Certifikát, Warrant fogalma, működése, kereskedése, példák

Cikkünkben a Budapesti Értéktőzsdén elérhető certifikátokkal és warrantokkal, illetve ezek kereskedési sajátosságaival foglalkozunk. Megnézzük, hogyan működnek ezek a termékek, mit jelent a tőkeáttétel, a korlát és a kiütési szint, milyen költségek merülhetnek fel a kereskedés során, és milyen kockázatokra érdemes figyelni.

A certifikátok és warrantok egyik előnye, hogy tőzsdén keresztül olyan piacok árfolyammozgásából is részesedhetünk, amelyek közvetlen elérése egy kisbefektető számára nehezebb vagy költségesebb lehet. A mögöttes termék lehet például részvény, részvényindex, deviza vagy nyersanyag.

A tőzsdei kereskedés szabályozott piaci környezetet és átlátható ajánlati könyvet biztosít. Ez azonban önmagában nem teszi kockázatmentessé ezeket a termékeket. A certifikátoknál és warrantoknál többek között számolni kell a mögöttes termék árfolyamának változásával, a kibocsátói kockázattal, a vételi és eladási ár közötti különbséggel, valamint egyes konstrukcióknál a tőkeáttételből és a knock-out eseményből eredő veszteség lehetőségével.

Mit jelent a certifikát?

A certifikát szó jelentése tanúsítvány. A certifikát olyan értékpapír, amelynek értéke egy előre meghatározott szabályrendszer alapján kapcsolódik valamilyen mögöttes termékhez. Ilyen mögöttes termék lehet például egy részvény, részvényindex, deviza, nyersanyag vagy más pénzügyi instrumentum.

A certifikát tehát származtatott termék. Értékének alakulása elsősorban a mögöttes terméktől függ, de az árképzés ennél összetettebb lehet. A termék típusától függően szerepet kaphat a devizaárfolyam, a finanszírozási költség, a kamatszint, az osztalék, a hátralévő futamidő, a volatilitás, a szorzó és a kibocsátó által meghatározott egyéb feltételek is.

Ezért nem helyes abból kiindulni, hogy egy certifikát árfolyamának minden esetben pontosan ugyanolyan arányban kell mozognia, mint a mögöttes terméknek. A pontos kapcsolatot mindig az adott termék kondíciói határozzák meg.

A certifikát működése bizonyos szempontból hasonlíthat a CFD termékekhez, hiszen mindkét esetben egy mögöttes eszköz árfolyamváltozásából próbálunk részesedni. Fontos különbség ugyanakkor, hogy a BÉT-en elérhető certifikátok és warrantok tőzsdén kereskedett értékpapírok, míg a CFD jellemzően tőzsdén kívüli, OTC konstrukció.

A tőzsdei kereskedés ebből a szempontból átláthatóbb környezetet jelenthet, mivel az ajánlatok a tőzsdei ajánlati könyvben jelennek meg, és a kereskedés szabályozott infrastruktúrán keresztül történik. Ettől függetlenül a certifikátnak is vannak saját kockázatai. Ezek között fontos a kibocsátó hitelkockázata, az árjegyzés esetleges szünetelése és tőkeáttételes termékeknél a gyors veszteség lehetősége.

Mi a különbség a certifikát és a warrant között?

A certifikát és a warrant elnevezést a gyakorlatban többféle termékre használják, ezért pusztán az elnevezésből nem mindig lehet megállapítani egy termék pontos működését. A Budapesti Értéktőzsdén is több különböző típus található.

A tőkeáttételes termékek között gyakoriak a turbo long és turbo short warrantok. Ezek lehetővé teszik, hogy a mögöttes termék viszonylag kis árfolyamváltozása a befektetett tőkéhez képest lényegesen nagyobb százalékos változást okozzon a warrant értékében.

Ahogy később látni fogjuk, ennek ára van. A nagyobb lehetséges nyereség nagyobb kockázattal jár, ráadásul a turbo warrantoknál egy előre meghatározott korlátszint elérése knock-out eseményt válthat ki.

A gyakorlatban ezért mindig az adott termék dokumentációját, típusát, mögöttes termékét, szorzóját, kötési vagy finanszírozási szintjét, korlátját és lejáratát kell megvizsgálni. Két hasonló nevű warrant kockázata és tőkeáttétele között jelentős eltérés lehet.

A certifikát kereskedés költségei a BÉT-en

Certifikátokkal és warrantokkal tőzsdei kereskedést biztosító befektetési szolgáltatón keresztül tudunk kereskedni. A vétel és az eladás technikailag sok szempontból hasonlít egy részvény adásvételéhez. Megadjuk a kívánt mennyiséget és árat, majd a megbízás bekerül az ajánlati könyvbe.

A kereskedés során többféle költség is felmerülhet:

• brókeri vételi és eladási jutalék
• a vételi és eladási ár közötti különbség, vagyis a spread
• egyes tőkeáttételes termékeknél finanszírozási költség
• devizakitettségből származó hatás
• egyéb, az adott termék dokumentációjában meghatározott költségek

Nézzünk egy egyszerű példát a spread és a kereskedési jutalék hatására. Tegyük fel, hogy egy DAX-hoz kapcsolódó certifikát ajánlati könyvében a következő árakat látjuk:

• a legjobb vételi ajánlat 3950 Ft
• a legjobb eladási ajánlat 3960 Ft
• a brókercég vételi és eladási jutaléka 0,2 százalék

Ha azonnal vásárolni szeretnénk, akkor a legjobb eladási ajánlatot tudjuk elfogadni. 100 darab certifikát vásárlásakor így 3960 Ft x 100 darab, vagyis 396 000 Ft lesz az ügylet értéke.

Ha a brókercég 0,2 százalékos jutalékot számít fel, akkor a vételi jutalék 396 000 Ft x 0,2 százalék, vagyis 792 Ft.

Certifikát kereskedési példa

Tegyük fel, hogy a mögöttes termék árfolyama közben nem változik, és rövid időn belül eladjuk a 100 darab certifikátot. Ha az ajánlati könyv továbbra is változatlan, akkor az eladást a 3950 Ft-os legjobb vételi ajánlaton tudjuk végrehajtani.

A 100 darab certifikát eladásából így 395 000 Ft keletkezik. A 0,2 százalékos eladási jutalék ebben az esetben 790 Ft.

A példa teljes közvetlen kereskedési költsége:

• vételi jutalék 792 Ft
• eladási jutalék 790 Ft
• vételi és eladási ár különbsége 1000 Ft

A teljes költség ebben az egyszerű példában 2582 Ft. Mindez úgy következett be, hogy feltételezésünk szerint a mögöttes termék árfolyama egyáltalán nem változott.

Tegyük a fentiekhez hozzá, hogy a példában nem vettük figyelembe az esetleges minimumdíjat. Sok brókercég minimum jutalékot is alkalmaz. Ha például a minimumdíj 1000 Ft, akkor a 792 Ft-os számított vételi jutalék helyett 1000 Ft-ot fizetünk.

A példa jól mutatja, miért fontos a spread vizsgálata. Rövid távú kereskedésnél, illetve gyakori adásvételnél már néhány tized százalékos vételi és eladási árkülönbség is érezhetően ronthatja az eredményt.

Miért fontos az árjegyző?

A certifikátok és warrantok piacán fontos szerepet tölthet be az árjegyző. Feladata, hogy az előírt feltételek mellett vételi és eladási ajánlatokkal segítse a termék kereskedését. Emiatt olyan termékekben is találhatunk ajánlatokat, amelyekben kevés befektető kereskedik egymással.

Megfigyelhető azonban, hogy az árjegyző jelenléte nem jelenti azt, hogy minden pillanatban ugyanolyan szűk lesz a spread. Az árjegyzési feltételek, a mögöttes piac mozgása és a piaci környezet hatással lehet a vételi és eladási ajánlatok távolságára.

Szélsőséges piaci mozgások, a mögöttes piac kereskedésének problémái vagy más rendkívüli helyzetek esetén az árjegyzés átmenetileg szünetelhet is. Emiatt nem érdemes abból kiindulni, hogy egy pozícióból minden körülmények között azonnal és a megszokott spread mellett ki lehet szállni.

Az alábbi korábbi példában egy DAX certifikát ajánlati könyve látható. Az ajánlati könyvben az árjegyző 5000 darabos vételi és 5000 darabos eladási ajánlatot helyezett el. A két oldal között 30 Ft különbség látható. Körülbelül 4000 Ft-os árfolyam mellett ez 0,75 százalékos spreadnek felel meg.

Fontos, hogy a fenti kép egy korábbi piaci állapotot szemléltet. A tényleges spread folyamatosan változhat, ezért kereskedés előtt mindig az aktuális ajánlati könyvet érdemes ellenőrizni.

Az alábbi historikus példában egy aranyhoz kapcsolódó certifikát ajánlati könyvét láthatjuk. Itt már más piaci szereplők ajánlatai is megjelentek. Az árjegyző 3376 Ft-os vételi és 3382 Ft-os eladási ajánlatot helyezett el. A két oldal között 6 Ft különbség volt, ami ebben a példában körülbelül 0,18 százalékos spreadnek felelt meg.

A certifikát kereskedés előnyei és kockázatai

A certifikátok egyik előnye, hogy szabályozott tőzsdei környezetben kereskedhetünk velük. Az ajánlatokat az ajánlati könyvben látjuk, a terméknek pedig előre meghatározott feltételei vannak.

Ez lényeges eltérés lehet egy OTC konstrukcióhoz képest. A tőzsdei kereskedés azonban nem szünteti meg a befektetési kockázatokat. Egy certifikát vagy warrant értéke rövid idő alatt jelentősen változhat, tőkeáttételes terméknél pedig ez a változás többszöröse lehet a mögöttes termék mozgásának.

Fontos a kibocsátói kockázat is. A certifikátot egy pénzügyi intézmény bocsátja ki, ezért a befektető a kibocsátó fizetőképességének kockázatát is viseli. Ez eltér például attól a helyzettől, amikor közvetlenül egy részvényt vásárolunk és tulajdonrészt szerzünk az adott vállalatban.

Ahogy fentebb beszéltünk róla, a likviditás és az árjegyzés is fontos. Egy tőzsdén jegyzett termék esetében sem garantált, hogy minden pillanatban ugyanazon a spreaden és korlátlan mennyiségben tudunk kereskedni.

A certifikátok további előnye, hogy egyetlen értékpapírszámlán keresztül sokféle mögöttes piac érhető el. A BÉT-en forintban jegyzett termékek esetén maga a tőzsdei adásvétel forintban történik.

A forintos jegyzés nem feltétlenül szünteti meg a devizakockázatot

Erre érdemes külön kitérni. Attól, hogy egy certifikát vagy warrant árát forintban látjuk, még lehet mögötte devizakitettség.

Ha például a mögöttes termék egy euróban vagy dollárban jegyzett részvény, index vagy nyersanyag, akkor a devizaárfolyam változása is hatással lehet a forintban számított értékre. Ennek pontos módját az adott termék konstrukciója határozza meg.

Létezhetnek olyan termékek is, amelyeknél a devizahatást részben vagy egészben kiküszöbölik. Ezért kereskedés előtt érdemes megnézni a termék dokumentációját, és ellenőrizni, hogyan kezeli a devizaárfolyam változását.

Mi történik, amikor a BÉT zárva van?

A BÉT-en jegyzett certifikátokkal és warrantokkal a Budapesti Értéktőzsde kereskedési idejében tudunk kereskedni. Előfordulhat azonban, hogy a mögöttes termék piaca közben továbbra is nyitva van.

Tipikus példa lehet egy amerikai részvényhez vagy részvényindexhez kapcsolódó termék. Ha a BÉT már bezárt, miközben az amerikai piacon jelentős elmozdulás következik be, a certifikáttal már nem tudunk kereskedni. A változás hatása a következő olyan időpontban jelenhet meg a termék árában, amikor ismét lehetőség nyílik az árjegyzésre és kereskedésre.

Sajnos azonban ez kedvezőtlen helyzetben jelentős árugrást is jelenthet. Emiatt egy stop megbízás sem garantálja, hogy pontosan a kívánt árszinten tudjuk lezárni a pozíciót.

Ha certifikátokkal vagy warrantokkal szeretnénk kereskedni, érdemes az alapfogalmakat is pontosan megismerni. Ezek következnek az alábbiakban.

Certifikát és warrant alapfogalmak kezdőknek

Lejárat és futamidő

Egyes certifikátoknak és warrantoknak előre meghatározott lejárati időpontjuk van. A futamidő végén a termék megszűnik, és az elszámolás a kibocsátási feltételek szerint történik.

Léteznek open-end, vagyis előre rögzített lejárati időpont nélküli konstrukciók is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a termék korlátlan ideig biztosan kereskedhető marad. A kibocsátási feltételek, a visszahívás lehetősége és tőkeáttételes termékeknél a knock-out esemény továbbra is meghatározó lehet.

Hosszabb tartási idő esetén emiatt nem elegendő csak azt ellenőrizni, hogy a termék open-end típusú-e. A finanszírozási költség és a konstrukció egyéb feltételei is befolyásolhatják az eredményt.

Tőkeáttétel

Egyes warrantok, például a turbo long és turbo short termékek tőkeáttételt tartalmaznak. A tőkeáttétel azt mutatja meg, hogy a mögöttes termék viszonylag kis árfolyamváltozása mekkora százalékos változást idézhet elő a warrant értékében.

Ha például egy terméknél 4,5-szeres tőkeáttételt látunk, akkor közelítőleg 1 százalékos kedvező irányú mozgás a mögöttes termékben körülbelül 4,5 százalékos változást okozhat a warrant értékében.

Ugyanez természetesen kedvezőtlen irányban is működik. Egy 1 százalékos ellenünk történő mozgás hasonló nagyságrendű, körülbelül 4,5 százalékos veszteséget okozhat.

Fontos, hogy a tőkeáttétel nem állandó. A mögöttes termék és a warrant árfolyamának változásával a tőkeáttétel mértéke is módosulhat. Emiatt a termék adatlapján szereplő értéket mindig az adott időpontra jellemző mutatóként érdemes értelmezni.

Szorzó

A szorzó azt mutatja meg, hogy egy darab certifikát vagy warrant a mögöttes termék mekkora mennyiségéhez kapcsolódik. A szorzó fontos szerepet játszik a termék elméleti értékének kiszámításában.

Eltérő mögöttes termékeknél és különböző konstrukcióknál más és más szorzóval találkozhatunk, ezért ezt az adatot is célszerű ellenőrizni a termék dokumentációjában.

Kötési ár és finanszírozási szint

Tőkeáttételes termékeknél gyakran találkozunk kötési árral vagy finanszírozási szinttel. Ez az érték fontos szerepet játszik abban, hogy a mögöttes termék aktuális árfolyama mellett mekkora legyen a warrant értéke és tőkeáttétele.

Turbo termékeknél a finanszírozási szint idővel változhat. Emiatt egy hosszabb ideig tartott pozíciónál a finanszírozás költsége is befolyásolja a befektetés eredményét.

Tegyük a fentiekhez hozzá, hogy a finanszírozási szint és a knock-out szint nem feltétlenül ugyanaz. Az adott termék adatlapján mindkét értéket érdemes külön ellenőrizni.

Korlát és knock-out szint

A turbo warrantok egyik legfontosabb jellemzője a korlát, amelyet gyakran knock-out szintnek is neveznek. Ha a mögöttes termék árfolyama eléri az előre meghatározott szintet, knock-out esemény következhet be.

Long terméknél ez akkor történhet meg, amikor a mögöttes termék árfolyama a korlát szintjére esik. Short terméknél a veszélyt a mögöttes termék emelkedése jelenti.

A knock-out után a termék kereskedését felfüggeszthetik, majd a kibocsátási feltételek szerint elszámolás következik. Egyes esetekben maradványérték keletkezhet, más helyzetekben a befektető vesztesége nagyon magas lehet.

A knock-out nem hagyományos stop-loss

Gyakori félreértés, hogy a knock-out szintet egyszerű stop-loss megbízásként értelmezik. A két dolog között lényeges különbség van.

A stop-loss egy általunk beadott kereskedési megbízás. Ha az ár eléri a megadott szintet, a rendszer megpróbálja lezárni a pozíciót. A végrehajtási ár ettől eltérhet.

A knock-out ezzel szemben magának a terméknek a konstrukciójába épített esemény. Ha bekövetkezik, a turbo warrant kereskedését felfüggeszthetik, és megkezdődhet a termék megszüntetéséhez kapcsolódó folyamat.

Ez azért fontos, mert magas tőkeáttételnél a knock-out szint közel lehet a mögöttes termék aktuális árfolyamához. Egy viszonylag kis kedvezőtlen elmozdulás ezért a pozíció jelentős részének elvesztéséhez vezethet.

Maradványérték

Knock-out esemény után bizonyos konstrukcióknál maradványérték keletkezhet. Ennek pontos összegét és elszámolásának módját a kibocsátó a termék feltételei alapján határozza meg.

Nem érdemes abból kiindulni, hogy knock-out után minden esetben számottevő összeget kapunk vissza. A maradványérték akár nagyon alacsony is lehet, ezért a termék kockázatának felmérésekor a befektetett összeg jelentős elvesztésének lehetőségével is számolni kell.

Mire figyeljünk certifikát vagy warrant vásárlása előtt?

A fentiekből látható, hogy önmagában a mögöttes termék kiválasztása még kevés. Attól, hogy például emelkedést várunk a DAX indexben, egy DAX turbo long warrant nem automatikusan megfelelő befektetés.

Vásárlás előtt legalább a következő adatokat érdemes ellenőrizni:

• mögöttes termék
• long vagy short irány
• aktuális árfolyam
• szorzó
• kötési ár vagy finanszírozási szint
• korlát és knock-out szint
• aktuális tőkeáttétel
• lejárat vagy open-end jelleg
• vételi és eladási ár közötti spread
• árjegyző által biztosított mennyiség
• mögöttes termék devizaneme
• devizakockázat kezelése
• kibocsátó

Minél nagyobb a tőkeáttétel, annál érzékenyebb lehet a termék a mögöttes piac kisebb mozgásaira. A magas tőkeáttétel látványos nyereséget eredményezhet kedvező irányú elmozdulás esetén, de ugyanilyen gyorsan jelentős veszteséghez is vezethet.

BÉT certifikát kereső

A Budapesti Értéktőzsde honlapján elérhető egy certifikát- és warrantkereső, amelyben a BÉT-en kereskedhető termékek fontosabb adatai tekinthetők meg. A kereső a következő hivatkozáson érhető el.

A keresőben többek között a termék neve, kibocsátója, devizaneme, mögöttes terméke, típusa, lejárata, kötési ára, korlátja és tőkeáttétele is megjelenhet.

A következő kép egy korábbi állapotot mutat, ezért az aktuális termékkínálat ettől eltérhet.

A BÉT keresőjében többféle terméktípus rövidítésével találkozhatunk. A historikus és aktuális termékkínálattól függően például az alábbi jelölések fordulhatnak elő:

• TLW - Turbo Long Warrant
• TSW - Turbo Short Warrant
• IC - Index Certifikát
• ITC - Investment Certifikát
• TLC - Turbo Long Certifikát
• TSC - Turbo Short Certifikát

Az elnevezések mellett mindig az adott értékpapír aktuális adatlapját és kibocsátási dokumentációját érdemes megvizsgálni. A termék pontos működését ezekből lehet megismerni.

Összefoglalás

A certifikátok és warrantok segítségével viszonylag egyszerűen szerezhetünk kitettséget részvényekre, indexekre, devizákra és nyersanyagokra, miközben a kereskedés szabályozott tőzsdei környezetben történik.

A könnyű elérhetőség azonban megtévesztő lehet. Egy turbo warrant működése jóval összetettebb annál, mint hogy kiválasztjuk a mögöttes terméket és eldöntjük, emelkedést vagy esést várunk. A tőkeáttétel, a finanszírozási szint, a korlát, a knock-out, a spread, az árjegyzés és adott esetben a devizaárfolyam is befolyásolhatja az eredményt.

Megfigyelhető az is, hogy minél közelebb kerül egy turbo warrant a knock-out szinthez, annál nagyobb lehet a tőkeáttétel és ezzel együtt a kockázat. Ilyen helyzetben már kisebb kedvezőtlen piaci mozgás is jelentős veszteséget okozhat.

Éppen ezért certifikát vagy warrant vásárlása előtt érdemes néhány percet fordítani a termék adatlapjának átnézésére. A mögöttes termék irányának helyes eltalálása önmagában még nem garantálja, hogy a kiválasztott certifikát vagy warrant is megfelelő eredményt hoz.