A bejegyzésünkben megismerkedünk egy könnyen értelmezhető objektív indikátorral, a Tobin Q mutatóval, amely a részvénypiac állapotáról ad képet a befektetőknek. Arra is kitérek, hogy a Tobin Q ráta miért nem tudja pontosan jelezni a következő gazdasági, pénzügyi válság időpontját. Illetve megbeszéljük, hogy a fentiek ellenére mire használhatjuk a Tobin Q mutatót.
Tobin Q mutató jelentése, számítása, értelmezése
A Tobin Q mutató James Tobin Nobel díjas közgazdász nevéhez köthető. A Tobin Q rátával egy olyan indikátort alkotott meg, amely a teljes amerikai részvénypiac árazottságát tudja mérni. A Tobin Q ráta számítása egyszerű, azt vizsgálja, hogy a részvények piaci ára mennyire van elrugaszkodva a vállalatok újraelőállítási költségével, azaz a mérlegben nyilvántartott vagyonnal.
A Tobin Q ráta számítása a következő: teljes részvénypiac kapitalizációja osztva a teljes vállalati nettó vagyonnal.
Ha csak egyetlen részvény esetében kellene a Tobin-féle Q rátát kiszámolnunk, akkor a P/BV mutatóhoz hasonló eredményt kapnánk. Tegyük fel a társaság részvényeinek árfolyama 100 dollár, a kibocsátott részvények száma 10 millió darab, míg a könyv szerinti értéke 500 millió dollár. Ebben az esetben a piaci méret, piaci kapitalizáció a részvény ár és a kibocsátott részvények számának szorzata lesz (100 dollár x 10 millió darab), azaz 1 milliárd dollár. A fentiek szerint a példa vállalat Tobin Q rátája 1 milliárd / 500 millió, azaz 2 lesz.
Ugyanakkor a Tobin Q rátát nem egyetlen vállalatra számoljuk ki, hanem egy adott ország teljes részvénypiacára. A Tobin Q ráta pontos képlete nem ennyire egyszerű az alábbiak szerint alakul:
Tobin Q ráta = (Részvénypiac piaci értéke + Kötelezettségek piaci értéke) / (részvénypiac könyv szerinti értéke + kötelezettségek könyv szerinti értéke)
Tobin Q mutató időzítési problémák
A fentiekben látható volt, hogy a Tobin Q ráta kiszámítása egyszerű, de a teljes piacra, sok ezer társaságra történő kiszámítása már nem ilyen egyszerű, ugyanis sok ezer társaság könyv szerinti értékét kellene összeadni. Erre azonban létezik nyilvántartás a Fed-nél, amely negyedévente kerül publikálásra és a Flow of Funds megnevezés alatt találjuk (https://fred.stlouisfed.org/categories/32251). Itt tehát megtaláljuk az amerikai társaságok könyv szerinti értékét.
A Tobin Q mutatót tehát negyedévente lehet kiszámítani, és akkor is késleltetett adatokat látunk, mivel a mérlegek már 2 hónappal előbb elkészültek. A fentiek miatt a Tobin Q mutató sem használható időzítésre, egy gazdasági, pénzügyi válság pontos előre jelzésére. Mindössze azt láthatjuk a Tobin Q rátából, hogy az Egyesült Államok részvénypiacának milyen az értékeltsége. A következőkben megnézzük a Tobin Q mutató jelzéseit.
A Tobin Q ráta képletéből következik, hogy akkor kapunk 1-es értéket, ha a társaságok piaci értéke megegyezik a könyv szerinti értékével. Ez azonban ritkán van így, ugyanis a piac beárazza a jövőbeni növekedési potenciálját a cégeknek, ezek pedig a mérlegben nincsenek kimutatva. Ugyanúgy egy márka, brand, ügyfélkör sincs a mérlegben beárazva, pedig ezek is értéket adnak egy cégnek. Általános esetben tehát egy társaság drágábban vásárolható meg, mint amit a könyvekben látunk érték. Mindenesetre ha szigorúan vizsgáljuk a Tobin Q mutatót, akkor azt mondhatjuk, hogy 1-es érték felett felülértékelt a részvénypiac, illetve 1-es érték alatt alulértékelt a részvénypiac, azaz a részvények piaci ára alacsonyabb, mint a könyv szerinti értékük.
Ahogy fentebb utaltam rá, azokban az időszakokban, amikor a befektetők bátrabbak, a profit kilátások jók, a részvények ára emelkedésnek indul, azonban a vállalati vagyon gyarapodása nem feltétlenül követi ilyen gyorsan a befektetői várakozásokat, azaz az árfolyam emelkedését. Ha ez egy tartós tendencia, akkor a teljes részvénypiacra megfigyelhető lesz, és így a Tobin Q ráta emelkedni fog, azaz a társaságok piaci értéke és a könyv szerinti érték egyre jobban távolodik egymástól. A gazdasági, pénzügyi válságokat megelőzően megfigyelhető ez a fenti tendencia, ilyenkor tehát a Tobin Q ráta értéke emelkedik.
Majd pedig, amikor a befektetők igyekeznek megszabadulni a részvényektől, a részvény árak esésével kialakulhatnak olyan helyzetek, amikor a társaságok piaci kapitalizációja a könyv szerinti értékük alá esik. Ilyenkor kerül az 1-es érték alá a Tobin Q mutató, és ekkor mutatja azt, hogy a részvénypiac alulárazott, azaz olcsó. Az alábbi képen a Tobin Q mutatót láthatjuk. A dotkom lufi idején nagyon jó jelzést kaptunk, mivel ekkor a mutató 1,5-ös érték fölé emelkedett, ami azt jelenti, hogy a teljes részvénypiac piaci értéke 50 százalékkal meghaladta a részvények újraelőállítási, azaz könyv szerinti értékét. A 2008-2009-es pénzügyi válság idején a mutató a 0,5-ös értéket vette fel, azaz a teljes részvénypiac piaci értéke a fele volt mindössze a könyv szerinti értéknek.
Tobin Q mutató értelmezési problémák
A Tobin Q mutatóval nem lehet a gazdasági válságokat, pénzügyi válságokat előre jelezni, azonban a részvénypiac értékeltségéről információt kapunk. Egyrészt a túlárazott időszakokban (Tobin Q ráta 1-es érték felett) még évekig emelkedhet a részvénypiac, illetve alulárazott időszakokban (1-es érték alatt) még tovább eshetnek a részvények. A részvénypiac tehát mindig a jövőt árazza, a Tobin Q ráta pedig a jelent (illetve a múltat a késleltetett Flow of Funds adatok miatt) a mutatja.
Egy alacsony, alulárazott Tobin Q ráta érték nem garancia arra, hogy emelkedni fog a piac. Gondoljunk csak arra, hogy egy válság során a cégek profitja csökken, így előbb utóbb a könyv szerinti értékük is csökken, ez pedig oda vezethet, hogy a Tobin Q ráta úgy emelkedik, hogy a részvények árfolyama nem emelkedik.
A fordított eset is igaz, azaz a Tobin Q ráta most túlárazott jelzést ad, majd a profit növekedésével a vállalati mérlegek is tovább növekednek, így a Tobin Q ráta úgy csökkenhet, hogy a részvénypiacon nem emelkednek az árak. Az alábbi képen a Tobin Q rátát (zöld szín) és az amerikai tőzsdeindexet (kék görbe) láthatjuk. A grafikonon a szürke területek jelzik azokat az időszakokat, amikor recesszió volt az Egyesült Államokban. Az utóbbi két évtizedben ez a 2000-es dotkom lufi és a 2008-2009-es hitelpiaci válság idején volt.
A kép forrása, illetve az aktuális grafikon a Tobin Q rátával itt érhetők el. A teljes részvénypiac állapotáról képet adó további mutatók, indikátorok:
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.
