Bóvli (high yield), junk bonds kötvények jelentése, válságjelző hatása

Ismert tőzsdei mondás, hogy a kötvénypiac okosabb, mint a részvénypiac, azaz a kötvénypiaci helyzet áttekintésével jobban láthatjuk, mi vár a részvénypiacra a jövőben. A bejegyzésünkben a fenti mondásnak járunk utána, megnézzük, jelezheti-e a kötvénypiac a gazdasági válságot, de szó lesz arról is, hogy rövidebb időtávon, tőzsdei kereskedőként, hogyan használhatjuk fel a tőzsdei kereskedésben a kötvénypiaci jelzéseket, illetve megbeszéljük a bóvli kötvények fogalmát, kockázatait. Témáink:

• A bóvli kötvények jelentése
• Miért kockázatosak a bóvli kötvények?
• Miért jelezheti a kötvénypiac a gazdasági válságot?
• Hogyan jelezte a múltbeli válságokat a high yield kötvények piaca?
• A high yield / corporate ráta és a gazdasági válságok

A bóvli kötvények jelentése

Az angol junk bonds megnevezés alapján, magyarul bóvli kötvényeknek nevezzük azokat a jellemzően vállalati kötvényeket,  melyek befektetésre nem ajánlott kategóriába tartoznak, jellemzően a befektetésre ajánlott kötvényekhez képest nagyobb kamatot ajánló kötvények. A bóvli kötvényeket angolul junk bonds, illetve high-yield bonds, azaz magas hozamú kötvények néven említik.A bóvli kötvények nagy kockázatot testesítenek meg, ezért spekulatív célokkal vásárolják. A bóvli kötvények esetén az adós, a kötvény kibocsátójának nemfizetési kockázata magasabb, mint a befektetésre ajánlott kötvények esetén. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden bóvli kötvényt kibocsátó vállalat csődbe megy.

A bóvli kötvények többlethozama annak függvényében változik, hogy milyen a piaci hangulat, például válságok idején a befektetők eladják a kötvényeiket, a kötvényt vásárlók óvatosabbak, így a kötvények hozama megugorhat, árfolyamuk pedig esni fog.  Fordított helyzetben, amikor a nyugalom van a piacon, alacsonyak a hitelkamatok, a bóvli kötvények hozama is csökken, ez az árfolyamuk emelkedéséhez vezet. Természetesen  a bóvli kötvény nem jelenti automatikusan azt, hogy csődbe megy a társaság, de ha 100 céget vizsgálunk a befektetési és a nem befektetési, azaz bóvli kategóriában, akkor a bóvli kötvények kibocsátóira több csőd jut, mint a befektetésre ajánlott cégekre (fontos szempont, hogy a kötvény adósának csődje esetére nincs Beva, OBA stb kártalanítás). Például a Tesla is bocsátott ki olyan kötvényeket, melyeket a hitelminősítők befektetésre nem ajánlott, bóvli kötvény kategóriába soroltak.

Miért kockázatosak a bóvli kötvények?

A bóvli kötvényt kibocsátó vállalat piaci és egyéb okok miatt csak úgy tud forrást bevonni, hogy magas kamatok mellett bocsát ki kötvényt. Azonban a magas kamatteher oda vezethet, hogy a vállalat nem tudja kitermelni a kötvény kamatának költségeit, ez is növeli  a nemfizetési kockázatát a bóvli kötvényeknek. Hogyan állapítható meg egy kötvényről, hogy bóvli kötvény? A kötvényeket a hitelminősítő cégek (Moody's, Standards&Poors) kategóriákba sorolják. A Moody's esetében a Ba, az S&P esetében a BB kategória, illetve az alatta levő kategóriák már magas kockázatú kötvényeket jeleznek, melyek befektetésre nem ajánlottak. Ezek a kötvények tekinthetők tehát bóvli kötvényeknek.

Hogyan érhetjük el a bóvli kötvények piacát, hogyan vásárolhatunk bóvli kötvényeket? A bóvli kötvényeket jellemzően külföldi brókercégeknél nyitott értékpapírszámlákon vásárolhatunk, azonban ezeknél a bóvli kötvényeknél fontos a diverzifikáció, így jobban járunk ha  ETF alap vagy hagyományos befektetési alap keretei között fektetjük be a pénzünket. Általában az alapok neve utal arra, hogy bóvli kötvények vannak a portfóliójában, például junk bonds, high-yield bonds.

Miért jelezheti a kötvénypiac a gazdasági válságot?

A kötvény egy hiteljogviszonyt megtestesítő okirat, mely lejárattal rendelkezik. A kötvény után a befektető kamatot kap. Ezzel szemben a részvény esetében tulajdonjogviszony jön létre, az átlagos részvénynek nincs lejárata és kamatot sem kap a befektető. A fentiek miatt a kötvények sokkal pontosabban beárazhatók, mint a részvények. A kötvények hozama és árfolyama között fordított arányosság áll fent, amit a duráció (lejáratig hátralevő idő) felnagyít.

Ez pedig azt jelenti, hogy ha egyes kötvények piacáról eltűnik a kereslet, akkor a hozam emelkedésnek indul, ezzel együtt a korábban kibocsátott kötvények árfolyama esésnek indul. Ilyen jellegű összefüggéssel a részvénypiacon nem találkoznak a befektetők. A fentiekhez még vegyük hozzá, hogy a hitelpiacon, a kötvénypiacon sokkal nagyobb az élet, azaz a vállalatok sokkal gyakrabban bocsátanak ki kötvényeket finanszírozási célból, mint részvényeket. Egy-egy vállalat életében a részvénykibocsátásra, mint tőkebevonási módszerre mindössze néhány alkalommal kerül sor a vállalat életében, ezzel szemben kötvények kibocsátására folyamatosan.

A fentiekből látható tehát, hogy a vállalati kötvénypiac a részvénypiactól eltérő módon reagál bizonyos helyzetekre, a befektetők is más befektetési magatartást követnek. Ahhoz azonban, hogy megértsük, hogyan jelezheti a gazdasági válságot a kötvénypiac még tovább kell mennünk, és megnézni, melyik a három fő kategóriája a vállalati kötvényeknek.

Értelemszerűen különböző vállalatok különböző kockázatú befektetést jelentenek. A kockázatot számos tényező befolyásolja, például pénzügyi helyzet, versenytársak erőssége, piaci környezet, gazdasági környezet stb.. Mindenesetre a kötvényeket a fentiek szerint, nemfizetési kockázat alapján különböző csoportokba soroljuk. Bár több csoportra is bonthatók a kötvények jellemzően három kategóriát különítünk el.

1) Befektetési osztály

A befektetési osztály, angolul investment grade (IG) vállalatok kötvényei a legbiztonságosabb kötvények. Itt a legkisebb a nemfizetési kockázat, és értelemszerűen ezek a vállalatok tudják finanszírozni a legalacsonyabb kamatok mellett a működésüket, azaz a kötvényhozamaik alacsonyak. Itt láthatod az amerikai IG besorolású vállalatok kötvényhozamait.

(forrás: https://fred.stlouisfed.org/series/BAMLC0A0CM)

2) BBB vállalatok

A BBB vállalatok már nagyobb kockázatú társaságok, a kötvényeik hozama általában magasabb, mint az IG besorolású vállalatoké, lásd alábbi képen.

(forrás: https://fred.stlouisfed.org/series/BAMLC0A4CBBB )

3) High Yield, bóvli kötvények

A high yield, junk bonds, magyarul bóvli kötvények a leginkább kockázatos vállalatok kötvényeit jelentik. Ezeknek a vállalatoknak csak magasabb kamatért cserébe adnak hitelt a befektetők, azaz a high yield kötvényhozamok magasabbak.

(forrás: https://fred.stlouisfed.org/series/BAMLH0A0HYM2 )

A fenti három kötvényosztály alapján már látható, hogy a high yield kötvények esetében a legnagyobb a befektetési kockázat, így a leginkább ez a kötvényosztály érzékeny a gazdasági változásokra. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy ha a befektetők széles köre a gazdasági helyzet romlására számít, akkor nem fog high yield kötvényeket venni, vagy eladja azokat. A kötvények piacán a "nem fog venni", jelenti az alacsonyabb keresletet, az "eladja" a nagyobb kínálatot, azaz a kötvényhozamok elkezdenek emelkedni. A vállalatoknak egyre nagyobb kamatot kell ígérniük, hogy eladják a kötvényeiket. Ez pedig együtt jár azzal, hogy a korábbi kötvények árfolyama esni fog.  Tehát tulajdonképpen a high yield kötvények piacán mérhető le leginkább a válságot váró befektetői hangulat, azaz korábban kaphatunk jelzést a közelgő válságra a kötvénypiacot vizsgálva, mint a részvénypiaci mozgásokat követve.

Hogyan jelezte a múltbeli válságokat a high yield kötvények piaca?

Az alábbi képen a dotkom lufi időszakát követheted nyomon. Az első jelzéseket a 2000-es év januárjában kapjuk,  azaz a bóvli kötvények (kék görbe) hozama emelkedésnek indul. Ebben az időszakban a tőzsdén (piros görbe) még csak oldalazást látunk.

Hasonló szituációt láthatunk a 2008-2009-es gazdasági válság előtt, azaz a bóvli kötvények hozama emelkedik, a tőzsdéken oldalazást látunk.

Bár azt gondolhatjuk a fentiekből, hogy megtaláltunk egy hasznos összefüggést, és tényleg igaz a mondás, hogy a kötvénypiac okosabb, mint a részvénypiac, van azonban néhány dolog ami árnyalja a képet.

Miért nem jelzi pontosan a gazdasági válságot a kötvénypiac?

A fentiekkel az a probléma, hogy számos olyan egyéb esetet találunk a múltban, amikor a részvénypiacon oldalazás alakult ki, a kötvénypiacon megugrottak a hozamok, de komolyabb árfolyam esésre nem került sor. Az Egyesült Államok tőzsdéin 1980-2018 között összesen 31 alkalommal volt hozzávetőlegesen 10%-os esés, és ebből a 31 alkalomból mindössze csak 5 esetben alakult ki tartós csökkenő trend..

Illetve nem vettük azt sem figyelembe, hogy a kötvények hozamát az alapkamat is befolyásolja. Ez pedig önmagában is növelheti, csökkentheti a kötvénypiaci hozamokat, anélkül, hogy a befektetők válságot várnának. A fenti problémákat részben ki lehet küszöbölni azzal, hogy nem csak a bóvli kötvények hozamát vizsgáljuk, hanem azt nézzük meg, hogy a bóvli kötvények és a vállalati kötvények hozama egymáshoz képest hogyan mozdult el.

A high yield / corporate ráta és a gazdasági válságok

A high yield / corporate ráta tulajdonképpen a bóvli kötvények és a teljes vállalati kötvénypiac árfolyamának a hányadosa. Ezzel az alapkamat, és az általános kötvénypiaci helyzet torzító hatását ki tudjuk venni, mint zavaró tényezőt, azaz ha a fenti ráta emelkedik, akkor ez jelzi, hogy a high yield kötvények árfolyama jobban emelkedik, mint a teljes vállalati kötvénypiac hozama, azaz nincs negatív, válságváró hangulat Ha pedig esik a ráta, akkor a high yield kötvények árfolyama jobban esik, azaz a hozamuk jobban emelkedik, mint az általános kötvénypiacé, negatív a hangulat.

Fontos szem előtt tartani, hogy itt már nem a kötvények hozamát, hanem árfolyamát vizsgáljuk, azaz ha válságot várnak a befektetők, negatív a hangulat, akkor a high yiled hozama emelkedik, de az árfolyama csökken.

Az alábbi képen tulajdonképpen azt látjuk, hogy 2019-es évben a kötvénypiacon félnek a befektetők, de a részvénypiac optimista. A képen, a felső grafikon HYG:LQD tickert látjuk, amit azt jelenti, hogy a Blackrock alapkezelő High Yield vállalati ETF és a Blackrock investment grade kötvény ETF árfolyamának hányadosát mutatja. (Pontos képet a kötvénypiaci indexeken láthatunk, de ingyenes programokkal nem érhető el).

(kép forrás: https://stockcharts.com/h-sc/ui)

Hasonló helyzet, divergencia látható 2015-2016 között. A kötvénypiacon a high yield kötvények hozama a többi kötvényhez képest jobban emelkedik (árfolyama csökken), de a részvénypiac optimista. Ezt követi két nagyobb tőzsdei árfolyam visszaesés. Bár ez a jelzés már sokkal megbízhatóbb, mint önmagában csak a kötvénypiac vizsgálata, látható, hogy gazdasági válságokat nem feltétlenül jelezi előre, de a bizonytalan tőzsdei helyzeteket igen.

Az 1990-es évektől átnéztem a fenti divergenciákat, és megfigyelhető, hogy néhány esetben a nagyobb tőzsdei visszaeséseket megelőzi a fenti divergencia. Ugyanakkor a vizsgált időszakban összesen 3 gazdasági válság volt, nagyobb tőzsdei visszaesésből sem volt 25-nél több, azaz az esetszám alacsony. Illetve a teljes képhez hozzátartozik, hogy gyakran kaptunk téves jelet, azaz kialakult a divergencia, de a tőzsdéken nem következett be árfolyam esés.

Összegezve tehát azt lehetne mondani, hogy a gazdasági válságot a kötvénypiac sem tudja pontosan megjósolni, mindenesetre érdemes a bóvli kötvények piacát követnünk, mivel egy hasznos hangulat indikátor lehet, melynek jelzéseit (más eszközökkel együtt) felhasználhatjuk a részvényvásárlás előtti döntési folyamatban.