Brókercég számlanyitás: 18 dolog, amit vizsgálj meg brókercég választás előtt
Kezdőknek és számlanyitás előtt állóknak is hasznos lehet az alábbi ellenőrző lista, amelyben összegyűjtöttük a brókercég kiválasztása előtt megvizsgálandó legfontosabb szempontokat. A megfelelő brókercég kiválasztásánál ugyanis jóval több tényezőt kell figyelembe vennünk annál, hogy mekkora spreadet vagy kereskedési jutalékot látunk a szolgáltató honlapján.
Elsőként érdemes azt ellenőrizni, hogy pontosan melyik társasággal kötünk szerződést, melyik ország felügyelete alá tartozik, hogyan kezelik az ügyfélpénzeket, és milyen befektetővédelmi szabályok vonatkoznak ránk. Ezt követően jöhetnek a kereskedési költségek, a végrehajtás minősége, a termékkínálat és a platform szolgáltatásai.
1. Milyen termékekkel szeretnénk kereskedni?
Még a számlanyitás előtt gondoljuk át, milyen típusú kereskedést szeretnénk folytatni, milyen időtávon gondolkodunk, illetve milyen termékekkel szeretnénk kereskedni. Ha napon belüli kereskedést tervezünk, a díjaknak, jutalékoknak, a spreadnek és a végrehajtás minőségének nagyobb lesz a jelentősége. Hosszabb tartási idő mellett viszont például a finanszírozási költségek kerülhetnek előtérbe.
Ha devizák mellett CFD termékekkel is szeretnénk kereskedni, akkor ezt is érdemes előre tisztázni, mivel brókercégenként jelentősen eltérhet a kínálat. Ugyanez igaz a részvényekre, ETF-ekre, határidős termékekre és opciókra. A számlanyitás előtt tehát gondoljuk át a kereskedési technikánkat, a várható tartási időt és a használni kívánt termékek körét.
2. STP, ECN, NDD vagy market maker?
Számlanyitás előtt néhány alapfogalommal érdemes tisztában lennünk. A forex ügyletek jelentős része tőzsdén kívüli, azaz OTC piacon zajlik. Ez azt jelenti, hogy az ügyletek nem egyetlen központi tőzsdén bonyolódnak le. Az OTC piac működéséről itt beszéltünk részletesebben. Tőzsdén kívüli ügylet, OTC piac jelentése, fogalma
A brókercégek ajánlataiban gyakran találkozunk az STP, ECN, NDD, Dealing Desk és market maker kifejezésekkel. Ezek azt írják le, hogy a szolgáltató milyen módon kezeli vagy továbbítja az ügyfelek megbízásait. A fogalmak részletes magyarázatát itt találjuk. STP, ECN, DD, Dealing Desk, NDD, market maker jelentése
Megfigyelhető azonban, hogy ezek a megnevezések idővel marketingeszközzé is váltak. Önmagában az ECN vagy STP megjelölés ezért még nem garantálja, hogy jobb szolgáltatást kapunk. Sokkal többet mondhat a tényleges végrehajtási gyakorlat, az átlagos spread, a jutalék, a csúszás, a megbízások teljesülési sebessége és a szolgáltató végrehajtási szabályzata.
Egy megbízható market maker szolgáltatása is lehet megfelelő, ahogy egy ECN vagy STP megjelölést használó szolgáltató sem lesz automatikusan jobb. Számlanyitás előtt ezért ne kizárólag a brókercég által használt kategóriák alapján döntsünk.
A fenti lehetőségek mellett szóba jöhet a szabályozott tőzsdén történő határidős kereskedés is. Ebben az esetben a kereskedés szerkezete eltér az OTC forex és CFD piactól, ezért a számlatípusok, költségek és szükséges tőke nagysága is más lehet.
3. Pontosan melyik céggel kötünk szerződést?
Elérkeztünk a brókercég kiválasztásának egyik legfontosabb pontjához. Egy nemzetközi brókercég neve mögött több különböző jogi társaság is működhet. Ezek eltérő országokban lehetnek bejegyezve, más felügyelet alá tartozhatnak, és az ügyfelekre vonatkozó befektetővédelmi szabályok is különbözhetnek.
Ezért kevés azt ellenőrizni, hogy a bróker honlapján szerepel-e valamely ismert pénzügyi felügyelet logója. Azt kell megnéznünk, hogy mi pontosan melyik jogi entitással kötünk szerződést, és ezt a társaságot melyik hatóság felügyeli.
Ahogy fentebb beszéltünk róla, nemzetközi szolgáltatóknál előfordulhat, hogy az európai ügyfeleket egy európai leányvállalat szolgálja ki, miközben ugyanazon márkanév alatt más országok ügyfelei egy másik társasághoz kerülnek. Emiatt mindig a számlaszerződésben szereplő jogi személyt kell ellenőriznünk.
4. Felügyelet, ügyfélpénzek és befektetővédelem
A következő kérdés az, hogy mi történik akkor, ha problémánk lesz a brókercéggel, a szolgáltató fizetésképtelenné válik, vagy vita alakul ki a számlánkon levő pénzzel kapcsolatban.
Számlanyitás előtt ellenőrizzük a brókercég jogi székhelyét, engedélyét és felügyeleti nyilvántartását. Arra is érdemes figyelni, hogyan kezelik az ügyfélpénzeket, elkülönítik-e azokat a társaság saját vagyonától, illetve milyen befektetővédelmi vagy kártalanítási rendszer vonatkozik az adott szolgáltató ügyfeleire.
Fontos, hogy a kártalanítási rendszer és az ügyfélpénzek elkülönítése két eltérő védelmi mechanizmus. Az elkülönített ügyfélpénz célja, hogy az ügyfelek vagyona elkülönüljön a szolgáltató saját vagyonától. A befektetővédelmi rendszer pedig meghatározott feltételek teljesülése esetén nyújthat kártalanítást. A pontos szabályok országonként és szolgáltatónként eltérhetnek.
Sajnos azonban önmagában egy ismert brókernév sem elegendő. A döntés előtt mindig az adott jogi társaságot és az arra vonatkozó aktuális szabályokat ellenőrizzük.
5. Mennyibe kerül valójában a kereskedés?
A következő fontos terület a költségek vizsgálata. A kereskedés tényleges költsége több elemből állhat, ezért félrevezető lehet kizárólag a meghirdetett spread vagy jutalék alapján összehasonlítani a brókercégeket.
A devizakereskedésnél találkozhatunk olyan számlával, ahol a szolgáltató elsősorban a spreaden keresztül jut bevételhez, illetve olyan konstrukcióval is, ahol alacsonyabb spread mellett külön jutalékot számítanak fel. A két konstrukció összehasonlításakor ezért a teljes költséget kell vizsgálnunk.
Tegyük a fentiekhez hozzá, hogy a brókercég honlapján közzétett spread lehet minimum vagy úgynevezett "from" spread. Ez nem feltétlenül egyezik meg azzal az átlagos spreaddel, amellyel ténylegesen kereskedni fogunk. A spread ráadásul piaci helyzettől függően változhat, és nagyobb volatilitás vagy alacsonyabb likviditás mellett jelentősen kitágulhat.
A kereskedés teljes költségének vizsgálatakor az alábbi tételeket érdemes figyelembe venni:
- spread,
- kereskedési jutalék,
- minimum jutalék,
- slippage,
- overnight finanszírozás vagy swap,
- devizaváltási költség,
- piaci adat- vagy platformdíj,
- befizetési és kiutalási költség.
Emiatt a számlanyitás előtti költségalapú összehasonlításokat érdemes fenntartásokkal kezelni. A legalacsonyabb meghirdetett spreadet kínáló szolgáltató összességében nem feltétlenül lesz a legolcsóbb.
A kereskedési költségek mérésével részletesebben az alábbi cikkben foglalkoztunk. Brókercég-választás - mennyi a költség valójában?
6. CFD kereskedés költségei és minimális kötésméret
Ha CFD termékekkel is szeretnénk kereskedni, akkor a CFD-k saját költségszerkezetét is meg kell vizsgálnunk. Az index-, áru-, deviza- és részvény CFD-k kondíciói eltérhetnek egymástól.
Részvény CFD-k esetében előfordulhat minimum jutalék, ami kis pozícióknál aránytalanul magas költséget okozhat. Más szolgáltatóknál nincs minimum jutalék, viszont meghatározhatják a minimálisan kereskedhető mennyiséget.
A számlanyitás előtt ezért ellenőrizzük, hogy mekkora a legkisebb felvehető pozíció, van-e minimum jutalék, és milyen költséggel jár a pozíció nyitása és zárása. A CFD kereskedés alapjairól itt olvashatunk részletesebben. Részvény CFD, index CFD kereskedés alapjai, CFD stratégiák
Devizák esetében egy kisebb számlával rendelkező kezdő kereskedő számára fontos lehet, hogy elérhető legyen a micro lot, azaz a 0,01 lot méretű pozíció. Erről itt beszéltünk részletesebben. Lot, mini-lot, micro-lot
7. Végrehajtás és rejtett költségek
A meghirdetett költségek mellett a végrehajtás minősége is hatással lehet a kereskedés eredményére. Ennek egyik legismertebb példája a slippage, vagyis az árfolyamcsúszás.
Ez akkor következik be, amikor a képernyőn látott ár és a megbízás tényleges teljesülési ára eltér egymástól. Gyors piaci mozgás esetén ez teljesen természetes jelenség lehet. A kérdés inkább az, hogy milyen gyakran fordul elő, mekkora az eltérés, és pozitív vagy negatív irányú csúszást egyaránt továbbad-e a szolgáltató.
A függő megbízásoknál és stop megbízásoknál szintén számolnunk kell azzal, hogy a beállított árszint nem minden piaci helyzetben jelent garantált végrehajtási árat. Erős árfolyammozgás vagy piaci rés esetén a megbízás eltérő árszinten is teljesülhet.
Demószámlán sok mindent kipróbálhatunk, de a valós végrehajtás minőségét nem feltétlenül tudjuk pontosan felmérni. Emiatt érdemes éles kereskedés közben is figyelni a tényleges spreadet, a teljesülési időt és az árfolyamcsúszást.
A témával részletesebben az alábbi cikkekben foglalkoztunk.
- Miért fontos a spread figyelése a kereskedés során?
- Megbízások félreteljesülése, negatív egyenleg problémák kezelése
8. Napon túli kereskedés és finanszírozási költség
Ha egy pozíciót napon túl tartunk, devizák és CFD-k esetében finanszírozási költség merülhet fel. Ezt gyakran swapnak vagy overnight financing költségnek nevezik.
A finanszírozás mértéke termékenként, pozícióirányonként és szolgáltatónként eltérhet. A kamatkörnyezet változásával ezek a költségek is jelentősen módosulhatnak. Emiatt több hetes vagy hónapos CFD pozícióknál a finanszírozási költség már komoly tétellé válhat.
Ha tehát napon túl szeretnénk pozíciókat tartani, számlanyitás előtt mindenképpen ellenőrizzük az aktuális finanszírozási kondíciókat. Nem érdemes abból kiindulni, hogy egy alacsony spreadet kínáló CFD hosszabb távon is olcsón tartható.
A swap működéséről bővebben itt olvashatunk.
9. Tőkeáttétel, margin és negatív egyenlegvédelem
A forex és CFD termékek jelentős része tőkeáttételes termék. Emiatt számlanyitás előtt meg kell értenünk a tőkeáttétel működését, a margin szabályokat, a margin call fogalmát és a negatív egyenlegvédelem feltételeit.
A magasabb tőkeáttétel kisebb letéttel tesz lehetővé nagyobb pozíció felvételét, ugyanakkor a veszteségek is gyorsabban jelentkezhetnek. Emiatt a maximálisan elérhető tőkeáttétel önmagában nem tekinthető a brókercég előnyének.
Az Európai Unióban a lakossági CFD kereskedésre tőkeáttételi korlátozások vonatkoznak. A maximális tőkeáttétel az adott termék típusától függ. A szabályozás célja a lakossági ügyfelek túlzott tőkeáttételből eredő kockázatának mérséklése.
Találkozhatunk professzionális ügyfélstátusszal is, amely bizonyos feltételek teljesítése esetén magasabb tőkeáttételt tehet elérhetővé. Ennek azonban ára lehet, mivel egyes lakossági befektetővédelmi elemekről lemondhatunk. Emiatt ezt a döntést nem pusztán az elérhető tőkeáttétel alapján érdemes meghozni.
EU-n kívüli szolgáltatóknál ennél magasabb tőkeáttétel is elérhető lehet. Ilyenkor viszont azt is meg kell vizsgálnunk, milyen felügyelet, ügyfélvédelem, jogorvoslati lehetőség és kártalanítási rendszer áll mögötte. A nagyobb tőkeáttételért nem feltétlenül érdemes gyengébb jogi védelmet vállalni.
A témával részletesebben itt foglalkoztunk.
- Tőkeáttétel mértékének korlátozása, tőkeáttétel számítása
- Margin fogalma, számítása, margin szint képlete
10. Más kereskedők véleménye és a brókercég múltja
Számlanyitás előtt érdemes utánanézni annak is, milyen tapasztalatokról számolnak be más ügyfelek. A fórumok, közösségi oldalak és értékelőoldalak sok hasznos információt tartalmazhatnak, de ezeket érdemes fenntartásokkal kezelni.
Egyetlen pozitív vagy negatív véleményből ne vonjunk le messzemenő következtetéseket. Előfordulhatnak hamis értékelések, fizetett vélemények, versenytársak által írt bejegyzések és olyan panaszok is, amelyek hátterét kívülállóként nem ismerjük.
Sokkal fontosabb kiindulópont a brókercég hivatalos felügyeleti múltja. Nézzük meg, szabott-e ki rá bírságot valamely hatóság, volt-e jelentősebb szabályozási probléma, és szerepel-e figyelmeztetés a szolgáltatóval kapcsolatban.
A felhasználói véleményeket ezután kiegészítő információként használhatjuk. Érdemes arra is figyelni, hogy a brókercég képviselői hogyan reagálnak a nyilvános panaszokra, illetve ugyanaz a probléma rendszeresen megjelenik-e több, egymástól független ügyfélnél.
11. Magyar ügyfélszolgálat és magyar iroda
Sok magyar kereskedő számára fontos szempont, hogy a brókercég rendelkezzen magyar nyelvű ügyfélszolgálattal. Ez valóban kényelmes lehet, főleg akkor, ha egy összetettebb számlakezelési vagy technikai problémát kell megoldanunk.
Fontos azonban, hogy a magyar nyelvű ügyfélszolgálat vagy egy magyarországi iroda önmagában semmivel sem növeli a nálunk levő pénz jogi védelmét. A döntő kérdés továbbra is az, hogy melyik jogi társasággal kötöttünk szerződést, melyik felügyelet ellenőrzi, és milyen befektetővédelmi szabályok vonatkoznak ránk.
Egy magyar nyelvű weboldalból vagy budapesti kapcsolattartóból ezért ne következtessünk arra, hogy magyar befektetővédelmi szabályok vonatkoznak a számlánkra.
12. Agresszív marketing és értékesítés
A brókercég marketingje is szolgáltathat hasznos információt. Önmagában természetesen nincs probléma azzal, ha egy szolgáltató aktívan hirdeti magát. Érdemes azonban óvatosnak lennünk, ha a reklámok irreális hozamokat sugallnak, a kereskedést rendkívül egyszerű pénzkereseti lehetőségként mutatják be, vagy folyamatos telefonos értékesítéssel próbálnak nagyobb befizetésre ösztönözni.
A "néhány perc alatt több száz eurót kerestem" típusú reklámok irreális hozamelvárásokat alakíthatnak ki. A tőkeáttételes kereskedés jelentős veszteség kockázatával jár, ezért gyanús lehet, ha egy szolgáltató marketingjében erről alig esik szó.
Sajnos azonban az agresszív értékesítés ennél tovább is mehet. Figyelmeztető jel lehet, ha a szolgáltató munkatársai rendszeresen telefonálnak, sürgetik a befizetést, konkrét ügyletek megkötésére próbálnak rávenni, vagy a veszteségek után további pénz befizetését javasolják.
13. Befizetés, kiutalás és a brókernél tartott összeg
A kockázatkezelés egyik eleme lehet, hogy nem tartunk indokolatlanul nagy összeget a kereskedési számlán. Hogy mekkora összeg szükséges, azt a stratégia, a pozícióméret, a marginigény, a volatilitás és a szükséges likviditási tartalék határozza meg.
Emiatt nem érdemes olyan általános szabályból kiindulni, hogy meghatározott számú vesztes ügyletre elegendő pénzt kell a brókernél tartanunk. Egy napon belüli kereskedő, egy hosszabb távú CFD kereskedő és egy részvénybefektető likviditási igénye teljesen eltérhet.
A fölösleges egyenleg rendszeres kiutalása ugyanakkor csökkentheti a szolgáltatóval szembeni kitettségünket. Ennek gyakorlati alkalmazhatóságát a be- és kiutalási költségek, az átfutási idő és a marginigény is befolyásolja.
14. Utalási költségek és devizaváltás
A kereskedés költségei között hajlamosak vagyunk megfeledkezni a pénzmozgatás és a devizaváltás költségéről. Pedig rendszeres be- és kiutalásnál ezek összege már érezhető lehet.
Külföldi utalásnál közvetítő vagy levelező bank is részt vehet a tranzakcióban, ami további költséget okozhat. Emiatt számlanyitás előtt azt is érdemes ellenőrizni, milyen módon lehet pénzt befizetni, milyen pénznemeket fogad el a szolgáltató, és ki viseli az utalás költségeit.
A devizaváltási díj szintén fontos. Ha például forintot utalunk be egy euróban vagy dollárban vezetett számlára, valahol megtörténik a devizaváltás. Nem mindegy, milyen árfolyamon és mekkora felárral.
15. Mennyi idő alatt érkezik meg a pénz?
A befizetés sebessége ma már sok esetben kevésbé problémás, de továbbra is érdemes ellenőrizni. Nemcsak az számít, hogy a banki átutalás mikor érkezik meg a szolgáltatóhoz, hanem az is, hogy a bróker mikor írja jóvá az összeget a kereskedési számlán.
Ez akkor válhat fontossá, ha gyorsan kell növelnünk a számla fedezetét. Például hirtelen piaci mozgás vagy megemelt margin követelmény esetén néhány óra különbségnek is jelentősége lehet.
Ugyanez igaz a kiutalásokra. Számlanyitás előtt nézzük meg, hogyan kell kezdeményezni a kiutalást, mennyi a feldolgozási idő, van-e minimum összeg, és milyen költségeket számítanak fel.
Figyelmeztető jel lehet, ha sok egymástól független ügyfél számol be indokolatlanul elhúzódó kiutalásokról. Természetesen pénzmosás elleni és ügyfélazonosítási előírások miatt előfordulhat dokumentumkérés, de a rendszeresen jelentkező, nehezen indokolható akadályok már alaposabb vizsgálatot igényelnek.
16. Panaszkezelés
A brókercég panaszkezelési szabályzatát is érdemes átnézni. Fontos kérdés, hogy hol lehet panaszt tenni, milyen határidővel válaszol a szolgáltató, és milyen külső jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésünkre.
Fórumokon és értékelőoldalakon gyorsan híre megy annak, ha egy szolgáltató rendszeresen rosszul kezeli az ügyfélpanaszokat. Ezeket az információkat érdemes összevetni a hivatalos panaszkezelési szabályzattal és a felügyeleti információkkal.
A hosszú ügyintézési idő kellemetlen lehet, főleg akkor, ha vitatott megbízásról vagy kiutalásról van szó. Emiatt már számlanyitás előtt nézzük meg, milyen eljárást kell követnünk egy esetleges vita során.
17. Számla devizaneme és alszámlák
Szintén fontos kérdés, milyen devizában vezethetjük a számlánkat. Ideális lehet, ha több lehetőség közül választhatunk, mivel így csökkenthetjük a fölösleges devizaváltások számát.
Magyar ügyfélként a forintban vezetett számla is hasznos lehet, de mindig meg kell vizsgálni, hogyan történik az egyes termékekhez kapcsolódó devizaváltás, és milyen költséget számít fel ezért a szolgáltató.
Az alszámlák szintén hasznosak lehetnek. Segítségükkel elkülöníthetünk stratégiákat vagy különböző devizában vezetett egyenlegeket. Számlanyitás előtt ellenőrizzük, lehet-e ingyenesen pénzt mozgatni az alszámlák között, és milyen árfolyamon történik a devizaváltás.
Arra is figyeljünk, milyen devizában kérhetünk kiutalást. Kellemetlen meglepetést okozhat, ha egy dollárban vezetett alszámláról csak forintban vagy euróban engedélyezett a kiutalás, és emiatt újabb devizaváltási költségünk keletkezik.
18. Minimális kiutalási összeg
Vannak olyan szolgáltatók, amelyek minimális kiutalási összeget határoznak meg, vagy kis összegű kiutalásnál külön díjat számítanak fel. Ez nagyobb számlánál kevésbé lényeges, kisebb számla esetén azonban már fontos szempont lehet.
Érdemes tehát még a számlanyitás előtt megnézni a kiutalási minimumot, a kiutalás díját, az ingyenes kiutalások számát és a feldolgozási időt. Ezeket az információkat később, amikor már hozzá szeretnénk férni a pénzünkhöz, sokkal kellemetlenebb felfedezni.
Mire figyeljünk leginkább brókercég választásakor?
A brókercég kiválasztásakor könnyű elveszni a spreadek, platformok, számlatípusok és kereskedési feltételek között. Érdemes ezért megfelelő sorrendben haladni.
Elsőként ellenőrizzük, hogy pontosan melyik jogi társasággal kötünk szerződést, melyik hatóság felügyeli, hogyan kezelik az ügyfélpénzeket, és milyen befektetővédelmi szabályok vonatkoznak ránk. Ezután vizsgáljuk meg a teljes kereskedési költséget, a végrehajtás minőségét, a tőkeáttételi és margin szabályokat, valamint a be- és kiutalás feltételeit.
Megfigyelhető azonban, hogy a reklámokban rendszerint azok a tulajdonságok kapják a legnagyobb hangsúlyt, amelyek könnyen összehasonlíthatók. Ilyen a spread, a maximális tőkeáttétel vagy az elérhető termékek száma. A számlánk biztonságáról és a szolgáltatás tényleges minőségéről ezek önmagukban keveset mondanak.
Egy 0,1 pip különbség a spreadben kevés vigaszt jelent, ha problémánk van a pénz kiutalásával vagy egy vitatott megbízás rendezésével. Emiatt a brókercég kiválasztásánál először azt érdemes megvizsgálni, hogy kinek adjuk át a pénzünket, milyen szabályok védik azt, és milyen feltételekkel férhetünk hozzá. A kereskedési költségek összehasonlítása csak ezután következzen.