Bond kereskedés, amerikai kötvénypiac, ETF alapok

Befektetőként fontos, hogy megismerkedjünk az amerikai kötvénypiaccal, a kötvények árazására ható tényezőkkel. Ugyanis gyakori, hogy befektetési alapok portfóliójába is bekerülnek a bondok (a bund mellett), így egy kötvény túlsúlyos befektetési alap esetén az alap árfolyamára jelentős hatást gyakorolhatnak az amerikai kötvénypiaci folyamatok (amennyiben bondba is fektet a befektetési alap). A fentiek mellett természetesen akár rövidebb távon (hetekre, hónapokra) is foglalkozhatunk az amerikai kötvényekkel, bond kereskedéssel. A kereskedés sajátosságait, a kereskedhető termékek körét, előnyeit, hátrányait a cikk második felében tekintjük át.  Az amerikai kötvények ismerete a fentieken túl azért is fontos, mert a befektetők biztonsági menedéknek tekintik (safe haven) ezeket a kötvényeket. Illetve az amerikai kötvénypiacon tapasztalt folyamatok megváltozása a közelgő gazdasági válságokat is jelezhetik. Az alábbi útmutatónk a következő témákkal foglalkozik:

• Mit jelent a bond, azaz T-Bond, T-Note, T-Bill kifejezés?
• Amerikai kötvények kamat, hozam, árfolyam összefüggései
• Milyen tényezők hatnak a bond piacán?
• Biztonsági menedék hatásai
• Bond hozam és árfolyam változás példák
• Hogyan tudjuk követni az amerikai kötvények hozamát?
• Jelezhetik-e a válságokat az amerikai államkötvények?
• Erre figyelj, ha kötvény ETF-be fekteted a pénzed

Mit jelent a bond, azaz T-Bond, T-Note, T-Bill kifejezés?

Az Egyesült Állam kormányzata által kibocsátott állampapírokat jeleznek a T-Bond, T-Note, T-Bill kifejezések, szavak. A T a treasury szó rövidítése, míg a bond kötvényt jelent, azaz államkötvényt jelöl a T-Bond kifejezés. Az USA kormányzata a működésének finanszírozására bocsátja ki a T-Bond, T-Note, T-Bill kötvényeket. A T-Bond, T-Note, T-Bill közötti különbség a lejárati időben keresendő, az alábbiak szerint:

• T-Bond  10-30 év közötti lejárat
• T-Note 1-10 év közötti lejárat
• T-Bill 1 év alatti lejáratú

Cikkünk további részében csak a T-Bond, azaz a bond államkötvényekkel fogunk foglalkozni.

Amerikai kötvények kamat, hozam, árfolyam összefüggései

Ahogy a bond leírásánál olvasható volt, a bond egy államkötvény, ahol az adós az Egyesült Államok kormányzata, a hitelező pedig a kötvényt megvásárló befektető. Az adós kamatot fizet a hitelezőnek, ez lesz a kötvény kamata, melyet minden évben megkap a befektető, majd pedig a lejárat végén a tőkét is visszakapja a befektető. A bond kamata és a hozama két külön fogalom. A kamat a kötvény névértéke után fizetendő összeg, melyet az adós kap meg. A hozam számításánál azonban nem a névértéket vesszük alapul, hanem a kötvénynek az árát, melyen ténylegesen megvásároltuk a kötvényt. Ha alacsonyabb áron tudjuk megvásárolni (ennek oka, hogy kisebb a kereslet a bond iránt a piacon), akkor a hozamunk magasabb lesz. Ha pedig magasabb áron tudjuk megvásárolni a bond-ot, azaz névérték felett (ennek oka, hogy a kereslet növekszik a bond iránt a piacon), akkor a hozam kisebb lesz, mint a kamat. Részletes szemléltető példákat ebben a cikkben találhatsz.

Milyen tényezők hatnak a bond piacán?

A bond hozamára több tényező is hatással van. Ezek közül az egyik fontos tényező, hogy a piaci szereplők mennyire tartják jó befektetésnek a bond-ot, ha sokan akarnak bondot vásárolni, vagy lejegyezni az elsődleges kibocsátás során, akkor a hozamok esni fognak (a nagy kereslet hatására az Egyesült Államok kormányzata egyre olcsóbban tudja magát finanszírozni). Az eső hozamkörnyezet pedig a már kibocsátott bond árfolyamát felfelé nyomja. Nézzük részletesen a kötvénypiacra ható tényezőket.

Fontos szempont a jegybanki alapkamat és monetáris politika. A bond esetében a Fed kamatpolitikáját, illetve a monetáris politika további elemeit célszerű figyelni. Az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy a 2008-2009-es válságot követően nulla közelébe vágta  a kamatot a Fed (lásd alábbi ábra), majd éveken keresztül nulla közeli szinten volt a kamat. Ezzel a lépéssel a bankbetétekből a pénz más eszközök piacára kezdett áramlani, például a kötvények piacán plusz keresletet jelenthet ez a pénz, ami a kötvény hozamokat lefelé nyomja.

(forrás: forexfactory.com)

A kamatcsökkentéssel párhuzamosan a Fed mérlegfőösszeg is elkezdett emelkedni, a Fed mennyiségi enyhítésbe kezdett, ami a gyakorlatba értékpapírok (kötvények) vásárlását jelentette. Ezzel szintén plusz kereslet jelent meg a kötvények piacán, ami a hozamokat csökkentette.

Fed mérlegfőösszeg változásáról, változtatásáról szintén a kamatdöntés követő beszámolóból, illetve a következő hivatkozáson a mérlegfőösszeg változását követhetjük nyomon.  A fenti lapon található táblázatban a Statement alatt pdf formában tölthetjük le a Fed beszámolóját a kamatdöntéssel kapcsolatosan. Ebben találjuk meg az ún. dot-plot ábrát, amely a kamat jövőbeni pályájáról adhat információt számunkra. A közzétett adatok az alábbi dot plot ábrán láthatók.

A Fed döntései tehát alapvetően meghatározzák az amerikai kötvények hozamának változását, így mindenképpen célszerű megismerni a Fed működését befolyásoló tényezőket. Például milyen gazdasági adatokat figyelnek a döntéshozók, mi a célja a Fed-nek, és a döntéseik nyomán milyen piacmozgások történnek. Ezekről a témákról itt beszéltünk.

Az amerikai államkötvényekkel kapcsolatban nem szabad megfeledkezünk arról sem, hogy biztonsági menedék szerepét tölti be. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy ha csökken a világban a kockázatvállalási hajlandóság, akkor a befektetők a megtakarításaikat bondba menekítik. Ez pedig eltérítheti a kamat és monetáris politika hatásai miatt várt iránytól a hozamot. A menedék funkciót tehát válságok, gazdasági recessziók időszakában figyelembe kell vennünk. Részletesen itt beszéltünk a biztonsági menedékekről: Mi a jó befektetés medvepiac, gazdasági válság idején?

Bond hozamok, árfolyamváltozások

Az alábbi képen a 10 éves amerikai államkötvény hozamváltozását láthatjuk a 2007-2014-es időszakban. Jól látszik a grafikonon, hogy 2007-ben a gazdasági válság előtt a bond hozama elérte az 5%-ot, majd a válság során folyamatosan csökkent egészen az 1,5%-os szintig. A bond hozam csökkenését több tényező együttesen erősítette, azaz a Fed kamatot vágott, mennyiségi enyhítés során kötvényeket vett, továbbá a globális szintre lépő válság miatt a befektetők bondba menekítették pénzük egy részét.

Természetesen a kötvények árfolyama a hozammal ellentétesen mozdult el, azaz a bond hozamok csökkenésével párhuzamosan a bondok árfolyama emelkedett, lásd alábbi grafikon.

Hogyan tudjuk követni az amerikai kötvények hozamát?

A bond államkötvények hozamának követéséhez nyissuk meg a következő hivatkozást.

A fenti oldalon megjelenő keresőben a Country of Listing sort állítsuk "United States"-re, majd kattintsunk a search gombra. A megjelenő grafikonon az amerikai államkötvények hozamgörbéje látható. Világos kékkel az egy évvel korábbi hozamokat, míg sötét kékkel az aktuális hozamokat láthatjuk a különböző amerikai államkötvények esetében.

A fenti képen jól látható, hogy egy évvel korábban minden lejáraton alacsonyabb volt a hozam, azaz hozam növekedést tapasztalhatunk. A legkisebb hozam növekedés a 30 éves bond esetében látható, itt 2,54%-ról, 2,94%-ra növekedett a hozam.

Jelezhetik-e a válságokat az amerikai államkötvények?

Az amerikai államkötvények piacán a hozamgörbe inverzé válása a múltban több esetben is előrejelezte a közelgő gazdasági problémákat. A hozamgörbe inverzzé válása tulajdonképpen azt jelenti, hogy a rövid távú hozamok a hosszú távú hozamok fölé emelkednek. Ideális esetben azt figyelhetjük meg, hogy a  rövid lejáratú állampapírok hozama alacsonyabb, mint a hosszú lejáratú állampapírok hozama, ugyanis a hosszabb távra történő elköteleződésért nagyobb hozamot várnak el a befektetők. Általános megfigyelés, hogy egy egészséges gazdasági környezetben a 3 hónapos T-bill hozama 300 bázisponttal alacsonyabb, mint a 30 éves T-bond hozama.

Az inverz hozamgörbe megfigyeléshez hozzátartozik az is, hogy az elmúlt évtizedekben, ha bekövetkezett a hozamgörbe inverzzé válása, akkor ezt követően az Egyesült Államok gazdasága recesszióba fordult. Tehát a 2008-2009-es gazdasági válság előtt is inverzzé vált a hozamgörbe, a 2001-es dotkom lufi előtt is, de a 90-es évek elején kialakuló recesszió, gazdasági válság előtt is.

A fenti kép a 10 éves és a 2 éves lejáratú amerikai államkötvények hozamkülönbségét mutatja. Az adatok a Fed adatbázisából származnak. A következő hivatkozáson saját magunk is vizsgálhatjuk, figyelhetjük a jövőben a hozamgörbe inverzzé válását.

A fentiekhez hozzátartozik, hogy az inverz hozamgörbe egy jó indikátora a felmerülő gazdasági problémáknak, de ez nem jelenti törvényszerűen azt, hogy válság lesz. Illetve a következő bejegyzésben részletesen megvizsgáltuk, hogy mi történik, ha az inverz hozamgörbe alapján időzítünk a piacon, és az eredmények nem lettek meggyőzőek. Egész egyszerűen azért, mert hosszútávú jelzéseket ad csak ez az indikátor. Az inverz hozamgörbe témát itt fejtettük ki bővebben.

Erre figyelj, ha kötvény ETF-be fekteted a pénzed

Cikkünk első felében megtárgyaltuk az amerikai államkötvény, a bond legfontosabb tulajdonságait, a bond hozamára, árfolyamára ható tényezőket is számba vettünk. A továbbiakban megnézzük a bond befektetési lehetőségeket, kereskedhető termékeket.

Bond kereskedésre, befektetésre tőzsdén kereskedett befektetési jegyeket és hagyományos alapkezelő által kezelt befektetési jegyeket is használhatunk. Ez utóbbi befektetési alapok általában kötvény alapok, és az alapkezelési tájékoztató alapján deríthetjük ki, hogy pontosan, milyen termékek vannak az alap portfóliójában. Jellemzően azonban ezek a befektetési alapok nem tisztán amerikai kötvényeket vásárolnak, így ha kifejezetten az amerikai kötvénypiaci folyamatokat szeretnénk egy kereskedhető termékkel követni, akkor az ETF, azaz a tőzsdén kereskedett befektetési alapok jöhetnek szóba. Ezeket a tőzsdén kereskedett befektetési alapokat hagyományos brókercégek segítségével tudjuk.

(Ebben a cikkben nem tárgyaljuk, de alternatív lehetőségként szóba jöhet a tőzsdén kívüli, OTC piacon keresztüli bond kereskedés CFD termékek segítségével, illetve a határidős tőzsdéken is találunk bond termékeket. Ez utóbbi termék kategóriát sem részletezzük, mivel a jelentős pozíció méretek miatt a kisbefektetők számára költséghatékonyan nem érhetők el a határidős bond termékek.)

Ahogy az előző bekezdésekben is utaltam rá, önmagában a hagyományos befektetési jegy is jó megoldás lehet az amerikai kötvénypiacba történő befektetésre. Az előnye a hagyományos befektetési jegyeknek, hogy egy értékpapír számlára megvásárolható. Ugyanakkor sokkal nagyobb körültekintés igényel, hogy mit veszünk meg pontosan. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alapkezelő tájékoztatóját tanulmányoznunk kell, így győződhetünk meg arról, hogy valóban bond-ba, azaz amerikai államkötvényekbe fekteti a befektetők pénzét az alapkezelő. További fontos szempont a költségek, így azt javaslom, ha befektetési alapok érdekelnek, akkor elsőként ezt az útmutatót olvasd el.

Az amerikai kötvényekbe, bondba történő befektetés, kereskedés egyik jól és könnyen kereskedhető módja a tőzsdén kereskedett befektetési jegyek, azaz bond ETF-ek használata. A hagyományos befektetési jegyekkel ellentétben itt találunk ugyanis nem vegyes termékeket, azaz olyan termékeket, amelyek csak az amerikai államkötvényeket követik. Tőzsdén kereskedett termékekről van szó, így a legtöbb brókercégnél alacsony jutalék mellett kereskedhető termék, illetve nem aktívan menedzselt alapról van szó, így az éves alapkezelési díj jellemzően a hagyományos befektetési alapok alatt marad. További részletek az ETF vásárlással kapcsolatban.