Töredékes részvények, fractional shares: jelentése, előnyök/hátrányok

Egyre több brókercég kínálatában találjuk meg a töredékes részvényeket, így előbb utóbb találkozni fog ezekkel a befektető. A fentiekre tekintettel cikkünkben a töredékes részvények (angolul fractional shares) tulajdonságait beszéljük meg. Szó lesz arról, hogy milyen előnyei vannak a töredékes részvényeknek, és megbeszéljük az esetleges hátrányokat is. A töredékes részvények 2019-ben jelentek meg az amerikai piacon, így még meglehetősen új fogalomról van szó. Vélhetően azonban a jövőben egyre több brókercégnél elérhetők lesznek ezek a részvények. Nézzük meg mire kell odafigyelni a töredékes részvények vásárlása során. Témáink:

• Mit jelent a töredékes részvény?
• Miért/kinek van szüksége a töredékes részvényekre?
• Hogyan működik a gyakorlatban a töredékes részvényvásárlás?
• A töredékes részvények sajátosságai
• A töredékes részvények hátrányai

Mit jelent a töredékes részvény?

A töredékes részvény, angolul fractional shares egy részvény egy darabnál kisebb hányadát jelenti, melynek segítségével egyes brókercégeknél lehetővé válik az, hogy kisebb tőkével is diverzifikáltan fektessük be a pénzünket.

Miért/kinek van szüksége a töredékes részvényekre?

A tőzsdéken a legkisebb kötésegységnek az 1 darab részvény tekinthető, így ha a részvény ára magas, akkor nagyobb befektetési tőkét kell fordítani a részvény megvásárlására. Például az Amazon.com részvényeinek árfolyama jelenleg 3300 dollár, azaz 1 darab részvény megvásárlása esetén 3300 dollár tőkére van szükségünk. Másik extrém példaként gondoljunk a Berkshire Hathaway részvények A sorozatára, melyért most 430.000 dollárt kell fizetni. Az extrém példákon túl azonban a nagyobb piaci kapitalizációval rendelkező társaságok között is találunk magas árfolyamú részvényeket, például:

• Google – Alphabet Inc 2800 dollár
• Microsoft 300 dollár
• Facebook 350 dollár
• Tesla 350 dollár

Természetesen a tőzsdei társaságok is tisztában vannak azzal, hogy a magas részvényárfolyam kiszorítja a részvényeik piacáról a kisbefektetőket, így jellemzően a részvényeket időszakonként megosztják. Ez az ún. split folyamata, melyről korábbi cikkeinkből ismerhetsz meg. Ugyanakkor a split magában hordozza azt a problémát, hogy a részvény árfolyama még mindig magas lesz egy diverzifikált portfólió kialakításához.

Például képzeljük el azt az esetet, hogy egy befektető havonta 1000 dollárt szeretne befektetni 10 tőzsdei társaságba egyenlő arányban. Ebben az esetben 100 dollárnyi tőkéje lesz minden egyes részvényre, de számos társaságnak 100 dollárnál magasabb az árfolyama (900 darab ilyen társaság van jelenleg az amerikai részvénypiacon), így nem tud diverzifikált portfóliót kialakítani. Előfordulhat, hogy 1000 dolláron csak 2-3 társaság részvényét tudja megvásárolni. Természetesen ez a probléma áthidalható ETF alapokkal, sőt ETF alapokkal jobban diverzifikált portfóliót lehet kialakítani, viszont ennek a formának is vannak hátrányai: még ha alacsony is, de van éves alapkezelési díj (a népszerű ETF alapok estén 0,1-0,4 százalék közötti).

Mindenesetre a fenti problémákra 2019-ben megoldást talált néhány nagyobb amerikai brókercég. Bevezették az ún. töredékes részvényvásárlást (fraction share).

Hogyan működik a gyakorlatban a töredékes részvényvásárlás?

Esőként az Interactive Brokers vezette be a töredékes részvényvásárlást az amerikai részvénypiacon, majd néhány hónapos késéssel a Fidelity, végül pedig számos további amerikai brókercég bevezette a szolgáltatást:

• SoFi
• Wealthfront
• Betterment
• Acorns
• Robinhood
• TD Ameritrade

A töredékes részvényvásárlás lényege, hogy a brókercégnél meghatározott részvényekből (jellemzően amerikai részvények) egy darabnál is kisebb mennyiséget is tudunk vásárolni. Ugyanakkor a korábbi megbízásoktól eltérően nem a mennyiséget határozzuk meg, hanem azt állítjuk be a platformon, hogy mekkora összegben szeretnénk befektetni. Ha például az Apple részvények árfolyama 140 dollár, és mi 14 dollárt tervezünk Apple részvényekbe befektetni, akkor 1/10 Apple részvény kerül végül a birtokunkba. A tőzsdén továbbra sem lehet 1/10 darab Apple részvényt megvásárolni, viszont a brókercég összesíti a befektetők töredékes részvényvásárlásait, így végül a megbízás kikerülhet a tőzsdére, vagy akár az egyik dark poolba, esetleg internalizálásra kerül.

A töredékes részvények sajátosságai

Fontos tisztában lenni azzal, hogy az alapvető részvényesi jogok nem változnak, azaz ugyanúgy kap a befektetők osztalékot a részvény után a tulajdoni hányad arányában, azaz ha például az Apple 2 dollár osztalékot fizetne részvényenként, akkor a fenti példában 0,2 dollár (egy Apple részvény tizedét vettük meg) osztalékot kapna a befektető. Ha a későbbiekben részvényfelosztásra (split) kerülne sor, akkor ugyanúgy érintené a töredékes részvények tulajdonosait is a folyamat. Akár arra is lehetősége van a befektetőknek, hogy ETF alapokat vásároljanak töredékes formában.

A töredékes részvények hátrányai

Némi hátránnyal is számolnia kell a töredékes részvények esetében a befektetőknek. Az egyik probléma, hogy nem minden részvény esetében érhető el a szolgáltatás. Nagyrészt amerikai brókercégeknél, amerikai részvények meghatározott körére értendő, és a kisebb piaci kapitalizációjú részvények esetében nem kínálnak töredékes részvényvásárlási lehetőséget. Igaz ugyanakkor, hogy a kisebb kapitalizáció gyakran együtt jár az alacsonyabb részvényárfolyammal, így lehetséges, hogy nem is lesz szükség rá.

A likviditással kapcsolatban is lehetnek problémák. Főleg azokban az esetekben, amikor a piac gyorsan változik, és az általunk megvásárolt részvény kevésbé likvid. Ilyen esetben a bróker várhat arra, hogy összejöjjön egy meghatározott számú megbízás. Ez pedig a megbízások teljesülésének lassulásához vezethet.

Brókercégfüggő, de nem biztos, hogy élhet a részvényes a szavazati jogával, a közgyűlésen való részvételi jogával. Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy a közgyűléseket a vállalatok szervezik, ahol a szavazati jogot a kibocsátott részvények arányában határozzák meg. Ugyanakkor a töredékes részvényvásárlást lebonyolító brókercégek rendszerében egyetlen részvényen több befektető osztozik. Ez azonban csak a brókercég rendszerében létező felosztás.

Ugyanis az amerikai részvények tulajdonosainak nyilvántartása némiképp eltér a magyar tőzsdén tapasztalttól. Itthon megszokott, hogy van egy részvényesi könyv, melyben nyilván tartják a befektetőket, a társaság tulajdonosait. Az amerikai tőzsdék összetettsége okán (lásd számtalan kereskedési helyszín, dark pool, internalization) előfordulhat, hogy a részvényesi könyvben a brókercég van, és a brókercég rendszeréből derül ki, hogy a részvények valójában kinek a tulajdonában vannak. Ez a helyzet a töredékes részvények esetében is. Azt is látni kell, hogy az átlagos kisbefektető alapvetően nem sok mindent ér a szavazati jogával.

Nagyobb problémát jelent, hogy a töredékes részvényeket nem lehet áttranszferálni. Ha például egy másik brókercégnél szeretnénk a jövőben kereskedni, akkor a hagyományos részvényeket, értékpapírokat egyszerűen áttranszferálhatjuk anélkül, hogy eladtuk volna a részvényeket. Ezt a töredékes részvények esetében nem tehetjük meg, azaz először el kell adnunk a részvényeket, majd a másik brókercégnél újra megvásárolni.