Érdemes részvényt vásárolni a mikulás rally miatt?

A mikulás-rali az egyik legismertebb tőzsdei naptárhatás. Évről évre felmerül a kérdés, hogy az év végi időszak valóban kedvezőbb-e a részvénypiacokon, vagy csak egy sokat ismételt tőzsdei mondásról van szó. A bejegyzésben közel száz év amerikai részvénypiaci adatai alapján nézzük meg, hogy mely hónapokban voltak magasabbak az átlaghozamok, milyen gyakran emelkedett a piac decemberben, és statisztikailag mennyire erős az év végi szezonális hatás. Az S&P 500 mellett a NASDAQ 100 és a BUX index eredményeit is megvizsgáljuk. Arra is keressük a választ, hogy érdemes-e pusztán a mikulás-rali miatt részvényt vásárolni, illetve mennyire függ az év végi teljesítmény a piac előző hónapokban mutatott mozgásától.

• Mikor van a mikulás-rali?
• Mi állhat az év végi részvénypiaci erősödés mögött?
• Valóban jobb hónap a december az S&P 500 indexen?
• Mit mutatnak a NASDAQ 100 adatai?
• Megfigyelhető-e mikulás-rali a magyar részvénypiacon?
• Van olyan év, amikor elmarad a mikulás-rali?
• Érdemes-e a mikulás-ralira alapozva részvényt vásárolni?
• 9 rendkívüli hozamot hozó időszak a tőzsdén

Mikor van a mikulás-rali?

A mikulás-rali fogalmát a pénzügyi médiában többféle értelemben használják. A klasszikus Santa Claus Rally egy rövid időszakot jelöl, amely december utolsó öt kereskedési napját és január első két kereskedési napját foglalja magában. A gazdasági sajtóban ugyanakkor gyakran tágabb értelemben, az év végi novemberi-decemberi részvénypiaci erősödésre is használják a mikulás-rali kifejezést. Ebben a bejegyzésben elsősorban ezt a tágabb szezonális mintázatot vizsgáljuk. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az év utolsó hónapjaiban valóban magasabbak-e a részvénypiaci hozamok, mint az év többi részében.

Mi okozhatja a mikulás-ralit?

Az év végi részvénypiaci erősödés magyarázatára számos elmélet született. Ezek között szerepel az intézményi befektetők év végi portfólió-átrendezése, az úgynevezett window dressing, az adózási szempontok miatti pozíciózárás és újrapozicionálás, illetve az ünnepi időszak alacsonyabb piaci aktivitása.

Szerepet játszhat a befektetői hangulat is. Az év végi időszakhoz gyakran kapcsolódik optimistább várakozás, az új évvel kapcsolatos pozitív befektetői hangulat és az előző hónapokban kialakult trend folytatódása. Ezek azonban lehetséges magyarázatok. Abból, hogy decemberben historikusan magasabb átlaghozamot figyelünk meg, még nem következik, hogy pontosan tudjuk, mi okozza a jelenséget. Éppen ezért elsőként magukat az adatokat érdemes megvizsgálni.

Valóban jobb hónap a december az amerikai részvénypiacon?

Az S&P 500 index 1928-2024 közötti adatai alapján jól látható szezonális eltérések figyelhetők meg a havi hozamokban. Január, április, július, november és december jellemzően az erősebb hónapok közé tartozott, miközben szeptember messze a leggyengébb hónap volt.

Decemberben az S&P 500 átlagos havi hozama megközelítette az 1,2%-ot. Ez lényegesen magasabb a teljes vizsgált időszak körülbelül 0,5%-os átlagos havi hozamánál. Még érdekesebb a pozitív hónapok aránya. Decemberben az esetek 72%-ában emelkedett az S&P 500. Ez a vizsgált hónapok között a legmagasabb érték.

forrás: saját szerkesztés

A grafikonon az oszlopok az egyes hónapok átlagos hozamát mutatják, az oszlopokon feltüntetett százalékos érték pedig azt jelzi, hogy az adott hónap az esetek mekkora részében zárult pozitív hozammal. A szeptemberi eredmény éppen az ellenkező irányú. A szeptemberi átlaghozam körülbelül -1,32% volt, és mindössze a szeptemberi hónapok 44%-ában emelkedett az index.

A havi átlaghozamok összehasonlítása önmagában nem elegendő. A pénzügyi idősorokban véletlenszerűen is kialakulhatnak olyan eltérések, amelyek első látásra szezonális mintázatnak tűnnek. Ezért azt is megvizsgáltuk, hogy az egyes hónapok átlaghozama statisztikailag eltér-e a teljes vizsgált időszak átlagos havi hozamától. A t-próba alapján az S&P 500 esetében három hónap emelhető ki. Július, szeptember és december hozama tért el statisztikailag a teljes időszak körülbelül 0,5%-os havi átlaghozamától. Július és december pozitív, szeptember negatív irányban tért el.

A decemberi eltérés 10%-os szinten szignifikáns. Ez arra utal, hogy a decemberi pozitív szezonális hatás megjelenik az adatokban, a statisztikai bizonyíték azonban nem tekinthető kifejezetten erősnek. Megjegyzés: a grafikonon szereplő csillagok a t-próba szignifikanciaszintjét jelölik. ** p < 0,01, * p < 0,05, . p < 0,10.

A NASDAQ 100 legjobb és legrosszabb hónapjai

A NASDAQ 100 indexen még látványosabb az év végi erősödés. Az 1990-2025 közötti időszak adatai szerint november volt az egyik legerősebb hónap, közel 2,7%-os átlaghozammal. A novemberi hónapok 71%-a pozitív eredményt hozott. Október átlaghozama is meghaladta a 2%-ot, decemberben pedig körülbelül 1,2%-os átlaghozamot figyelhetünk meg.

forrás: saját szerkesztés

A NASDAQ 100 esetében január is erős hónapnak bizonyult, körülbelül 2,2%-os átlaghozammal. Szeptember ezzel szemben itt is a leggyengébb hónapok közé tartozik, közel -1%-os átlaghozammal.

Van azonban egy lényeges különbség az S&P 500 eredményeihez képest. Bár a NASDAQ egyes hónapjainak átlaghozama látványosan eltér a teljes időszak körülbelül 1,1%-os havi átlagától, a t-próba alapján ezek az eltérések nem bizonyultak statisztikailag szignifikánsnak. Ez jól mutatja, miért nem elegendő kizárólag az átlaghozamokat vizsgálni. Egy nagyobb historikus átlag még nem feltétlenül jelent stabil és minden időszakban kihasználható tőzsdei anomáliát.

Megfigyelhető a mikulás-rali a magyar részvénypiacon?

Az év végi szezonalitás nem csak az amerikai részvénypiacon jelenik meg. A BUX index 1991-2024 közötti adatai alapján a magyar részvénypiac havi hozamaiban is jelentős eltéréseket találunk. A legerősebb hónap január volt, közel 4%-os átlaghozammal. A januári hónapok 73%-ában emelkedett a BUX. December szintén kiemelkedően teljesített. A decemberi átlaghozam megközelítette a 3%-ot, és a hónapok 67%-a pozitív hozammal zárult.

forrás: saját szerkesztés

A magyar részvénypiacon is szeptember volt az egyik legrosszabb időszak. A szeptemberi átlaghozam körülbelül -1,5% volt, és csak az esetek 48%-ában zárt pozitívan a BUX. A BUX teljes vizsgált időszakának átlagos havi hozama 1,04% volt. A statisztikai vizsgálat alapján a szeptemberi alacsony és a decemberi magas átlaghozam is szignifikánsan eltért ettől a történelmi átlagtól. A magyar adatok tehát szintén arra utalnak, hogy az év végén kedvező szezonális hatás figyelhető meg.

Mit mutatnak más európai részvénypiacok?

Az FTSE 100, a DAX és a CAC 40 indexeket is megvizsgáltuk. Az eredmények nagyrészt összhangban vannak az amerikai és magyar részvénypiacon látottakkal. Mindhárom index esetében szeptember bizonyult a leggyengébb hónapnak, és a szeptemberi átlaghozam statisztikailag is eltért a historikus átlagtól. Az FTSE 100 esetében a decemberi átlaghozam meghaladta a 2%-ot, és a decemberi hónapok 78%-a pozitív eredményt hozott. Ez az eltérés statisztikailag is szignifikánsnak bizonyult. A DAX és a CAC 40 esetében szintén magasabb átlaghozamokat figyelhetünk meg novemberben és decemberben. A különböző részvénypiacok eredményeit együtt vizsgálva tehát valóban kirajzolódik egy év végi pozitív szezonális mintázat. Ez azonban nem minden indexen egyformán erős, és statisztikailag sem minden esetben igazolható.

Van olyan év, amikor nincs mikulás-rali?

Természetesen van. Az egyik leggyakoribb félreértés a szezonális tőzsdei statisztikákkal kapcsolatban, hogy a pozitív átlaghozamot biztosan bekövetkező emelkedésként értelmezik.

Az S&P 500 esetében például a decemberi hónapok 72%-a volt pozitív 1928 és 2024 között. Ez magas arány, de egyúttal azt is jelenti, hogy a decemberi hónapok közel 28%-a nem zárult pozitív hozammal.

Ha tehát kizárólag azért vásárolunk részvényt, mert december következik, akkor egy historikusan kedvező valószínűségre támaszkodunk, nem biztos kimenetelre. Az átlaghozam is hasonló problémát vet fel. Néhány nagyon erős december jelentősen megemelheti a hosszú távú átlagot, miközben közben számos gyenge vagy negatív december is előfordulhat. Az átlagok félrevezető értelmezéséről részletesebben az alábbi bejegyzésben beszéltünk - A megtévesztő átlag problémája a pénzügyekben.

Nem csak a naptártól függ az év végi emelkedés

További kérdés, hogy az év végi magasabb hozam valóban önálló naptárhatás-e, vagy más piaci folyamatokkal is összefügg. Ennek vizsgálatához az előző 1, 3 és 6 hónap részvénypiaci hozamát, az év eleje óta elért hozamot, valamint a megelőző 3 és 6 hónap volatilitását vetettük össze a november-decemberi időszak teljesítményével.

Az S&P 500 esetében az előző 3 és 6 hónap hozama pozitív kapcsolatot mutatott az év végi teljesítménnyel. Ha tehát a részvénypiac az év vége előtt több hónapon keresztül jól teljesített, nagyobb valószínűséggel folytatódott a pozitív lendület novemberben és decemberben is. Ez a momentumhatással áll összhangban. Egy emelkedő trend bizonyos ideig hajlamos folytatódni, így az év végi kedvező hozam egy része nem feltétlenül önálló decemberi hatás.

Érdekes módon az év eleje óta felhalmozott hozam és az év végi teljesítmény között már negatív kapcsolatot találtunk. Ez arra utal, hogy nagyon erős éves emelkedés után bizonyos esetekben fordulós, úgynevezett reversal hatás is megjelenhet.

A volatilitás is számít

Az év végi rali erőssége a piaci bizonytalansággal is kapcsolatban áll. Az S&P 500 esetében a megelőző 3 és 6 hónap volatilitása negatív kapcsolatot mutatott a november-decemberi hozamokkal. Az év végi pozitív szezonális mintázat tehát inkább nyugodtabb, alacsonyabb volatilitású piaci környezetben volt erősebb. Nagy bizonytalanság, gazdasági vagy pénzügyi sokk idején a naptári szezonalitás jelentősége könnyen háttérbe szorulhat. Ez egyben arra is figyelmeztet, hogy a mikulás-rali nem értelmezhető a piaci környezettől független kereskedési szabályként.

Érdemes a mikulás-rali miatt részvényt vásárolni?

A historikus adatok alapján az év végi pozitív részvénypiaci szezonalitás valóban megfigyelhető. Az S&P 500 esetében december átlaghozama meghaladta a teljes időszak havi átlagát, és a decemberi hónapok 72%-a pozitív volt. A BUX esetében szintén magas decemberi átlaghozamot találtunk.

Az eredmények ugyanakkor több okból sem indokolják azt, hogy a december önmagában vételi jelzés legyen. Egyrészt egyetlen részvénypiacon sem pozitív minden december. Másrészt a statisztikai bizonyíték indexenként eltérő. Az S&P 500 decemberi hatása csak 10%-os szinten bizonyult szignifikánsnak, a NASDAQ 100 esetében pedig a látványos év végi átlaghozamok ellenére sem találtunk statisztikailag szignifikáns havi eltérést. Harmadrészt az év végi hozamok kapcsolatban állnak a piac korábbi teljesítményével és volatilitásával. Az előző 3-6 hónap momentumhatása legalább olyan fontos tényező lehet, mint maga a naptári időszak.

A mikulás-rali ezért inkább historikusan megfigyelhető szezonális mintázatként értelmezhető. Befektetési döntést önmagában erre alapozni nem célszerű.

Mire érdemes figyelni a szezonális statisztikák használatakor?

A tőzsdei naptárhatások vizsgálatakor célszerű egyszerre figyelembe venni az átlaghozamot, a pozitív időszakok arányát és a statisztikai szignifikanciát. Egy 2%-os historikus átlaghozam kevésbé meggyőző, ha néhány szélsőséges év alakította ki. Hasonlóképpen egy 70%-os pozitív arány sem jelenti azt, hogy a következő évben 70%-os bizonyossággal emelkedni fog a piac.

A szezonális hatások további problémája, hogy időben változhatnak. Ahogy egy piaci anomália széles körben ismertté válik, a befektetők alkalmazkodhatnak hozzá, ami csökkentheti vagy akár meg is szüntetheti annak jövőbeli kihasználhatóságát.

A mikulás-rali tehát érdekes statisztikai jelenség, de csak egyetlen információ a részvénypiac állapotáról. A trend, az értékeltség, a gazdasági környezet, a monetáris politika, a piaci kockázatok és a volatilitás egyaránt jelentősebb lehet egy adott év decemberi teljesítményének meghatározásában.

Cikkünk további részletei a Holdblog oldalán az alábbi hivatkozáson olvasható el: https://hold.hu/holdblog/mikulas-rali-tenyek-tevhitek/

9 rendkívüli hozamot hozó időszak a tőzsdén

A mikulás-ralihoz hasonlóan számos olyan időpontot és időszakot találunk a tőzsdei adatokban, amikor a múltban a szokásosnál magasabb vagy alacsonyabb hozamokat lehetett kimutatni.

Ezek vizsgálatánál ugyanaz a probléma merül fel, mint a mikulás-rali esetében. Először azt kell megállapítani, hogy valóban létezik-e a historikus eltérés, majd azt, hogy statisztikailag is igazolható-e, végül pedig azt, hogy a hatás a gyakorlatban kihasználható-e.

• Day of the week hatás a tőzsdéken
• Month of the year hatás a tőzsdéken
• Január-effektus a tőzsdéken
• Sell in May and go away
• Mikulás-rali
• Karácsony előtti és utáni kitüntetett napok a tőzsdén
• Turn of the month és payday effect
• Fed kamatdöntés előtti 24 óra
• Pre-Holiday effect, azaz ünnepnap-effektus
• Különleges napok és hónapok a tőzsdéken

Részletek - 9 rendkívüli hozamot hozó időszak a tőzsdén