Uniós pénzek: Miért nem érkezik az EU-s pénz Magyarországra?

Cikkünkben az uniós pénzek sorsáról, a pénz blokkolásának okairól lesz szó. A Magyarországnak szánt eu-s pénzek blokkolásával kapcsolatos tudnivalókat tekintjük át. Témáink:

• Miért blokkolja a támogatást az EU?
• Milyen támogatásokat kap Magyarország az EU-tól?
• A helyreállítási alap
• EU támogatások blokkolása, megvonása
• Miért van szükség az uniós támogatásra?

Miért blokkolja a támogatást az EU?

Az Európai Unió szigorú követelményeket támaszt a csatlakozás előtt álló országok számára. Nemcsak a törvényeket kell összhangba hoznia a csatlakozás előtt álló országnak, hanem a konvergencia kritériumokat is be kell tartani. Ugyanakkor, ha egy ország már bent van az EU-ban, akkor a szabályszegésnek már nincsenek súlyos következményei. Magyarországon azonban több területen is olyan változások történet az elmúlt években, melyek az Európai Unió elvárásaival nehezen voltak összeegyeztethetőt, és ezzel egyidejűleg az Európai Parlamentben is úgy formálódtak a politikai erők, hogy a 2022-es évre tényleges politikai szándékként nyilvánult meg a szabályokat be nem tartó országok megfegyelmezése. Ennek lehetséges eszköze a támogatások blokkolása. Tehát a 2022-es évre nyilvánvalóvá vált, hogy az EU több fontos támogatás további kifizetését is feltételekhez köti, és a feltételek teljesítésével kapcsolatos egyeztetésekre gyakorlatilag a teljes 2022-es év ráment, és a jelenlegi adatok alapján azt lehet mondani, hogy örülhetünk, ha 2023 második felére megérkeznek a visszatartott pénzek.

Milyen támogatásokat kap Magyarország az EU-tól?

Az 1960-as évek óta az EU tagországai egy közös pénzügyi forrást képeznek a beruházások támogatására. Az EU-s költségvetéshez minden tagország, így Magyarország is hozzájárul, de mivel a költségvetés célja a konvergencia, felzárkóztatás, így a gazdaságilag elmaradottabb országok a haszonélvezői a támogatásnak, hiszen kevesebbet fizetnek be a közösbe, mint amennyit kivesznek. Az alábbi grafikonon narancssárga színnel látható, hogy Magyarország évente mekkora összeget fizetett be, és a kék hasábok mutatják az évente Magyarországra érkező EU támogatás összegét. Az egyenleg a 2004-es csatlakozás óta pozitív. Például 2020-ban Magyarország 1,5 milliárd euróval járult hozzá az EU teljes költségvetéséhez, de ugyanebben az évben 6,1 milliárd euró támogatás érkezett az országba.

forrás: ec.europa.eu

Érdemes szem előtt tartani, hogy az uniós költségvetést gyakorlatilag hét éves ciklusokban határozzák meg. Ezek a megállapodások 2020-ban zajlottak le, és ezek alapján hazánk a 2021-2027-es költségvetésből 43 milliárd euró támogatásra biztosan számíthat. Ezen költségvetésen felül a koronavírus okozta gazdasági válságra reagálva létrehozta az EU a helyreállítási és ellenállóképességi eszközt.

A helyreállítási alap

A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (helyreállítási alap) egy vissza nem térítendő támogatásból és egy rendkívül alacsony kamatozású hitelből áll össze. Az alap elsődleges célja, hogy a koronavírus okozta gazdasági lassulásra megoldást nyújtson, és elsődlegesen a nagy haszonélvezői a déli országok (turizmus miatt) voltak, de Magyarországnak is lehetősége volt pályázat benyújtására, melyet a kormány meg is tett, így jogosult lenne 6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra. Ha összevetjük a 2021-2027 közötti „hagyományos” uniós költségvetési támogatás összegével (43 milliárd euró), akkor jól látható, hogy egy jelentős támogatási összegről van szó.

A támogatás mellett 9 milliárd euró értékben hitelt is igényelhet az ország, melyre a kormány nem tartott igényt. Ehhez tegyük hozzá, hogy azóta jelentősen változott a gazdasági helyzet és jelenleg a jegybanki alapkamat 13 százalék, az egynapos betéti tenderen az MNB 18 százalékos kamat mellett köti le a bankrendszer likviditását, a 10 éves lejáratú államkötvények hozama pedig 10 százalék közelében van, azaz ilyen környezetben egy olcsó euró hitel nagy segítség lenne a gazdasági problémák kezelésére.

A tagországok közül jelenleg Magyarország az egyetlen, mely nem fér hozzá a helyreállítási alapban levő támogatáshoz, és egyelőre nincs is végleges megállapodás az Európai Unió és hazánk között a helyreállítási alapban levő pénzek sorsával kapcsolatban.

EU támogatások blokkolása, megvonása

A fentiekben megbeszéltük, hogy Magyarország a „hagyományos” támogatás mellett, a helyreállítási alapból is jogosult támogatásra. Azonban mindkét támogatás „blokkolásra” került 2022-ben, és a kormány, illetve az EU között folytatott nyár óta tartó tárgyalások eredményeképpen 2022. november 30-ára a következő helyzet alakult ki:

• Az Európai Bizottság javasolni fogja az Európai Parlamentnek a magyar helyreállítási terv elfogadását. Ezzel a helyreállítási alapban levő 5,8 milliárd euró támogatáshoz hozzáférhet hazánk. Amennyiben a programmal együtt járó hitelt is igényli a kormány, akkor ennek felvételére is van még lehetőség. Ráadásul a jelek szerint az év végéig véglegessé válik a megállapodás, így nem fenyeget annak a veszélye, hogy a támogatás lehívásától véglegesen elesik az ország.
• Emellett a „hagyományos” támogatásokhoz (2021-2027-es ciklus) tartozó 7,5 milliárd euró felfüggesztését tartja szükségesnek az Európai Bizottság.

A helyreállítási alapban felfüggesztett támogatás lehívásához a kormánynak teljesítenie kell a vállalt 27 intézkedést (közte az igazságügyi reform). A „hagyományos” támogatásokhoz pedig a vállalat 17 közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedést kell betartania.

Itt tart tehát jelenleg a helyzet. és a következő hetekben vélhetően újabb egyeztetések során tudhatunk meg további konkrétumokat. Mindenesetre a fentiekből sejthető, hogy hónapokra vagyunk attól, hogy az eu-s pénzek hazánkba megérkezzenek.

Miért van szükség az uniós támogatásra?

Az előttünk álló időszakban a szokásosnál nagyobb szüksége van az országnak az Európai Unióból érkező támogatásokra. Ennek egyik oka, hogy a folyó fizetési mérlegben óriási hiány tapasztalható, azaz az országnak jelentős mennyiségű eurót kell forintra átváltania. Ahogy az alábbi grafikonon látható, az elmúlt negyedévekben 2-3 milliárd euró devizatöbbletre volt az országnak, részben az ország energiaszámlájának fedezésére.

Bár az MNB átmenetileg forrást biztosít az energiaszámla kifizetésére a devizatartalék terhére. A devizatartalék azonban véges, és az ország jelentős euróigénye gyengíti a forintot, ahogy ezt az elmúlt hónapokban tapasztalhattuk. A gyengülő forint pedig tovább fokozza a magas inflációt, és ezt a kört az MNB csak a rendkívül magas kamatokkal tudta megtörni. Jelenleg a jegybanki alapkamat 13%, az egynapos betéti tender kamata 18%. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a rendkívül magas kamatok a jegybank negatív eredményében csapódnak majd le, amit a költségvetésből kell a jövőbeni kipótolni az adófizetők pénzéből. A fenti folyamatban erőteljes pozitív fejlemény lenne a beérkező uniós támogatás, hiszen az euró forintra történő váltása pozitívan hat a forint árfolyamára.