High-Frequency Trading [HFT] stratégiák kockázatai, hatásaik a tőzsdéken

Az alábbiakban a HFT, azaz High-Frequency Trading kereskedési rendszerek, tőzsdestratégiák működését, piacra gyakorolt hatásait beszéljük meg. Egyes becslések szerint mára a részvénypiaci forgalom 50%-át teszik ki a különböző High-Frequency Trading tőzsdestratégiák, illetve a devizapiaci, forex forgalom 10-15%-át tulajdonítják a fenti stratégiák szerinti rendszereknek. A 2010-es flash crash kapcsán is felmerült a High-Frequency Trading stratégiák szerepe, amiből látható, hogy a jelentősége, piacra gyakorolt hatása nagy, illetve nagy lesz a jövőben ezeknek a kereskedési stratégiáknak. A fentiek miatt érdemes kereskedőként információkat szereznünk a HFT stratégiák jellemzőiről. Cikkünkben ezzel fogunk foglalkozni.

HFT, High-Frequency Trading stratégiák jelentése

A High-Frequency Trading, rövidített néven HFT olyan kereskedési, tőzsdestratégiák megnevezése, melyet automata algoritmusok hajtanak végre nagy sebességgel, nagyon rövid távon. Ez alatt azt kell érteni, hogy másodpercek alatt hajtanak végre több száz, ezer megbízást ezek a rendszerek, és mindössze néhány másodpercig maradnak nyitva a pozíciók. Tehát a manuális kereskedésnél 1000 szer gyorsabbak a HFT rendszereket működtető algoritmusok.

A High-Frequency Trading tőzsdestratégiák gyökerei a 80-as évekbe nyúlnak vissza. Ekkor indult az elektronikus tőzsdei kereskedés a Nasdaqon, majd a 90-es években számos változás történt, mivel az amerikai tőzsdék a SEC szabályozásnak megfelelően teljesen elektronikus, online kereskedésre álltak át.  A 2000-es évekig a részvénypiaci forgalom 10%-át tették ki a HFT stratégiát alkalmazó algoritmusok, majd nagyobb fejlődés az elmúlt 15 évben történt. Egyes becslések szerint 2016-ban már  átlagosan egy-egy részvény teljes kereskedési forgalmának átlagosan 10-40%-át adják a High-Frequency Trading tőzsdestratégiák szerint kereskedő algoritmusok. Más becslések 60-70% közé teszik a HFT arányát. Látható tehát, hogy a jelentős forgalom miatt a piacra gyakorolt hatása nagy a HFT tőzsdestratégiáknak. A továbbiakban megnézzük hogyan, milyen elvek szerint kerekednek HFT, High-Frequency Trading rendszerek, illetve a piacra gyakorolt hatásaikkal is foglalkozunk.

High-Frequency Trading stratégiák működési elve

A HFT stratégiák automatikus algoritmusok által, emberi beavatkozás nélkül végrehajtott stratégiák. A kvantitatív stratégiák közé sorolható HFT-k párhuzamosan nagy mennyiségű információt dolgoznak fel, melyek alapján meghozzák a döntéseiket és a másodperc tört része alatt adnak ki megbízásokat. Közös jellemzője a HFT stratégiáknak, hogy nagyon rövid időre lépnek pozícióba (néhány másodpercre), így pedig jelentős méretű pozíciót tudnak felvenni. Jelentős volumen és extrém rövid ideig nyitva tartott pozíciókhoz nagyon gyors számítási kapacitás és internet hozzáférés szükséges. A HFT rendszereket üzemelő cégek esetében annak is jelentősége van, hogy a számítógép fizikailag milyen távol van a tőzsde szervereitől.

A HFT stratégiák nagy része egyébként különböző arbitrázs ügyletek kihasználása, ezáltal kockázatmentes hozam elérése. Már korábbi bejegyzésünkben (Order routing-ról: melyik tőzsdén teljesül a megbízásunk?) beszámoltunk róla, hogy a tőzsdéket különböző kereskedési platformokon (order routing) keresztül tudjuk elérni. Ezeken a kereskedési helyszíneken eltérő ára van a részvényeknek, de csak néhány centes áreltérésekre gondoljunk. Azonban ezeket a néhány centes áreltéréseket a HFT stratégiák arbitrálni tudják, így gyakorlatilag kockázatmentesen érnek el hozamot.

Léteznek hírekre kereskedők HFT rendszerek. Ezek a rendszerek figyelik a hírcsatornákat, hírportálokat, twitter csatornákat, és az újonnan beérkező hírek alapján automatikusan a manuálisan kereskedőknél sokkal gyorsabban  döntenek, és azonnal reagálnak (részvényt vesznek, vagy shortolnak) megelőzve a manuálisan kereskedőket.

HFT stratégiákban megtalálhatjuk az index arbitrálást is, amit kereskedők manuálisan is végeznek. Ennek lényege, hogy a határidős index és az azonnali piac közötti eltéréseket arbitrálják a stratégia segítségével. Például az S&P500 határidős indexnek van egy elméleti ára, amit fair árnak, vagy egyensúlyi árnak is nevezhetünk. Ez az elméleti ár azonban eltér az S&P500 index árfolyamától, bár alacsony kamatszint esetén az eltérés nem lesz jelentős. Vegyük azonban figyelembe, hogy az S&P500 határidős index tartásával nem lesz jogosult a befektető az osztalékokra, így a határidős index elméleti, egyensúlyi árát az osztalékkal és kamattal korrigálni kell (A határidős ügyletek alapjairól itt beszéltünk.). Ha ez megvan, akkor már összevethető a határidős index aktuális ára és az egyensúlyi ártól való eltérés. Értelemszerűen az egyensúlyi ár fölötti aktuális határidős ár a piaci optimizmust jelzi, míg ha a határidős ár az egyensúlyi ár alatt van, akkor a piac pesszimista.

A fenti különbség az S&P500 index határidős piacán az amerikai tőzsde nyitását követően árazódni fog a valós részvények piacán is. Ugyanis a különböző arbitrázs kereskedő HFT rendszerek vizsgálják a fenti összefüggést, és ha eltérést tapasztalnak, akkor a biztos nyereség begyűjtése miatt pozícióba lépnek. Ez például azt jelenti, hogy az S&P500 határidős index piacán short pozíciót vesz fel az arbitrázs kereskedő HFT rendszerek, majd a valós részvénypiacon long pozíciót nyitnak az S&P500 index összetevőt alkotó részvényekre.

Devizapiaci, forex HFT rendszerek az azonnali devizapiac és a határidős devizapiac közötti áreltérések arbitrálására képesek.

High-Frequency Trading piacra gyakorolt hatásai

A fentiekből látható, hogy a HFT stratégiák nagy mennyiségű forgalmat hoznak a részvénypiacra, ezáltal a részvények likviditása megnő. Egyes kutatások kimutatták, hogy a spread csökkenését (legjobb vételi és legjobb eladási ajánlat közötti különbség) is eredményezik a HFT rendszerek. Láthattunk példákat arra, hogy a HFT-k korlátozásával a spread megnövekedett a részvények piacán. A növekvő likviditás, csökkenő spread a kereskedők, és a befektetők költségeit is csökkentik.  A fenti előnyök után a hátrányokról, a HFT stratégiák veszélyeiről is ejtsünk szót.

2010. május 6-a emlékezetes kereskedési nap volt az amerikai tőzsdéken. Ekkor történt az ún. flash crash, melynek során az amerikai tőzsdeindexek napon belül 10 százalékot estek, majd a zárásra visszahúzták az indexeket. A Dow Jones index ekkor szenvedte el a legnagyobb napon belüli visszaesést mindössze 20 perc alatt.

Az alábbi képen a májusi flash crash visszaesést láthatjuk az S&P500 index grafikonján. Napon belül az 1160 dolláros szintről 1070 dollárig esett vissza az index. Ez közel 10%-os esés fél óra alatt, de  a nap végére az 1130 dollárig erősödött vissza az index.

A 200 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkező Procter & Gamble társaság részvényeinek árfolyama 60 dollárról  40 dollárra estek vissza ezen a napon. A 20 dolláros (30%-os) esést 20 dolláros emelkedés követte még napon belül.

A flash crash események során merült fel először, hogy az esés előidézői a HFT stratégiákat futtató algoritmusok lehettek. Egyes vélemények szerint az esést nem a HFT stratégiák okozták, hanem a részvénypiacra kerülő nagy eladási megbízás, melyet egy befektetési alap indított. A nagy eladási megbízás gyakorlatilag kivette a vevőket az ajánlati könyvből, majd a meredek áresésbe kapcsolódtak be a HFT rendszerek, gyakorlatilag megvették az esést a HFT-k, majd újra eladták az S&P500 index határidős kontraktusait, ezzel tovább lökték lefelé az árakat.  A kutatások azt is kiderítették, hogy a nagy árfolyam esést érzékelve leálltak a HFT algoritmusok, ezzel azonban eltűnt a piacról a likviditás, így történhetett meg, hogy például a 200 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkező Procter & Gamble részvények árfolyama pillanatok alatt 20 dollárt esett.

A fenti szituációban számos kereskedő veszteséget realizált, ugyanis a stop loss megbízásaik kiütésre kerültek, rosszabb esetben átugorta a piac a stop megbízásokat, és alacsonyabb árszinten teljesültek a megbízások, nagyobb veszteséget okozva.

Egyes szakértők szerint a fentiek miatt a HFT stratégiák által biztosított likviditás ún. "szellem likviditás", azaz másodpercek alatt el is tűnhet a piacról, ahogy láttuk a flash crash során is.

HFT tőzsdestratégiák használata, működtetése teljes legális a külföldi tőzsdéken, bár egyes tőzsdék esetében a néhány másodpercnél rövidebb tőzsdei tranzakciók adóztatás alá kerültek. Ugyanakkor a HFT tőzsdestratégiákhoz kapcsolódnak illegális módszerek, melyek a kereskedők félrevezetésére szolgálnak. Két ismertebb ilyen módszerről néhány gondolatot beszélünk meg az alábbiakban.

HFT illegális módszerei: quote stuffing

A quote stuffing technika lényege, hogy számítógépes algoritmusokat, programokat felhasználva egy részvény ajánlati könyvét elárasszák kereskedési megbízásokkal (másodpercenként több százzal). A kereskedési megbízások nem valósak, és amint beérkezik az ajánlati könyvbe, már vissza is vonja a megbízásokat kiadó kereskedő, illetve a program, amit erre a célra használnak. Tehát mindössze az a célja a módszernek, hogy nagyon sok kereskedési megbízás kerüljön be egy részvény ajánlati könyvébe, amivel le tudják lassítani az ajánlatok végrehajtását. Az ilyen helyzetekben pedig a különböző kereskedési helyszínek (Order routing-ról: melyik tőzsdén teljesül a megbízásunk?) között áreltérés alakul ki. Ezt az áreltérést pedig  az ún high-frequency trading (HFT) robotok (melyek egyes becslések szerint a piaci forgalom 50%-át adják) arbitrálni tudják, azaz kockázatmentesen kereskednek. A quote stuffing illegális technika, a HFT robotok használata viszont teljesen legális megoldás.

HFT illegális módszerei: spoofing futures

A spoofing technikát a határidős tőzsdéken alkalmazzák, de a részvénypiacra is hatással van a manipuláció, mivel a részvénypiaci szereplők figyelik a határidős indexek árfolyamát, illetve különböző arbitrázs lehetőségek miatt közvetlen a kapcsolat a részvénypiac és egy határidős index között. A spoofing technika lényege, hogy a kereskedő megnyitja az elképzelése szerinti pozíciót, majd a piac befolyásolására számos kereskedési megbízást helyez el az ajánlati könyvben, melyeket egyébként nem szándékozik végrehajtani. Jellemzően automata algoritmus rakja be ezeket a valótlan megbízásokat az ajánlati könyvbe, ügyelve arra, hogy ne tudjanak teljesülni, azaz a piaci árhoz közeledve törlésre kerülnek. Tehát a csaló kerekedő vételi pozíciót nyit, majd egy algoritmus segítségével feltölti a határidős termék ajánlati könyvét valótlan megbízásokkal. Legutóbb 2011-ben történt ilyen visszaélés a CME Globex határidős tőzsdén.

Összegezve a fentieket, azt láthatjuk, hogy a High-Frequency Trading stratégiák megítélése vegyes. Ahogy fentebb beszéltünk róla a likviditás növekedés és ezzel a spread csökkenés a kereskedők előnyére válhat, azonban ha eltűnik a piacról hirtelen a likviditás, akkor a flash crash-hez hasonló események akár súlyos veszteségeket (stop átugrás) is okozhatnak a kereskedőknek, de egyébként jó lehetőségeket is teremthet egy-egy ilyen szituáció.