Doji japán gyertyák típusai, tőzsdei kereskedésük, megbízhatóságuk

A doji az egyik legismertebb japán gyertyaalakzat, amelyet részvénypiaci, forex és más tőzsdei grafikonokon is gyakran megfigyelhetünk. A felismerése viszonylag egyszerű, a gyakorlati értelmezése azonban már jóval több kérdést vet fel. Egy doji valóban fordulatot jelez? Érdemes kereskedési jelzésként használni? Vagy inkább csak azt mutatja meg, hogy a piaci szereplők egy adott pillanatban bizonytalanabbá váltak?

A cikkben először megnézzük, hogyan ismerhető fel a doji gyertya, majd három nevesített változatával is foglalkozunk. Ezek a long-legged doji, a northern doji és a southern doji. Megvizsgáljuk azt is, mit mutatnak az amerikai részvénypiacon végzett visszatesztelések. Ahogy látni fogjuk, több olyan állítás is elterjedt ezekkel az alakzatokkal kapcsolatban, amelyet az adatok már jóval kevésbé támasztanak alá.

A doji legfontosabb jellemzője, hogy a nyitó- és záróár az adott gyertya teljes árfolyamtartományához képest nagyon közel van egymáshoz. A klasszikus doji teste nulla vagy szinte nulla, míg a felső és az alsó kanóc hosszúsága változhat. A long-legged dojinál mindkét kanóc feltűnően hosszú. A gyertya az időszak nyitó-, maximum-, minimum- és záróárát mutatja, a napközbeni elmozdulások pontos sorrendjét azonban ezekből az adatokból nem lehet rekonstruálni.

Az egyik nevesített változat a hosszú kanóccal rendelkező doji, amelyet long-legged doji néven említenek. Az alábbi ábrán ezt a bal oldalon láthatjuk. A többi forma egyszerű doji alakzatként is értelmezhető. A long-legged doji megbízhatóságára később külön is kitérünk.

A fenti kép jól szemlélteti a doji alakzat alapvető felépítését. A felismerést elsősorban a kis gyertyatest és a hozzá képest nagyobb kanócok segítik. A tankönyvi példákon ez általában könnyű feladat, a valódi piaci grafikonokon azonban jóval több határesettel találkozhatunk.

Éppen ezért célszerű valamilyen objektívebb szabályt is használni. Ellenkező esetben két kereskedő ugyanazt a gyertyát eltérően értékelheti. Az egyik dojinak tekinti, a másik már túl nagynak látja a testét. Ez visszatesztelésnél és szabályalapú kereskedésnél is problémát okozhat.

A visszateszteléshez előre rögzített, az adott piac árfolyamszintjéhez és volatilitásához igazított feltételeket érdemes használni. Például meghatározható a |záróár - nyitóár| / (maximumár - minimumár) arány felső küszöbe, és külön feltétel adható a kanócok hosszára. Ha a teljes árfolyamtartomány nulla, a hányadost külön kell kezelni. Az alkalmazott küszöb befolyásolja, hogy hány gyertyát sorolunk az alakzatba, ezért az eredményeket csak azonos definíció mellett célszerű összehasonlítani.

A doji azonosítására nincs egységes, minden kereskedési rendszerben használt határérték. Bulkowski például a nyitó- és záróár néhány centes közelségére építő felismerési szabályt ismertet, amelyet nem célszerű változtatás nélkül eltérő árú részvényekre, devizákra vagy más idősíkokra átvenni. A bemutatott statisztikák az adott forrás alakzatdefiníciójával együtt értelmezhetők.

A doji alakzat egyik előnye, hogy különböző piacokon és idősíkokon is felismerhető. Megjelenhet forex grafikonon, részvényen, indexen vagy akár egyperces és hetes charton is. A vizuális szerkezet hasonló, de a jel információtartalma már erősen függhet az adott piactól, idősíktól és likviditástól.

Megfigyelhető például, hogy rövid idősíkon egy kevés kötésből létrejövő doji lényegesen kevesebb információt hordozhat. Ha egy egyperces gyertya mindössze néhány kötésből áll össze, az alakzat mögött nagyon kevés tényleges kereskedési aktivitás található. Ha ugyanebben az időszakban több tucat vagy több száz kötés történik, a gyertya már jóval több piaci szereplő döntését tükrözi.

Ezért rövid idősíkon, illetve kevésbé likvid instrumentumoknál érdemes a forgalmat és a kötésszámot is figyelembe venni. Az átlagosnál lényegesen kisebb aktivitás mellett kialakuló doji értelmezésével célszerű óvatosnak lenni.

Hasonló szempont a gyertya teljes magassága. Előfordulhat ugyanis, hogy a nyitó- és záróár nagyon közel van egymáshoz, miközben maga a teljes napi vagy órás mozgás is rendkívül kicsi. Ilyenkor technikailag dojit látunk, de az alakzat inkább a piac beszűkülését és alacsony aktivitását mutathatja.

Ebben segíthet az ATR indikátor. A gyertya teljes tartományát összevethetjük az instrumentum közelmúltbeli tipikus mozgásával. Nem önmagában az a kérdés, hogy a gyertya az ATR(14) alatt vagy fölött van-e, hanem az, hogy az adott időszak megszokott volatilitásához képest mekkora mozgás történt.

Nevesített doji japán gyertyák a részvénypiacokon

Az alábbiakban három nevesített doji alakzat megbízhatóságát tekintjük át. A visszatesztelések az amerikai részvénypiacon történtek, és nagyszámú historikus esetet tartalmaznak.

Érdemes itt különválasztani a gazdasági ciklusokat és a tőzsdei trendeket. A recesszió és a medvepiac két külön fogalom, és a kettő időben sem feltétlenül esik egybe. Egy gazdaság lehet növekedési szakaszban úgy, hogy közben jelentős részvénypiaci esés történik, és recesszió alatt is megkezdődhet már egy új tőzsdei emelkedés.

A következő eredményeket Thomas Bulkowski Encyclopedia of Candlestick Charts című munkájához kapcsolódó tesztek alapján ismertetjük. A szerző a kitörés irányát vizsgálja. Felfelé történő kitöréskor az árfolyam a gyertya maximuma fölött, lefelé történő kitöréskor a minimuma alatt zár. A trendfolytatódás vagy fordulat besorolása az alakzat előtti trend és e kitörési irány együttesétől függ. Ezek a százalékok ezért nem a következő kereskedési nap pozitív vagy negatív hozamának valószínűségei.

A három nevesített doji japán gyertya:

• Long-legged doji
• Northern doji
• Southern doji

Long-legged doji japán gyertya a tőzsdéken

A long-legged doji jellemzője a nagyon kis gyertyatest és a hozzá képest hosszú alsó és felső kanóc. A korábbi ábrán ezt a bal oldalon láthattuk. Az alakzat azt jelzi, hogy az adott időszakban jelentős mozgás történt mindkét irányba, a zárás azonban végül ismét a nyitóár közelében alakult ki.

Egyes technikai elemzéssel foglalkozó források fordulós jelként értelmezik a long-legged dojit. Az érvelés szerint a trendben megjelenő erős bizonytalanság arra utalhat, hogy a korábbi irány kifulladóban van.

Bulkowski eredménye szerint a long-legged doji az esetek 51%-ában emelkedő trendfolytatásként viselkedett. Ez gyakorlatilag kiegyenlített megoszlás, és önmagában nem támasztja alá, hogy az alakzat megbízható fordulós jelzés volna. Forrás - Bulkowski: Long Legged Doji.

A szerző értékelése szerint a long-legged doji kitörési iránya összességében közel véletlenszerű. Az eredmény értelmezésénél azt is figyelembe kell venni, hogy a kitörés irányának találati aránya nem azonos egy kereskedési stratégia várható hozamával.

Megfigyelhető tehát, hogy önmagában a long-legged doji jelenléte kevés információt ad a következő árfolyammozgás irányáról. Ettől még fontos piaci állapotot jelezhet, hiszen jól látható rajta az adott időszakban kialakult bizonytalanság.

Northern doji japán gyertya a részvénypiacokon

A northern doji egy emelkedő trendben kialakuló doji gyertya. Egyes források a trend folytatódásának jeleként említik, más leírások inkább lehetséges fordulópontként kezelik. Már ebből is látható, hogy az alakzat értelmezése nem egységes.

Bulkowski a northern dojit az előzetes emelkedő trend alapján határozza meg. A tesztben az alakzat az esetek 51%-ában emelkedő trendfolytatásként viselkedett, miközben az elméleti besorolása bearish, vagyis csökkenő forduló. A megfigyelt különbség túl kicsi ahhoz, hogy az alakzatot önmagában megbízható irányjelzőnek tekintsük. Forrás - Bulkowski: Northern Doji.

A northern doji az ábrázolt historikus vizsgálatban gyenge irányjelzőnek bizonyult. Bulkowski 103 vizsgált gyertyaalakzat között az összesített teljesítményét a 83. helyre sorolta. Ez a rangsor a szerző saját mintájára és módszertanára vonatkozik, nem általános, minden piacra érvényes minősítés.

Southern doji japán gyertya a tőzsdéken

A southern doji csökkenő trendben kialakuló doji, amely jellemzően a megelőző árfolyammozgáshoz képest alacsony árszinten jelenik meg. A nyitó- és záróár ebben az esetben is közel helyezkedik el egymáshoz.

A southern dojit sok helyen fordulós alakzatként tartják számon. Az elképzelés logikusnak tűnhet. Egy hosszabb esés után a piac már nem tud egyértelműen tovább haladni lefelé, és a nyitóár közelében zár.

Bulkowski vizsgálatában a southern doji az esetek 52%-ában emelkedő fordulós alakzatként működött, azaz lefelé tartó előzetes trendet követően felfelé tört ki az árfolyam. Ez a gyakoriság közel van az 50%-hoz, ezért a szerző is gyenge, közel véletlenszerű jelzésként értékeli. Forrás - Bulkowski: Southern Doji.

A southern doji esetében a kitörésirány 52%-os gyakorisága még nem jelent bizonyított kereskedési többlethozamot. Bulkowski összesített teljesítményrangsorában az alakzat a 103 vizsgált minta közül a 78. helyen szerepel. A tényleges stratégiahozamot a belépés és a kilépés szabályai, valamint a költségek is meghatározzák.

Tegyük a fentiekhez hozzá, hogy az ilyen statisztikák elsősorban az irányjelzés gyakoriságáról adnak információt. Egy kereskedési stratégia értékeléséhez ezen túl szükség lenne a hozamok nagyságára, a veszteségek eloszlására, a tartási időre, a tranzakciós költségekre és más tényezőkre is.

Az alábbi előadásban részletesebben foglalkozunk a japán gyertyák megbízhatóságával és a hozzájuk kapcsolódó jelzésekkel.

Mire jó, hogyan használd a doji japán gyertyákat?

A bemutatott Bulkowski-visszatesztekben az alakzatok trendfolytatási vagy fordulási besorolásának aránya 51-52% körül mozgott. Ezek a gyertya maximuma vagy minimuma alapján meghatározott kitörési irányra vonatkoznak, nem a következő napi hozam előjelére.

A gyertyából az látható, hogy a nyitó- és záróár közel esett egymáshoz, miközben a maximum és a minimum ennél távolabb is lehetett. A gyertya önmagában nem árulja el, hogy a maximum vagy a minimum következett-e be előbb, illetve hogyan alakult a kereskedési forgalom a nap során.

A doji ezért gyakran a vevői és eladói nyomás pillanatnyi kiegyenlítődéseként értelmezhető. Ezt azonban óvatosan kell kezelni, mert egy OHLC-gyertya nem tartalmazza a kötési sorrendet, a tényleges vételi és eladási agressziót vagy az ajánlati könyv változásait.

Ahogy fentebb beszéltünk róla, ebből még nem következik, hogy a piac hamarosan megfordul. A bizonytalanság egyszerűen egy piaci állapot. Ebből ugyanúgy kialakulhat trendforduló, oldalazás vagy a korábbi trend folytatódása.

A doji mögötti kereskedési aktivitás is eltérő lehet. Előfordulhat, hogy nagyon kevés kötés mellett alakul ki, például egy érdektelenebb vagy kiváró piacon. Más esetben jelentős forgalom mellett történik ugyanez, amikor a vevői és eladói oldal erősen küzd egymással.

Az OHLC gyertyából önmagában nem tudjuk pontosan megállapítani, milyen ajánlati könyvi folyamatok vezettek az alakzat kialakulásához. Ha rendelkezésre áll forgalmi adat, order flow vagy ajánlati könyv, ezek további információt adhatnak a doji értelmezéséhez.

Fontos az is, hogy a doji nem feltétlenül jelent szűk kereskedési tartományt. A teljes gyertya lehet kifejezetten nagy is. Ilyenkor az adott időszakban jelentős volatilitást látunk, miközben a nyitóár és a záróár továbbra is közel marad egymáshoz.

Ha egy trendben jelenik meg ilyen alakzat, akkor arra utalhat, hogy az addig egyértelmű irány egy időre bizonytalanabbá vált. Ettől még nem tudjuk előre, hogy korrekció, trendforduló vagy újabb trendirányú elmozdulás következik.

A doji megjelenhet korábbi támasz- vagy ellenállási szintek közelében, illetve fontos vállalati vagy makrogazdasági hírek előtt. Abból azonban, hogy az alakzat ilyen környezetben is előfordul, önmagában még nem következik, hogy ott gyakoribb, vagy hogy javul az előrejelző képessége. Ehhez külön összehasonlító vizsgálat szükséges.

Példák doji gyertya alakzatra

Az alábbi ábra közepén egy emelkedő trendben több egymást követő doji gyertya látható. Érdemes megfigyelni, mi történik az árfolyammal. A korábbi emelkedés egy adott árszint közelében többször is megtorpan, és a gyertyák egyre kevésbé mutatnak egyértelmű irányt.

Az árfolyam az első próbálkozásra nem tudja áttörni ezt a szintet. Rövid visszaesés következik, majd ismét vételi érdeklődés jelenik meg, és az árfolyam újra megközelíti a korábbi csúcsot.

A doji gyertyák ebben az esetben jól mutatják a bizonytalanságot. Utólag azonban azt is látjuk, hogy ebből nem alakult ki tartós fordulat. Néhány nappal később az árfolyam ismét emelkedésnek indul, és végül sikeresen átlépi az ellenállási szintet.

A következő ábrán egy rövid távú emelkedés kifulladásának környezetében jelennek meg doji gyertyák. Már a dojik előtti napokon is látható egy hosszabb felső kanóc. Ez azt mutatja, hogy az árfolyam napközben magasabb szintre jutott, majd a zárásig jelentősen visszaesett.

Az ilyen gyertya arra utalhat, hogy a magasabb árszinteken növekedett az eladói nyomás. A grafikonból azonban nem tudjuk pontosan megmondani, kik és milyen okból adtak el. Ezért célszerű a chartból közvetlenül megfigyelhető folyamatokra koncentrálni.

Két nappal később doji alakul ki, majd ezt további lefelé tartó gyertyák követik. Utólag a doji egy lehetséges fordulópont környezetének részeként értelmezhető. Fontos azonban, hogy a doji pillanatában még nem tudhattuk biztosan, milyen irányba mozdul tovább a piac.

Ez jól mutatja a technikai alakzatok egyik gyakori problémáját. A múltbeli grafikonon könnyű felismerni egy sikeres fordulatot, miközben valós időben még több lehetséges kimenetel áll előttünk.

Az alábbi képen több doji jelzi az elbizonytalanodást egy devizakereszt árfolyamában.

A következő ábrán egy olyan esetet látunk, ahol a doji közelében valóban trendforduló alakult ki a forex piacon.

Az ilyen példák szemléletesek, de önmagukban nem bizonyítják egy alakzat megbízhatóságát. Ehhez sok száz vagy több ezer eset vizsgálatára van szükség. Pontosan ezért fontosak a korábban bemutatott visszatesztelési eredmények.

Hogyan használható a doji gyertya alakzat a kereskedésben?

A doji egyik legegyszerűbb értelmezése a piaci bizonytalanság felismerése. Ha a gyertya jelentős alsó és felső kanóccal rendelkezik, miközben a nyitó- és záróár közel van egymáshoz, akkor az adott időszakban egyik irány sem tudott tartós fölényt kialakítani.

Ilyenkor érdemes lehet megfigyelni, hogy az árfolyam később melyik irányban hagyja el a doji teljes tartományát. Ez azonban önmagában még nem feltétlenül jelent kereskedési rendszert. Egy szabályalapú stratégia esetében külön visszatesztelés szükséges annak megállapítására, hogy az ilyen kitöréseknek van-e statisztikailag és gazdaságilag is értelmezhető előnyük.

Trendkövető rendszerben a doji inkább figyelmeztető jelként értelmezhető. Ha egy hosszabb és egyértelmű trend után jelenik meg, akkor azt mutathatja, hogy az addigi lendület átmenetileg megtorpant.

Egyetlen doji azonban kevés információt hordoz. Ha egymás után több ilyen gyertya jelenik meg, az már tartósabb oldalazásra vagy bizonytalanságra utalhat. Ilyen helyzetben érdemes azt is megvizsgálni, hogyan változik a volatilitás, a forgalom és az árfolyam szerkezete.

A fordulós kereskedési technikák gyakran valamilyen további feltételt is kapcsolnak a dojihoz. Például fontos támasz vagy ellenállás közelében keresik az alakzatot, figyelembe veszik az előző trend hosszát, a volatilitást vagy a következő gyertya megerősítését.

Ennek oka egyszerű. A visszatesztek alapján a doji önmagában gyenge irányjelző. További feltételekkel azonban már egy pontosabban definiált kereskedési szabályt kapunk, amelynek teljesítménye külön mérhető.

Ahogy fentebb beszéltünk róla, egy sikeres technikai kereskedési szabály megítéléséhez nem elegendő azt vizsgálni, hogy az esetek hány százalékában indult el a piac a feltételezett irányba. Vizsgálni kell a nyereségek és veszteségek nagyságát, a találati arányt, az átlagos hozamot, a visszaeséseket, a tranzakciós költségeket és a szabály stabilitását is.

A japán gyertyák a technikai elemzés eszköztárába tartoznak. A technikai elemzés hatékonyságáról az elmúlt évtizedekben nagyszámú empirikus kutatás született. Ezek eredményei piac, időszak, stratégia és alkalmazott módszer szerint eltérhetnek, ezért egy konkrét szabály használhatóságát célszerű önállóan is tesztelni.

Erről a témáról részletesebben az alábbi előadásban beszéltünk.

A doji gyertya alakzat korlátai

A doji egyetlen gyertyából álló alakzat. Emiatt erősen függ attól az idősíktól, amelyen vizsgáljuk. Egy egyperces doji egészen más piaci folyamatot foglal össze, mint egy napi vagy hetes gyertya.

Rövid idősíkon a piaci zaj szerepe nagyobb lehet, és az alakzat kevés kötésből is kialakulhat. Hosszabb idősíkon több információ sűrűsödik egyetlen gyertyába, de itt is előfordulhat, hogy egy hír, gyorsjelentés, makrogazdasági adat vagy egy fontos esemény előtti kivárás hozza létre a dojit.

Ezért mindig érdemes megvizsgálni a kialakulás környezetét. Ugyanez az elv általában a többi egygyertyás alakzatra is igaz. Egyetlen gyertya kevés információt ad a teljes piaci folyamatról.

A doji értelmezésénél a következő szempontokra érdemes figyelni:

• A doji teste nulla vagy igen kicsi a teljes gyertyatartományhoz képest, a választott felismerési szabály szerint.
• A nyitó- és záróár egymáshoz közel helyezkedik el.
• A hosszabb kanócok azt mutathatják, hogy az árfolyam az adott időszakban mindkét irányba jelentősen elmozdult.
• A doji gyakran bizonytalanságot jelez, de önmagában nem bizonyítja egy trendforduló bekövetkezését.
• A bemutatott Bulkowski-visszatesztekben a három nevesített doji trendfolytatási vagy fordulási gyakorisága 51-52% körül alakult, a szerző által meghatározott kitörési irány szerint.
• A gyertya információtartalma függhet az idősíktól, a likviditástól, a volatilitástól és a piaci környezettől.
• A doji részvény-, forex- és más tőkepiaci grafikonokon is megjelenhet.

Összességében a doji könnyen felismerhető és jól értelmezhető japán gyertyaalakzat. Arra alkalmas lehet, hogy felhívja a figyelmet egy trend megtorpanására vagy a piaci bizonytalanság növekedésére. A bemutatott statisztikák alapján azonban önmagában nem érdemes erős fordulós vagy trendfolytatódási jelzésként kezelni.

Ha érdekel a japán gyertyák kereskedése, akkor az alábbi cikkeket is érdemes tanulmányoznod:

• A japán gyertyák használatát összefoglaló oldalon 29 alakzatot ismerhetsz meg
• 14 legjobb megbízhatóságú fordulós japán gyertya a tőzsdén
• 5 szűrőprogram japán gyertyák kereséséhez, vizsgálatához
• 10 népszerű japán gyertya összefoglalása, megbízhatósága
• A japán gyertyák használhatatlan eszközök?

Ha rendszerezve is megtanulnád a technikai elemzés használatát

A doji jól mutatja, miért érdemes óvatosan kezelni az egyszerű technikai jelzéseket. Egy látványos alakzat még nem feltétlenül jelent megbízható kereskedési lehetőséget. Fontos megérteni a trendeket, a támasz- és ellenállási szinteket, a volatilitást, a kockázatkezelést és azt is, hogyan lehet egy kereskedési szabályt adatokon ellenőrizni.

Ha ezeket a témákat rendszerezve szeretnéd megtanulni, a Tőzsdetanfolyam keretében a technikai elemzés alapjaival, a kereskedési rendszerek felépítésével és a tőzsdei döntések gyakorlati kérdéseivel is részletesen foglalkozunk.