Mi az a Fintech? FinTech cégek, bankok, FinTech megoldások

A pénzügyek digitalizációja ma már annyira természetes része a mindennapoknak, hogy sok esetben észre sem vesszük, amikor valamilyen FinTech megoldást használunk. Mobiltelefonról utalunk, néhány perc alatt nyitunk számlát, alkalmazásban váltunk devizát, részvényt vásárolunk vagy éppen árfolyamriasztást állítunk be. A FinTech azonban jóval többet jelent a mobilbankolásnál.

Cikkünkben megbeszéljük, mit jelent a FinTech kifejezés, milyen szolgáltatások tartoznak ebbe a körbe, és milyen előnyökkel vagy kockázatokkal találkozhatunk. Megnézzük azt is, hogy befektetőként valóban előnyt jelentenek-e a digitális szolgáltatások. A cikk második felében több kutatás eredményeit is áttekintjük, többek között azt, hogyan hatnak az árfolyamriasztások a befektetők teljesítményére, illetve miként változtathatja meg a digitalizáció és a közösségi média a bankrohamok természetét.

Témáink:

• Mi az a FinTech? Mit jelent a FinTech?
• Milyen FinTech szolgáltatások léteznek?
• Milyen előnyei és kockázatai vannak a FinTech szolgáltatásoknak?
• Mire érdemes figyelni a betétvédelemnél?
• FinTech startupok - érdemes befektetni?
• A FinTech szolgáltatások és az alacsonyabb befektetői hozam
• A digitalizáció és a bankrendszer stabilitása
• A közösségi média szerepe a bankrohamokban

Mi az a FinTech? Mit jelent a FinTech?

A FinTech az angol Financial Technology kifejezés rövidítése, magyarul pénzügyi technológiát jelent. A fogalom azokat a technológiai megoldásokat és üzleti modelleket foglalja össze, amelyek pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. Ide tartozhat a fizetés, a pénzátutalás, a devizaváltás, a hitelezés, a befektetés, a biztosítás, az adatelemzés vagy akár a pénzügyi vállalkozások működését támogató háttértechnológia.

Fontos, hogy a FinTech és a digitális bank kifejezéseket ne kezeljük egymás szinonimájaként. Egy FinTech társaság lehet bank, pénzforgalmi szolgáltató, befektetési szolgáltató, biztosító vagy technológiai vállalkozás is. Az ügyfél szempontjából pedig komoly jelentősége lehet annak, hogy pontosan milyen engedéllyel rendelkezik az adott szolgáltató.

Megfigyelhető azonban, hogy az elmúlt években egyre nehezebb éles határvonalat húzni a hagyományos bankok és a FinTech társaságok közé. A mobilbank, az online számlanyitás, az azonnali értesítések, a digitális bankkártyák és számos korábban FinTech-újdonságnak számító szolgáltatás ma már a hagyományos bankok kínálatában is megtalálható.

Közben a másik irányban is történt változás. Több olyan vállalkozás, amely technológiai pénzügyi szolgáltatóként indult, idővel banki vagy egyéb pénzügyi engedélyeket szerzett. Emiatt ma már kevésbé az a fontos kérdés, hogy egy társaság FinTechnek nevezi-e magát. Sokkal lényegesebb, hogy pontosan milyen szolgáltatást nyújt, milyen engedély alapján működik, hogyan kezeli az ügyfél pénzét, és milyen védelem vonatkozik az ügyfél vagyonára.

Milyen FinTech szolgáltatások léteznek?

A FinTech piac rendkívül sokféle területet foglal magában. A legismertebb szolgáltatások a fizetéshez, bankoláshoz és befektetéshez kötődnek, de az iparág ennél sokkal szélesebb.

• Payments and settlements - fizetések, pénzátutalások, devizaváltás
• Digital banking - digitális banki szolgáltatások
• Capital markets - tőkepiaci kereskedés és befektetési szolgáltatások
• WealthTech - vagyonkezelés, befektetési alkalmazások, robo-advisory
• Lending - digitális hitelezés
• BNPL - buy now, pay later típusú finanszírozás
• InsurTech - digitális biztosítási megoldások
• RegTech - pénzügyi szabályozási és megfelelési technológia
• Data analytics - pénzügyi adatelemzés
• Accounting and tax - könyvelési, számlázási és adózási rendszerek
• Blockchain és kriptoeszközök - blokkláncalapú pénzügyi szolgáltatások
• Personal finance - költségvetés-tervezés és személyes pénzügyek kezelése

A hétköznapi felhasználó számára jól ismert példák közé tartozhat a Wise, a Revolut, az N26, az Adyen, a Stripe, a Robinhood, a Coinbase vagy a Klarna. Ezek a társaságok azonban eltérő tevékenységet végeznek és eltérő szabályozási környezetben működnek, ezért önmagában a FinTech elnevezésből nem következtethetünk arra, milyen védelem illeti meg az ügyfelet.

Milyen előnyei vannak a FinTech szolgáltatásoknak?

A FinTech terjedésének egyik oka, hogy számos olyan problémára adott kényelmes választ, amely korábban a pénzügyi szolgáltatások használatát nehezítette. A számlanyitás, az utalás, a devizaváltás vagy egy befektetési számla kezelése sok esetben gyorsabbá és egyszerűbbé vált.

A hagyományos bankok szolgáltatásai is sokat fejlődtek ezen a területen. Ma már számos banknál elérhető az online számlanyitás, a mobilos ügyintézés, az azonnali értesítés vagy a digitális bankkártya. Emiatt már kevésbé helytálló a hagyományos bankokat kizárólag bankfiókokkal, papíralapú ügyintézéssel és hosszú várakozással azonosítani.

A FinTech társaságok ugyanakkor továbbra is erős versenyt gyakorolnak a hagyományos pénzügyi szereplőkre. Gyakran egyszerűbb felületeket, gyorsabb ügyintézést és bizonyos szolgáltatásoknál kedvezőbb díjakat kínálnak. Ez főként a nemzetközi átutalások, a devizaváltás, az online fizetés és egyes befektetési szolgáltatások piacán vált látványossá.

Ahogy fentebb beszéltünk róla, az egyik lényeges előny az alacsonyabb működési költség lehet. Egy kizárólag vagy nagyrészt online működő pénzügyi vállalkozásnak kevesebb fizikai infrastruktúrát kell fenntartania. Ennek egy része megjelenhet az ügyfeleknek kínált alacsonyabb díjakban.

Tegyük a fentiekhez hozzá, hogy az alacsonyabb költség nem minden esetben jelent olcsóbb szolgáltatást. A díjszabást mindig az adott szolgáltatásnál érdemes megnézni. A devizaváltás, az értékpapír-kereskedés, a készpénzfelvétel, a bankkártyahasználat vagy az előfizetés különböző díjakat tartalmazhat.

Milyen kockázatai lehetnek a FinTech szolgáltatásoknak?

A kényelem mellett érdemes azt is megvizsgálni, milyen jogi és pénzügyi védelem kapcsolódik egy szolgáltatáshoz. A FinTech cégek jogállása ugyanis jelentősen eltérhet.

Egyes szolgáltatók bankként működnek, mások elektronikus pénzkibocsátóként, pénzforgalmi intézményként vagy befektetési szolgáltatóként. Ezekhez eltérő ügyfélvédelmi szabályok tartozhatnak. Ugyanannál a szolgáltatónál is eltérhet a készpénzegyenleg, a befektetés vagy más pénzügyi termék védelme.

Ezért nagyobb összeg elhelyezése előtt célszerű ellenőrizni, melyik jogi személlyel kötünk szerződést, melyik ország hatósága felügyeli a szolgáltatót, milyen formában tartják az ügyfél pénzét, illetve milyen betét- vagy befektetővédelmi rendszer vonatkozik rá.

Mi a helyzet a Wise esetében?

A Wise Europe SA az Európai Gazdasági Térségben pénzforgalmi intézményként működik, és nem bank. Emiatt a Wise-számlán tartott hagyományos pénzegyenlegre nem ugyanaz a banki betétbiztosítás vonatkozik, mint egy bankbetétre.

A Wise ugyanakkor szabályozási kötelezettsége alapján elkülönítetten védi az ügyfelek pénzét. A társaság tájékoztatása szerint az ügyfélpénzeket elkülönítik a vállalat saját működési pénzétől, és készpénzben, illetve alacsony kockázatú, likvid eszközökben tartják. Ezt a rendszert safeguarding, magyarul nagyjából ügyfélpénz-védelem néven használják.

Ez eltér a klasszikus bankbetéttől. Bankbetétnél egy meghatározott betétbiztosítási rendszer vállal védelmet a meghatározott összeghatárig. A Wise esetében az ügyfélpénzek elkülönítése jelenti a védelem egyik legfontosabb elemét. Bővebb tájékoztatás a Wise oldalán olvasható az ügyfélpénzek védelméről.

És mi a helyzet a Revolut esetében?

A Revolut esete eltér a Wise-tól. A Revolut Bank UAB banki engedéllyel működik, így a banknál elhelyezett, betétnek minősülő összegekre betétbiztosítás vonatkozik. A Revolut tájékoztatása szerint a biztosítás felső határa betétesenként 100 ezer euró a vonatkozó feltételek szerint.

Magyarországon 2026-ban a Revolut Bank UAB magyarországi fióktelepének működése is elindult, illetve megkezdődött a magyar ügyfelek áthelyezése a helyi fióktelephez. A betétbiztosítást továbbra is a litván betétbiztosítási rendszer nyújtja. Ez jól mutatja, miért célszerű időről időre ellenőrizni egy pénzügyi szolgáltató aktuális jogi és szabályozási helyzetét. A Revolut aktuális betétbiztosítási tájékoztatója itt érhető el.

Egy magyarországi banknál elhelyezett, biztosított bankbetét esetében az Országos Betétbiztosítási Alap szabályai lehetnek irányadók. Az OBA védelme meghatározott összeghatárig és meghatározott feltételekkel működik. Erről részletesebben ebben a cikkünkben beszéltünk.

Megfigyelhető tehát, hogy a "FinTech vagy bank" kérdés önmagában kevés információt ad. Sokkal fontosabb annak megértése, hogy az adott szolgáltató milyen engedéllyel rendelkezik, és az általunk használt konkrét termékre milyen szabályok vonatkoznak.

FinTech startupok - érdemes befektetni?

Ahogy fentebb látható, a FinTech iparág gyors fejlődése számos új vállalkozást hozott létre. A növekedési történetek természetesen a befektetők érdeklődését is felkeltették. Egy gyorsan növekvő piac azonban önmagában még nem garantálja azt, hogy az iparág vállalataiba történő befektetés magas hozamot eredményez.

Ez a különbség nagyon fontos. Egy technológia széles körű elterjedése és az adott technológiához kapcsolódó részvénybefektetések eredményessége két eltérő kérdés. Egy gyorsan növekvő iparágban is kialakulhat túlzott optimizmus, magas értékeltség, erős verseny és nagyszámú sikertelen vállalkozás.

A FinTech vállalkozások különböző módon vonhatnak be tőkét. Megjelenhetnek a tőzsdén IPO keretében, kockázati tőkét vonhatnak be, illetve a kriptoeszközökhöz kapcsolódó vállalkozások más finanszírozási formákat is használhatnak.

Korábbi cikkeinkben több ilyen területet is részletesen megvizsgáltunk:

• A tőzsdére újonnan bevezetett részvények hosszú távú teljesítményéről itt beszéltünk részletesebben.
• Az ICO-befektetések kockázatairól ezen az oldalon olvashatsz.
• A kockázati tőkebefektetések sajátosságairól ebben a cikkben beszéltünk.
• A startup befektetések sikerének és kudarcának valószínűségéről itt található részletes összefoglaló.

Sajnos azonban a befektetők hajlamosak arra, hogy a néhány rendkívül sikeres vállalkozásból következtessenek az egész szektor befektetési lehetőségeire. Egy-egy nagy nyertes utólag könnyen azonosítható, előre azonban sokkal nehezebb kiválasztani azt a néhány társaságot, amely hosszú távon valóban kiemelkedő eredményt ér el.

Ehhez kapcsolódik a lottó-effektus problémája is. A befektetők vonzódhatnak azokhoz a részvényekhez, amelyek kis valószínűséggel rendkívül magas hozamot kínálhatnak. Ez a viselkedés könnyen magas értékeltséget és gyengébb későbbi hozamot eredményezhet.

Éppen ezért a korábban ezen az oldalon szereplő, legnagyobb FinTech cégeket felsoroló rangsor helyett célszerűbb a befektetés gazdasági hátterére koncentrálni. Egy ilyen lista rövid idő alatt elavulhat, miközben a vállalatok értékeltsége, tőzsdei státusza és üzleti helyzete is gyorsan változhat.

A FinTech szolgáltatások és az alacsonyabb befektetői hozam

A FinTech egyik legérdekesebb területe a befektetési alkalmazások fejlődése. A mobiltelefonos kereskedés, az árfolyamriasztások, a legnagyobb emelkedőket és esőket mutató toplisták, valamint a különféle automatikus értesítések jelentősen csökkentették a befektetés technikai akadályait.

Első látásra ez egyértelmű előnynek tűnhet. A befektető gyorsabban jut információhoz, folyamatosan figyelemmel követheti a piacot, és azonnal értesülhet egy nagyobb árfolyammozgásról.

Az amerikai SEC a befektetési szolgáltatók ilyen funkcióinak egy részét a digital engagement practices, röviden DEP körében vizsgálta. Ide sorolhatók többek között az árfolyamriasztások, a top movers vagy top volume listák és más olyan digitális eszközök, amelyek felhívják a felhasználó figyelmét bizonyos piaci eseményekre.

Megfigyelhető azonban, hogy egy befektetési alkalmazásnak üzleti érdeke is fűződhet a felhasználói aktivitás növeléséhez. Minél gyakrabban nyitja meg valaki az alkalmazást, minél több terméket néz meg és minél több ügyletet köt, annál aktívabb ügyféllé válik.

Ebből még nem következik automatikusan, hogy a befektető rosszabb eredményt ér el. Erre szolgált érdekes bizonyítékkal az Alert for Alerts: How Investment Price Tracking Alerts Affect Retail Investors című kutatás.

A tanulmány az árfolyamriasztások hatását vizsgálta. Ezek a szolgáltatások SMS-ben, push értesítésben vagy e-mailben jelzik az ügyfélnek, ha egy termék árfolyama jelentősen elmozdult.

Elméletben akár arra is gondolhatnánk, hogy az ilyen funkciók javítják a befektetési döntéseket. A befektetőnek kevesebb időt kell árfolyamfigyelésre fordítania, gyorsabban reagálhat a fontos eseményekre, és jobban követheti a portfólióját.

A kutatás eredményei azonban más irányba mutattak. A vizsgálatban 20 904 befektetői számlát elemeztek a 2017 és 2020 közötti időszakban. Az árfolyamriasztások használata után nőtt a kereskedési aktivitás, a befektetők többször próbálták időzíteni a piacot, és gyengébb eredményt értek el.

A szerzők becslése alapján a szolgáltatás használata átlagosan körülbelül 1 százalékkal csökkentette a befektetők hozamát hat hónapos időszakon.

Fontos hozzátenni, hogy egyetlen FinTech funkció vizsgálatából nem lehet minden digitális befektetési eszközre következtetni. A kutatás viszont jól illeszkedik ahhoz a korábbi szakirodalomhoz, amely a túlzott kereskedési aktivitást az egyéni befektetők gyengébb teljesítményével hozza összefüggésbe.

A háttérben több viselkedési tényező is szerepet játszhat. Az állandó értesítések növelhetik a piac figyelésére fordított időt, erősíthetik a kontroll illúzióját, és gyakoribb beavatkozásra ösztönözhetik a befektetőt. A túlzott optimizmusról itt beszéltünk részletesebben.

A gyakori kereskedés és az átlagos befektető alulteljesítése közötti kapcsolatról számos korábbi vizsgálat készült. Ezeket ebben az összefoglalónkban tekintettük át.

A digitalizáció destabilizálhatja a bankrendszert?

A digitalizáció nemcsak a befektetők viselkedését változtatta meg. A bankok működésére és akár a bankrohamok sebességére is hatással lehet.

A Destabilizing Digital "Bank Walks" című kutatás abból indul ki, hogy a bankrendszer működésében fontos szerepe van a betétek viszonylagos stabilitásának.

A bankok rövid idő alatt hozzáférhető betéteket gyűjtenek, miközben a források egy részét hosszabb lejáratú hitelekbe és értékpapírokba helyezik. Emiatt a banki mérleg két oldala eltérő likviditású és eltérő lejáratú.

A rendszer működését segíti, hogy a betétesek normál körülmények között nem veszik ki egyszerre a pénzüket. A szakirodalom ezért gyakran beszél a betétek "ragadósságáról". A betéti kamatok például jellemzően lassabban követik a jegybanki kamatok változását. Erről részletesen a The Deposits Channel of Monetary Policy című kutatás foglalkozik.

A digitalizáció azonban megváltoztathatja ezt a viselkedést. Régebben egy nagyobb összeg bankból történő kivonása több időt és ügyintézést igényelt. Mobilbankból ma már néhány érintéssel elindítható egy átutalás.

Ez békeidőben óriási kényelmet jelent. Pénzügyi pánik idején ugyanakkor felgyorsíthatja a betétek kiáramlását.

A Destabilizing Digital "Bank Walks" vizsgálatában a szerzők azt találták, hogy a digitális szolgáltatások elterjedése összefügg a betétek viselkedésének megváltozásával. A kutatásban a digitális szolgáltatásokat kínáló bankok betétállományának alakulása érzékenyebben reagált a kamatkörnyezet változására.

Ahogy az alábbi ábrán látható, a digitális szolgáltatásokkal rendelkező bankok betétnövekedése gyengébb volt a vizsgált időszak egy részében. A szürke oszlopok a Fed kamatemeléseit mutatják.

Forrás: Destabilizing Digital "Bank Walks"

Tegyük a fentiekhez hozzá, hogy ebből nem következik, hogy a digitális bankolás önmagában bankválságot okoz. Egy bank stabilitását a mérleg szerkezete, a likviditás, a tőkehelyzet, az eszközök kamatkockázata, a betétesek összetétele és számos más tényező befolyásolja.

A digitalizáció inkább a reakció sebességét változtathatja meg. Ha a betétesek bizalma megrendül, a pénz sokkal gyorsabban hagyhatja el a bankot, mint azokban az időszakokban, amikor az ügyfeleknek személyesen kellett megjelenniük vagy lassabb átutalási rendszereket használtak.

A közösségi média is hozzájárulhat a bankpánikhoz

A 2023-as Silicon Valley Bank csődje jó példája annak, hogy a digitális bankolás mellett az információ terjedésének sebessége is megváltozott.

A Social Media as a Bank Run Catalyst című kutatás azt vizsgálta, milyen szerepet játszott a közösségi média a 2023 tavaszán kialakult amerikai bankpánikban.

Az SVB problémáiról szóló hírek rövid idő alatt rendkívül nagy közönséghez jutottak el. A Twitteren, amely ma X néven működik, felhasználók arról is beszámoltak, hogy kivonják pénzüket a bankból. Az ilyen bejegyzések megosztásokon keresztül gyorsan továbbterjedtek.

Sajnos azonban a közösségi médiában a pontos információk mellett találgatások, félreértelmezések és megtévesztő állítások is gyorsan terjedhetnek. Bankpánik idején ez komoly problémát jelenthet, mert az ügyfelek viselkedése önmagában is befolyásolja a bank likviditási helyzetét.

A kutatás egyik fontos eredménye szerint a közösségi médiának jobban kitett bankok nagyobb nyomás alá kerültek a válság idején. A közösségi médiában leggyakrabban említett bankok részvényei 2023. március 1. és március 14. között átlagosan 6,6 százalékponttal nagyobb veszteséget szenvedtek el.

Forrás: Social Media as a Bank Run Catalyst

Természetesen az SVB összeomlását nem lehet pusztán a közösségi médiával magyarázni. A bank mérlegszerkezete, kamatkockázata és a nem biztosított betétek magas aránya alapvető szerepet játszott az eseményekben. Ezekről korábbi cikkünkben részletesen beszéltünk.

A kutatások alapján azonban a digitalizáció új elemmel egészítette ki a bankrohamok működését. Egy pénzügyi probléma híre percek alatt elérheti a betéteseket, miközben ugyanazon a mobiltelefonon azonnal el is indíthatják a pénz átutalását.

Megfigyelhető tehát, hogy két folyamat találkozik. Az információ terjedése felgyorsult, és közben a pénz mozgatása is sokkal egyszerűbbé vált. Emiatt a modern bankrohamok jóval gyorsabban bontakozhatnak ki, mint a korábbi évtizedekben.

Mit érdemes mindebből figyelembe venni?

A FinTech fejlődése az elmúlt évek egyik legfontosabb változását hozta a pénzügyi szolgáltatások piacán. Számos ügylet olcsóbbá, gyorsabbá és egyszerűbbé vált, miközben a hagyományos bankokat is erős technológiai fejlesztésekre ösztönözte.

A több technológia azonban nem minden helyzetben jelent jobb pénzügyi döntést. A befektetési alkalmazások példája azt mutatja, hogy az információ és a kereskedés könnyebb elérhetősége növelheti a túlzott aktivitást. Banki oldalon pedig a gyors átutalások és a közösségi média hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy bizalmi válság sokkal gyorsabban alakuljon ki.

Felhasználóként ezért célszerű különválasztani a kényelmet és a biztonságot. Egy jó alkalmazás, alacsony díj vagy gyors számlanyitás fontos előny lehet, de ugyanilyen lényeges annak megértése, hogy ki kezeli a pénzünket, milyen engedéllyel működik, és milyen védelem vonatkozik az általunk használt szolgáltatásra.

Befektetőként pedig azt is érdemes szem előtt tartani, hogy egy technológiai funkció használata önmagában nem javítja a döntéseink minőségét. Sok esetben éppen az állandó információáramlás és a beavatkozás lehetősége teszi nehezebbé azt, hogy következetesen ragaszkodjunk egy előre meghatározott befektetési stratégiához.