Külföldi befektetési alapok típusai

Cikkünkben a külföldi befektetési alapokkal foglalkozunk. Bár valószínűnek tartom, hogy a magyar befektetők nagy része a magyarországi befektetési alapokat preferálja, azonban a külföldi befektetési szolgáltatóknál is számos befektetési alap érhető el. Ezek közötti tájékozódás pedig speciális ismereteket kíván meg. Ezekről az ismeretekről lesz szó a bejegyzésünkben. Kitérek arra, hogy mit jelent a külföldi befektetési alapok besorolásában olvasható class A share, class B share, class C share. Megbeszéljük a Clean Share és T-Share befektetési alapokat. A fentiek mellett gyakran futhatunk be a 12B-1 Fee megnevezésű díjtételbe, így erről is szó lesz. Olyan érdekes kérdéseket is tisztázunk, hogy miért éri meg a befektetőknek, ha a befektetési alap marketing költséget számít fel az alapkezelési díjban.

Befektetési alapok költségei

A befektetési alapok költségeit alapvetően két kategóriára bonthatjuk. Az első kategóriában a befektetési jegyek vásárlásával, eladásával kapcsolatos jutalékok kerülnek, melyet jellemzően nem az alapkezelőnek, hanem a tranzakciót bonyolító pénzintézetnek, brókernek, üzletkötőnek fizetünk. A vételkor felmerülő költség a külföldi befektetési alapok esetében a front-end fee vagy front-end load megjelölés alatt lesz feltüntetve. Például 3%-os front-end fee esetén egy 1000 dolláros befektetés után 30 dollár lesz a jutalék, befektetésre pedig 970 dollár kerül. A visszaváltáskor felmerülő jutalékot pedig általában back-end load, vagy back-end fee néven találjuk meg. Ezek a jutalékok hasonlóan a front-end díjhoz akár nagyobb tételek is lehetnek, például 1-5% közötti. Jegyezzük tehát meg a költségekkel kapcsolatban:

• front-end fee - vételkor felmerülő jutalék
• és back-end load - visszaváltáskor felmerülő jutalék

A fenti két tétel mellett pedig az éves alapkezelési díj tekinthető a legnagyobb tételnek, melyről részletesen korábban itt beszéltünk.

A fenti hivatkozáson megbeszéltük az alapkezelési díj számítását, a befektetési alapra történő terhelését. Arról viszont nem beszéltünk, hogy a teljes alapkezelési díjon belül van egy speciális tétel, ez pedig a marketing és adminisztrációs díj, melyre a külföldi alapkezelők a 12b-1 fee néven hivatkoznak. Gondolhatja azt a befektető, hogy biztosan egy kisebb, jelentéktelen tételről van szó, így nem érdemes ezzel foglalkozni, azonban jellemzően 0,25-1% közötti a marketing és adminisztrációs díj, mely egyébként 1 százalékban van maximalizálva.

Mire költheti az alapkezelő ezt az összeget? Saját befektetési alapjának a reklámozásra, értékesítési támogatásra. Tehát a befektetési alap ügyfeleitől vesz el pénzt az alapkezelő, azért, hogy a saját szolgáltatásait reklámozza. Jól járnak ezzel a befektetők? A 12b-1 fee szabályozása során az volt az eredeti elképzelés, hogy azzal, hogy az alapkezelő reklámozza a befektetési alapot, több ügyfele lesz, és a növekvő alapméret miatt gazdaságosabban tud működni és alacsonyabbak lesznek végül az alapkezelési költségek.

Tegyük fel a példa kedvéért, hogy az alapkezelő 100 millió forint bevételt szeretne szerezni az alapkezelési díjból. Ekkor, ha 10 milliárd forint az alap vagyona, 1%-os alapkezelési díj mellett 100 millió forint éves alapkezelési díj jut az alapkezelőnek. Azonban ha az alap népszerűbbé válik (marketing miatt), egyre több befektető teszi a pénzét a befektetési alapba, például az alap vagyona 20 milliárd forintra emelkedik. Ekkor már 0,5%-os alapkezelési díjjal elérhető a 100 millió forintos alapkezelési díj. Jól járna ezzel az egyéni befektető? Valószínűleg igen, hiszen így az alapkezelési díja 1%-ról, 0,5%-ra csökkenhetne.

Sajnos azonban a valóság nem ilyen egyszerű, és a gyakorlat azt mutatja, hogy a marketing ráfordítások nem idézik elő a fenti folyamatot a befektetési alapok piacán. Ráadásul a marketing egy igen tág fogalom, és ebbe beletartozik az is, hogy ha az alapkezelő befektetési tanácsadóknak, üzletkötőknek fizet jutalékot az ügyfél szerzésért. A lényeg tehát, hogy a 12b-1 díj eredeti célja az volt, hogy növekedjen a befektetési alapok vagyona, ezzel egyre több vagyon kerüljön a befektetési alapokba, ami csökkenő díjakat, ezzel pedig magasabb hozamokat kellene hogy eredményezzen. A valóságban pedig inkább az történik, hogy a díjak növekednek. A 12b-1 díj és a fent bemutatott díjak alapján ugyanazon befektetési alapon belül különböző sorozatokat, típusokat tudunk elkülöníteni. Ezek ismerete azért fontos, mert így már egy-egy alaptípus behatárolja, hogy mit, milyen maximális költségek mellett kaphatunk meg. A következő bekezdésben ezeket az alaptípusokat beszéljük meg.

Befektetési alaptípusok az alapkezelési költségek alapján

Az alábbi befektetési alap típusokat különböztethetjük meg, melyek az alapkezelési tájékoztatóban jellemzően feltüntetésre kerülnek:

• Class-A share
• Class-B share
• Class-C share
• Clean Share
• T-Sahre

Nézzük a fentieket sorban. Illetve arra figyeljünk oda, hogy egy-egy befektetési alapnak létezhet Class-A, Class-B, Class-C és Clean share változata is. Viszont a költségek szempontjából nem mindegy, hogy ugyanazon befektetési alap A share vagy Clean share sorozatából vásárolunk.

Mit kell tudnod a Class-A share befektetési alapról?

A Class-A share néven elérhető befektetési alapok az átlagos, hagyományos befektetési alapnak tekinthetők. Jellemzően alacsony a 12b-1 díj, tehát keveset fordítanak marketingre és adminisztrációra. Azonban az alacsony 12b-1 díjat a vételi jutalékot helyettesítik, ugyanis front-end load címszó alatt általában felmerülnek költségek (maximum 5% lehet), melyet az értékesítési hálózat kap meg. A Class-A share kategóriának van egy sajátossága, mégpedig, az, hogy ha elérjük a 25 ezer dolláros befektetési összeget, akkor jelentős kedvezményt kapunk a front-end jutalékra. Akár kisebb összeget is befektethetünk, de azzal a befizetéssel, mellyel elérjük a 25 ezer dolláros befektetést már kedvezményt fogunk kapni. Tekintettel arra, hogy kezdeti jutalékot számítanak fel, ez az befektetési alaptípus inkább a hosszútávú befektetők számára lehet jó választás.

Mit kell tudnod a Class-B share befektetési alapról?

A Class-B típusú befektetési alapok ellentétben a Class-A típusokkal nem számítanak fel vételi jutalékot. Ugyanakkor visszaváltási jutalék van, amely pedig igazodik a tartási időhöz, azaz minél tovább tartjuk a befektetési alapot, annál alacsonyabbak lesznek a költségek. Ebből is látható, hogy hosszabb időtávon előnyös lehet ez a befektetési alap, akár a Class-A alaptípusnál is jobb választás.  Ebben az alaptípusban nincs lehetőség diszkontra, tehát a 25 ezer dolláros limit itt nem érvényes. Sajnos gyakori, hogy a Class-B teljes alapkezelési díja magasabb, mint egy átlagos Class-A típusú befektetési alap tartási költsége.

Mit kell tudnod a Class-C share befektetési alapról?

A Class-C befektetési alaptípus kifejezetten akkor előnyös választás, ha rövid távra (éven belül, vagy 1-2 évre) szeretnénk befektetési alapot vásárolni. Ennél az alaptípusnál ugyanis nincs front-end load, azaz vételi jutalék, és a visszaváltási jutalék is alacsony, általában 1% alatti. Ráadásul ha legalább 1 évig tartjuk a befektetési jegyeket, akkor visszaváltási jutalék sem kerül felszámításra. Általában az alapkezelési díjak magasabbak, mint az A kategóriában, de a B kategóriánál alacsonyabbak.

Clean Shares befektetési alapok

A Clean Shares befektetési alap kategória csak 2017-ben jelent meg, melynek célja az átláthatóság biztosítása. Ezeknél az alapoknál nincs front-end, azaz vételi jutalék, és 12b-1 díj (marketing és adminisztráció) sem kerül felszámításra. Ennél a befektetési alapnál értékesítési költségek (üzletkötők, ügynökhálózat jutaléka) sem kerülnek felszámításra. A Clean shares tehát egy olyan befektetési alap kategória, mely mentes az értékesítési, marketing költségektől, és emiatt alacsony alapkezelési költségek mellett fektethetjük be a pénzünket.

T Shares

A T Shares befektetési alap is egy új kategória, a célja szintén az átlátható működés, illetve kezelni próbálja azt a problémát, hogy az ügynök, befektetési tanácsadó hajlamos azt a befektetési alapot ajánlani az ügyfelének, melyen több a jutaléka. A fentiek miatt a T-share kategóriában a díjak, jutalékok egységesek, alacsonyak, így a T-share befektetési alapok között válogatva az ügynök, tanácsadót nem motiválja a magasabb díjazás. A fenti egységesítési törekvés ellenére egyébként vannak eltérések a díjak tekintetében.

A fentiek lennének a befektetési alapok legfontosabb kategóriái. Ezeket a kategóriákat úgy képzeljük el, mint ahogy a részvény sorozatokat. Például XY társaságnak vannak hagyományos törzsrészvényei, de kibocsátott a társaság egy sorozat osztalék elsőbbségi részvényt, és mellette még dolgozói részvények is kerültek kibocsátásra. A befektetési alapok kategóriái ugyanígy működnek, azaz egyetlen befektetési alap elérhető A, B, C vagy Clean esetleg T shares sorozat formájában is. A befektetőnek pedig azt a sorozatot, kategóriát célszerű választania, amely a befektetési összeghez, időtávhoz igazítva költség hatékonyabb.

További hasznos cikkek és előadások:

• A befektetési alapok 7 kockázata, buktatója
• Befektetési alapok A-Z-ig: Hogyan válassz alapot, működésük, fajtáik, költségek