A fentieken túl az amerikai részvénypiacon különböző speciális részvények és egyéb tőzsdén kereskedett termékek is elérhetők, amelyek kereskedése nagyfokú tájékozottságot igényel. Ezekről bővebben itt beszéltünk:

• Elsőbbségi, osztalékelsőbbségi részvények a gyakorlatban
• REIT részvények, befektetések előnyei, buktatók
• ETF kereskedés: ETF fogalma, költségek, mikor válasszuk
• A legnagyobb osztalékot fizető részvények: MLP részvények
• Részvények, melyekkel sokat veszíthetsz, centes részvények kereskedése

A magyar befektetők számára fontos szempont, hogy az amerikai piacon jegyzett értékpapírok többségével dollárban kereskednek. Emiatt a részvény árfolyamváltozása mellett a forint és a dollár közötti árfolyamváltozás is befolyásolja a befektetés forintban számított eredményét.

Az amerikai részvények osztalékának adózására is érdemes figyelni. A magyar és amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 2024-től már nem alkalmazható, így az amerikai forrásból származó osztalékok után a magyar adórezidens magánszemélyeknél főszabály szerint 30 százalékos amerikai forrásadó merülhet fel. Emellett a magyarországi adókötelezettségeket is figyelembe kell venni, amelyek a számlatípustól és az adott jövedelem jogcímétől is függhetnek.

Az európai lakossági befektetőknek azzal is számolniuk kell, hogy egyes amerikai ETF-ek közvetlen megvásárlása korlátozott. Az európai PRIIPs-szabályozás miatt a megfelelő kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (KID) nélkül forgalmazott ETF-eket a brókercégek rendszerint nem tehetik elérhetővé lakossági ügyfeleik számára. Sok esetben azonban találhatunk hasonló befektetési célt követő, Európában forgalmazható UCITS ETF-et.

Hogyan követhetjük nyomon az amerikai társaságok gyorsjelentéseit?

Az amerikai társaságok jelentős része a rendes kereskedési időn kívül teszi közzé negyedéves gyorsjelentéseit. Ez jelentheti a piacnyitás előtti (BMO, azaz Before Market Open), vagy a piaczárás utáni (AMC, azaz After Market Close) publikációt. Ugyanakkor nem minden társaság követi ezt a gyakorlatot, ezért a pontos közzétételi időpontot mindig érdemes ellenőrizni.

A gyorsjelentések közzétételének időpontja gyakran jelentős árfolyammozgásokkal jár együtt. A várakozásoktól eltérő eredmény, az árbevétel vagy a menedzsment előrejelzése akár a rendes kereskedési időn kívül is nagy elmozdulást eredményezhet. A kisebb likviditás miatt ezekben az időszakokban a spread is szélesebb lehet.

A társaságok hivatalos negyedéves és éves jelentései az amerikai értékpapír-felügyelet, a SEC EDGAR rendszerében is elérhetők. A negyedéves jelentések jellemzően 10-Q, az éves beszámolók 10-K megjelöléssel jelennek meg, míg bizonyos lényeges vállalati eseményeket 8-K jelentésekben tesznek közzé.

A gyorsjelentési naptárak hasznosak a publikációk időpontjának követésére, de a pénzügyi eredmények részletes értelmezéséhez célszerű a társaság hivatalos befektetői kapcsolatok oldalát és a SEC-hez benyújtott dokumentumokat is áttekinteni.